Szatmár és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-12 / 32. szám

SZATMAfí ÉS VIDÉKE kezik meg nagyjainak dicsőséges era lékezetéről. Eme hazafias érzület és kegyele tes ragaszkodás által vezérelve elhatá­roztuk, hogy Kossuth Lajos születésé­nek száz éves évfordulóját 1902. évi szeptember 19-ét méltóan megünne­peljük, és hogy ezen ünnep méltó le­gyen a nagy férfiúhoz, méltó a nem­zethez, teljes bizalommal fordulunk hozzátok s kérünk titeket, hogy hatá­rozatunkat magatokévá téve hasonló ünnepélyt rendezzetek, s ezzel az ünne­pet nemzeti ünneppé tegyétek, mert' a nemzet nagy fia volt ő, méltó arra, hogy emlékét az egész ország, az egész nemzet kegyelete őrizze, s minden al­kalmat megragadjon arra, hogy örök háláját méltóan lerója. Arad szab. kir. város törvényható­sági bizottságának 1902. évi julius hó 9-én tartott rendes havi közgyűlé­séből. lnatitorÍ8 Kálmán sk. polgármester. Közgyűlés egyhangúlag hozzájárul a tanács javaslatához, hogy az ünne- I pélynek a Kölcsey-kör bevonása mel- I lett leendő rendezése czéljából egy bi- I zottság küldessék ki, a melynek fel- I adata leend az ünnepély programmjá- nak megállapítása is. E bizottságot közgyűlés a polgármester elnöklete alatt a következő tagokból alakította meg: Kovács Leó, dr. Fechtel János, I Mátrai Lajos, Jankovics János, Osváth Elemér, dr. Lehóczky János, Bartha Kálmán, dr. Fejes István, dr. Tanódy I Márton, Csomay Imre, Uray Géza, Korányi János, Jákó Mihály, Antal Dániel. Ezzel az ülés véget ért. Nagy népünnepély váro­sunkban. A szatmárnémeti önkéntes tűzoltó egyesület 10.000-ik őrségének megünnep­lése alkalmából 1902. évi szeptember hó 7-én a Kossuth-kertben Nagy népün­nepélyt rendez. Sorrend. Szeptember 6-án. % a) Este 8 órakor a 10.000-ik őrség alkal­mából tárasas vacsora a Kossuth-kertben, b) este 9—10 óráig disztakarodó lámpionokkal a jól szervezett tűzoltó zene­kartól, c) ugyanekkor fényes kivilágiátsa a „Pannónia“ tűzjelző toronynak. Szeptember 7-én. a) Reggel 6 órakor ébresztő a tűzoltó zenekartól, Na ezt a fiút kikérdezem. Talán le­hetne is már valamit csinálni. Menten utána. — Pakoltatott. — Hát te mit ^akarsz. — Menni kellene nekem. — Hova te bolondos? — Csak el. Nagyon csodálkoztam. — Aztán egyenesen neki mentem, hogy tudom, hogy régen szereti Tildát, hát itt az ideje vegye el. Azt mondta szereti és gondol­kozni fog. Milyen különös, hogy gondolkozni fog. — Talán gyáva ez a fiú. — Na megállj', megleplek és beállítok kérőnek. És mentem a leányhoz. — Már ré­gen volt. — Mondtam, hogy miért jöttem. >— Talán a képemen látta, hogy mit akarok, nem találtam készületlenül. — Csak ennyit mondott, hogy nem hiszi, miszerint Sándor küldött és hogy az apja kedvéért kár volt a játétcot abbanhagyni. — Aztán elfordult és ott hagyott. — Én pedig álltam kábán és csak bámultam. Szent Isten, az a fiú az látott min­dent, még ezt is eltemetem. Rohantam hozzá. A temetőből jött, búcsúzni járt vagy mit csinált, csakhogy a homlokán egy soha azelőtt nem látott ráncz véste be magát. Látta ez már azt is, hogy miben jártam. — Istenem, doktor bácsi, mit csinált maga? — Nem tudom fiam, csak roszat, na­gyon roszat. — Gyere menjünk. És mentünk neki a poros országúi­nak, nem néztünk hátra, csalt mentünk, mentünk... PUades. . j b) fél 2 órakor a tűzoltóság kivonulása I a Kossuth-kertbe zenekari kísérettel, c) Isteni tiszteleten való részvétel 7 I órakor a r. k. székesegyházban, 9 órakor I a szatmári ev. ref. templomban. II. Délután 4 órakor veszi kezdetét a nép­ünnepély. A Kossuth-kert alkalmas helyein lát- I hatók lesznek: A) Barnum czirkusz. B) óriási körkép Feszty Árpád nyo­mán ábrázolja a tűzoltók kivonulását és élet halálra vívott mentési munkáját a „Konkordia“ malom égésénél. C) Ősbudavára „Tarka Színpaddal* Göre Gábor közreműködésével. D) A zene pavillonban (a dombon) nagy I hangverseny a tűzoltó zenekar és Bunkó I Vincze zenekarának közreműködésével. HL I A játszó téren tartatnak meg: a versenyek. A versenyeket megelőzi a parátfzt I lakodalom diszfelvonulása és a lakodalmi ünnep lefolyása, továbbá a kerékpáros virágkorzó. Ezután következnek a versenyek. a) Zsákfutás. 1 b) Pózna mászás. I . .. c) Óriási lepényevés \ r es d) A legnagyobb orrnak versenye. 1 dijakkal e) A nagy kezüek versenye. / f) Bírok verseny. A győző egy hizQti disznócskát nyer. g) Szépség verseny. A nyertes Holland fényképésznél díjtalanul lefényképeztetik és 6 drb. kürtös kalácsot kap. h) Tánczverseny. A legjobb tánczos tajték­pipát, a legjobb tánczosnő selyem ken­dőt kap. i) Szerencse halászat, hol mindenki ki­próbálhatja szerencséjét. j) Léggömb felengedése. Ki bármelyik léggömbön felszáll too K kap aranyban. Ökör-sütés, melynek elfogyasztásában mindenki résztvehet, mig el nem fogy; jó lesz, ha a résztvenni akarók kenyeret, kést és álkendőt is hoznak magukkal. V. Végül a Kossuth-kerti tavon soha még itt nem látott látványos tűzi játék Konstantinápolyból és szerpentin táncz. A kertben hajóhinták, késdobálás, köröndök, laczikonyhák, látványos sátrak, Paprika Jancsi színház lesz felállítva, a kertet pedig urczai jambó énekesek fogják bejárni. Lesz nagy világpósta levelezés, viharágyuzás, konfetti és szerpentin dobálás, phonograph, kinématograph. stb. stb. stb. Este két tánczhelyiség áll a közönség rendelkezésére, egyik a régi lövészkerti területen, a másik a kioszkban. A népünnepély további részleteiről egy a szükséghez képest megjelenő „Tűz“ czimü újság fogja a nagyközönséget tájé­koztatni. Belépő-dij: személyenként 50 fillér, gyermek-jegy 30 fillér. Apróságok. Az egész ország megmozdult, hogy Kossuth Lajos születésének 100-ik évfor­dulóját megünnepelje. Az eszme nagyon szép, de az ünnep­lés csak akkor volna igazi, ha azok ßz elvek, a miket ő hirdetett, ha a szabadság, egyenlőség és testvériség szeretete valóban ott volna minden magyar ember szivében, de ma ettől talán még messzebb állunk, mint 100 évvel ezelőtt, a mikor ö született. * 1904-ben, ha ugyan sikerül, az or­szágos tűzoltó kongresszus itt lesz Szat- máron. — Hej 1 micsoda oltást fognak ren­dezni ebből! — mondja egy bizottsági tag, mikor a 4000 K költséget a közgyűlés megszavazta. — De hát mit oltanak ? — kérdi egy naiv városatya. — Mit? A szomjukat I — szól rá a másik komolyan. * Mikor azt hallom bárkitől, hogy Ő nem ántiszemita, mindig eszembe jut a Ki Guszti bátyánk mondása, a ki az esz- lári korszakban lépvén fel képviselő jelölt­nek, programmbeszédjében az ántiszemi- tizmusról ilyenformán nyilatkozott: — Én, t. polgártársait, nem vagyok ántiszemita. Határozottan mondhatom, hogy soha sem tartoztam’ azok közzé, a kik a zsidót kelleténél jobban gyűlölik. * A Dónátnak is vége van. Lapunk egyik statisztikusa kiszámította, hogy a szőlősgazdáknak legalább a fele itthon maradt. Bizonyára okultak azon a nagy vendégjáráson, a mit az elmúlt évi Dónát- kor tapasztaltak. Demeter. HÍREINK. — Lapunk jelen számához egy negyed iv melléklet van csatolva. — Augusztus 18. Őfelsége a király születése napját mint mindig, ez évben is megünnepli városunk közönsége. Reggel az összes felekezetek templomaiban hálaadó is­teni tiszteletek tartatnak, melyen a hatósá­gok, hivatalfők mindnyájan részt vesznek. A r. k. székesegyházban 9 órakor lesz hála adó isteni tisztelet. E napon a házuk is lo- bogódiszt öltenek ezzel is mutatva, hogy a magyar nép mily törhetlen ragaszkodással viseltetik királya iránt. — Gyászmise Schlauch bibor- nokért. Szombaton volt harminczadik napja, hogy Nagy-Várad feledhetlen emlékű bibor- noka örökre lehunyta szemeit. E napon, mely sajátságos véletlen folytán a boldogult névnapján ak vigíliája is volt, a püspök ren­deletéből az egész egyházmegye területén ünnepélyes requiemet tartottak. A tartott gyászistenitiszteleten a hatóságok képviselői is megjelentek. — Mándy Lajos távozása. Mándy Lajos miniszteri tanácsosról, a ki a keres­kedelmi minisztériumban a vasúti ügyeket intézte, a nyár elején tudtul adták, hogy bárom hónapi szabadságra megy. Már akkor hire volt, hogy Mándy uem tér többé visz- sza hivatalába, de unnak idején tagadták ezt és leczáfolták. Most azonban már be- végzett tény, hogy Mándy Lajos állását a minisztériumban többé el nem foglalja. Tá­vozása minden esetre érzékeny veszteség, különösen u vasúti ügyekre nézve, melyek­nek legalaposabb ismerője. — A közigazgatási bizottság e havi ülését tegnap d. e. 10 órakor tartotta Pap Géza polgármester elnöklete alatt. Je­len voltak még: Kőrösmezei Antal főjegyző, dr. Vajay Károly tisztiügyész, dr. Jéger Kálmán főorvos, Kovács Béla kir. tanfel­ügyelő, Burthos Zsigmond h. pénzügyigaz- gatá, Dénes Lajos kir. ügyész, Kacsó Ká­roly kir. főmérnök és Korányi János, Uray Gáspár, Jákó Mihály, dr. Keresztszeghy Lajos, dr. Fejes István, dr. Kelemen Samu, Antal Dániel bizottsági tagok. A tárgysoro­zat kevés érdekeset tartalmazott. Egy pár nősülési engedély, miniszteri leiratok, kihá- gási ügyek, a szakelőadók szokásos havi je­lentései, a melyek mind a javaslathoz képest nyertek elfogadást. Külön megemlitendőnek tartjuk a városi főorvos havi jelentését, melyből azon örvendetes megnyugtatást nyertük, hogy a szamárhurut elvesztette jár­ványos jellegét, minekfolylán a talmud isko­lák és az óvoda, hol a miatt az előadás szünetelt, megnyittaltak. Volt az elmúlt hó­napban összesen 25 hevenyfertőző betegség, és pedig hökkhurut 18, hártyás torok gyu- ladás 3, vörheny 1, hasi hagymáz 1 és ka­nyaró 2. Ezek közül elhalt 7. Az ülés fél 12 órakor véget ért. — Tanári kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kovács Gergely helybeli kir. kuth. főgymnasiumi helyettes tanárt állomáshelyén való meghagyás mel­lett rendes tanárrá nevezte ki. — Kinevezés. A m. kir. igazságügyi miniszter Frank József debreczeni kir. tör­vényszéki írnokot a helybeli kir. törvény­székhez irodatisztté nevezte ki. Különösnek találjuk, hogy a mikor országszerte megtör­téntek az irodatiszti kinevezések, egyedül a szatmári kir. törvényszék és járásbíróságnál nem találtatott egyetlen Írnok sem, a kit irodatisztté előléptettek volna, holott nagyon sok régi írnok van, u kik ezt az előlépte­tést megérdemelnék. — Tanitónőválasztás. A Thamássy Ilona eltávozása folytán megüresedett állásra a helybéli ev. ref. felsőbb leányiskola igaz­gató tanácsa Winter Sára losonczi tanítónőt választotta meg. — Kinevezés. A pénzügyminiszter a nagybányai bányaiga.zgatóság mellé rendelt számvevőséghez Miklós György nogybecs- keri segélydijas pénzügyi számgyakornokot pénzügyi számtisztté nevezte ki. — Eljegyzés. Baross Pál cs. és kir. főhadnagy e hó 4-én jegyet váltott Uray Mária kisasszonynyal, Uray István kedves leányával Budapesten. — Eljegyzések. M a 11 a s z k 0 v s z- k y Károly számtiszt a m. kir. államvasu- tasutak igazgatóságánál szombaton jegyezte el Unger Herminku kisasszonyt, özv. Un­ger Frigyesné úrnő bájos leányát. — Esküvő. Köröskényi Miklós fő­városi pénzintézeti tisztviselő, szombaton esküdött örök hűséget Nagy Anna kisasszony­nak, Jéky Ilona úrnő kedves leányának. A polgári esküvő Lázáriban, az egyházi Puszta- Duróczon ment végbe, mely után az öröm­anya házánál fényes lukoma volt. — Esküvő. K o ó s Otillia tanárnővel, özv. Koós Györgyné úrasszony kedves leá­nyával tegnap tartotta esküvőjét G o n d y József debreczeni tauitóképző intézeti tanár. — Az „Iparos-Ifjak Köre“ elha­lasztott tánczmulatságát f. hó 17-én fogja megtartani Rákóczy-utczai saját helyiségében. — Tűzoltóságunk öt taggal ]eez képviselve az országos tűzoltói kongresszu­son, melyet a hét derekán Egerben fognak megtartani. A kongresszus fővédnökei: Samassa érsek, Kállay főispán és Pánthy nagyprépost lesznek. A kongresszusra eddig 42 vármegyéből 800 tűzoltó jelentkezett. — Gyászhir. Alantirottak a magok és az összes rokonság nevében is a megtört szív mély fájdalmával tudatják, a jo nő, fe, ledhetlen anya, nagyanya, testvér és rokon Fodor Papp Sándorná született Szatmáry Klá- rának, folyó 1902. évi augusztus 10 én haj­nali 3 órakor, élete 62-ik, boldog házassá­gának 42-ik évében rövid szenvedés után történt csendes elhunytát. A feledhetlen ha­lottnak földi részei folyó hó 11-én^ délután 4 órakor fognak Mikolában az ev.'ref. egy­ház szertartásai szerint öröknyugalomra té­tetni. Mikola, 1902. augusztus 10-én. Áldott legyen emléke! Fodor Papp Sándor mint férje. Zeke Vinczéné sz. Papp Eszter, Orosz­lán Istvánná sz. Papp Berta, Váry Antalné sz. Papp Klára gyermekei. Zeke Yincze, Oroszlán István, Váry Antal vejei. Sólyom- Mihályné sz. Szatmáry Ilona testvére. Zeke Jolán, Zeke Gyula, Zeke Anna, Zeke Berta. Oroszlán Vincze, Oroszlán Sándor, Oroszlán Eszter, Oroszlán Erzsiké, Oroszlán Bertuska. Váry Zoltán, Váry Olga. Váry Emil, Váry István, Váry Gyulácska unokái. — Meghalt az öreg papó. Szerény körben, szerény állásban éldegélt az öreg Láuczky papó, legutóbb mint őr az állam­vasutak szolgálatában állott, hol külöra- böző alkalmazásban 30 évet töltött s ab­ban a szerény kis állásban is kiérdemelte fölebbvalóinak elismerését, népszerű alakja volt a városnak, mindenki „papó“-nak hivta s a régi időkről jó:züen elbeszélgetett árok­kal, kik az öreg iránt érdeklődéssel visel­tettek. A halál azonban kiragadta övéi kö­réből, s 72 éves korában f. hó 8 án jobb létre szenderült. Az ev. ref. egyház szer­tartása szerint vasárnap temették. Nyugod­jék bekében ! — Halálozás. Nagy szomorúság érte Krasznay István kir. törvényszéki bírót. Forrón szeretett kis leánykája Giziké hosz- szas szenvedés után Erdődön jobb létre szen­derült. A család a gyászesetről a következő gyászjelentést adta kiBorosjenői Krasznay István mint édes atyja, úgy a maga, vala­mint az alantirottak és az összes rokonság nevében is fájdalmas szívvel tudatja, a for­rón szeretett gyermek, unoka, unokahug és rokonnak borosjenői Krasznay Giziké­nek Erdődön, 1902. év augusztus hó 7-én-, este 10 órakor életének 9-ik évében hosszas szenvedés után történt csendes elhunytát. A kedves halott hült tetemei folyó hó 9-én d. u. 5 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint Szutmáron a Kossuth Lajos-u'czai 9-ik számú háztól a hidontuli sirkertbe örök nyugalomra tétetni. Szatmár, 1902. augusztus hó 8-án. Az örök világos­ság fényeskedjék neki I özv. trocsányi Ko- hányi Kálmánná szül. Fehérváry Stefánia mint nagyanyja. Nagyényedy Egry Istvánná szül. Kohányi Gizella mint nagynénje. Nagy- enyedi Egry István mint nagybátyja. — Az Istvándi-i „Nőegylet“ Ist- vándiban, 1902. augusztus hó 24-én közva­csorával, világpostával és tárgysorsjátékkal egybekötött jótékonyczélu zártkörű Táncz- vigalmat rendez. Belépti-dij : személyenként 2 korona; családjegy 5 korona. Minden be­lépti jegyhez egy ingyen sorsjegy csatolta- tik, s minden 50-ik belépő 10 darab ingyen sorsjegyet kap. Szünet alatt számos disz- nyeremény tárgy fog kisoroltatni. Közvacso­ra este 7 órakor. Minden 25-ik vacsorázó ingyen vacsorában részesül. A közvacsora után táncz reggelig. Kitűnő zenéről és fo­gatok elhelyezéséről gondoskodva lesz. A sorsjáték főnyereményei: 1. Egy diszes női napernyő. 2. Egy finom tajték pipa. 3. Egy hímzett diván vánkos és számos nyeremény­tárgy. A mulatság minél sikeresebbé tételé­ről 70 tagból álló rendező bizottság gondos­kodik. — Meghívd. A szatmárnémetii ev. ref. énekkar f. évi augusztus hó 24-én va­sárnap, a Kossuth kerti kioszkban, , szükség­leteinek fedezésére zártkörű tánczmulatságot rendez, melyre a n. é. közönséget ez utón is meghívja a rendezőség. Belépő-dij szemé- lyenkiut 1 korona. Felülfizetéseket köszönet­tel fogadnak és hirlapilag nyugtázzák. Kez­dete este 8 órakor. Tánczot megelőzőleg a következő mű-orral én< k és szavalat fog tartatni: 1. Dalegyveleg. Előadja az ev. ref. énekkar. 2. Komoly szavalat. Tartja : Kótay Mariska kisasszony. 3. Népdalok. Előadja az e"\ ívf. énekkar. 4., Diolog. Előadják Hermán Margit k. a, és Kürthy József, az országos sziniukadémia növendéke. 5. Bor­dal. Előadja az ev. ref. énekkar. — Dónáth nap a hegyen. A szo­kásos Donáth búcsút ez évben is a szokott ünnepélyességgel tartották meg a szatmári és az erdődi hegyen. Délelőtt az erdődi he­gyen épült kápolnábun istenitisztelet volt, s azután szent-beszéd. A búcsún jelenvoltak, valamint a hegyre felrándulók vidám zaját tói viszhangzott a hegy egész nap. Bár ez évben nem nagy örömük van a szőlősgaz-

Next

/
Thumbnails
Contents