Szatmár és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-05 / 31. szám

SZATMÁR ÄS VIDÉKE

Miképen óvjuk meg gyermekeinket a fertőző betegségektől?

Irta dr. Genersich Gusztáv egyetemi magántanár, (Folytatás.)

Ilyen esetekben csak azt lehet tenni, hogy az egészségesen maradtakat azonnal elviszik oly helyre, oly emberekhez, — a kiknek gyermekük nincsen.

Az elkülönítés ezen módja bármily tetszetősnek látszik is, igen nehezen szokott sikerülni. Általános a tapasztalat, hogy csak azok az emberek bírnak türelemmel a gyermekek iránt, kiknek saját gyermekeik vannak. A gyermektelen házasfelek i—2 napig eltudnak bánni idegen gyermekekkel, mig játszókedvüket ki nem meritették, de azután türelmöket vesztik. Az a zaj, az a vidámság, mely a gyermekekkel biró szülőknek olyan, mint a molnárnak a malom zúgása, mely nélkül el sem tud lenni, — idegessé teszi a csendhez szokott gyermektelen házaspárokat. A hol gyermek van, ott mindig kell utánok takarítani. A gyermekek szeretnek a földön játszani, mert ez a legkényelmesebb asztal. De mivel pillanatnyi impresszióknak szoktak engedni, el-el hullatnak egy-egy játékot. Az én fiam legjavában játszik a katonáival, mikor egyszerre meghallja a kis vasút megérkezését a piaczon, mindent otthogy, mindent eltapos, mi útjába esik és rohan, minden ajtót nyitva hagyva, nappali szobánk ablakához, hol az ájváj-ban gyönyörködik. Hónapok óta ez a rendes mulatsága. A konyhaszagot beengedi a nappali szobába, a parkettet fölkarczolja, zajt csinál. De ez nekünk jóleső, örömöt okozó zavar, mert hisz ő a kis vasutat nézi, mely őt a pályaudvarhoz viszi, honnét neki a nyáron el kellett volna utaznia a nénijéhez, kinek angyala olyan sok játékot Ígért karácsonyra. Mi szülök nem a szegletbe állítható bábut szeretjük a gyermekben, hanem azt a vidám, mosolygós, hízelgő, zajongó, akaratos, követelő, siró, sokszor bosszantó teremtést, mely bennünket nyugtalanít, mert ezáltal éltet, melyben saját énünket látjuk visszatükröződni, melyet kedvünk szerint nevelünk és szeretünk, imádunk, sőt majmolunk.

Gyermekekkel bíró családokhoz az elkülöfiitendőket nem küldhetjük, mert a- zokban már akkor lappanghat a betegség, mely ha ott kitör, megfertőzi a másik családot is. A gyermektelen házasfelek közt pedig csak kevés oly áldott lélek van, mely ilyenkor tárt karokkal fogadja a vésztől menekülő gyermekeket, mély hálára lekötelezve a megszorult szülőket.

Azok a családok, kiknek csak egy szobás lakásuk van, nem is bírnak ily áldozattal kész ismerősökkel és ha vannak is ilyenek, azok oly szegények, hogy ingyen nem vehetnek magukhoz 3—4 gyermeket, hogy őket heteken keresztül e tartsák.

Ezek részére való a kórház. A család kellő fertőtlenítés után otthon marad, a beteget pedig elviszik a kórházba. A tör vény külön említi, hogy az ilyen gyerlne két anyja, vagy már felnőtt hozzátartozója a kórházba elkísérheti.

Városunkban a klinikai telepen van ilyen fertőző betegek részére épített : elkülönítő barakk, de ott van a kolera-járvány alatt épült járvány-kórház, mely e- lég jól van építve és például a tavalyi skárlát-járvány alatt igen jó szolgálatot teljesíthetett volna.

(Folyt köv.)

Apróságok.

Avagy képzelhetni-e nagyobb gyönyört, mint hosszan élvezni azt a kellemes, az agynak, szívnek egyaránt jóleső összhangot, a melyet a természet oly pazarul nyújt ? Minden öt pereznyi ut után, a mit a kocsi megtesz, attól rettegsz, hogy eltűnik a gyönyörűséges látvány, s ime a változás csak az, hogy a hold magasabban van és a természetes tájkép más keretet kap.

így haladtunk egész kört képező hegylánczolatok sorából újabb hegykörök közzé, fogadva mindenütt a buzakalászok hajlongásait, a melyek részint örvendeni látszottak a felett, hogy őket még nem bántotta a kaszás ember, a ki olyan bátor tud lenni velük szemben és olyan gyáva, a mikor más fajta kaszás viszont őt látogatja meg; de másrészt szomorúságot is fejezett ki hajlongásuk, mintha csak előre tudták volna sorsukat; a kukoricza pedig büszkén tartotta magát, mintegy hirdetvén, hogy a sok rósz jóslat ellenére — bármily sokat szenvedett is — még sem adja be derekát. És a csöndes kép kiegészitéseképen láthatóvá lesz a hegy tövében a csendesen elterülő folyócska, a mely annyira szerényen meghúzza magát, hogy észre sem vennéd, ha a holdnak ép eszébe nem jutna, hogy megfürödjék benne. A néma csendet csak egy egy tuldolgoz- tatott, és fáradtan hazafelé tartó aratócsoport hangos dalolásával zavarja ' meg. Tán a-remek vidék hatása az, hogy bár testük a hajnali háromtól este nyolez óráig elhúzódó kényszer-munkától megtört, lelkűk, miként énekük fennen hirdeti, mégis üde és egészséges maradt?

Csodálatos, hogy e kellemes, e fenséges látvány sem képes elvonni minden földi önérdektől. A belénk oltott létért való küzdelem következtében folyton tekintettel vagyunk arra is, hogy mi haszon háromol- hatik ebből. Es ez isteni élvezetet szentségtörő kezekkel megzavarja az uralmam alól felszabadult képzet-társulás, a mely impul- sust nyerve a szerkesztőnek: „Írj tárczátl“ buzdító szavaitól: minden megkapóbb csoportot észre vétlenül tárczává kezd átgyurni. EAz uj vasúti hidat ma húzták a helyére. Tegnap egy lelkes munkatársam ajánlkozott rá, hogy kimegyea és a lap részére leírja.

— Köszönöm — mondom neki — de már készen van. A riporterem még szombaton megírta.

*

Bögre ur elejétől kezdve déli 12 óráig nézte a munkálatot. Ekkor aztán hazafelé indult, hogy az ebédről el ne késsék.

— Nincs mit nézni tovább — mondta a társának — mert akármeddig nézem is, csak azt látom belőle, a mit eddig is tudtam, hogy hunezut a nimetl

*

A vasárnapi hegyi kirándulók keservesen megfizettek az élvezetért. Bőrig áztak a nagy esőben. A ki a kupéban szárazon maradt, mert ott is csörgött, az a hídnál lett lucskossá, a hol kitették az egész publikumot, mondván neki:

— Le is ut, fel is ut, mind a vízig szárazon.

Hevesnél hevesebb felszólalásokat küldtek be a laphoz a hegyi vasút ellen a vasárnapi inczidens alkalmából. Ha Rózsa elolvasná, bizonyosan azt mondaná reá:

— Épen úgy van, mint az én időmben, csakhogy én legalább olcsóbbun adtam.

*

— Én különben nem értem — beszéli egy polgártárs — hogy a közönség miért háborodik fel, mikor a hegyi vasúton vulami kalamitás éri. Vasárnap .este is, iniknr a hidon túl kitettek bennünket, így elmélkedtem magamban:

— Égy szót se szólj, mert te vagy a7 oka, hogy így jártál. Ki az ördög kénysze- ritett téged, hogy a hegyi vasúton utuzfcál!

Demeter.

közben pedig pillanatra sem tudok megszabadulni attól az épen nem kedves gondolattól, hogy a mig az előttem fekvő tájnak minden kis része oly szép, annyira öszha'ng- ban van, addig — ha én erről beszámolni óhajtok — az senkit sem hatna meg' az meg sem közelítené azt, a mit pedig a leghívebben festeni akar.

Gondolataim s érzéseim világából Csak a kocsi zökkenése és Illés feltűnő dörmö- gése zökkentett ki.

Illésnek, a ki kissé érzéktelenebb lehetett a természet szépségei iránt, mint jó magam, sehogy sem vágott tervébe viselkedésem.

O a múltba nézett és a jövőbe látott. Orrát még csiklandozta az általa hálából pestinek elkeresztelt szivar füstje, és már is előre érezte a remény lett borravalón vett itóka kellemetességeit.

A gazdaságról, időjárásról több kon- fideatiával, mint szakértelenamel tett. fejtegetéseit fülem melett eresztettem el, a mi őt arra késztette, hogy nagyobb eredménynyel kecseglető thémára térjen át. Azzal kezdte tehát, a mivel egyszer már czélt érő- leg hatott:

— »Ugy-e, instálom, hamar haza értünk ?“

S valóban túlbuzgó hajtásának eredménye gyanánt csakhamar mutatkoztak városunk házacskái.

De úgy látszott, hogy Illés még yala- mit tartogatott meglepetésül számomra, mert nagyot köhintve fogott hozzá:

Tessék tudni, Somlyón nagy újság van ám. Azt a hires ügyvéd embert, úgy mjják, hogy valami Kecskeméti, a ki annyi' sok pénzt elrabolt az országtól, megfogta | tegnap török ruhában a Somlyói várszolga.

E nagy újság hallatára, vagy tán nagy kaczagáspmra a lovak is gyorsabban iramodtak úgy, hogy alig szavazhattam meg Illésnek a jól kiérdemelni óhajtott borravalót, már is a nyitott kapun berobogvaí szüleim ölelő karjai feledtették el velem a legkellemesebb élvezetet nyújtó tájképet Isten adta bájaival együtt.

K. S—n.

híreink.

— Lapunk jelen számához egy negyed iv melléklet van csatolva.

_ A vasúti Szamoshid kicserélése. A régi szerkezetnek kihúzása s az újnak betolása ma reggel a 6 óra 10' perczkor érkező személy vonatnak az állomásra való berobogása utáu történt. Az eltolási munkálatok, melynek igen sok szemlélője volt, azonnal kezdőtöket vették s 7 órakor a régi vashid szerkezete már 6 m. 50 cmr. távolságnyira tolatott el előbbi helyéről, e művelet után ugyancsak elhelye- zettkis vaskocsikon daruk segélyével az uj vas- szerkezetet négy részben a régi hid helyére tolták, ez idő alatt a 8 ó. 20 p. Budapest felől érkező s innen 9 ó. 17 p. Budapest felé induló személyvonat átszállással közlekedett. Délben 12—1 óra közt volt a hid próbája, a kicserélési munkálat legérdekesebb része a két hatalmas vasmozdony- nyal, mely az állomásról kiindulva előbb liissu menetben ment át és jönn vissza azuj hidon s azután az állomásról teljes sebességgel elindulva robogott át az uj hidon. A délutáni 1 óra 55 perczkor Budapest felé induló gyorsvonat volt az első vonat, a mely az uj hidon átjött először. Az uj hidak kicserélését szerte az országban nem rég kezdték meg. A nagy súlyú gépek miatt, melyek utóbb forgalomba hozattak, kell a hidak nagy részét megerősíteni, illetőleg uj 'szerkezetekkel kicserélni. A. régi vasúti hidak építésekor nem gondolhattak a forgalmi eszközök súlyának olyan óriási növekedésére, a milyen valóban be is következett. A régi vasúti hidat huszonhét évvel ezelőtt építették. Akkor a legnehezebb gyorsvonati lokomotiv- nak súlya 40.000 kilogram volt, ma már közel 68.000 kgram. 1845-ben Stephenson gépe 18 000 kgram súlyú volt. Láthatni tehát a fejlődés rohamosságát. Még rohamosabb volt a fejlődés Amerikában. Az utóbbi két évtizedben az amerikai lokomo- tivok összes súlya közel 100 százalékkal, a a teherkocsiké pedig 150 százalékkal növekedett. Amerikában ma százezer kgram súlyú s huszonötezer kilogram tengely- nyomású gépek közlekednek. A forgalom örvendetes fejlődésnek jele mindenütt a régi vasúti hidak megerősítése vagy kicserélése. Ugyan ez a felfogás a fahidak- nak vashidakkal való kicseréléséről is. A forgalomban levő vonatokon a vashidak- nak ily módon való kicserélése, minő a mely a mai napon nálunk látható, nem épen ritka művelet. A m. kir. államvasutak nagy íálózatán a nyár folyamán majdnem minden lóban van hid betolás, helyesebben hidbe- huzás. A múlt esztendőben a királyháza— máramarosszigeti vonalon vagy tiz ilyen hidbehuzás történt. Az idén nem régiben húzták be Mehádia mellett a Globova híd uj vasszerkezetét. Annyi kétségtelen, hogy vasúti hiderősitéseink és cseréléseink a forgalom növekedésének jelei. A végrehajtás módja vasúti technikánk fejlett voltát mutatja. Európában Edinburg és London között a repülő skót vonat s a kontinensen Páris és Cidais között járó gyorsvonat közlekedik 100 kilométer óránkénti sebességgel. Vasúti hídjaink erősítésével és kicserélésével mihamarább mi is elérjük a repülő skót vonat sebességét.

— Schlauch Lőrincz emlékezete. Boldog emlékű Schlauch Lőrincz nagyváradi bíboros püspök lelki üdvéért Mesz- lényi Gyula püspök rendelete értelmében gyászmise fog tartatni f. hó 9-én az egyházmegye területén városunk kivételével, hol a gyászisteni tisztelet csak akkor fog megtartatni, ha a püspök hosszabb útjáról székhelyére viszaérkezik.

— A püspök ünneplése. Meszlényi Gyula megyés püspököt Rohitsch—Sauer- brunnban, a hol a fürdőt használja 8 nagy szivjóságáért mindenki szereti és becsüli a közel napokban kedves óvátióban részesítették. Az összes fürdő vendégek este az agg főpásztor lakása elé vonultak, körülbelül 200 színes lámpionnal s egetrázó éljenekkel és hochokkal üdvözölték. A püspöknek egy fiutal hölgy remek virágbokrétát nyújtott at, mit a püspök előbb magyar, azután német beszéddel köszönt meg, majd a közönség körében egyszerre felhangzott ünnepélyesen a Szózat, melyet a püspök meg- hutottan együtt énekelt a jelenlevőkkel.

— Honvédőink a Nyirvidéken tartott ezr-döss/pontositásról szombaton délelőtt érkeztek vissza városunkba a legjobb condicióban a zenekarral együtt. Az ut farudalma alig látszott katonáinkon s ott időzésük alatt sem történt különösebb baj. A zenekar tegnap már hangversenyezett a Kossuth-kertben.

^ hivatalos lapból. A király a v;illas. és közokt. ügyi magyar miniszter eloterjesztésere dr. Tóth István budapesti egyetemi magántanár és adjunktus mau-án- tanán tanítási jogosítványának „az elméleti szülészet -re történt kiterjesztését jóváhagyta

— Igazságügyi előléptetések. Az

igazságügyi miniszter Sereghy Mihály dr. nagyváradi kir. Ítélőtáblái titkárt a VII.

fiz. osztály első, Csillery Dávid nagykároly: kir, járásbirót a VIII. fiz. osztály e)jJ fokozatába, előbbit julius 1, a másikat jUn 1-től kezdődő hntálylyal előléptette.

— Előléptetések a kir. törvény.

széknél. Az igazságügyi miniszter -T Koós György | dr. Dávid István tizéki aljegyzőket 1092. April. I illetve jul. i.tíi1 a XI. fizetési fokozat 1400, Tóth tszéki irodatisztet jul. 1-től a X. fiz. osztály 1800, s Pujda János Írnokot jul. i.töl ' XI. fiz. fokozat 1400 koronás fokozatába

előléptette.

— Gyakornoki kinevezés. A na<zy. károlyi kir. pénzügyigazgatóság Ju^z Gedeon joghallgatót a szatmári kir. hivatalhoz gyakornokká nevezte ki.

— Uj gazdasági tudósitó. A fä

mivelésügyi miniszter Dienes Lajos nagy. dobosi lakost vármegyénk mátészalkai járási- nak határára nézve a gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg.

— Áthelyezett számvizsgáló, a

kir. pénzügyminiszter Jugán Gusztáv nagykárolyi kir. p. ü. igazgatósági szám- vizsgálót saját kérelmére a rimaszombati p. ü. igazgatóság mellé rendelt számvevőséghez helyezte át.

— Tanügyi áthelyezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Weissmann Gizella prakfalvi állami elemi iskolai tanító- nőt a német szentmihályi áll. el. iskolához helyezte át.

— Anyakönyvi kinevezések. A belügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök vármegyénkben a szatmár-zsadányi anyakönyvi kerületbe Bodó Zsigmond vasúti pályafelvigyázót, a jánki anyakönyvi kerületbe Kemény Ferencz s. jegyzőt anyakönyvvezető helyettesekké nevezte ki s ez utóbbit a házassági anya- könyvvezetésével és házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta.

— Eljegyzés. S z e m m e k Viktor fővárosi főkönyvelő, Lung György fővárosi tanáncsos fia tegnap este jegyezte el Bölcs- kövy Etelka oki. tanítónőt, özv. Bölcskövy Kálmánné szép és müveit leányát.

— Eljegyzés. Schlachta László bustyaházi m. kir. ellenőrködő főerdész a napokban tartotta kézfogóját Solton Kiss Erzsikével, Breznay Lajos m. szigeti tszéki biró nejének testvér bugával.

— Eljegyzés. Wolfmayer Viktor takarékpénztári főkönyvelő a napokban tartotta eljegyzését Nagy-Szőllősön Bóhn Annuska kisasszonynyal, Bóhn Gusztáy nagyszőllősi földbirtokos kedves és művelt leányával.

— Esküvők. Jaczkovits Béla gilvácsi m. kir. állumvasuti tiszt szombaton d. u. 6 órakor tartotta esküvőjét Gye ne Magda kisasszonynyal, Gyene Bertalan tatár- falvi földbirtokos szép és kedves leányával. — Koós Gábor divat és diszmű áru kereskedő szombaton esküdött örök hűséget Som lyai Erzsiké kisasszonynak, Somijai Kálmán ny. városi főerdész kedves leányának. — Juhász István törvényszéki aljegyző Szegeden a napokban vezette oltárhoz Schupitza Olgát, Schupitza Ottó m. á. v. állomásfőnök szeretetve méltó leányát.

— Gyászhir. Részvéttel vettük a következő gyászjelentést: Ozv. mándi Beke Károly né szül. tasnádi és királydaróczi Fekete Zsuzsanna a maga és nevelő fia Kádas Beke József, úgy testvérei, sógorai és rokonai nevében is mélyen szomorodott szívvel jelenti a legjobb férj, a gyöngéden szerető atya, sógor és rokon mándi Beke Károly m. kir. pénzügyigazgatónak 1902. évi augusztus hó 2-án éjjeli 1 órakor, munkás életének 51-ik s boldog házasságának 28-ik évében, a Mindenható rendelkezéséhez képest történt gyászos elhunytát. A boldogulnak földi maradványai uugusztus hó 3-án d. 5. órakor fognak Aradon az Andrássy téri pénzügyi palotából az ev. ref. hitvallás szertartásai szerint tartandó ima után a felső temetőben örök nyugalomra tétetni. Legyen a hant könnyű kiszenvedett porai felett!

— Gyászhir. Alulírottak a maguk,

valamint a rokonság nevében is a legmé- lyebb fájdalommal tudatják a forrón szere' tett jó anyának anyósDuk nagyanyának és testvérnek, illetve rokonnak özv! Riesenberger Alajosné szül. gyöngyösi Farkas Ilonának folyó évi julius hó 28-án reggel 1/3 3 órakor életének 67-ik évében rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogulnak hült tetemei folyó lió 29- én délután 5 órakor fognak a rom. katli. egyház szertartása szerint nyugalomra tétetni; az engesztelő szentmise-áldozat pedig ugyanazou napon déletőtt. 8 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Legyen áldott emlékei bányán, 1902. julius 28., Farkas Jenőn® szül. Merza Gizella menye. Kende Dániel* Dr. Csausz Károly vejei. Farkas (Riesen- berger) Jenő, Kende Dánielné szül. Riese®' berger Hona, Dr. Csausz Károlyné szül. Riesenberger Gabriella gyermekei. Fark#® Jenőke, Farkas Giziké, Kende Erzsiké. Kende Irén, Csausz Károlyka, Csausí

Gabriella, Csausz Zoltán, Csausz Gyu‘a