Szatmár és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-53. szám)
1901-07-16 / 29. szám
Tizennyolczadik évfolyam. 29-ik szám. Szatmár, 1901. július 16; . n TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. = AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: = Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 fill. Fel évre . . . . 3 ». | Egyes szám ára . 16 » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: = Morvái János könyvnyomdája Eötvös-utcza 6rik sz. alatt. = TELEFON-SZÁM : 73A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám.-—= HIRDETÉSEK == e lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fölvétetnek. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Kóros állapot. A legközelebbi városi közgyűlésen végbement választás oly tüneteket hozott felszínre, a mélyek mellett a közügyek ellenőrzésére hivatott sajtó szónélkül el nem; haladhat. ... Elmúlt egy hét, a választási izgalmak már lecsilapultak, hozzá szólhatunk tehát á nélkül, hogy félnünk kellene, miszerint a kedélyeket felzavarjuk. A városi tisztikar állásfoglalásá ról akarunk szólani: - ' Távol áll tőlünk, hogy a tisztikar szavazattal biró tágjainak kétségbe vonjuk azon jogát, , mely szerint szavazatát tetszése.szerint, arra adja, a ki az ő ízlésének megfelel. A szabály ugyan az volna, hogy a pályázók közül keressük az arra legalkalmasabbat, de miután ez a szabály a közgyűlés más tagjainál is csak .nagy ri'lcán szokott érvény» sütni, az egyenlő jogot elismerjük mindenkinél. Más az eset azonban,, ha választás előtt a város feje, mint jelen esetben a polgármestert, helyettesítő főjegyző tette, hívja össze a tisztikart a végből, hogy a pályázók közül kiszemléíjék azt, a kit első sorban, óhajtanak a megüresedett, állásra megválasztani. Egy ilyen értekezlettől joggal elvárni, hogy ott minden személyes tekintet félretételével egyedül a közérdek kívánalmai nyerjenek érvényesülést. Nem látunk benne semmi szabály- ellenest, ha a tisztikar a maga kebelé? TÁRCZA. Pár óra a törökök között. Az aldunai szigetek közül- úgy földrajzi helyzeténél, mint néprajzi viszonyainál fogva legérdesébb az, melyet a magyar partot már-már elhagyni készülő Duna Orsóvá alatt alkot s mely Ada- Kaleh (Uj Orsóvá) nevet visel. Az Qrsovára érkező turistát,, mikor a város szép dunai kikötőjébe ér. meglepik a fezt s törökös bugyogót viselő napbarnított a^czu hatalmas alakok, kik feltűnően kiválnak, a .parton ácsorgó s hordán foglalkozást teljesítő züllött kinézésű czigányoktól, kik Orsóvá .4•—5000 lakosságának jó egy-negyedét teszik. Kérdezősködésünkre elmondják róluk, hogy ezek adakaleh-i törökök, kik a közeli szigetről vannak itt csolnakjaikon, várya a jó alkalmat, hogy egy-egy kirándulót Ada-Kaleh-ra vigyenek. Meg is szóllitják az idegent tört német nyelven, néha nehézkes magyar szóval s hívják Ada-Kaleh-ra. De a sziget Qr^pváiól még mintegy 3 km-re. lévén, kevés . utas vállalkozik ezen útnak ladikon való megtételére. Legtöbben kocsin mennek a remek dunaparti utón szemben a szigettel a magyar parton lévő vámházig, hol 8—tio török ladi- kos fogja el az utasokat. E pontról a sziget olyan képet nyújt, mintha az egész téglarakásokkal volna el- lepvé, melyek élénken pirosló ; színét a uusan tenyésző fák sptét zöldje tarkítja — Lakóházat éppen nem lehet látni ben is megtárgyalja a kérdést ' s különösen, ha a pályázók között olyanok is vannak, kiknek működését ismeri, már előre is tájékozódik az érdemesebbre nézve és igyekszik tájékoztatni másokat, mert hiszen az ilyen irányú ténykedés minden esetre csak a közszolgálat érdekét mozditja elő s ha a czél is az volt, még kívánatosnak is mondható, ha választás előtt a polgármester összehívja a tisztikart és elébtik terjesztvén a pályázók névsorát beható vita alá bocsátja, hogy ki volna a legalkalmasabb. Csakhogy egy ilyen értekezletből a dolog természeténél fogva nem szabad hiányoznia annak, a kit a betöltendő állás legközelebbről érdekel. S mit láttunk a mostani alkalomnál? A tisztikar egyöntetű megállapodásra jutott a személyekre nézve s bárha első sorban rendőrségi tisztviselők választásáról volt is szó, az értekezletről a főkapitány hiányzott és pedig hiányzott, nem mintha _oda élmenni nem akart volna, hanem hiányzott azért, mert az' értekezletre megse hivták. Egészséges viszonyok között el sem képzelhető, hogy ilyen kérdésben a rendőrség vezetőjének véleményére súlyt ne helyezzenek. Nemcsak azért, mert az ö _ működési körében ő az első szakértő, hanem főként azért is, mért a felelőség e működési körben öt terhelvén, kötelesség támogatni, hogy olyan erőket kapjon, a kiket már ö maga is megfelelőnek ismer el. I Ha á közgyűlés vét e kötelesség ellen, az menthető, mert a közgyűlés az eskütszékhez hasonlóan inkább érzelmi motívumokból indul ki, de ha a tisztikar teszi meg ugyanazt, arra már bajos dolog méntséget találni. Szeretnék tudni, mit szólna hozzá a főszámvevöj; főorvos, tiszti főügyész, árvaszéki tanácsos stb. ha olyan állás betöltéséről volna szó, a mely az ö működési körükbe tartozik s arra az értekezletre, a melyben a tisztikar ez állásokra a jelöltet kiszemeli, őket meg se hívnák. Bizonyára azt mondanák, hogy ez az egész értekezlet azért hivatott össze, hogy a tisztikar épen az ellenkezőjét csele- kedje annak, a mi helyes volna s hogy személyes okok és nem a köz- szolgálat érdeke volt a mozgató. A minthogy egyebet alig is mondhatnának. De még nagyobb hibát követett el ez az értekezlet azzal, hogy állást foglalt egy olyan egyén mellett, a ki kevéssel azelőtt fegyelmileg büntetve volt. A fegyelmi büntetésnek ugyanis az a hatása, hogy a kit ér annak viselnie kell ä következményeket, a melyek között a legelső az, hogy az illető egyelőre előléptetésre nem számíthat. És ez helyes is, mert hiszen mi értelme sem volna a fegyelmi büntetésnek, ha a fegyelmi vétségeket elkövető és azokért megbüntetett tisztviselő egyenlő tekintet alá esnék á hivatalos kötelességeiket pontosan teljesítő többi hivatalnok társaival avagy pályázat esetén a többi kifogástalan minösitvénynyel biró pályázóval. A fegyelmi büntetés erkölcsi megbélyegzés, kisebb vagy nagyobb fokú, az elkövetett vétséghez képest s hatálya mindaddig fentáll, inig az illető megfelelő időn keresztül tanúsított kifogástalan viseletével meg nem szünteti. Ez a felfogás helyes, a köz- szolgálat érdekében kívánatos s a felett Őrködni, különösen ott, hol a tisztviselőket választják, épen a tisztikarnak kötelessége. Mit szóljunk tehát a tisztikar eljárásához, mikor épen az ellenkezőjét cselekszi annak, a mi kötelessége volna. Mikor a fegyelmi büntetés alatt álló tisztviselőt nem hogy elejtené, de az első helyre emeli s minden befolyását latba veti, hogy a választás ily módon sikerüljön. Ismerjük az eset minden körülményeit, de ez eljárásra mentséget nem találunk. A hol az * erkölcsi alapot ily nyíltan félrelökik, ott megszűnik a közérdek irányadó lenni, s a hol ez megszűnik, ott vége az üdvös működésnek. Ha egyes tiszt- visedő teszi magát túl s más befolyásoknak engedve tér el a helyes iránytól, az is szomorú jelenség, de mikor az egész tisztikar cselekszi ugyanazt, az már kóros állapot, a mely a legnagyobb mértékben veszedelmes. vásárolni küldjék. De azért nem hiszem, hogy van Orsován olyan embér, a ki más kávét is ivott már, mint a törököktől vettből főzöttet. Sőt meg vagyok győződve, hogy a kávéházban is csak azt lehet inni. Persze ilyenkor a török vásárra megy a lohndienertöl kezdve a hotelier-ig minden ép kéz láb vendéglői lélek. A bazárok megtekintése után, ott egyetmást vásárolva, a mecsethez menjünk. Sok téglából rosszul épült lépcsőn mentünk fel a bejáratig. A övig érő ősz szakállu kántor nagy nyikorgással nyitotta ki ázó fmaház kapuját, aztán lerúgva fehér Jxarisnyás lábáról a bőrsarut, intett, hogy: mi is- igy cselekedjünk, mielőtt belépnénk Allah templomába. Mi azonban nem akartuk fűzői czipóinket megoldani s inkább csak a bejárat közelében levő deszkapadlón állottunk meg s nem lépve a régi keleti szőnyegekkel boritolt szentélybe csak.‘;a török bak kanosok helyéről néztük meg. a mecset belsejét, mely, leszámítva a már említett szép szőnyegeket, bizony élég szegényesen néz ki.- Sokkal nagyobb kíváncsisággal tudakozódtam Alitól a lakóházaik belseje iránt. Ö azonban makacsul vonakodott engem a „háremu-be bevezetni, de készségesen ajánlkozott, hogy a feleségemnek megmutatja otthonát. Sok kérésre azonban még engem is bevezetett. Előbb azonban lakása kerítésén kopogva beszélt törökül élete párjával s kis várakozás után kinyitotta kapuját azzal, hogy most már bemehetek. Remek nyíló rózsákkal zsúfoltan be- ültetett kis udvaron át haladtunk, mely Tényleg csak INGÜK JÓZSEF szabóüzletében szerezhetjük be liazai gyártmánya gyapjúszövetből csinosan kiállított, legjobb szabású tavaszi felöltőinket és öltönyeinket, hol papi öltönyök és reverendák a legszebb kivitelben készülnek. Készít sikkes szabású mindennemű egyenruhákat, raktáron tart mindennemű egyenruházati czikkeket. Szatmái, HDeáűs-tér. "VárosliázépíjLlet. s csak egy rozzant magas épület s elhanyagolt tornya emelkedik ki a tégla halmazból. Mind a téglahalmazok, mind pedig a közülök kiemelkedő magas épület történeti múltról beszélnek. Ada-Kaleh szigete nevezetes pont volt a török háborúk idején, mert uralkodott a dunai hajózás felett. A most már téglahalmaznak látszó romok nevezetes erőditvény volt, melyet III. Károly király alatt a paäsarovitzi békekötés után emeltek. r739‘ben Ada-Kaleh török, uralom alá került s bár II. József hosszabb ost- -rom után az erősséget hatalmába kerítette, az 1790-i sistovi békekötés határoz- mányai szerint az továbbra is török uralom alatt maradt s török katonai őrség is tanyázott benne 1878-ig, a mikor, bár a sziget török birtok maradt, a török Őrség kivonult belőle s manapság 500—600 lakójára, az osztrák-magyar közös hadsereg egy százada-ügyel fel, védelmezve őket a szerb s román rablók ellen. A kiemelkedő épület hajdan a Fe- rencz-rendi szerzetesek temploma volt, ma török imaház. * í A duoaparti vámház méllelt egy magyarul is gagyogó hajósnak Akab Alinak kis ladikjába szálltunk, ki nemcsak a legügyesebben evezett át velünk a széles Dunán,' de igen tiszteletre méltóan végezte a kalauz tisztét a szigeten. A lankás parton felmenve a közös hadsereg parkján mentünk keresztül, majd átlépve égy pár sánczkapun a török faluba értünk. A török falukat öles magasságú, néhol még magasabb, leginkább .deszka kerítések zárták el szemünk elől. Szembe jött ránk több szálas török sok fiú s leány gyermek, — ez utóbbiak feltűnően szépek, de nem voltak rávehetök, hogy csak pár perezre is megálljának velünk. Egy-egy teljesen lefátyolozott bő- bugyogós nő is surrant el mellettünk. Közben Ali magyarázgatott, sokszor meg- kaczagtatva magyar beszédével. A sziget közepe táján, két egymást keresztező utciza négy sarkán i5—20 ki. rak at os bolt van, melyek előtt pár asztal, körül székekkel, kávéval csalogajr. . Ez á bazár. ' Legnagyobbrészt Konstantinápolyból importált arány s ezüst himzéses szőnyegeket, fátylakat, papucsokat, rózsaolajat, török pipákat, szi varszopó kákát, kevés értékű ékszereket,; apró -csecse-becsékel, vázákat stb. árulnák’öá boltokban. Legnagyobb kelendőségnek azonban az ide . vámmentesén bejutó czigaretta> s pipadohány, kösz egyptomi czigarettek s havanna szivarok örvendenek, melyekből azonban csak mérsékelt mennyiséget lehet átvinni a dunaparti magyar vámon. Egész boltok vannak' aztán tele kávéval, . csukorral, mandulával s déli gyümölcsök- -kel s a törökök becses dulcsászájával, mely dolgokat különben az ada-kaleh-i török kereskedők hetenkint 3 napon Or- sován az úgynevezett „Skéló“-ban is árulnak magyar finánczoktól őrzött zárt Vásárcsarnokban, hol égy-egy - vevő egy. nyolezad kg. .kávét, egy-negyed kg. ezuk- rot s más árukból is csak meghatározott kis mennyiségét vehet, mert itt 24 fillér egy-nyolezád kg. kávé s hasonló olcsó a többi áru is. Azért a török vásár csak d. e. 8—12. s d. u. 2^-4. óráig van nyitva, ne hogy az iskolás gyermekeket is- mind
