Szatmár és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-53. szám)
1901-02-19 / 8. szám
Tizennyolczadik évfolyam. 8-ik szám. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Önálló vámterület. A legközelebbi városi közgyűlésen Kovács Leó indítványára egyhangúlag határozatba ment, hogy az önálló vámterület megalkotása iránt felírunk a képviselőházhoz és a kormányhoz. Az ország valamennyi törvényhatóságát foglalkoztatja ezen kérdés s már eddig is számtalan kérelem küldetett fel az önnálló vámterület mellett Nálunk a Kovács Leó indítványa hozta szőnyegre, a mely midőn beérkezett. a tanács kiadta véleményezés végett a gazdasági tanácsosnak. Ez a vélemény a közgyűlésen nem olvastatott fel. miután a sűrűn felhangzó „elfogadjuk“ folytán arra szükség nem volt, minthogy azonban a kérdést városunk szempontjából tárgyalja, anélkül, hogy mi az önálló vámterület tekintetében véleményt nyilvánítanánk, érdekesnek tartjuk ismertetni annyival is inkább, mert amúgy is a nyilvánosságnak volt szánva, s igy rendén való, ha már a közgyűlés nem volt reá kiváncsi, hogy az más utón nyilvánosságra jusson. Szól pedig következő- képen : TARCZA.-—■» »—oq»«c ■ Községi pótadó javaslatok. — Mutató az Ezres és Vidékéből. — Az Ezres és Vidéke nemzetgazdasági osztálya a város pénzügyi egyensúlyának megbillentése czéljából pályázatot hirdetett oly nemzetgazdasági műre, amely a legtöbb sikerrel kecsegtető adónemeket süti ki, s a város financzialiter dúsan megterhelt gön czölszekerének rudjába ragaszkodva segíti azt kieviczkélni a kulimászból. A minden hivatalos és hívatlan lapban többször meghirdetett pályázatra 365 (minden napra egy) pályamunka érkezett be; versben: elégiák, dithyrambok, rapszódiák, románczok, tragédiák és hősköltemények’; prózában: társadalmi és irányregények, elmondhatatlan szónoki beszédek, vígjátékok, mono-dia és' katalogok, alle- és fülegóriák. A legjobb kettőt, egyet kötözött s egyet kötözetlen for ’ ában, melyek mindenike elnyerte a jutalmul kitűzött babérleveleket (babbal), ezennal közzétesszük, hogy vegye hasznát, a ki tudja. Uj adónemek. „Ki kell valahogy rántani Szatmár városát a sárból“ gondolák a magistratus vezető férfiai I megszavaztatták az ásványos szódavizek adóját. Minek is az?l Puszta luxus egy ilyen városban, a hol dühörtg az egészség, kitűnő a kutak vize s koldusbotra jutott minden epidémia, ásvány vagy vegyileg tisztított szódavizet inni. A ki pedig szereti a luxust, hát fizessen. Az „Ezres és Vidéke“ pályázatot hirdetett az uj adónemek kiaknázására s én azt hiszem, elnyerem az első dijat, mert 69 ésuo. gt. sz. 1901. TeJeintetes városi Tanács l Kovács Leó bizottsági tag indítványa, az önálló vámterület ügyében 132—1901 sz. végzéss-l és Hevesvármegye közönségért; k átirata, a hazai ipar pártolása és | vámközösség megszüntetése tárgyában 2Ö2 —1901. sz. végzéssel gazdasági tanácsoshoz véleményes jelentéstétel végeit kiadatván, ezekre vonatkozó véleményt az alábbiakban van szerencsém előadni: A Kovács Leo szerinti „önálló vámterület“ és a Hevesvármegye által kifejezett „vámközösség megszüntetése’1 egy és ugyanazon oly szép ideál, melyén lelkesedni és elérését czélul kitűzni, kétségbe- vonhatlanul igen hazafias cselekmény bárkinek is, -T+ és annál inkább nekünk, kik úgy ifi ipari, mint mezőgazdasági nyomasztó helyzetnek már-már elviselhetetlen súlya alatt, az országos átlagnál is nagyobb mérvben elszegényedve, keressük és várjuk közgazdasági állapotainknak javulását. A milyen közelismert mezőgazdasági állam léte hazánknak, ép oly igaz az is,- hogy Szatmárnémeti sz.. kir. város léteiének alapját első helyen a közel 3200 k. h: földbirtok képezi, mert bár iparosaink és kereskedőink száma igen szép, mégis igen kevesen vannak bizonyára iparosaink* és kereskenőink közül olyanok, a kik iparuk vagy kereskedésük után élnek csupán. Ha ez igy van, akkor a mi áll széles e Lazára, ugyanaz bátran vonatkoztatható a mi törvényhatóságunk terülétére is, hogy t. i.: megélhetésünk és boldogulásunkat elsősorban mezőgazdasági állapotaink általános javulásától várhatjuk. a város kezelő férfiai kapni fognak rajta, ha becses figyelmüket a még eddig ki nem aknázott adótárgyakra felhívom, mert ez uj adónemek révén eltűnnek a sok czimen előállott deficzitek 1 lejebb száll a községi pótadó százaléka. íme javaslataim. 1. Nőilenségi és agglegény adó ; 25—35 évek között fejenkint s rang szerint 20, lo. és 5 korona, 35 éven túl too, 50 és 25 korona, kath. papok püspöktől lefelé kétszeres adót fizetnek. 2. Gyermektelen házaspárok adója: páronkint ranghoz mérve too—50—25 korona. Előbbi házasságból származott vagy felfogadott gyermek nem számit. 3. Kaszinó s egyéb egyleti adó a tagsági dij 20 százaléka. Az „Ezres“ tagdíja adómentes. 4. Bál és mulatságadó: a belépődíj 20 százaléka. Nem tánezoló urak 15—45 éves korban dupláját fizetik, nem tánezoló hölgyek — ugyanazon korban — adómentesek. 5. Uszoda és fürdő adó: a dijak 33 százaléka, évadbérletektől 50 százalék. Szabadban fürdőktől illemadó fejében eseten- kint 1 korona. 6. Meleg szobaadó: szobánkint, illetve fűtött helyiségenkint s 12 Celsius folion- kint egész évre 2o fillér, csak nyárra 10 fillér. 7 Czipő, csizma, czilinder, keménykalap, keztyü és nyakkendő adó évenkint egyenkint 2 — 2 korona. Hölgyek dupláját fizetik. Mezítlábasok és bocskorosok adómentesek. Nyakkendő adó évenkint 2 — 2 korona, hölgyek dupláját fizetik. Mezítlábasok és bocskorosok adómentesek. Nyakkendő-adó kutyákra nézve az ,.eb-adó“-ban befoglalva. 8. Bot és sétapáleza adó: 20 éves koron alul 4 korona, azonfelül 2 korona. Igen, mert virágzó mezőgazdaság, élénk kereskedelmet és ipari jóllétet szül mindenütt, olt a hol közgazdaságunk ezen vezéroszlopai öss/.hang/.atban működnek, s egyiknek fejlődése nem a másiknak rovására istápoltatik kasztok, vagy még inkább az államhatalom részéről. A magyar földbirtok a/s-ad részének megterhelését súlyosbító pénztelenség szülte drágasága a pénznek, és az immár állandósuló jellegű rósz terményárak, a tönk szélére juttatták mezőgazdáink sokaságát és szomorú helyzetünk alapos javítását ma már idillikus vo iu csupán a némelyek által hangoztatott termés-átlagok emelésével remélni, mert az értékesítési viszonyok javulása nélkül, egészséges javulás nem várható és hiába küzdenek a gazdák, ha politikai téren az államhatalom képviselete, téves felfogás, vagy szerencsétlen természetű kéz-kezet mosás folytán; a kereskedelmi szerződések megkötésénél, a vámkedvezmények osztogatása, s a börze manőverek szabályozásánál megfeledkezik mezőgazdasági állam voltunkról 1 A múlt év őszén tartott nagyjelentőségű kassai agrár gyűlésen Zselénszky Róbert gróf, fényes tehetségű közgazdászunk. az 1903. év végén Németország, Olaszország, Svájcz, Belgium, Oroszország és Szerbiával lejáró vám- és kereskedelmi szerződések .mikénti megkötése és Auszt- ftarVáli jövendő viszonyunk, s a gabona- tőzsde megrendszabályozása tárgyában tartott nagyszabású felolvasása kapcsán, meggyőzően adott kifejezést annak, hogy: eddigi kereskedelmi politikánk mezőgazdaságunkat védtelenül hagyta, de jövőben, Ha méltányosak akarunk "lenni, a nemzeti termelés védelmének alapjára kell és pedig akként állanunk, hogy egyenlő oltalomban Gyöngélkedő!«, nyomorékok, sánták, bénák —■ orvosi bizonylatra — fél , hadmentesség beigazolása esetén teljes mentességben részesülnek. 9 Borotválkozási-adó: 16 éves korig 2 korona, azonfelül 4 korona. Természetes kopaszok és szőrtelenek kellő igazolás mel- tatt felmentve, hölgyekkel szemben teljes diseretió. 10. Tornázok, vivők és lovaglók adója 5—5 korona. Kintornázók, párbajvivók és iparlovagok dupláját fizetik; halállal vívódók végkép felmentve s a Szt.-Mihály lova is adómentes. 11. Czvikker és monokli adó: 5, illetve 50 korona. Azok, kik távol-, vagy rövidlátást orvosi bizonylattal igazolnak, az. előbbitől felmenthetők, hasonló igazolás mellett az utóbbitól is mentesek a fél- szemüek. 12. Mű- és tömött fogak adója záp- fogtól darabonként 1 korona, első fogtól 2 korona, egész, gebiss általányban 20 ko- j róna, hölgyek és titkolódzók duplán fizetnek. 13. Racscsolás-adó: mágnásoknak 20 korona, dzsentriknek 50 korona, polgárembernek 100 korona. Dadogok, hebegők és racscsolók tanfolyamát sikerrel végzők felmentéit nyernek. ’ 14. Hirlapadó. Helyi és heti laptól 2 K. Napi laptól 15 „ Képes laptól még képtelenebb meny- ny iség. Képes levelező-laptól darabonként 10 f. Az „Ezres és Vidéke“ adómentes. 15. Később meghatározandó meny- nyiségü adót vethetnek az ékszerekre, milyenek a gyűrűk, fülbevalók, karperecnek, drága tűk és forgók; azonban adómentesek I a jegy gyűrűk, zsebbevalók, váll- pereczek és sóspereczek, kötő- és varró- | tűk, valamint a napraforgók. részesítéssé!« úgy az ipar, mint a mezőgazdaság. Igen, mert pl. ha a szerbiai és romániai gabona és disznó, — s az Olasz- országi borvámoknál és Ausztriával szemben az ipari és nyers termények megadóztatásánál megfeledkezünk mezőgazda- sági állam létünkről, akkor a nemzet testének gerir.czét képező mezőgazdák sorvadó állapota oda fog jutni, hogy a magyar föld megszűnik magyar gazdák tulajdonába maradni és önállóságunkat teljesen elveszítve — a legnagyobb magyar ihletett jóslata: „Magyarország nem volt, hanem lesz“ — nem fog beteljesedhetni I Az elmondottak után szerény véleményemet abban óhajtom összpontosítani, hogy a közös, vagy külön vámterület Iránti életkérdést, közgazdasági és nem politikai szempontból ítéljük meg, s ; ne ragaszkodjunk mereven sem az egyik sem a másikhoz, mert mezőgazdasági államlétünk mérlegelése, az osztó igazság és szigorú méltányosság gyakorlásával közös vámterület mellett is megélhetünk és erősödhetünk, de kellő előkészület nélküli önálló vámterület válságot okozó rázkód- tatással járhat — minek folytán ily értelemben és nem a feltétlen önálló vámterület merev kérésével javasolhatom felírni a mélyen tisztelt képviselőházhoz. Hevesvármegye közönségének a hazai ipar pártolása iránti mozgalmát helyeslőleg és annak kijelentésével vehetjük tudomásul, hogy ez irányban törvényhatóságunk már n múlt évben megtette kötelességét. Szatmárit, 1901. január 29. Pethő György, gazd. tanácsos. 16. További adótárgyak: a torony-, ebédlő-, fali-, inga-, kakukkos- és zsebórák ; de adómentesek a pásztor-órák. 17. Később megállapítandó illetéket fizetnek a királyi kitüntetésben részesült Lipót-, Vaskorona-, Ferencz Jószef etc. rendű lovagok és a kir. tanácsosok, de az „Ezres“ tanácsosai adó- és illetékmentesek. 18 Adó alá vonhatók: az álhaj, rizspor, szépítő és illatszerek (kivétetnek : nafta- lin, cárból és jodoform); duplán adó alá eső a kölni viz, mert hát az viz is. 19. Megadóztatandó!«: a selymek, csipkék, fátylak, természetes- és művirágok is. Az „Ezres“ elnöke és diszszónoka átalányban kiegyezhetnek. 20. Fő pedig, hogy a pénzintézetek, melyeknél sikkasztás nem esik, vagy legalább a mértéket meg nem üti, az évi zárszámadásban kitüntetett nyeremény 50 százalékát sikkasztási hányad czimén tartoznak beszolgáltatni. No de ne többet adókról, mert meg találja sokallani valami hangadó s indítványára a mérvadó körök megadóztatják a rossz vicczeket is. Adós. * «fr * i Je tenet sz uj adó-alapkeresó bizottság Üléséből. Elnök. Tisztelt urak 1 Üdvözlöm önöket, Kik hivatásuk fontos érdekében Mondott időre összegyűltének. Megbízatásunk nagy czélt tűz elénk ; Kutatni kell: van-é mód s eszköz arra, Hogy uj adóra leljünk alapot. Munkánk magasztos, mint a csillagászé, Kinek szivét dicsősség tölti el, Ha messzelátó csővel fenn az űrben Nem ismert bolygó képét lelte föl. Hálás utókor őrzi meg nevét. Az ülést megnyitom. szabó üzlete Szatmár, Deák-tér, a városháza épületében. Készítek legjobb szabású polgári- és papi öltönyöket, reverendákat és katonai egyenruhákat. Mindennemű öltönyök saját műhelyemben készülnek. Műhelyemben csak gyakorlott fővárosi munkások vannak alkalmazva
