Szatmár és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1901-11-26 / 48. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE eddigi bevételek olyan kicsinyek vol­tak, hogy egy 48 tagból álló szín­társulatnak még száraz kenyérre sem jut. Azt a tisztességes testületet, mely az előbbi igazgató bérlet és szelvény­jegyeit, nemkülömben adóságait ma­gára vállalta és törleszti, tömeges színházba járással kellene meg­becsülni és akkor nemcsak precis előadásokat, de újdonságokat is képesek volnának produkálni. Lany­ha, majdnem gyenge műpár­tolás mellett még a legjobb színészek és legjelesebb új­donságok is elbuknak. Egy színész. Városatyák. A vasárnap lezajlott városatya­választások annyiban hasonlítottak az or­szágos választásokhoz, hogy itt is jóval több volt az eszkimó, mint a fóka s vé­gül bizony sok eszkimónak felkopott az álla, annyiban azonban nem hasonlítottak a tiszta választásokhoz, vagy legalább ezeknek ideájához, hogy nálunk bizony ez utóbbiaknál meg nem engedett illetékte­len hatalmi befolyások, egy kis friss kol­bász, no meg egy kis idei karczos is köz­reműködtek a küzdelem eldöntésében, A választást megelőző mozgalmak után az eredmény nem igen volt meglepő. A kiknek lelkében közügyeink menetének megfigyelésénél az az óhaj, az a buzgó vágy keletkezett, vajha a város képvisele­tébe valami uj, egészségesebb légáramlat hatoljon be, hogy friss vér áradjon el az életerekben, szaporítani a meglevő jó vért s kiszorítani a petyhüdtet, a megromlot­tat, azoknak eleve le kellett mondaniok a reménységről, hogy a rég óhajtott, egész­séges átalakulás már most fog végbemenni, mert az intézést, a közhangulat előkészí­tését megint a suttyomban működő apró klikkek ragadták magokhoz s városunk közönségének komolyabb s a közvélemény irányítására hivalottabb elemei még min­dig nem látják elérkezettnek az időt arra, hogy nyíltan és tömörülve impozánsan lépjenek fel az ilyen életbe vágó ügyek­ben, hogy félre söpörjék az útból a felto­lakodott apró potentátokat s lehetetlenné tegyék ezeket a „bizalmas értekezletekének nevezett érdekszövetkezeteket, a melyek épen azért kerülik a nyilvánosságot, hogy kiaknázva a nekik kedvező helyzetet, ti­tokban mindenféle erdekszálakba beleka­paszkodva meglephessék, félrevezessék és lefözhessék a közönséget. Kétségtelen dolog, hogy némelyek tiszta és önzetlen szándékkal, a javításra való törekvéssel vettek részt a küzdelem­ben, de törekvéseik épen az elszigeteltség miatt kevés eredményre vezettek. De legfőbb baj a közönség nagy ré­szének közömbössége. Nem, mintha a vá­lasztástól távol tartaná magát, hanem mert szavazatának leadásában nem a helyesen felfogott közérdek, hanem saját érdekeik, vagy személyes tekintetek vezérlik. Tisz­telet a kivételeknek! Mert mit tapaszta­lunk? Terheink szaporodása miatt nyög- décselünk, a könnyelmű gazdálkodás ellen zúgolódunk, s mikor arra kerül a sor, hogy megalakítsuk azt a testületet, a mely éber ellenőrzésre, az eszmék és elvek harczával egészséges városi közszellem teremtésére volna hivatva, akkor az egyik rész há­borgó lelkét egy vacsorával, egy pár li­ter karczossal elaltatják, a másik úgy sza­vaz, a hogy diktálják, mert nem mer ujjat huzni a hatalommal, a harmadik jó barát­ságért szavaz, a negyediknek mindegy akárkire szavaz s olyan czédulát ad be, a milyet a folyosón a kezébe nyomnak. Ad vocem: folyosó. Most tárgyalt választásainknál nagy szerepet játszanak a folyosót ellepő választási vigéczek. Kor­teseknek nem nevezhetjük őket, mert ez nagyon is megtisztelő volna reájok nézve. Van ezek közt városi kisebb alkalmazott: hajdú, végrehajtó, továbbá pinczér, szen- zál, a kik kellemetlen tolakodással kapa- czitálják az intelligens úri embereket is, sőt — s ezt már felháborodással és un­dorral jegyezzük meg — akad nem egy jelölt is, a ki minden önérzet félretételé- vel kinálgatja önmagát és arany száját „a nép érdekében.“ Miért nem ad a tör­vény ostort a választási elnök kezébe, hogy kiverje a kufárokat e helyről, a mely arra az időre templom lesz, a polgári jo­gok független gyakorlásának temploma; — az az, hogy — volna, ha volnál Mert előbbi fejtegetéseinkből már kitűnik, hogy e választásoknál nem a választók függet­len meggyőződése nyilvánul, S ha e tes­tület a dolog természeténél fogva a városi hatóság működésének ellenőrzője, miért törekszik a hatóság, vagy legalább annak egyes tagjai arra, hogy a városi bizottság­ban kezes, jámbor többség álljon rendel­kezésére? hogyan fér össze az ellenőrzés fogalmával az a törekvés, hogy a hatóság tagjainak attyokfiai bennt üljenek az ellenőrző testületben? De lássuk ezek után a mostani válasz­tások eredményét! Örömmel látjuk, hogy egy pár régi jelesünk, akinek meggyödése, eszméi vannak s azokat bátran hirdeti, meg akkor is, ha az egyeseknek nem tetszik, visszakerült a bizottságba, annak da­czára, hogy egy bizonyos klikk őket ki- szent.encziázta. Látszik, hogy már oly erős gyökeret vertek a közbizalomban, hogy mesterséges utón nem lehet őket eltá­volítani. Jutottak be továbbá egyesek, akiknek jövő működéséhez lehet némi re­ményeket fűzni, de hogy a közvélemény jeleseink soraiból helyes tapintattal azokat igyekezett volna kiválasztani, akik értelmi és erkölcsi tekintélyűkkel erre a legmél­tóbbak és leghivatottabbak, azt állítani nagyon merész dolog volna. — A nyom­tatott czédulák döntötték el a csatát. S honnét származnak a czédulák ? Nem egy egységes, tömör közvélemény megállapo­dásait mutatják azok, hanem a „bizalmas értekezletek“ eredményei, mig egy ré­szük épen egyeseknek, az önjelölteknek kibocsájtványai, azoké az önjelöl­teké, a kiket „Szamos“ kollegánk a mi­nap oly alaposan megszatirizált. De hát olyan egyén még sok van, a ki szintén érzi magában a közügyek szere- tetét, helytelenít bizonyos dolgokat s tudna jó tanácscsal szolgálni, svádája is van, hogy eszméit kifejthesse, de az ilyen, a mi speczialis viszonyúink között soha sem lesz városi képviselő, mert nincsenek, akik fel léptessék, annál pedig sokkal tartózko­dóbb és önérzetesebb, hogysem magama­gát felléptesse. S ha vannak is egyesek, akik óhajtják, hogy ez vagy amaz bár bejutna a bizottságba, mégsem szavaz rá, mivel az illető nincsen sehol sem jelölve, s ha rá szavaz, csak csúfságnak teszi ki, ha az illető 1—2 szavazatot kap, akkor a mikor N. N. igen kis kaliberű egyén, a ki amannak saruszijját sem érdemes meg­oldani, százan felül kap szavazatot. Akárhogy gondolkozunk is azonban a jelenleg újra alakult, illetőleg kiegészí­tett képviselőtestületről, három esztendőre ez már igy marad. Sajnálattal látjuk, hogy a jelöltek és választottak egy részét nem annyira a közügyek iránti lelkesedés, a hasz­nálni és javítani akarás ösztönözik arra, hogy e testület tagjaivá legyenek, hanem a személyes és sokszor bizony jogosulatlan ambicziói Saját édes szeméíyöknek akar­nak bizonyos díszt szerezni, maguk és má­sok előtt azzal tetszelegni, hogy ők „Tör­vényhatósági bizottsági tagok,“ akik ezzel jogot nyernek arra, hogy a tisztviselővé- lasztásoknál egyesek existentiájáról dönt­senek és qualificatiot szereznek a városi diszbanketteken és deputácziókban való részvételre. A tapasztalat mondatja ezt velünk. Mert ha azt nézzük, hogy város­atyáink egy jó része miben fejtette ki a tevékenységét, azt látjuk, hogy (még olya­nok is, akiknek működéséhez nagyobb igényeket fűzött a közönség) megjelennek a közgyűlésen, ha választás van, de elma­radnak, amikor fontos elvi kérdések van­nak szőnyegen, végig esznek egy csomó bankettet, deputáczióznak, esetleg dikczi- óznak, de semmi komoly és méltánylásra érdemes dolgot nem művelnek. A következő választásnál talán majd másképen lesz. Országos közéletünk szel­lemének tisztulása talán idáig hozzánk is el fog hatni s a közvélemény úgy fog fejlődni és erősbödni, hogy a jövő város­atyák csakugyan a közbizalom birtoko­saiként fognak mandátumhoz jutni. Addig is arra kérjük városatyáinkat, hogy ne legyenek se önző magánérdekek szekerének tolói, se a hatalom uszályhor­dozói, hanem szép tisztöknek lelkiismeretes felfogásával, józan belátással és polgári önérzettel szenteljék magukat az igazi közjó támogatásának. Budapesti levél. A főváros ipari és kereskedelmi gócz- 1 pontja az országnak. Ide fordul a vidék érdeklődése szükségleteinek kielégítésé­nél ; innen keres, innen vár értesülést az ipar termékeiről, a kereskedelem újdon­ságairól ; ennek szolgálatában tudósítjuk e lapok t. olvasóit az érdekesebb tudni­valókról. A karácsonyi ünnepek közeledtével I Kertész Tódor karácsonyi árjegyzéke a napokban jelent meg rendkívül gazdag és érdekes tartalommal, melyet ajánlunk t. olvasóinknak, hogy meghozassák, mi­előtt bevásárlásaikat eszközölnék. Az ár­jegyzék tartalma: Vadász- és véd-fegyve- rek, vadász-kellékek, mindennemű sport- czikkek, lovagló- és torna-szerek, football-, korcsolya-, jég-játékok, Hockey, lawn- tennis, stb. Különféle hangszerek, u. m. Ariston, harmonikák, stb, Gyerekjátékok, babák, gözvasutak, Fröbel oktatva mulat­tató játékai, társasjátékok óriási válasz­tékban, melyeknek megösmerése legczél- szerübb a Kertész Tódor kiadásában meg­jelent és 25 krért mindenütt kapható „Tár­sasjáték Könyvét“, mely száznál több tár­sasjáték részletes leírásét tartalmazza, meghozatni. „Football“ uj társasjáték 2 frt., Ping-Pong vagy asztali tennis frt. 1.50-től 10 frtig, Sulta 3 frt. Karácsonyra: a csillogó, ragyogó ezer és ezerféle kará­csonyfadísz ; teljes karácsonyfadisz össze­állítások már 2 frt 50 krtól kezdve. Sok­féle kedélyderitő, meglepetési tréfás tár­gyak. Tombola-nyereménytárgy összeállí­tások Sylvester-estére. Praktikus háztar­tási czikkek és konyhaszerek, reszelő-, főzelékvágó-, hámozó-, kávédaráló-, főző stb. gépek. Ajándéktárgyaknak kiválóan alkalmas bőr-, diszmü-, bronztárgyak. Uj! Seccessiós figurák. A czélszerü és hasz­nos, valamint diszművek minden újdon­sága, mely a világpiaczon megjelent, fel­találtató Kertész Tódornál, (Budapest, Kristóf-tér), s megrendelését mindenki mielőbb tegye meg, mert karácsony előtt az utolsó napokban a czég óriási elfog­laltságánál fogva csak nehezen képes vi­déki megrendelőit gondosan és pontosan kiszolgálni. A villamvilágitás rendkivüli nagy előnyösségeit úgy gazdasági mint egész­ségi tekintetben mind jobban felismerik hazánkban is s ennek folytán egyre sza­porodik azon vidéki városok száma, me­lyek közmegvilágitása s ezzel kapcsolato­san a magánvilágitás is, villamosságra rendeztetik be. Nagy érdeme van ezen a téren a Siemens és Halske czég budapesti telepének mely közismert kiváló berende­zései révén osztatlan elismerést és bizal­mat nyert el úgy hazánkban, mint a keleti tartományokban is. Most újabban ismét Szentes város rendelte meg a villamvilá­gitás berendezését a Siemens és Halske budapesti czégnél és pedig 600 utczai izzólámpát és 12 ivlámpát, magánhaszná- latra pedig 4ooo izzólámpát, mely beren­dezés a modern tecnika legújabb vívmányai­nak felhasználásával már a jövő tavasz- szal elkészül s ezzel Szentes is a villamos korszakkal haladó városok sorába lép. A koDyha ügye nagyfontosságu min­denkire, innen nyervén a táplálékot, a legnagyobb óvatosság szükséges, mert az egészségre annyira káros, sőt végzetes ha­tása is lehet a különféle edények haszná­lata. Ugyanis a rézedény, mely belül czi- nezve van, a folytonos használatban a 'czinezés többé-kevésbbé az ételbe olvad, mely után a már sok esetben előfordult rézméreg (Grüspan) képződik s az ily edé­nyekben főzött ételek élvezete után egész család életével áldozhat. Éppen igy tör­ténik ez az email vagy nikkelezett-edé- nyeknél, melyek közül az előbbi lepattog, az utóbbi lekopik és rozsdásodik. A leg­lelkiismeretesebben ajánlható a legelőke­lőbb szaktekintélyek által ismert, úgy egészségi, min. gazdasági szempontból a tiszta nikkel főzőedény a Krupp Artur-fóle Berndorfi fémáru-gyár világhírű gyárt­mánya mely nem oxidálódik, tehát beteg­séget sohasem okozhat. A közeledő kará­csonyi idény alkalmából még felemlítjük a Berndorfi fémáru gyár alpacca-ezüst, kina-ezüst- és alpacca asztali készleteit, evőeszközöket, tea-forralókat, kannákat és szűrőket, karos gyertyatartókat és egyéb diszmüveket, melyekről díszesen illustrált árjegyzékét kívánatra dijmentesen meg­küldi a Berndorfi fémáru-gyár raktára, Budapesten, Váczi-utcza 25., a Kristóf-tér sarkán. Lohr Mária (ezelőtti Kronfusz) csipke vegyészeti tisztitő és müselyemfestö inté­zete, mely a legelső és egyedüli speczia- lista e téren, ismét ujjabb és tetemes na­gyobbodást nyert; a nagyszabású vegyi tisztitó és müfestő telep, hol a használat­ban elpiszkosodott ruhák és csipketárgyak egészen újhoz hasonló széppé változtat­nak, most a háztartás egyik igen fontos gondjának elvállalására, a szőnyeg-poro­lásra és a hibás szőnyegek javítására ren- deztetett be. — Lohr Máriának Budapest, Baross-utcza 85. számú óriási háza kizáró­lag üzleti czélokra szolgál s szönyegporo- lásra igen alkalmas helyiségekkel bir és legjobban van berendezve, tehát a leg­ajánlatosabb ez a régi jóhirnevü czég most már nem csak valódi csipkéit, pongyolák vegyi tisztítása és műselyemfestés eszkö- zöltetésére, de szőnyegporoltatás és hibás szőnyegek javítására is. Vidéki megbízá­sok egyenesen a czég főtelepére: Buda­pest, VIII., Baross-utcza 85. sz. küldendők. Apróságok. Tehát megtörtént a választás, és a mi fő, az eredménynyel meg vagyok elégedve. A választás alatt nagyon sok jel arra mu­tatott, hogy a városnál egyáltalán nem sze­retnek, de a választás után arról győződtem m< g, hogy a városban annál több a jóakaróm. És ez mindenesetre többet ér, mintha megfordítva volna. — De hát kik lehetnek azok, a kik annyira ellened dolgoznak? — kérdi tőlem valaki, — Azt majd holnap tudom meg _ válaszolom én — a kik legjobbun fogják kárhoztatni a hajszát, azok a főbünösök. Az igazi megbotránkozók már ma nyilatkoztak. # Választás előtt hozzám jött Lév'ay pol­gártárs és kórt, hogy csináljunk valamit, nehogy megbukjunk. — Barátom — mondom neki — én 10 év óta vagyok városi képviselő s miután úgy érzem, hogy e 10 év alatt csináltum valamit, nincs okom félni a tnegbukástól. * Beszélik, hogy az egyik jelölt disznó­tort rendezett, a másik nagy traktát udott, volt etetés, itatás sokféle. — Hja I — mondja rá Bögre ur — a ki biztosan he akar csus/ni, unnak bizony kenni kell. $ A hivatalos város | legs/ebb jelsza­vukkal dolgozott. Az első kerületben az egyenlőségért, a másodikban a testvériség­ért fejtett ki buzgóságot. Nagyon kt r, hogy a szabadságot nem respektálta, de hát ehhez úgy látszik, hiányzik az érzéke. * A küzdelemnek halottjai is vaunak. A harmadik kerületben kimaradt dr. Nagy Barna. — Hálátlan nép — szólt méltatlan­kodva — én tanitottum ki őket a válasz­tási fogásokra s most rajtam próbálták ki a tudományukat. * Németiben kisebbségben maradt Za- bari bácsi. Igazán sajnálom. Régi alakja a közgyűlésnek, a ki beszélt is, ha kellett és szavazott mindig uz igazság mellett. Hogy az ő srégvizavi szomszédját, Szakái Laczrt is hasonló eors érte, ez neki aligha vigasztalás. * No de bejött I kis Törzsök. Majd megmondja ezután ő, hogy mit akarnak Németiben. Fogadni mernék, bogy a legelső indítványa is az lesz, hogy a polgármestert, u főjegyzőt el az egész magisztrátust he­lyezzék vád alá. v — Eli nem értem — mondja valaki — hogy annyi mindenféle oda uem való ember töri magát, hogy városi képviselő lehessen. Mi haszna van belőle? — Hja kérlek — szól rá a másik — mióta én a múltkor egy polgárasszonytói azt hallottum, hogy milyen szép az, hogy a városi-képviselő koporsója mellett hat. rendőr áll parádéban, azóta nem csodálkozom. Demeter. HÍREINK. — Lapunk jelen számához egy féliv melléklet van csatolva. — Személyi hírek. Gróf Hugón- nai Béla vármegyénk főispánja szombaton és vasárnap szeretetre méltó kedves nejével együtt városunkban időzött I részt vett a nőegylet által rendezett Katalin estélyen. — M esz lény i Gyula megyés püspök a múlt hét folyamán a kegyesrendi társháznak volt szívesen látott vendége Nagy-Károlyban, honnan szombaton este körünkbe vissza­érkezett. Ma reggel pedig Uungvdrra uta­zott. — lovag M i k r o y 8 Vilmos vezér­őrnagy, az Ungvaron állomásozó cs. és kir. 29 ik dundárpuruncsnoka szombaton szemlét tartott a potturtulékosok és ujonezok fölött s a tapasztaltak fölött teljes elismerését fejezte ki. — Királyi kitüntetés. Őfelsége a király Szuhányi Ödön ivácskói földbirto­kosnak a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül a III. oszt. vasborona rendet adományozta. — Uj zászlóalj parancsnok. Őfel­sége a király bunm-rfeldi Obauer Rezső cs. és kir. kapitányt a 101. gyalogezred Cat- thuréban állomásozó zászlóaljánál őrnugygyá nevezte ki, s áthelyezi e az 5. gyalogezred helybeli zászlóaljához s egyben a zászlóalj vezetésével is megbízta. — Előléptetések. Az igazságügy- miniszter Galba Lajos helybeli kir törvény- széki elnököt 1901. nov. 1-től a VI. fize­tési fokozat 3-ik osztályába (6000 K), s dr. Matolay Gábor kir. törvényszéki bírót 1901. okt. 1-től a VIII. fizetési fokozat 1-ső osz­tályába (3600 K) előléptetta. — Beosztás. Holley Ferenc? nyug. kát. főmérnök a helybeli felmérési felügye­lőséghez osztatott be szolgálattételre. — Rendőrségi kinevezés. A bel­ügyminisztor a székesfővárosi államrendőrség tisztikarábau Pászkán János i-endőrirnokot, Piszkán Mihály polgártársunk fiát fogalma­zóvá nevezte ki. Folytatás a mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents