Szatmár és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1901-11-19 / 47. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE.

Ne vállaljon több munkát, mint a mennyit meghatározott időre becsülettel befejezni képes I S ha nagyon fontos ok miatt mulasztaná el a határidőt: ne várja érette a megrendelő szemrehányását, de etőzetesen mentse ki magát! Ezt követeli a legelemibb társadalmi udvariasság!

A rosszul sikerült munkára soha se igyekezzék ráfogni, hogy jó; ismerje be a hibát, mert ez legalább is becsületéig zésre vall s nem csökkenteni, de fokozni fogja a bizalmat iránta!

Van igen sok szeszélyes megrendelő, kinek semmi sem jó, ki mindenben gán- csoskodik. Ha megfizet tisztességesen: tűrni kell a szeszélyt; ha nem: szép szerével kell tudtára adni, hogy próbálja meg jövőre mással dolgoztatni, a ki bizonyára jobb munkát fog csinálni.

A különböző szakmáju iparosok alakuljanak testületekké: az egyes ember ereje nagy újításokra gyenge; a jól szervezkedett testületek bátran felvehetik a har- czot minden téren.

Nem kell megelégedni csupán a fennálló hitelszövetkezettel! Nyers anyag beszerzésre, gépek berendezésére, közös műhely szervezésére, a kész iparczikkek értékesítésére szintén szövetkezni kell! Az ellenséget csak olyan fegyverrel lehet leküzdeni, mint a milyennel az harczol, vagy jobbal! Milyen furcsa háború volna az, ha a mi Mannlicher puskánkkal szembenJ nyíllal próbálna valamely ellenség győzelmet aratni?!!.

A tanonczéveit bevégzett iparos ifjú ne higyje ám, hogy ő a szakmájabeli tudást kannállal ette! Ne higyje, hogy ő annyit tnd, miszerint a tovább tanulás ránézve haszontalan idő vesztegetés! Haladni kell a korral! Egy száz évvel ezelőtt még a gőzmozdony ismeretlen volt a világon. Ma electromos kocsik száguldanak sin-nélküli utakon! Olvasni, tanulni kell nem csak szórakoztató, de gyakorlati munkákból is.

A kellően szervezkedett ipartestületek — ha elegendő tőkével nem rendelkeznek: a jelenlegi ipari ministerium támogatását kérhetik s ha a minister Budapesten, Kolozsváron, Pozsonyban, Miskol- czon, Aradon. Temesvárt stb. stb. helyeken nem csak szóval, útmutatással, de nagy tőkék kamat nélkül való kölcsönzésével, adó és sok minden egyéb engedménynyel lehetővé tették a kisiparos helyzetének javulását, miért ne tenné meg ugyanazt Szatmáron is?

E tekintetben fő dolognak tartom a szaktanfolyamok felállítását. Külön ipari rajzszaktanfolyamot az épitő iparosok részére s szabászati tanfolyamot a ruházat előállításával foglalkozó iparosok részére. Ebben az utolsóban körünk tett is már bizonyos lépést; de az még csak egyszerű kísérletezés volt. Pedig a jövőben ez kell hogy legyen a czélja, egyik fő czélja a szatmárnémetii iparos ifjak körének!

Épen most értük el a 10-ik esztendejét ez intézmény fennállásának. Nem zengek dicshymnust senkinek: önmagát dicséri a jó munka! De nem rakhatjuk ám le szerszámainkat! A munka befejezetlen sőt — természeténél fogva sohasem is lesz befejezve!

Nem az anyagiakról szólok, mely hál’ Istennek és hála városunk közönségének eléggé rendben van! De szólok az ifjúság szellemi tovább képzéséről, erkölcseinek nemesítéséről, a szép iránti érzékének fejlesztéséről. Ebben mindig is jobban-job- ban haladva több és több eredményt fogunk elérni az idők folyamában. De békés harczunk olyan lesz csak, mint a Szamos folyóé »mely a beszterczei havasokban fakadva útjában szikladarabokat görget, mely előbb kavicscsá lesz s mire Szat- márra érkezik már homokká változik. Itt még nem eléggé termékeny; de további futásában egyesülve a Tiszával: termékeny iszappal látja el a nagy magyar alföldet. Munkája folytonos, munkája áldást- hozó s reméljük Isten segedelmével, hogy örökös is maradi«

Az azonban egészen világos előttem, hogy csak az erkölcseiben szolidabb, ízlésében nemesebb, tudásában erősebb jövő nemzedék lesz képes diadalra juttatni a hazai ipar küzdelmét a külföldivel szemben I

Befejezem már is hosszúra nyúlt értekezésemet. Szándékosan csak azon bajokat soroltam fel kiváltképen, melynek gyógyítására közelfekvőnek találtam a mediczinát is! Abból a szempontból indultam ki, hogy a magunk roszul gombolta mellényét, magunk gomboljuk jól! Igyekeztem a magunk szemében feltüntetni a gerendát s megmutattam a módot is annak az eltávolítására. S ha már az iparos a maga hibáit megismerte, megjavította: akkor, de csak is akkor van joga és oka követelni a társadalomtól, várostól, törvényhozástól, hogy az őt megillető jó bánásmódban részesítse, tisztelettel környezze s minden lehetőt elkövessen a maga részéről, hogy a kisiparos boldogulhasson!

Ez a kör eddig híven teljesítette — módjához mérten — nevelő hivatását. Adjatok több módot, adjatok megfelelőbb eszközöket s mi házunk ormán diadalmasan fogjuk állandóan lobogtatni az iparos továbbképzés lobogóját! Egyetértés, együttérzés, egymásnak kölcsönös megbecsülése: biztosítani fogják zászlónk 'sikerét; s a közönség, mely 10 éven keresztül a kezdetek kezdetétől mostanáig állandóan s hiven támogatott: hatékonyabban fog támogatni ezután, mert látja, hogy filléreit nem pazarolta el haszontalanul! S akkor beteljesedik majdan koszorús költőnk prófétai látomása, hogy: »Még jóni kell, még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Száz ezrek ajakán!«

Ügy legyen!

Thurner Albert.

Színház.

Hétfőn félhelyárakkal Bánk-bánt adták. Katona József ez örökszépségü tragédiájában telt ház gyönyörködött s ez érdekes jelenség, látva azt, hogy a szatmári publicum nem csak a bohózatok s vígjátékok, hanem a színművészet nemesebb faja iránt is tud lelkesülni. Színészeinkben sok a buzgalom és igyekezettel játszottak, kár hogy szerepeiket nem igen tanulták, ami aztán a darab vontatottsá- gát idézte elő. Melinda poetikus szerepét Raskó alakitotta érzéssel, s megkapó közvetlenséggel. Margittai a czimszerepben igyekezett feladatának megfelelni. Voltak sikerült jelenetei, teljes egészében véve azonban ez esti szereplése sok kivánni valót hagyott fönn. Igen jó volt Győré Petur bán-ja.

Kedden Bisson kaczagtató pompás bohózatát a „Válás után“ ez. darabját mutatták be színészeink, melynek cselekményéből a mulatságos jelenetek egész sorozata fejlődik úgy hogy a néző egész este ki nem fogy a nevetésből. Szereplők mindnyájan ügyesen játszottak. Halmay Cornélia kitünően alakitotta az anyós szerepet. Raskó Erna a fiatal feleséget. Vi- hary, Szilágyi szintén részesei a sikernek, közönsége azonban kevés volt az előadásnak.

A rég nem adott „Üdvöske“ sem vonzott közönséget. A regénye szép öpe- rett eléggé jó előadásban került színre. Lévay Berta a szokott kedvességével alakitotta a pásztorleány szerepét, énekszámát szépén és kedvesen énekelte. Szilágyi, Csáky, Vihary, Ráthonyi, Mészáros kifo-; gástalanul játszottak.

Csiky Gergely emlékének áldozott a színtársulat, midőn csütörtökön előadta „A nagymama“ színmüvét, egyik legszebb alkotását. Ki ez estén színházban volt, az nagy élvezetet s gyönyörűséget lelhetett a pompásan gördülő jó előadásban. A szerepek mind jó kezekben voltak, igy mindjárt elsőben dicsérettel kell megemlékeznünk Halmay Cornélia játékáról, ki a czimsze repben annak finomságát, teljes sikerrel jutatta kifejezésre. Hasonlóan szép sikere volt Barna Jolánnak, örömmel látjuk szép tehetségének fokozatos fejlődését, mit rövid itt léte alatt is már több Ízben bemutatott. E sikerét bátran számithátjuk a legszebbek közé, a Mártha szerep különben is rendkívül hálás, szép, és poetikus s ha az oly színésznő alakításába kerül színre, ki az abban rejlő sok finomságot hiven tudja rajzolni, a biztos siker el nem maradhat. így tette ezt Barna Jo- ián, kinek szép sikeréhez őszintén gratulálunk. Pompás alak volt Szilágyi Tódor- kája. Bárdiné azonban nem tudott szerepével boldogulni. Mészáros helyes felfogással játszott, annál kevésbbé mondhatjuk azt Vihary tábori lelkészére. Margittai jól játszott, jó volt Győré is. Az előadás egyike volt a legjobbaknak, csupán az volt kár, hogy kevesen élvezték. ‘

A pénteki félhelyáros előadásban a karzat gyönyörködött. Lumpaczius Vaga- bundus régi bohózat most is hálás publi- cumra talált, a mily öröme volt a karzatnak, annál jobban bosszankodott a földszint.

A szombati előadást az a körülmény tette érdekessé, hogy a társulatnak sikerült megnyernie vendégszereplésre Réthy Linát, a múlt saison szép hangú énekesnőjét. A „Szultán“ czimszerepébe mutatkozott be most a szatmári közönségnek. Üde szép iskolázott hangja mióta utoljára hallottuk, nyert szépségében. Ének számai igen szépen sikerültek s különösen a „Szeretlek Roxeh.nom“ ez. dalt oly gyönyörűen énekelte, hogy a közönség ötször megismételtette s sok tapssal tüntette ki. Őrvendünk, hogy ez idénybe még több ízben le.sz alkalmunk hallgatni őt. Lévayné pajzán vidámsággal alakított mint Roxelán. A darabot kihagyással adták. Kimaradt a darab egyik legszebb számát a Délia románcza, Rédey énekszáma pedig teljesen elhagyta, de talán még jobban is tette. Nagykár, hogy a társulatnak nincsen jó* tenoristája, minek hiányát az operett előadásoknál mindig érezni fogjuk. Rédei igen jó komikusnak, de nem tenoristának, mint a hogy mind a két szerepét be kell töltenie. Jó volt a Szilágyi játéka is. A rettenetes és kellemes basa Győré és Vihary volt,’ feladatokat azonban gyöngén oldották meg.

Vasárnap Solti Paula újonnan szerződött tag első fellépteül Bokor „Télen“ ez. népszínművét adták. Nem tudjuk miokból történt e szerződtetés, mivel e szerep körben van elég énekesnőnk, | különösen a népszínműre, melybe Lévay Berta személyében igen jó énekesnőt bírunk. Nagyobb szükség volna drámai hősnőre, melynek hiányát szintén érezzük. A közönség szép érdeklődést tanúsított az előadás iránt s sokat tapsolt a darab szereplőinek. A vendégmüvésznő a Katalin szerepébe mutatkozott be s szép hanganyaggal rendelkezik Solti Paula s a színpadon ügyesen mozog. Énekszámai szép sikert hoztak részére, azokat a közönség többszőr meg is ismételtette. Margittai mint vasas Józsi, Raskó mint Anna helyesen illeszkedett szerepébe. A darab előadása általába sikerült volt, s a közönség sem késett kifejezést adni a szereplőkkel szemben elismerésének.

R.

Apróságok.

A főváros 4 ezer korona jutalmat Ígért annak, aki a félmilliós tolvaj egri Kecskeméthy Győzőt a pénzzel együtt megkeriti.

No én azt hiszem, hogy annak is megadná a jutalmat, aki a pénzt K* cs- keméthy nélkül tudná csak előkeriteni. fp

— Olvastad a mai lapban, hogy egy fiatal bankhivatalnok 8 ezer koronát sikkasztott ?

— Ugyan kérlek, hogy lehet ilyen semmiségre szót vesztegetni. Ha még a gráczit mondanád, az legalább 260 ezer korona, de az is kismiska a Kecskeméthy lopásához képest.

*

Találkozom tegnap Bögre úrral, s boszankodva mondja, hogy miért az ember hétfőn friss újságot nem olvashat, alig várja már, hogy kedd legyen.

— Ugy-e a Széli Kálmán beszédjére kiváncsi ?

— Ah! dehogy! Szeretném tudni, hogy megkerült-e már Kecskeméthy. Ki törődik most Széli Kálmánnal!

*

Képzelem, hogy az egyetemi kuruez dandár milyen képet vágott hozzá, mikor Kecskeméthy brigadéros stiklijét meghallotta.

.Elzenghetik kórusban: „Lehullott a mi fejünk koronája I“

*

Tolvaj körökben irigykedve beszélnek a Kecskeméthy szerencséjéről.

— Hidjétek el — mondja Ludvércz Ábris — mindenhez csak szerencse kell. A tehetség is valami, de a szerencse a fő. Élhetnék én 100 .esztendeig, soha sem jutnék olyan helyzetbe, hogy egy fél milliót elemelhessek. Ez a Kecskeméthy igazán burokban született.

Demeter.

HÍREINK.

— Lapunk jelen számához egy negyediv melléklet van csatolva.

— Erzsébet királyné emléke. Ma van boldog emlékű szeretett királynénk névnapja, mely alkalommal a gyászos véget ért Nagyasszony emléke újból feléled minden érző magyar ember’ szivében s kegyelettel gondol vissza az elmúlása után is fenséges fényben ragyogó királynői alukra, ki életében hazánknak, nemzetünknek valódi jólte- vője, áldása, védője s vigasztaló angyula volt. A templomokban mindenütt gyász- i-tenitisztelctek tartattak a boldogult lelki üdvéért. A székesegyházban d. e. 9 órakor Meszlényi Gyula megyés püspök mondott teljes segédlettel gyászmisét, melyen a katonai tisztikar, s a polgári hatóságok tagjai voltuk jelen, továbbá a zárda, kir. kath. fö- gvmnasinm, s r. k. elemi iskola növendékei tanárnőik s tanáraik vezetése alatt*.A templom közepén katafalk volt fölállítva, melyet királyi korona, fekete lobogók s délszaki növények díszítettek.

— Erzsébet gyászünnep. A r. k. finépiskolában szintén kegyelettel ünnepeltek e napon, melyen többen az iskolaszék tagjai közül is megjelentek. Az ünnepély prog- rammja a következő volt: 1. Hymnusz, ének harmonium kísérettel. 2. „Meghalt a királyné“ szavalta Ferenczik Fülöp (5. oszt. tanuló. 3. Alkalmi beszéd, tartotta Mondik Endre tanító. 4. Gyászdal, háromóniura kísérettől. 5. „Királynsszony kertje“, szavalta Varjú Vilmos 3. o«zt. tnnuló. 6. „Könyörgés“, szavalta L'muyel E. Géza 4. oszt. tanuló. 7. Szózat, h< f. jező ének hároraónium kísérettel. A mű=or- befejezése után u növendékek a székesegyházba vonultak.

— Erzsébet gyászünnepély. Az össze? tanintézetek kegyelettel itrinepelték meg Erzsébet királyné emlékét. A kir. kath. főgymnaeiumba boldogult királynénkról dr. Schőber Emil főgymn. tanár emlékezett meg, I növendékek pedig szavalattal és énekkel vettek részt az ünnepélyen. A w. k. elemi iskolában P»pp Lajos fejtegette a növendékeknek az ünnep- jelentőségét, megelőzőleg a növendékek a g. k. templomban gyászmisét hallgattak. Nem különben | kir. kath. tanítóképzőben, a zárdában hasonló ünnepségek tartattak s igyekeztek a növendékek tonárui s tanítói a gyermekek* fogékony, zsenge szivébe bevésni Magyarorszá»- védőasszonyának emlékét.

— Születésnap. Kies Áron püspöknek ma van 86-ik születésnapja. Erőt, egészséget kívánunk uz ősz főpapnak.

— Kossuth Ferencz üdvözlése. Kossuth Ferencz a vezetése ulatt álló függetlenségi és 48-as párt elnöke szombaton töltötte be 60-ik életévét. Ez alkalomból a pártvezért hivei meleg óvátióban részesítették. A helybeli függetlenségi s 48-as Kossuth-párt, mely Kossuth személyében diszelnükét tiszteli, e szép alkalomból kifolyólag a következő szövegű táviratot küldötte Kossuth Ferencz- nek: Jeles pártvezérünk! Hazafias lelkesedéssel üdvözöljük önt születé.-ének 60ik évfordulója alkalmából. Hálás elismeréssel adózunk lankadást nem ismerő tevékeny politikai működésének. Kívánjuk, hogy azon vágy mely minden igaz magyar keblében helyt foglal, hazánk teljes önnállósága és függetlensége tetté legyen s ön a * szabad boldog hazában sokáig éljen!

— Királyi kitüntetés, őfelsége a király megengedte, hogy a budapesti tudomány egyetemei! az 1900—901. évre szóló- lag ifj. Chorin Ferencz, volt országgyűlési képviselőnk fia, jogtudorrá „sub auspiciis Regis“ avattassák föl. A király nevében u ieiavatást dr. Zsilinszky Mihály államtitkár végzi. Kivüle még 2 egyetemi hallgató részesül hasonló kitüntetésben.

— Megbízatás. A m. kir. pénzügy- miniszter Abaffy Jenő kataszteri kir. főmérnököt, felmérési felügyelő helyettest, a helybeli felügyelőségnél az elméleti műszaki előadások tartásával bizta meg.

— Kinevezés a postánál. A ke reskedelemügyi miniszter Vetter Ambrus helybeli posta- és távirda tisztet a IX. fizetési osztály 3-ik fokozatába állomás helyének megtartása mellett posta- és távirdu- főtisztté nevezte ki.

— Tanügyi kinevezések. A vallás és közoktatásügyi miniszter Vargha Irén okleveles tanítónőt az áraputuki állami elemi népiskolához rendes tanitónővé, a szamosujvári gör. kath. püspök Pap Mihály felső szelistyei (Mármaros m.) oki. tanítót a putóházai állami népiskolához rendes tanítóvá nevezte ki.

— Áthelyezés. Kürtliy Mihály kir. adóhivatali szolga saját kérelmére a nagybányai kir. adóhivatalhoz helyeztetett át.

— Uj anyakönyvvezetők. A belügyminiszter vármegyénkben a nagy ocsedi anyakönyvi kerületben Keszler János segéd- jegyzőt, az erdődi anyakönyvi kerületbe Drágos Ferencz segédjegyzőr, a nagysikárlói anyakönyvi kerületbe Katócz László segédjegyzőt s a magyar géresi anyakönyvi kerületbe Lagner Sándor segédjegyzőt anyakönyvvezető helyettesekké nevezte ki s az utóbbi kivételével valamennyit a házassági anyakönyvvezetósével és a házasság kötésnél való közreműködéssel is megbiztu.

— Hivatal vizsgálat. Gróf Hugonnai Béla vármegyénk főispánja e hó 13-án a helybeli főszolgabírói hivatalnál hivatal vizsgálatot tartott.

— Megtámadott mandátum. A múlt hó 18-án Csengerben mogejtott pótvá- lusztás ellen Nagy Bola párthívei peticzió- val éltek s azt u kúriához szombaton be is nyújtották.

— Fölmentett főszolgabíró. Annak idején mi is megemlékeztünk, arról, hogy Várkonyi Ignácz állásáról fegyelmi utón elmozdított körjegyző Ilosvay Énre m.-szálkái járási főszolgubiró öllen panaszt adott be a belügyminiszterhez s azon kívül a lapokban is meghurczolta őt. Midőn erről Ilosvay értesülést nyert, önmaga kérte a vizsgálat megindítását s azzal u vmegy>i közigazgatási bizottság egy kebelbeli tagját bízván meg, miután a vádak mindegyike alaptalannak bizonyult a közigazgatási bizottság nevezett főszolgabírót felmentette, s ellenében a további eljárást beszüutette. A múlt héten érkezett le a belügyminiszternek ez ügyben kelt döntése, melylyel a közigazgatási bizottsági határozata helyben hagyatott s Várkonyi Ignácz a felmerült vizsgálati költségek megfizetésében elinuraszlultatoit.

Folytatás a mellékleten.