Szatmár és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1901-10-15 / 42. szám

TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Elemi népoktatásunk álla­mosítása. Két éve múlt, hogy megindult a mozgalom elemi iskoláink államosítása czéljából, s ma már ott vagyunk, hogy a sikeres befejezést elértük. 1902. szep­tember i-én a népoktatás már állami lesz. A szerződést, mely a város és a kincstár közötti viszonyokat szabályozza, a mai közgyűlés tárgyalja és semmi kétség, hogy elfogadja. Ez a szerződés minden részleté­ben megvilágítja a kérdést, mennyiben pontosan intézkedik arról, minő anyagi áldozatokat köteles hozni a város és mik ez áldozatoknak az ellenértéke. Ebből a szerződésből alapos tájékozást nyerhet magának mindenki az annyi­szor hallott államosításról, épen azért közérdekű voltánál fogva egész terje­delmében ideiktatjuk: Szerződés. Mely Szatmárnémeti sz. kir. város által fentariott népiskolák államosítása iránt egyrészről a kir. kincstár, másrész­ről Szatmárnémeti sz. kir. város között, egyfelől a vallás és közokt. m. kir. minis­terium, másfelől a m. kir. Belügyministe- rium fentartása mellett a következőleg köttetett: Szatmárnémeti sz. kir. város a köz­jövedelmeiből fentartott elemi népiskolá­kat, ide nem értve a róm. kath. fiú elemi iskolát és az irgalmas nővérek állal veze­tett róm. kath. elemi leányiskolát, az 1902. évi szeptember hó i-ső napjától kezdve állami kezelésbe adja, illetve az alább fel­sorolt szolgáltatásokat nyújtja a kir. kincs­tárnak abból a czélból, hogy az állam azok felhasználásával a városban és a hoz­zátartozó külterületeken az 1868. XXXVIII. t.-cz. 80. § a alapján magyar tannyelvű állami népiskolákat állitson, azokat a tör­vény kívánalmai szerint fejlessze és pedig a következő feltételek mellett: I. A város fizet a közoktatásügyi - tárcza javára évenként 50.000 koronát, a mely összeg évnegyedes előleges részle­tekben szállítandó a szatmári kir. adóhi­vatalba, Abban az ecetben azonban, ha a róm. kaih. elemi iskolánál alkalmazott, a város által már megválasztott és fizetett elemi iskolai tanítókat a közoktatási kor­mány az állami elemi iskolához ál nem venné, akkor az át nem vett tanilók jelen­legi javadalmának megfelelő összeg és pe­dig mindenkor abban a nagyságban, a mint az a várost terhelni fogja, bele nem értve a természetben adott tanítói lakások lakbér egyenértékét, a megajánlott évi ötvenezer kprona esedékes részleteiből le­vonásba fog hozatni. Fizet továbbá a vá­ros az iskolák fűtésére szolgáló tűzifa vált- sága czimén óvenként a fenti módozatok szerint 2000 koronát, továbbá minden ta­nítói állomás után az országos tanítói nyugdíjalap javára évi 24 koronát s min-t dón állami iskolai növendék után ugyan­azon alap javára évi 30 fillért, vagy e helyett a mindenkori elemi iskolai tanítók létszámának megfelelő évi átalány össze­get. Késedelmes fizetés esetében, &z ■ cső- - dékes összegek után a város 5%-os kése­delmi kamat fizetésére köteleztetik. II. Köteles a város a vallás- és köz­okt. ministerium által leadandó tervek és előméret költségvetés szerint a város al­kalmas pontjain 3 iskola épületet emelni; minden egyes ilyen épületben építendő 12 tanterem, egy tanítói tanácsszoba, egy igazgatói iroda, egy igazgatói lakás, mely 3 szobából, konyhából és kamarából áll, egy iskolaszolga lakás: egy szobával s konyhával, továbbá a szükséges mellék- helyiségek, a tantermek és hivatalps he­lyiségek megfelelő bútorzattal látandók el. Mind a három iskolai épület egyenként 1200 négyszögöl kiterjedésű alkalmas tel­ken emelendő és pedig oly időben, hogy az t902-ik évben rendeltetésszerű haszná­latra a kir. kincstár által átvehető legyen. Köteles továbbá a város úgy a belterü­leten, valamint a szőlőhegyen és a város más ily területén, még szükséges iskolai helyiségeket és tanítói lakásokat vallás és közokt. ministerium által jóváhagyandó tervek szerint a szükség beálltával a val­lás- és közokt. ministerium által kikö­tendő időben felépíteni. III. Úgy az előző pontban felsorolt, mint a jövőben még szükséges és a vallás és közokt, ministerium által adandó utasí­tás és általam jóváhagyandó tervek sze­rint a város által építendő iskolák építési éa_telekbeszerzési költségeinek fedezésére a város kölcsönt vesz fel, a mely kölcsön törlesztésére a közoktatási kormánya vá­rosnak az általa az első pontban kötele­zett évi hozzájárulási összegből annyit és oly időtartamban enged vissza, a mekkora összeggel és a mely idő alatt a város a kölcsönt törlesztendi. Ez okból az áll. ele­mi iskola építkezésekre telveendő minden kölcsönügylet csak a m. kir. vallás- és közokt. minister hozzájárulásával lesz meg­köthető. IV. Az összes iskola épületek a tör- „,,)l£sz;iést tartamára, a város, tulajdonát képe­zendik, a mely köteles a kir. kincstár használati jogának ezen idő tartamával a telekkönyvi bekebelezhetésére alkalmas engedélyt adni. Minthogy az összes iskolai épitési költségek törlesztése a három pont értel­mében a kir. kincstár terhére esik, ennél­fogva a törlesztési idő leteltével az ösz- szes iskola épületei a hozzájuk tartozó te­lekkel együtt a kir. kincstár tulajdonába mennek át. A minek biztosítása czéljából a város köteles lesz a jelen pontban első bekezdésében említett engedély kiállításá­val egyidejűleg egy oly alkalmas nyilat­kozatot kiállítani, a melynek alapján a kir. kincstár most említett háramlási joga telekkönyvileg is kitünlettethessék. V. Köteles a város az összes iskolai épületek, tanítói lakások, mellékhelyiségek, kerítések, kutak stb. állandó jó karban tartásáról és évenként egyszer a nyári nagy szünidőben teljes tiszta állapotba ho­zatala felöl gondoskodni. VI. Az állami elemi iskolával kap- ■ csolatban szervezendő gazd. ism. iskola gyakorlati tanítási czéljaira ad a város a közelben oly alkalmas, legalább 10 hold területet, a mely a gyümölcsészet, szőlé­szet és kertészet czéljaira teljesen használ­ható. Ezt a területet bekeritteti, az említett gazd. ágak művelésére szükséges eszkö­zökkel felszereli. E telep tiszta jövedel­mének 20 százaléka a tanítót, a többi 80 százaléka pedig a várost illeti. VII. Addig is mig az uj iskolai épü­letek rendeltetésüknek átadhatók lesznek, a város saját erejéből gondoskodik az áll. iskolák ideiglenes elhelyezéséről és e vég­ből az illető hitfelekezetekkel, a melyek­nek tulajdonát képezik a mostani iskolai épületek, e helyiségeknek átengedése iránt megegyezésre jut. VIII. Kijelenti a kincstár, hogy a vallás- és közokt. m. kir. minister az áll. elemi népiskolához mindazon tanítókat és tanítónőket, a kik a város által fe.otartott elemi népiskoláknál vannak alkalmazva, a mennyiben törvényes képesítéssel bírnak, a mennyiben szolgálatképesek és egyéb tekintetben kifogás alá nem esnek, rendes tanítókul illetve tanitónőkül átveszi, illet­ményeiket a IX. fizetési osztály elvei sze­rint a közokt. tárcza tehére elvállalja és biztosítja: a mennyiben egyes tanítóknak az ezen fizetési osztály legalsó fizetési fo­kozatában megállapítottnál magasabb illet­ményei volnának, ezeket mostani illetmé­nyeikkel fogja állami tanítókká kinevezni. IX. Jövőben az áll. elemi népiskolá­hoz a tanítók mindig a város lakosságá­nak felekezeti arányában fognak kinevez­TÁR CZ A. „Hungaricin.“ Orvosi „Jules Verne“-iáda bacteriologist alapon. Irta: Dr. Gáspár Ferencz. Eli adat ott a Budapesti Orvosi Casino felöl vasé-estélyén. (Folyt, és vége.) A „Hungaricin“-be vetett bizalma nőtt, hite szilárdult. Már nem elégedett meg az állatokon végzett kísérletekkel: ember kellett neki! Beteg ember; tüdővészes, vagy akármilyen tuberculotikus. De hon­nan vegye? Magánbetegein nem próbál­hatta meg, mert nem voltak. Honnan is lett volna, mikor ajig 5—6 éve, hogy a praxist megkezdette. Kórházban nem te­hetett kísérleteket, mert a Rókusbán meg az Istvánban egyszerűen kinevették. — Szegény Semmelweis, mondá ma­gában, téged is kinevettek 45 évvel ez­előtt, ma pedig gyűjtünk az emlékszobrodra. Megpróbálta a Polyklinikán, innen át­küldték az Ó-utczába. Az Ó-utczába adott tanácsra próbát tett a Margit-kórházban; innen viszont átküldték a dob-utezai mun­káspénztárhoz. Csillag Zsigmond szívesen adott volna engedélyt a kísérletezéshez, „de előbb megkérdi Ehrlich Gusztit, meg Morzsányi Károlyt“. ; Szegény Hajós tovább tépelödö.tt, hogy honnan vegyen mégis egy beteg embert. Legalább egyetlen egyet, a kin megejthetné az első kísérletet. Szivéből sajnálta, hogy a családjában nincsenek súlyos tüdővészesek és hogy ő egész­séges-. Tépelödés közben ismét egy gondo­lat czikázott át az agyán. Elsáppadt ugyan a gondolatra, de mégis ugyanabban a pillanatban elhatározta, hogy a gondolat letté válik. — Ha nem vagyok tüdővészes, hát azzá leszek 1 Az elhatározást gyorsan követte a tett: beoltotta magát tuberculosis baci- lussal! — — — 8 héttel a beoltás után Hajós — kész phtysikus volt! Az ember to lépés­ről megismerte rajta a tuberculosist. Mialatt ismerősei megdöbbenve ta­pasztalták, mint pusztul rohamosan a fia­tal kolléga, maga a beteg a legnagyobb lelki nyugalommal figyelte meg magán a sulybs betegség kínjait. Magától értető­dik, hogy semmiféle gyógyszert sem hasz­nált ; még symptomatice sem enyhített a borzasztó köhögésen meg a vérzéseken. — Minek az, mondá magában, hi­szen a »Hungaricin“ egy csapással véget vet mindennek! Még várt; mert minnél betegebben látják az emberek, annál eklatánsabb lesz az eredmény' annak idején, — nemsokára. Három hónappal az inoculatio után bejelentette magát Kétly tanárnál. — Isten hozta, collega ur, mondá az épp olynyájas, mint tudós tanár, miben lehetek rendelkezésére ? _____— Arra kérném, tanár ur, vizsgál­jo n meg engemet. Állapítsa meg nálam a status präsenst. A tanár megvizsgálta, de csak úgy pro forma; hiszen a diagnosis leritt a be­teg habitusáról. — Collega ur, mondá aztán szelíden és résztvevőén, azt hiszem felesleges meg­mondanom önnek, hogy ön meglehetős mértékben tüdőbeteg, hisz ezt ön maga is tudja. De azt magyarázza ön meg nekem, hogy történt ez ily hirtelen? Hiszen né­hány hóval ezelőtt még viruló színben láttam önt 1 Dr. Hajós elmondott mindent; a leg­elejéről a végéig. Csak megszakitottan beszélhetett, folyton köhécselt. A beszéd munkája kifárasztotta. A tanár érdekkel hallgatta a beteget, később — az önma­gán megejtett kísérlet megemlítése után, — megrémülve figyelt. — De hát az Istenért, hogy tehetett ilyet! Hogy lehetett ily meggondolatlan és könyelmü ? A tanar collégiás részvéttel beszélt a beteggel. Intette, hogy hagyjon fel czélta- lan és haszontalan kísérleteivel. Eszébe jutatta a Laennec tanár esetét, ki egy gümőkóros csigolya bonczolásakor meg­sértvén a mutató ujját, nemsokára tüdő- vészbep pusztult el. Tanácsolta, hogy men­jen Arcóba vagy Meránba, használjon hi­deg fürdőket, serkentse étvágyát, stb. — Tanár ur, mondá a beteg orvos bágyadt mosolylyal, csaknem kicsinylőleg, köszönöm a részvétét és szives tanácsait; de — ne féltsen engem. Nézzen meg en­gem majd 2—3 hó múlva ! Hazamentében még bemutatta ma­gát egynéhány jó ismerősének. Ezek mind elszörnyedtek rajta és mindnyájan tanács- .csal, meg tettel akartak rajta segíteni. Terray erőss hustáplálkozást beszélt a lel­kére; Grünwald tanácsos hideg lepedőket kötött a szivére; Hirschler sok főzeléket, sok vajat és főtt tésztát tanácsolt neki; Tausz meghívta nyaralni Csízre; Bettel­heim szénsavas fürdőket ajánlott fel neki az Orvosi Casino forrásaiból; Ungar és Rottman, jó collegákhoz illően, sanatoriu- muk legtágasabb termével kínálták meg; Herczel egyszerűen exstirpálni akarta mind a két — tüdejét. Hajós azonban bízott az ő büvszeré- ben, nem hallgatott senkire és hazafelé indult. — Hanem aztán most elég volt a betegségből. Hiszen akkora cavernáim le­hetnek, mint egy-egy Petri-csésze. A be­tegségem tényleg nagyon előrehaladt stádiumban van. Most már elő az én „Hungaricin“-emmel 1 Azzal az eltökélt szándékkal ment haza, hogy megteszi rögtön az első véd- oltást. A bakteriológiai intézetbe már ré­gen nem járt fel; betegségének előreha­ladásával képtelen volt feljárni és otthon rendezte be magát a kutatásokhoz. A Hungaricint — még az első originális »anyafolyadékot“ — egy száz grammos üvegnyit, ereklyeként tartotta otthon. A többit megsemmisítette az intézetben, hogy avatatlan kezekbe ne kerüljön! Az utczájába befordulva, nagy cso- portulást pillant meg lakása tájékán. Az Tényleg csak INGÜK JÓZSEF szabóüzletében szerezhetjük be hazai gyártmányú gyapjúszövetből csinosan ki­állított, legjobb szabásai őszi felöltőinket és öltönyeinket, hol papi öltö­nyök és reverendák a legszebb kivitelben készülnek. Készít sikkes szabást! mindennemű egyenruhákat, raktáron tart mindennemű egyenruházati csikkeket. Szatmái, IDeáls-tér. “^á-rostká.zép-ü.let.

Next

/
Thumbnails
Contents