Szatmár és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1901-10-01 / 40. szám

SZATMAH ÉS VIDÉKE kezés sima formáit sem használta az emberek lebilincselésére. Mintha föl­tett szándéka lett volna, hogy kívülről se hasonlítson a mai emberekhez, akiktől belsejében, egész lényegében, a saját előnyére annyira különbözött. Most nincs többé közöttünk. Csak az emléke tölti el lelkünket égető fájdalommal, hogy elvesztettük őt. Megjegyezzük meg jól a szomorú igazságot) nemcsak Farkas Antalt vesz­tettük el, hanem a reményt is, hogy egy másik jöhetne egyhamar a helyébe... Tanódy Márton. Hieronymi programmbeszéde. A szabadelvű-párt országos nevű jelöltje Hieronymi Károly múlt csütör­tökön d. u. 5 órakor tartotta program­beszédjét a Kossuih-kerti kioszban az érdeklődők nagy sokasága előtt. A beszéd mindvégig lekötötte a hallgatóság figyel­mét, mely a világos és részletes fejtegetések­ből alaposan megértette azt a nehéz kér­dést, mely miatt nemsokára megindul a háború Magyarország és Ausztria között s a melynek helyes megoldásától függ hazánk jóléte és felvirágzása a jövőben. A beszéd legnagyobb részt a gazda­sági kérdésekkel foglalkozott. A közigaz­gatás reformját is fejtegette, de csak rö­videsen, rámutatva a hiányokra és meg­jelölve az egyes ágakat, a hol a reformra égető szükség van. A beszéd azzal kezdődött, hogy szónok köszönetét mondott a jelölésért. Azután sajnálatának adott kifejezést, hogy Chorin Ferencz a várost nem képvisel­heti, holott kiváló tulajdonságai folytán a parlamentnek mindig díszére vált. Majd megemlékezett arról, hogy a város Őt 7 évvel ezelőtt díszpolgárrá választotta s igy ő e városban nem egészen idegen. Rátért a múlt országgyűlésre és a pártok között kitört viszályra s ezzel kapcsolatosan kiemelte Széli Kálmán érdemeit, ki a viszályt megszüntette és a parlament működését lehetővé tette s a kit ő, ha a parlament tagja leend, teljes odaadással és buzgalommal fog támogatni. Rámutatott a 67-es alapra, mint a melyen egyedül lehet Magyarország békés fejlődését előmozdítani, a melynek fen- tartása és megerősítése tehát a legelső feladatok egyike, mert olyanok az európai állami konstellácziók, hogy itt e helyen egymagunkb^h, csak saját erőnkre tá­maszkodva, állami létünket biztosítottnak nem tekinthetjük. Az Ausztriávali kap­csolat erős támaszt nyújt nekünk anélkül, hogy fejlődésünket megakasztaná s po­litikai és kulturális missiónk teljesitésé- nek, nemzetünk megerősödésének gátokat emelne. Ez a felfogás mind szélesebb körökben nyer tért és hódit. Nem is' az Ausztriával való politikai kapcsolat az, mely ma támadásoknak van kitéve, hanem az a gazdasági kapcsolat, a melyben Ausztriával élünk. A jövő országgyűlés előreláthatólag az országnak anyagi viszonyaira vonat­kozó kérdések megoldásával fog foglal­kozni s minden más, bárha égető kérdés is, minő pl. a közigazgatás alapos refor­málása, melyről szintén elmondota nézeteit, a közelebbi jövőben háttérbe fog szorulni, mert az országgyűlés munkásságát a gaz­dasági kérdések fogják igénybe venni. Azután részletesen foglalkozik a ha­zánk és Ausztria között ’fenálló gazdasági kapcsolattal s ki jelenti, hogy ha a vám közösség csak olyan terhes feltételek mel­lett lenne fentartható. hogy az önállá vám­területre való átmenetei minden azzal járó esélyek daczára reánk nézveelönyösebb, a gazdasági különválás mellett foglalna állást. Részletesen fejtegeti az okokat, a melyek mezőgazdaságunk hanyatlását elő­idézték. A gabona kivitel nehézségeit, miután a szabad kereskedelmi elvek helyébe lépő védvámos rendszer, továbbá Oroszország és Amerika versenye, hon- ' nan a búzát olcsóbban szállíthatják, mint mitőlünk, eddigi piaczainkról kiszorítanak, a melyen segíteni csak úgy lehetne, ha olcsóbb szállítási utakról gondoskodunk. E czéira egy csatornu hálózat kiépítése nagyon megfelelő volna. Fejtegeti iparunk és mezőgazdaságunk helyzetét most és abban az esetben, ha az önálló vámterület lépne életbe s azok­kal szemben, a kik azt hangoztatják, hogy az önálló vámterület mezőgazdaságunkra végzetes volna azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy bár előnyösnek ő sem tetését és a kamatláb meghatározását czélzó törvényekről és kijelenti, hogy ilyen törvények hozatalát nem tartja kí­vánatosnak. Végül kijelentvén, hogy a tisztviselők kívánságait alapjában véve jogosoknak tartja s azokat előmozdítani fog igyekezni, befejezésül a következőket mondta i „Amúgy is hosszúra nyúlt beszédemet azzal kívánom befejezni, hogy mint e vá­ros képviselője kötelességemnek fogom tartani e város minden közérdekét tehet­ségem szerint előmozdítani. A városnak egy nagy érdekét, hogy az ország szivé­hez közelebb jusson, hogy terményeit olcsóbban szállíthassa piaczra, amit a szat- már—debreczen—gyomai csatorna építésé­vel fog elérni, felkaroltam, mielőtt sejtel­mem lett volna, hogy képviselőjelöltjük leszek; még inkább fogok ezen eszmének megvalósitása érdekében működni, ha szerencsém lesz képviselőjükké megválasz­tatni. Tudom, hogy ezenkivül nem egy kérdés fog felmerülni, mely elintézést igényel; engem mindig készen fognak találni arra, hogy tehetségemhez képest érdekeiket előmozdítsam. Ezzel ajánlom magamat szives jó­indulatukba, melynek eddig is már tanúsí­tott megnyilatkozásáért fogadják el még egyszer hálás köszönetemet.“ A beszéd elhangzása után lelkes taps és éljenzés zúgott fel, mely alig akart elcsendesülni. A közönség feszült figyelemmel hallgatta a szónokot s köz­ben is többször éljenezte. Általában a programmbeszéd egyetemes tetszésben részesült, a mit még inkább fokozott a jelölt­nek rendkívül rokonszenves egyénisége. Az eddigi tapasztalatokból ítélve majdnem biztosra vehető, hogy a szabad­elvű-párt győzni fog, a mi a város érdeké­ben kívánatos is volna, mert a jelöl; egyike a parlament legkiválóbb erőinek, a ki sokat tehetne érettünk, különösen abban is, a mit beszédében szintén hangn súlyozott, hogy az „a régi seb“ begyógyuljon. Még jobban meggyőződtünk róla, a mit eddig is tudtunk, hogy méltó emberre esett választásunk, mikor díszpolgáraink sorába emeltük, a mandátum hivatva volna ezt a kapcsot még bensőbbé tenni, rajtunk áll tehát, hogy a kiváló ember ezután igazi polgára legyen a városnak. Kövessen el a szabadelvü-párt min­dent, hogy a győzelem az övé legyen s ezzel semmivé teszi azt a régi vádat is, a mely a párt ellen annyiszor felhangzott/ mert a győzelem fényesen fogja igazolni, hogy tiszta választás mellett is a polgár­ság többsége a szabadelvü-párt zászlóját követi. Apróságok. — Nos, milyenek a kilátások ? — Nem lehet tudni semmit, mert nagyon sok az ingadozó. De hát hogyan lehet olyan sok in­gadozó, mikor most nem isznak. — Epen azok ingadoznak, a kik inni szeretnének. * Vasárnap három programmbeszéd is volt, de csak a Mónuséra tudtam eljutni. Ha a szocziálisták iránt az érdeklő­dés ilyen mértékben növekszik, maholnap az Istvántéren el sem fog férni a hallga­tóság. Voltunk ott legalább egy pár ezeren. * Akármerre menjen az ember, minde­nütt csak arról folyik a beszéd, hogy ki­nek lesz több szavazata, Uraynak-e vagy Csomaynak. Tegnap too virzsiniába fogadtam egy Uray-pártival, hogy Csomay fog többet kapni, de ma ijjesztő híreket hallván, el- lenfogadást csináltam egy másik 100 vir- zsiniára. * Riporteremet elküldtem a két füg­getlenségi jelölthöz, hogy kérdezze meg tőlük, milyen kilátással mennek a küzde­lembe. Uray igy válaszolt: — Ha Imre visszalépne, biztosan most győznék, de igy csak pótválasztással győzhetek. Csomay válassza ugyanez volt, csak­hogy ö Imre helyett Gézát mondott. * Találkozom Csomayval s természete­sen a választásról beszélünk. — Mennyi volt a költsége a múlt­kor, hogy jelölt volt? — kérdi tőlem az ö szokott komolyságával. — 15 frt 75 krl — válaszolom én. — No én még annyit nem költöttem. — Hja, de én 12 napig voltam je­lölt s gondolja meg, hogy akkor még itatni kellett. A kaszinóban is folyik az eszmecsere, a tiszta választás van napirenden. Egyik helyesli, a másik nem. — No hát én csak azt mondom — jegyzi meg Bögre ur — hogy a tiszta választással Szél Kálmán hűtlen lett a jog, törvény és igazság jelszavához. Hol az ördögben van az igazság, ha bort nem kapunk. Csomay is, Uray is d. e. n órakor tartotta a beszédet. Nem akartam egyiket sem megsérteni azzal, hogy a másikat hallgatom meg, s most az a haszon belőle, hogy nem tudom, mit mondtak a hármas szövetségről, pedig az európai béke ettől függ, s engem mint katonát, ez nagyon érdekel. * Annyit hallottam, hogy Csomay nagy elismeréssel szólt Hieronymiröl. Ebből lá­tom, hogy ért a politikához. Igaz, hogy ez a dicséret olyan formán hangzott, mint a Nagy Sándor mondása: ,— Ha Csomay Imre nem volnék, szeretnék Hieronymi lenni. * Még egy nap és megszólal a felsé­ges nép. Hogy mit fog mondani, azt nem lehet egész biztosan megjósolni, mert ö felsége egy kissé szeszélyes. Ha rám hallgatna én azt mondanám neki, hogy szedje össze a jobbik eszét, s a kit az egyik felség már bizalmára mél­tónak talált, találja ó is méltónak ! Demeter. HÍREINK. — Lapunk jelen számához egy féliv melléklet van csatolva. — A király nevenapja. Őfelsége a király nevenapját ez évben is hagyomá­nyos lelkesedéssel ünnepli meg városunk közönsége. Ez alkalommal pénteken d. e. 9 órakor a székesegyházban a városi ható­ság, tisztikar s az összes hivatalok részvé­telével ünnepélyes szent mise lesz, jelen lesznek azonkívül a zárdái, gymnasi.umi s elemi iskolai növendékek tanárnőik s taná­raik vezetése alatt. — Személyi hir. Hieronymi Károly képviselő jelöltünk ma városunkba érkezik és itt fog időzni a választás befejezéséig. Vasárnap Zsolnán volt, a hol szintén jelölt, s ott is programmbeszédet tartott, a melyet nagyszámú közönség hallgatott ín ég. "Meg­választása itt is, ott is bizonyos. — A választás. Kótnap múlva véget ér a hetek óta tartó lázas izgalom. Ezt a megelőző kétnapot s különösen Mihály vasárnapját használták fel a jelöltek, hogy a helyzetet tisztázzák s elmondják tartott programm ' beszédeiket. Városunkban az elmúlt vasárnapon három gyűlés is volt s valamennyien programbeszédek hangzottak el. A Vigadóban Uray Géza a független­ségi és 48-as Kossuth párt jelöltje mondta el programmbeszédjét, a Gubás ipartársulat termében pedig Csomay Imre a független­ségi és 48-as párt jelöltje. Kiterjeszkedtek mindketten a szőnyegen levő politikai kér­désekre, melyeket a jelenlevő szép számú közönség nagy figyelemmel s tetszéssel hall­gatott. Délután Mónus József czipész a szocziál demokrata párt jelöltje beszélt az Istváu-téren nagyszámú hallgatóság előtt. — A vidéken is erősen szervezkednek s készül­nek a csütörtökön bekövetkezendő nagy eseményekre. A jelöltek ugyanazok, kikről a multizben megemlékeztünk, a n.-somkuti képviselő jelöltek száma azonban egygyel szaporodott, föllépett ugyanis Indre László volt főszolgabíró, jelenleg kolozsvári ügy­véd néppárti programmal. ’ — Kinevezések. A kir. pénzügy­miniszter dr. Szerdahelyi Jenő miniszteri segédtitkárt, városunk szülöttét minisz­teri titkárnak, Bányai István p. ü. minisz­teri segéd-fogalmazót fogalmazóvá ne­vezte ki. — Áthelyezett tisztek. Balbierer Vilmos cs. s kir. hadnagy az 5. gyalog­ezred helybeli zászlóaljától Egerbe az ezred törzséhez, Héthalmi Chorlé Miklós hadnagy Egerből ‘ Szatmárra kölcsönösen áthelyez­tettek. — Igazságügyi előléptetések. Az igazságügy miniszter Boituer Károly kir. törvényszéki aljegyzőt, Dorcsák Antal ügyész­ségi s Csucsay István törvényszéki írnoko­kat 1901. jul. 1-től a XI. fiz. osztály 1400 koronás fokcftntába előléptette. — Tanítónő választás. Szilvássy Gizella, ki a múlt iskolai tunévben a hely- , beli gör. kath. elemi iskolánál, mint helyett tes tanitónő működött, a hovesmegyei Nagy- Fügedre, Méder Mariska, Méde.r Mihály helybeli r. k. elemi í iskolai tanító leányé a bajótlii (Esztergomm.) r. k. iskolához rendes — Orvosi kinevezés. Márkus József Budapest fő és székváros főpolgármestere dr. Szatmári Sándort, Szatmári Mór hely. beli terménykereskedő jeles képzettségű fiát a Rókus kórházhoz segédorvossá ne­vezte ki. — Gyakornoki kinevezések, a nagykárolyi kir. pénzügyigazgatóság Kolozs­vári Lajos végzett főgymnásiumi tanulót a helybeli kir. adóhivatalhoz, Dudinszky Miklós nagykárolyi pü, számvevőségi szat­mári kir. adóhivatalhoz beosztott dijnokot a mátészalkai kir. adóhivatalhoz gyakor­nokká nőve/.te ki. — Esküvők. Veres Lajos ev. ref. káutortanitó szombaton d. u. 5 órakor foga­dott örökhüséget Litteczky Margit kisasszonynak, Litteczky Endre könyv­nyomdatulajdonos s városi bizottsági tag kedves és szeretetreméltó leányának. Az esketési-szertartást Biki Károly ev. ref. esperes végezte, ki az ifjú párhoz eszmék­ben gazdag szép beszédet intézett. — Ká­das László szolnoki pü. fogalmazó vasár­nap d. u. 4 órakor vezette oltárhoz Nagy- Kátán Brunner Berta kisasszonyt, Brunner Ede földbirtokos szép és kedves leányát. A két ifjú párnak zavartalan boldogságot és megelégedést kivánúnk 1 — Esküvő. Kávásy Sándor szinér- váruljai takarékpénztári igazgató szeptem­ber 26-án tartotta esküvőjét ó-Becsén Szatymari Zsótér Fanni kisasszonnyal, Szaty- muri Zsótér Andor ó-becsei nagybirtokos leányával. — Színész házaság. Kesztler Ede a jelenleg Hódmezővásárhelyen működő Krecsányi színtársulat fiatal hőse vasárnap vezette oltárhoz Kápolnay Juliska kiasszonyt a színtársulat, jeles művésznőjét, ki városunk­ban évekkel előbb Halmay színtársulatánál működött. — Tudorrá avatás. Lengyel Ala­jost, Lengyel Endre földbirtokos fiát szomba­ton a jogtudományok tudorává avatták a budapesti tudomány-egyetemen. — Uj doctor. Fekete Samu, Schwartz Albert nagy kereskedő fia szombaton az összes gyógytudományok doctorává avatta­tott Budapesten. — Gyászjelentések. Dr. Farkas Antal elhunyta alkalmából összesen 7 gyász- jelentést adtak ki. A család, ügyvédi ka­mara, a ref. főgimnázium fentartótestülete és igazgató tanácsa, ugyanannak tanári kara, a Kölcsey-kör, takarékpénztár és gőzmalom. A család által kiadott gyászjelentés követ- kező: Alulírottak mély fájdalommal tudat­juk, hogy a legjobb férj, apa és nagyapa Dr. Farkas Antal ügyvéd, egyházkerületi tanácsbiró, a szatmári ev. ref. főgymnasium igazgató tanácsának elnöke, a szatmárné­meti ügyvédi kamara elnöke, a szatmári takarékpénztár egyesület és a szatmári gőz­malom-társulat igazgatóságának elnöke, vá­rosi bizottsági tag, stb. a közjónak, egy­házának és családjának szentelt munkás élete 76-ik, boldog házasságának 88-ik évében folyó évi szeptember 28-án délután 1 órakor rövid betegség után váratlanul elhunyt. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 30-án délután fél 3 órakor az ev. ref. egyház szertartásai szerint tétettek örök nyugalomra. Szatmár, 1901. szeptember 28. Áldás és béke lengjen porai felett I özv. Dr. Farkas Autalné Korányi Fanny neje, Antal, Sándor, Gábor, Gizella, Ida. Ilonka gyermekei, Ifj. Losonczi József veje. Ifj, Dr. Farkas An- talné Gőnyey Erzsébet, Farkas Sándorné Martin Valeria, Farkas Gáborné Losonczi Irén menyei. Losonczi Giziké, Farkas An- tika, Farkas Gáborka, Farkas Válerka, Farkas Sándorka, Farkas Irénke, Farkas Annuska, unokái. — Gyászhir. Szerdahelyi István szín­házi felügyelő es diszmester szivszélhüdés következtében hirtelen elhalálozott. Teme­tése nagy részvét mellett ment végbe. Nyu­godjék békében! — Öngyilkos leány. Csillag Ma­riska 24 éves garbolczi illetőségű helybeli lakos kedden este a katona uszodával szem­ben öngyilkos szándékkal a Szamosba ug­rott s azonnal elmerült a hullámokban. Holttestét pénteken délelőtt fogták ki a vágóhíd közelében. Mint mondják nem vj- szouzott szerelem volt oka öngyilkossá­gának. — Önkéntesek vizsgája. A m. kir. III. honvédkerületbeli önkéntesek a na­pokban vizsgáztak Kassán az erre alakult bizottság előtt s hat kivételével a tiszti­vizsgát sikeresen letették. A vizsgázott ön­kéntesek közül az 1. zátzlóajtól Dr. Szőke József s Fülöp Dezső a 3-ik zászlóaljtól Grumonn Károly, Papp Jenő ■ Báthy La­jos őrmesteri ranggal lettek kitüntetve. Az ezred 1. zászlóaljától kettő, a 3-ik zászló­aljtól egy bukott el a vizsgálaton. — A cs. és kir. 15. gyaloghadosztály egyéves önkén - tesei, mélyhez az 5., 60., 65. és 66. gyaf°P' tartja, de végzetesnek nem tekinti. Szól még a határidő üzlet inegszün­tanitónőkül megválasztanak. Folytatás a mellékleten. Gyomor-bélhurut és elhájnsodásnál Ferencs József keserüviz gyógyítása páratlan. Ajánlatos csakis FocenCZ József-vizet kérni és .nem budai vagy egyéb elnevezést, használni, mert több csekély értékű viz csalódásig hasonló vignettákkal jön forgalomba. LÖVINGER JÓZSEF, 8ZÜCS JÓZSEF éa K o nhntn

Next

/
Thumbnails
Contents