Szatmár és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1901-02-05 / 6. szám

SZATMAR SS VIDÉKÉ. de mint már emlitém, nemcsak a kalota­szegi asszonyok varrnak. Gyönyörű, még - tán a kalotaszeginél is szebbeket hímeznek Mogyoró vidékén. Láttam egy ágyfelhuza- tot finom vászonból, melynek díszét gyö­nyörű lyukacsos mintájú széles betétek al­kották. Páratlanul szép volt. Ugyancsak Mogyoró vidékéről került ki egy kicsi pár­nahuzat; remek lyukacsos minta. Valami élénk színű párnácskára huzva, könnyű batiszfodrokkal ellátva, gyönyörű dísze le­hetne bármely hálószobának. És ezt a párnácskát nem tudta eladni a készítője az egész városban és amikor mégis el­vesztegette pöttöm i írtért, azzal a kijelen­téssel tért vissza a falujába, hogy soha effélével a szemét nem rontja. És igaza is van. Igen, de a szegény gyámoltalan asz- szony megállt egy-egy utczasarkon, szó nélkül, s persze az utczán elsietőknek ki­sebb gondjuk is nagyobb annál, hogysem a kezében tartott portékáról kérdezősköd­jenek. Váljon nem lesz-e a vevőre, eladóra sokkal előnyösebb, ha az G. K. G. vállal­kozik a közvetítésre: munka-anyaggal, min­tákkal ellátja a dolgozókat, a kész munká­kat tőiül méltányos árban átveszi s a venni szándékozóknak ugyancsak méltá­nyos árban rendelkezésükre bocsátja; meg­rendeléseket elfogad és közvetít. Hogy mennyire áldásos lesz ez a terv, mutatja az, hogy a mióta a vásárra varrottasokkal bejáró asszonyok hallottak erről, egymás­után jönnek fel: „Hallánk, instálom, hogy az urak ezentúl megveszik a munkánkat. De jó lesz I Nem kell ezután az emberek­nek .idegenbe“ menni.“ Úgy látszik, ettől a házalástól irtóznak; bizony nem is cse­kélység bizonytalan nyereség fejében el­hagyni hetekre az otthont, talán az apró gyermekeket is. Pedig messzire is elmen­nek: ismerek egy asszonyt, a ki Fiúmét is megjárta, de erről úgy beszél a faluja, mint „nagyon világi személyiről. Jól tudom, hogy a vételtől is az ri­asztja vissza a legtöbbjét, hogy mire e varrottasok a kereskedésekbe jutnak, me­sésen drágákká lesznek. Nos, az egyesület fáradhatatlan buzgalmának jóvoltábál ez a hátrány is elesik. De nemcsak a varrás az egyetlen iparág, melyet az erdélyi nép űz. A szőt­tesek mellett, melyeknek nem annyira esz­tétikai, mint praktikus értékük van, külö­nösen, a faragászati és edény-ipari czik- kekről akarok pár szóval megemlékezni. A kalotaszegi férfiak nagy része farag ; fa­ragja a gyönyörűbbnél gyönyörűbb himes bútorokat, melyek újabban Kolozsvár vidé­kén az úri házakban is elterjedtek. És méltán. Van valami szokatlanul szép e bú­torokon, melyeknek sötétbarnára politúro­zott alapján a fa természetes színében ki­faragott, illetőleg bevésett minta szinte ki­domborodik. „Hirnes“ bútornak hívják és csakugyan olyan, mint a himzés. Az G. K. G. készülőben levő néprajzi múzeumá­nak egyik szobája ilyen himes bútorral esz berendezve : ág}', asztal, pohárszék, poklok maró lángja, a gyehena emésztő tüze sem volt talán külömb, mint Hunffy égő és háborgó bensője. — Trilby, Trilby — kiáltá remegő hangon — beszélj... szólj... 1 A nő csak égkék szemeit mereszté s bámult a végtelenségbe. — Trilby... Trilby... felelj 1 — foly- tatá Svengáli. — A nő hátra támasztá aranyos-sárga hajú fejét és mintha örök álomra zárná le igéző szép szemeit, halk hangon suttogá: — Kérdezz ... felelek ... — Szeretsz Néma csend. — Trilby ... felelj... szeretsz ? A művésznő nem szólt, de fájdalma­san sóhajtott és kínosan nyöszörgött. — Trilby... Trilby... felelj, felelj... óhajtom ... meghagyom... parancsolom, szigorúan parancsolom... felelj szeretsz ? — Igen. — Oly őrülten, oly lánggal — hév­vel mint én ? — Igen. — Enyém vagy, senki-é más-e. Enyém lelked, tested, üdvöd, boldogságod, élted s halálod? Felelj, parancsolom 1 — Igen. — Mond, nem Iától lelki szemeiddel semmi akadályt közöttünk ? Istent és embert ?... — Nem. — Most pedig — szólt Sveng.ili — hadd bírjam a menyországot, mely nekem ren­deltetett; egy angyal isteni, szép ajkait érinteni merészkedem, mert az üdv és bol­dogság tiszta forrását még nem ismerem eddig. Mire a művész egy merész mozgás­sal átölelte Trilbyjét, forró csókot nyomott ajkaira, mely csók fényes bizonysága lett annak, mint aratott győzelmet a szív az ész feleit. Remek egy szczéna, kár, hogy nem színpadon történt, hogy a publikum tap­solt, — tombolt volna. padok, láda, székek egy különös alakú rá­csos ajtajú fali szekrény és tálasok; ebből áll a bútorzat, a himes faragás a legreme- kebb mintájú, mindehhez a kalotaszegi függönyök, ágy- és asztalterítő; ugy-e bár érdemes lesz a megtekintésre ? Mig ezeket bámultam, egy igazi ma­gyar úri ebédlő képe járt eszembe: himes asztal, körűié székek, a falak mentén egy- egy karospad pohárszékek, az egyik sarok­ban az emlitettem rácsos ajtajú faliszek­rény, egy másik sarokban egy hatszögletű himes asztalka apró székekkel, a kandalló mellett a himes láda is helyet foglalhat, mint fáskosár, a földön élénk mintájú szé­kely szőnyeg, a tálasokon vásárhelyi ma­gyar stilü tányérok és kulacsok, s az egész szobának meleg otthonias színezetet adva, piros rózsás váróttas függönyök és térítők. — Azt hiszem, a valóság még szebb lenne e képnél és — hogy a dolog praktikus oldalát se léveszszük szem elől 400 — 500 forintnál többe nem kerülne. Ezért egy minden izében magyar, minden kis rész­letéig érdekes és gyönyörű szobánk van. De a kinek egész berendezésre nem is tellik, ne mulaszsza el, hogy egy-egy ilyen himes kis bútort be ne szerezzen. Készí­tenek olyat is, a melyen a fát természe­tes minőségében meghagyják, ezt aztán az ember maga tetszése szerint kifestheti az olcsó u. n. technikai festékkel és belakkoz­hatja. Olcsó és nagyon eredeti karácsonyi ajándék pl. egy kis polcz, kis asztalka, szék, falra való fatányér, tálcza, stb. — A fatányér darabja 3 korona, asztal 6 szög- letü esztergályozott lábakkal (milyen csi­nos dohányzó asztalka lenne) 10 kor., szék 4 korona. Láttam nagyon csinos zongorapadot hímzett bútorra kalotaszegi varottassal kárpitoztatva, nagyon elegáns volt; láttam aztán egy kis fülke-berendezést ugyancsak ilyen bútorokkal és varrottas fügönyökkel, elragadóan bájos volt. S aztán — a mi nagy előny — bár­milyen, soha nem látott formát szívesen megkísértenek, sőt örvendenek, ha valami újat tanulhatnak. Csakugyan., művészi intelligencziáju emberek ezek. Osmerek egy kőrösfői fa­ragót, a ki uj, meg uj mintákat talál ki; mikor egy alkalommal megkérdeztem : hon­nan veszi a mintákat, önérzetesen mutatott a homlokára: „Van itt instálom még elég.“ Ha annak az embernek elég mun­kája lenne, hogy abból egy kis tőkét gyűjtve megfelelő műhelyről, kellőleg kirá­ntott fáról stb, gondoskodhatnék, még szebb és^korrektebb munkát ndna, mert Ízlését fejleszthetné, kézi ügyességét gyakorolhatná. A szobák díszítésének kiegészítőjéről, a marosvásárhelyi festett tányérokról, kan- csókról, vázákról akarok egy-két szót mon­dani. A legszebb, amit e nemben lát­tam, 6 falra vagy pohárszék tetejére dísznek való tányér volt, mind különböző nagy silizált virággal. Pl. az egyiken egy a most annyira divatos Írisz volt, a mási­kon tulipán, a harmadikon napraforgó, voltak köztük magyar stilü tulipánosak, hagymásak, stb.; drbja 60 fillér; falon bá­mulatosan szép hatású. Ugyancsak Ilyen vá­zák, tálak mesésen olcsó áron. De, már szinte túlságosan is hosszúra nyúlt ez a pár sor, a melyen a magyar hölgyek figyelmét a még olyan kevésre méltatott szép iparunk egyes czikkeirq fel akartam hívni. De a téma magával ragadott, hiszen kimeríthetetlen. Lelkünket megilleti min­den, a mi szép, bármiben nyilatkozzék is meg, s ha ez a szép egyszersmind a miénk, a mi népünk művészi tehetségének mun­kája, még közelebb áll szivünkhöz. — Még nagy, hatalmas nemzetek is féltő gonddal őriznek, dédelgető szeretettel ápol- nak, lelkesedve magasztalnak mindent, ami specziálisan az övék, a miben nemzeti ka­rakterük érvényesül. Annál inkább kell ne­künk maroknyi Magyarországnak, nemze­tiségek közé ékelve, idegenektől környé­kezve, teljes erőnket megfeszítve őrizni, ápolni és dédelgetni mindazt, a mi a speci­fikusan egyéni mivoltunk megnyilatkozása. Higyjék el hölgyeim, a munka nagy része a mienk, a magyar nőké, épen azérr, I mert mindenre kiterjedő, finom női lelket, egész szivet igényel, a mi vállainkra nehe­zedik tehát a feladat (oh, hiszen nem ne­héz feladat), hogy a magyar házi-ipart leg- job tehetségünk szerint támogassuk, mert azzal fejlesztjük, azzal kenyeret adunk a népnek, azzal magyaros Ízlésűvé tesszük környezetünket. Szeretném, ha a felsorolt iparc/.ikkek egy-egy szép példányát önöknek bemu­tathatnám ; azt hiszem, lesz is reá alkal­mam. Meg vagyok róla győződve, hogy nemcsak magyar a lelkűk, hanem esztétikai ízlésük is szépnek fogja találni. — Az Grdélyi Kárpát Egyesület — addig is mig az iparpái tolás nemes tervének teljes prog­ramja életbe lép — a legnagyobb készég­gel és hazafias örömmel vállalkozik a köz­vetítésre ; megrendeléseket elfogad s gon- ? doskodik arról, hogy a kívánt munka a legrövidebb idő alatt természetesen az ere­deti árban, a megrendelő kezéhez jusson. Adja Isten, hogy a hazai népipar gyakorlati pártolásának nemes eszméje ne maradjon csak terv; s hogy tényleg meg­valósulhasson, nagy részben a magyár nők támogatásától függ; tehát bizzunk benne! Radnótiné Hrabovsxky Irén. A népszámlálás. A népszámlálási munkálatok városunk­ban is teljes befejezést nyertek; s ma már azon helyzetben vagyunk, hogy olvasókö­zönségünknek a biztos alapon nyugvó ered­ményt tüntethetjük tel. Hogy lapunk — eltérve a többi helyi lapoktól — még általánosságban is oly ké­vését foglalkozott eddig ez ügygyei, annak oka a biztos adutok nem tudású volt; hozzá­vetőleg pedig e fontos kérdéshez szólui nem akartunk. Az idei népszámlálás városunkban oly szép eredményei végződött, melylyel kevés város dicsekedhetik, ösmerye az itteni terhes adóztatási viszonyokat. Egyes városok 10-től 20%-ig menő emelkedése mellett az itteni szaporulat a 30#/#-on felüli. Vulóban midőn nz idei népszámlálás kezdetét 7ette aggódva gondoltunk uz ered­ményre, mert biztosra lehetett venni, hogy ha Szalmái* mutat is fel szaporulatot az a többi városokkal szemben elenyészőleg ki­sebb lesz s ime aggodalmunkat u legtávo­labb menő vérmes reménység is félülmultu, illetve elenyésztette. örvendünk annak, hogy Magyarország népesedési fejlődése az elmúlt 10 évvel össze­hasonlítva oly fényes eredményt tüntet fel; de annál iukább örvendhetünk, mi Szatmáriak az északkelet végvidékén, hogy az itteni ered­mény még inkább városunk felé irányítja a közfigyelmet, amennyiben épen a végvi­déki városok — s azok közt a mi városunk is — hivat vált a leg terhesebb és legszebb mis- sióm, 8 ha csalhatatlan rideg számokban bizunk — minthogy kell is bízni — akkor a nemzetiség szaporodása terén is a legszebb eredményt mutathatjuk fel; mert uz 1900. évbeu megejtett népszámlálás eredményét nemzetiség tekintetében is az elmúlt tiz év­hez hasonlitva 15—20% emelkedésben tün­tethetjük fel. Hogy ezen szép eredmény elérésénél csalhatatlunul főszerepet a munkálatok ke­resztülvitelének helyes beosztása, valamint a népszámlálással megbízott biztosok lelkiis­meretes és fáradságot nem kímélő munkál­kodása is idézte elő elvitázni nem lehet; mert azok, kik csak némi figyelemmel is kisérték a biztosok munkásságát láthatták, hogy azok daczára az akkori kellemetlen hideg időnek és helyi nehézségeknek még a késő esti órákban is kerületükben foglal­koztak, hogy azon terhes munkát — mi kü­lönben majd még anuyi erőt igényel — a kitűzött időre elvégezhessek; — de méltó elismerésünkkel adózunk még a felülvizsgá- lattal megbízott egyéneknek is, kik szintén fáradságot nem sajnálva s a nemes czéliól lelkesedve végezték lélekölő munkdikut. Az eredményt a katonaság kivételével számszakilag következőkben mutatjuk ki: Az 1890. évbeu megejtett népszámlá­lás végeredménye 20736 lélek. Az 1901. évié pedig: Szatmár lakott lakás — — — —- 3249 „ nem lakott lakás — — — 144 „ háztartás — — — — — 3149 „ lélekszám jelenlévő — — 14164 „ vendég — — — — — 224 összes lélekszám : 14388 „ lakáshoz tartozó távollevők: „ » „ férfi — — 365 „ „ „nő — — 96 összesen: 461 Németi lakott lakás — — — — 1506 „ nem lakott lakás — — — 57 „ háztartás — — — — 1510 „ lélekszám jelenlévő 1— — 6054 „ vendég — — — — — 75 összes lélekszám : 6129 „ a lakáshoz tartozó távollevők: „ * „férfi — 163 „ „ „ nő — 42 összesen: 205 Külterület (majorok): „ lakott lakás — — — 729 „ nem lakott lakás — — 38 „ háztartás — — — — 737 „ lélekszám jelenlevő — — 3416 „ vendég — —- — — 32 összes lélekszám : 3448 „ lakáshoz tartozó távollevők : ■s 8 „ férfi — 30 * nő — 7 összesen: 37 Szutmárhegy : „ lakott lakás — — _ 558 „ nem lakott lakás — — 157 „ háztartás — _ _ 579 „ lélekszám jelenlévő — 2293 , vendég — — _ _ 8 összes lélekszám: 2301 „ a lakáshoz tartozó távollevők • . 8 8 férfi ^0 » 8 8 »ő — lg összesen: 05 összesítés: Szatmár, németi, külterület és Szatmárhi'gy együtt: lakott lakás — — — — __ 6042 ne m lakott lakás — —. — __ házt artás — — — — — .— 5975 lélekszám jelenlévő — — — __ 25927 ve ndég — — — — — ■— 339 összesen: 2626« lakáskoz tartozó távollevők férfi — 097. » 8 n nő 161 összesen: 70y lakáshoz tartozók, vendégek és távollevők főösszege 27034 Végül a felekezetekre vonatkozóW általánosságban annyit jegyezhetünk meg, hogy mindenik felekezetnél kisebb, nagyobb arányban szaporodás, de különösen az izra­elitáknál nagy szaporodást tüntet fel a nép­számlálási munka. Színház. A lefolyt hét műsorát nagyobb részt azon operettek képezték, melyeknek első előadását nem rég ismertettük s arról nem is emlékezünk meg újabban. A műsoron szerepelt a héten a „Tekenős béka“ és a „Két árva“, az előbbinek szombaton volt bemutatója, a második Molnár Gizellának volt jutalomjátéka, mely sajnos nagyon csekély számú közönség előtt tartatott. Igaz, hogy e darab egyike azoknak, mely nagyon ismeretes a közönség előtt, a mely pedig a jutalomjátéknál is megkívánja, hogy valami újabb, érdekesebb repertoire dara­bot válasszon a jutalmazott. A romantikus darab czimszerepét Holéczy és Markovics alakították nemes ambitióval s buzgalom mai. A jut dmazottnak csekély szerep ju­tott, melyet dicséretesen töltött be. A többi szereplők is átgondolt, szép alakí­tásaikért föitétlen dicséretet érdemelnek. Közönség mint említettük nem nagy ér­deklődést tanúsított az előadás iránt, pedig a jutalmazott annál is inkább megérde­melte volna, mivel mint utólag értesül­tünk, ez estén tartotta színi pályán eltöl­tött működésének 30 éves jubileumát. „Folt a mely tisztit“ Echegaray világ­hírű színműve sem volt képes nagyobb közönséget vonzani, mely sajnálatos körül­mény különben abban leli magyarázatát, hogy közönségünk e darabban a nemzeti színház két ragyogó alakját Hegyesi Marit és Márkus Emíliát látta játszani, pedig ennek daczára megérdemelte volna a na­gyobb érdeklődést, annál is inkább mivel kitűnő drámai hősnőnk Holéczy Matilde szerepében oly ■ alakítást mutatott be, melyet méltán sorozhatunk legsikerültebb alakításai közé. Markovics Enriqueta szere­pében tűnt ki, Fernandot Molnár helyes felfogással mutatta be. A hét sensatióját minden esetre á „Tekenős béka“ első előadása képezte. E darab az s az „Osztrigás Miczi“, melynek szinrehozatala miatt a fővárosi sajtó is ki­kelt, mivel mindkét darab oly botrányos és ízléstelen, hogy a vidéki színpadokon való bemutatását az egyes városok szin- ügyi bizottsága nem engedélyezte. Mi vol­tunk oly szerencsések, hogy e darabot vé­gig élvezhettük s tegyük hozzá-mindjárt, nagyon remélhető, hogy utoljára. A szín­igazgatót nem hibáztatjuk, hogy e darabot repertoirjébe fölvette, mert neki elvégre nem hibája, inkább a modern felfogásé, mely az ily otromba, ízléstelen darabokat is megtűri. A kik látták előadását a Víg­színházban, mondják hogy az itteni előadás a fővárosinál sokkal diserétebb volt. Magá­ról a darabról nem sok Írni valónk van s fölmentve érezzük magunkat annak ismer­tetésétől. A ki érdeklődött s kiváncsi volt a darab előadása iránt, annak alkalma nyílt a szombati előadáson végig élvez­hetni. A közönség hangulata nagyon ked­vezőtlen volt s szerencse, hogy a közön­ség körében nagyon kevés volt ama leá­nyok száma, kik édes mamájok vezetése mellett a nézőtéren megjelentek. Bizonyára nem fognak szívesen visszaemlékezni a szombati előadásra. Egyet ajánlunk még a közönségnek. Lehet, hogy a darab meg­éri második előadását, fölkérjük itt a kö­zönséget, hogy leány gyermekeiket ez elő­adásra el ne hozzák s ha kérésünket meg­fogadják nagy elégtétel lesz részünkről, hogy felszólalásunk eredményre vezetett. Vasárnap este Szigligeti „Csikósa adatott gyönge előadásban sok kihagyással, melyet csekély számú közönség halig«“ tott végig. _____ ______ .... Ap róságok. Országgyűlési képviselőnk fiával együtt itt volt a napokban s a kaszinó bálján is megjelentek, hol a fiatal Chorin reggelig járta a csárdást és sorba tánczoltatta neffl' csak a kormánypárti, de az ellenzéki apák lányait is, akik pártkülömbség nélkül úgy nyilatkoztak róla, hogy kedves fiatal em­ber, a kiről sokan példát vehetnének.

Next

/
Thumbnails
Contents