Szatmár és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1901-09-10 / 37. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE csúf politikai üzelmek ringatták lel­künket. Inni és verekedni nem szükséges. Gondolkodni és cselekedni azonban nekünk is kötelességünk, amelyet sem hivatott, sem hivatatlan prókátorra rá­engednünk nem szabad. Szatmár, Magyarország Északke­letének sokat emlegetett empóriuma nem maradhat az Avas megett. Tér­jünk magunkhoz és intézzük magunk a magunk dolgát. Különben majd nem­csak alszunk, de végleg el is alszunk... Tanódy Márton. * *** A nagybányai festőkolónia kiállítása. Ezelőtt hat évvel a Münchenben ta­nulmányozó magyar festő-ifjak Hollósy Simon vezetése alatt eljöttek tömegesen Magyarországba, s letelepedtek Szatmár- vármegye keleti részébe, Nagybánya vá­rosába. Eljöttek hazájukba, hogy itthon a magyar levegőt, a hazai tájak festői • szépségeit, a természet bájait közvetlenül tanulmányozzák. Télire azonban vissza­szállingóztak Münchenbe, de kora tavasz- szal minden évben visszatérnek Nagybá­nyára, minden évben többen és többen csatlakoznak hozzájuk külföldiek is a vi­lág minden részéből. Oroszok, németek, .angolok, amerikai, kalkuttai, spanyol fes- | tők és festőnök egész kis serege lepte el minden év május havában a nagybányai ligetet, a Virág- és Kereszthegy tövét, s gyönyörködve, szivvel-lélekkel tanulmá­nyozták a fakadó kikelet, a rügyező, vi­rágzó természet bűbájos szépségeit. Nagybánya városa pedig — becsü­letére legyen mondva — őszinte őrömmel és lelkesedéssel fogadta őket. Meseszerü varázserővel bir ez a mű- | vészcsapat, melynek élén Hollósy Simon áll. A „Hollósy-iskolá“-nak nincsenek alapszabályai, nincs ott sem tanrend, sem vizsga, sem diploma, hanem' csak össze- állottak önként, sablon nélkül, olyanfor­mán, mint a hogyan régen Sokrates köré sereglett a tudvágyó ifjúság, s úgy ku­tatják az igazságot, a mint azt szivük és lelkűk sugalja. Ebből az iskolából sok jeles festő került ki. Csók, Thorma, Réti, Ferenczy, Grünvald, Glatz, Horthy stb. ennek az is­kolának voltak tagjai. A müncheni festő­akadémia több hírneves tanára szintén a Hollósy-iskólának volt tanítványa. eszméivel. Hát ez is, de meg különösen az a gondolat, hogy mintegy kidobva érzem magam azon sphérából, hol életem leg­szebb napjai teltek el és ott kelle hagyni annyi sok jó ismöröst és barátot. A meg­élhetési gond, nekem soha sem volt gond, én 30 forintért is dolgoztam, és elégnek kelle lennie. Ma már többet is tudnék ke­resni, ha visszanyerném egészségemet. De erről majd akkor, ha vig poharazás köz­ben említjük fel, hogy milyen nagyon be­teg voltam én ekkor meg ekkor. A vég­kielégítést még ma sem kaptam meg. Ha tanácsolod hát megsürgetem a pénzügy­igazgatóságnál, de csak ha te jónak látod. A műszereket pedig életemben nem adom el, hátha még kell. Azután majdl írj, úgyis egyedüli vigaszom leveleid. *** Utolsó levele a következő, melyből rná^ kiérzik a halál közelsége, már az ed­dig féltett műszerét is eladatni kéri s nem azt Írja, hogy ö fogja, de hogy má­sok fogják megtéríteni az okozott költséget, különben ennek tartalma is elárulja, hogy búcsúlevél akar lenni; szegény barátunk nem is csalódott, mert e sorok irása után néhány napra „lehullt a falevél, eliramlott az élet.“ íme az utolsó levél. Kedves Barátom 1 Úgy érzem, hogy már illendő is volna írnom, midőn azonban hozzá fogok, min­dig visszatart valami, mert úgy vagyok vele mint a macska a talpra eséssel: bár­miként fogjak hozzá, akármi tárgy felől írjak, ha ki nem irom is ott lappang a sorok között: „őszi szél fú, a levelek hul­lanak.“ Jól tudom én azt, hogy az nincs he­lyén, de nem tudok másként. Azt is tu­dom, milyen hibát — talán bűnt is — követek el, ha csak pillanatra is derült családi körödbe ilyen kriptaszagu, bo­rongó őszi hangulatot lopok be. Pedig tu­dom, milyen nagy feladat áll előtted: de­rék, becsületes polgárokká felnevelni azt A nagybányai festők budapesti ki­állításai évről-évre fokozottabb érdeklő­dést és elismerést keltettek, s ezelőtt két évvel Szegeden és Aradon rendezett kép­zőművészeti kiállításokon szintén általá­nos elismerésben részesültek. Ennek a festőiskolának a tagjai és ebből a festőiskolából kikerült nagybá­nyai művészek e hó folyamán Szatmáron, a városháza nagytermében kiállítást ren­deznek. A magyar képzőművészet haladását, erősödését örömmel konstatáljuk abban a jelenségben, hogy Szeged és Arad után most már Szatmáron is, tehát nemcsak az ország fővárosában, hanem a magyar vi­déki városokban is összegyűjtve gyönyör­ködhetünk a magyar képzőművészet al­kotásaiban. d jr Apróságok. Lázas kíváncsiság uralkodik minde­nütt. Ha két ember összejön, biztosra le­het venni, hogy azt tárgyalják, fellép-e Chorin, vagy pedig nem.- És nem tud senki felelni a kérdésre, a legnagyobb bizonytalanságban vagyunk és ennek oka tisztán az, hogy nincs itthon — Kelemen. * A szabadelvű párt központja most a kereskedelmi bankban van. Ott a párt­elnök, a polgármester, a főjegyző és Kelemen. Nem csoda, ha a többi öt pénzinté­zetet titokban az irigység bántja. Egyik sem tudja, a mit ott tudnak. * Szegény Halmi bácsit nagy kár érte. Elégett egy kazal szénája, a melyik már vagy 15 esztendeje áll az udvarán. És hozzá még nem is volt biztosítva. Az éjjel meg a piaczi házánál volt nagy tűz. Általános a részvét a jó öreg sorsa iránt. * Balthazár mester a kiváló hasbeszélő büszkén hirdeti magáról, hogy ő e művé­szetben felülmúlhatatlan. Ajánlom neki, hogy most a válasz­tás alkalmából tegyen egy körutat az or­szágban és hallgasson meg egy csomó programm beszédet s meg fog győződni, hogy a hasbeszélök között ő nagyon is hátul van. * — Kik nyertek a kerékpár-ver­senyen ? — Róth, Róth, Róth, Róth I — Micsoda ? minden dijjat ő vitt el ? No már az nem járja. Mint mértékhitele­sítő megtanulhatna mértéket tartani. * a szép, derék 3 fiút. Nagy feladat, hiszem, hogy sikeresen megfogod oldani. Szeret­tem volna őket látni nagyokul, hogyan gondolkoznak, dehát nem lehet, mert: „El­hull a virág, eliramlik az élet I“ Rósz napokat élek, sokat kell szen­vednem szüleim túlzott szeretetétől. Már a múlt napokon oly jól éreztem a nirvana, a semmivélevés érzetét, hát nem ujia élesztenek hirtelen alkalmazott injektiok- kal I És most újra szenvedek, ki tudja meddig? Szobámban 2 csészében párolog a terpentin szesz, nyíló szegfű és rezeda állanak az ablakon. Oly jó illat teijeng a szobában és e kellemes szobában kell kapkodnom egy kis levegőért. És el kell harapnom a fájdalmat és nem lehet nyög­nöm, mert az a környezetemnek is fáj. Egyszer csak vége szakad már. Egy­szer yége lesz a levélhullásnak is. Ma jó napom van, fel is használom. Ki tudja mikor fogok ismét irni? Talán soha. Halandó az ember. Légy szives el­adni a műszert, úgy: a hogy; a befolyó összeget elküldöd ide, ha el nem tudod adni küld el a műszert, a költségeket szí­vesen megfogják neked téríteni jó szüleim. Kérem Őnagyságát fogadja szívesen utol­jára kézcsókomat., a gyermekeket üdvöz­löm. Üdvözöl, ölel és csókol igaz barátod v. jr Orosháza, szeptember 2. *** Szeptember közeledtével a sárguló falevél hullásának kezdetével előszedem ezeket a sirszéléről irt s féltve őrzött le­veleket, s a tavasz és nyár által nyújtott élvezetek és szórakozásokat emlékeimben felsorolva „mementó móri“ gyanánt elol­vasom azokat, ilyenkor önkénytelenül is komor kripta izü gondolataim támadnak. Nem a meghalástól félek én, nem attól rettegek, hogy elmúlni, megsemmisülni kell: de félek a sárguló falevél sorsától, félek attól az időszaktól, mig a levélsár- gulás, a betegség, a testet és lelket kínzó fájdalmak és szenvedések tartanak. A tegnapi közgyűlésen megint ki­hirdettek egy bába oklevelet. — Ez épen jó időben jön — mondja egy 48-as — a szabadelvű párt vajúdik, hasznát veheti. , — Van ott bába elég — szól rá egy másik — még több is, mint kellene, akár csak rafinálunk. * A kaszinóban is a választásról fo­lyik a beszéd és természetesen nagy a találgatás. — Ne féljetek gyerekek! — szól közbe Bögre ur — nem adok neki két napot, hogy jelöltünk lesz. A polgármes­ter és a főjegyző most Budapesten van, s ha Chorin nem jön, kapnak , ott százat is helyette. $ Most már bizonyos, hogy a válasz­tás szüret tájén lesz. Egyszerre kellene csinálni mindakettőt. Hadd lenne már egyszer a hegyieknek is karácsonyjuk. Demeter. híreink. — Lapunk jelen számához egy fél iv melléklet van csatolva. — Erzsébet királyné emlékezete. Ma van harmadik évfordulója ama szomo­rúan emlékezetes napnak, hogy egy gonosz orgyilkos kéz gyilkoló_ tőrt döfött király­nénk jóságos szivébe. Emlékének dicsőítésére d. e. 9 órakor gyászmise tartatott u székes- egyházban, melyet Meszlényi Gyula megyés püspök végzett. Az istenitiszteleten jelen­voltak 11 városi hatóság, | városban székelő összes hivatalok, 1 mindkét tisztikar testü­letileg, valamint a zárdái, főgymuasiumi a r. k. elemi iskolai növendékek tanárnőik s tanítóik vezetése alatt. A templom közepén diszes katafalk volt felállítva, királyi koro^ uával, virágokkal diszitvo. A templomi énekkar a choruson megható gyászéneket zengett, A gyászmise után | Nőegylet höl­gyei az örök imádás templomára gyűjtést rendeztek, mely a szent és nemes czélra szép összeget eredményezett. — Személyi hírek. Gróf Hugonnai Béla főispán titkára kíséretében tegnap vá­rosunkba érkezett, hogy a közigazgatási bi­zottság ülésén és a közgyűlésen elnököljön. Az esteli vonattal visszautazott székhelyére. — Mándi Máudy Lajos, kereskedelmi mi­niszteri tanácsos e hó 7-én az esteli gyors­vonattal családjával együtt városunkba ér­kezett s néhány napot körünkbe fog tölteni. — Névnapi tisztelgés. F. hó 4-én volt nevenapja Hermán Mihálynénak, a nő- egylet elnöknőjének. Ez alkalomból az egy­let válaszmányu küldöttségileg tisztelgett az általános tisztelettel becsüléssel környezett úrnőnél s a küldöttség nevében Dr., Fechtel János tolmácsolta az egylet szereucsekivá- natait. Az elnöknő meghatva mondott köszö­netét. Palády Erzsiké kisasszony pedig gyönyörű virágcsokrot nyújtott át az ünne­peknek. Megjelentek az árvaházi gyerme­kek is 8 egy leányka csokorral kezében szép köszöntőt mondott. Az elnöknő a tisz- telgés után vendégéül látta asztalánál a küldöttség tagjait, kik sokáig élvezték az ünnepelt úrnő szives vendégszeretetét. — Városi közgyűlés. Kettő is volt, egy vendkivüii, melyen a hegyi vágóhíd helyéül kijelölt földre nézve beterjesztett szerződés fogadtatott el, és a rendes, mely­nek érdekesebb tárgyai a következők : Szől- lősy Lajos, a ki ellen több rendbeli és nagy­fokú szabálytalanság miatt a fegyelmi el­járás megindittatott, lemondott állásáról. Közgyűlés hosszabb vita után a lemondást elfogadta. A sertésvész meggátlása czéljá- ból, mely nagy anyagi kárt jelent, közgyű­lés kimondta, hogy 1000 koronás alapot lé­tesít, amelyből a gyanús beteg sertéseket kisajátítja s ily módon elejét veszi annak, hogy zárlat legyen. A tránsversális ut költségeihez nem hajlandó uagyobb összeg­gel, mint 7500 koronával járulni. — A dij- nokok kérelmére kimondta, hogy betégsé- gök alatt, ha az egy hónapig tart, vala­mint, ha fegyvergyakorlatra bevonulnak, fizetésüket megkapják, s évenkint 14 napi szabadságot elveznek. — Kolozsváry Károly ajánlatát., hogy a város az igazságügyi pa­lotával szemben levő telkét 16 ezer koro­náért vegye meg, nem fogadta el, miután most telekre szüksége nincs. Márkus Már­ton részére az uj.Vigadó épületében a vil- lamvilágitást mérsékelt árban — óráját 6 fillérrel — engedélyezte. Éljenzéssel hono­rálta Tankóczi Gyula tűzoltó főparancsnok fáradozását, ki a tiszti képesítőn nyert je­les bizonyítványát bemutatta. Egy bába ok­levél kihirdetése, 3 reudbeli szabadság en­gedélyezése és egyéb kevésbé fontos tár^y elintézése után a közgyűlés 5 órakor véget ért. Mindkét közgyűlésen a főispán elnökölt. — A közigazgatási bizottaá tegnap d. e. 10 órukor tartotta ülését ^ főispán elnöklete alatt. Jelen voltuk* | mán Mihály polgármester, P«p |||§ jegyző, dr. Vajay Károly tiszti föi1gV(u' Békéssy Géza árvaszéki tanácsos, dr. Jé,,*’ Kálmán főorvos, Kovács Béla tanfelüwv^ Kacsó Károly kir. főmérnök. Kemény Alá' ’ pénzügyigazgató, Zsiga Miklós kir. alíw!* és dr. Farkas Antal, Korányi János, Ant 1 Dániel, dr. Keresztszéghy Lajos, dr. TamJ1 Márton, Jákó Sándor, Jákó Mihály, Ur * Gáspár, dr. Fejes István, Losonczy’ József dr. Kölcsey Ferencz bizottsági tuo-0k. a’ tárgysorozat kevés érdekest tartalmazott Megemlítésre méltó, hogy | kereskedelmi miniszter a hegyi templomhoz vezető úttal szemben megálló helyet engedélyezett Tenm lom-ut“ elnevezéssel, de a vonat itt jövet áll meg, menet azonban nem, miután felfelé emelkedés van és kapaszkodnia kel lene. Ugyanez okból nem engedélyezte n' miniszter az Előcser és Kis-Lippu között kért megállóhelyet. Tudomásul vette bizott­ság a főkapitány jelentését, mely szerint nz összes gazdák, a kiknek arankás lóheréjük volt, szigorúan utasítva lettek annak ki. irtására, a mi mégis történt. Tudomásul vette a főorvos jelentését, mely szerint az elmúlt hónapban az egészségi viszonyok kedvezők voltak. Előfordult összesen 13 hovenyfertőző betegség és pedig: hagymás 6, vörheny 2, difteria 1, trachoma 1 és kanyaró 3. Ezekből meghalt 1 diftiriás. í\ többi jelentések és előterjesztések tudomá­sul vétele után főispán az ülést egy negyed 11 órakor berekesztette. — A nagybányai festőkolónia Szatmáron a városháza nagytermében és a mellette levő kisteremben folyó hó folyu- mán, valószínűleg folyó hó 19-étől kezdődő- Ieg 7 napra terjedő képzőművészeti kiállítást rendez. Hollósy Simon u nagybányai festőiskola mestere ebben az ügyben folyó hó 8-án löbbudmagávnl Szat­máron járt, s a kiállitás czéljaira legalkal­masabbnak a városházu nagytermét és a mellette levő kis terniet találta, s a város tanácsához e tárgyban kérvényt nyújtott be. A kiállítás belépti jegyeiből befolyó tisztajövedelem felerészben a szatmári éa felerészben a nagybányai nőegylet javára fog fordittatni. A kiállításon nem csak az iskola tanítványai, hanem a nagybányai festőművészek is állítanak ki képeket, ez utóbbiak pedig a Nemzeti Múzeumban el­helyezett képeik közzül is többet kiállítani szándékozunk, a mi a kiállítás .érdekessé­gét miiidenesetre nagyban emelni fogja. Ferenczy Károly nagybányai festőművész 0 tárgyban a napokban fordult Kam merer Ernő országos képtári kormánybiztoshoz. A Nemzeti Múzeumban levő képek közziil Hollósy Simonnak „Kereszttűzben“ Ferenczy Károly „Czigányok“, Réti Istyán . „Öreg honvédek“ czimü képei Glatz Oszkárnak „Édes apám arczképe“ továbbá Csók István­nak, Grünvald Bélának, Horthy Bélának és Thorma Jánosnak a Nemzeti Múzeumban levő képei közzül több lesz kiállítva. — A kiállítás iránt már eddig is igen nagy az érdeklődés. Erősen hiszszük, hogy a nagybányai művészek képei közzül többnek akadni fog vevője a szatmári kiállításon. Kívánatos volna, hogy a nagybányai festő­művészek ezután minden évben rendezné­nek Szatmáron képzőművészeti kiállítást. — Választási hir. Mindenki az előt­tünk álló képviselőválasztással foglalkozik. A függetlenségi párt hin tart ülést, u me­lyiken jelöltet fog állítani, ha ugyan meg- tuduak egyezni. A szabadelvű párt még nem ülésezett, de valószínű, hogy holnap vagy holnap után ott is fog történni valami. Mint megbizható forrásból Írhatjuk, Cho- rinra nézve ma fog eldőlni, hogy vállul-o mandátumot, miután most folyik a tárgya­lás a kormánynyal bizonyos konczessziók iránt, a mit mandátumvállalás esetére a sal­gótarjáni bánya részvénytársaságnál a maga részére szeretne biztosítani. E tárgyban teg­nap a polgármestert és a főjegyzőt sürgö- nyileg kérte fel Budapestre, a hova azok el is mentek. Ha sikerül neki a lírvánt enged­ményeket elnyerni, abban nz esetben pályá­zik a képviselőségre, ha nem, akkor visz- szavonul. A kilátás nagyon kevés, sőt ki­zártnak tekinthető, ha u kormány komolyan tártja magát azokhoz az elvekhez, a melyek az összefélhetlenségi törvényben vannak le­rakva. Már pedig az eddigiek után nincs okunk benne kételkedni, s így „ez időszerint“ is több a valószínűség, mint nem, hogy a szabadelvű pártnak más jelöltről kell gon­doskodni. Különben holnap már egész biz­tosat tudhatunk. — Iroda áthelyezés. Kiss Róbert ügyvéd, ki eddig Mátészalkán folytatta ügyvédi prakszisát, városunkba költözött s irodáját is ide helyezte át. Folytatás a mellékleten. az őszi és téli idényre megérkeztek, Weisz Gyula posztóüzletébe. —• ' Szatmár, IDeáűs-tér. —88

Next

/
Thumbnails
Contents