Szatmár és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1901-01-22 / 4. szám

. • Xizennyolczadik évfolyam.

4-ik szám.

TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.

MEGJELEN MINDEN KEDDEN. a*= AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: -----Eg

ész évre ... 6 kor. 1 Negyedévre 1 kor. 50 fill. Fél évre .... 3 > | Egyes szám ára . 16 » Községek, kCzaégl jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona.

SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL,

hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők;

= Marsai János könyvnyomdája Eötvfs-utcza 2-ik sz. alatt = !EXZESF0N-SZAM ; 73.

A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám.-------HIRDETÉSEK== 0

e la

p kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mollett fölvételnek. Nyilttér garmond sora 20 fillér.

A mentők.

Körülbelül két évtizede annak, hogy a bécsi Ringszinház irtózatos katasztrófája megadta az alkalmat és eszmét egy lelkes embernek az első mentő-egyesület megalapítására.

Lobogó élő fáklyák velőtrázó sikolyai közepette szülemlett meg báró Mundy agyában a terv, egy oly intézmény megalakítására. mely vészben, viharban, az évszak és nap bármely pillanatában, habozás nélkül kész életveszélyben forgó embertásai mentésére sietni, részben önfeláldozó vakmerőségével, részben szakértelmével Szellemi s anyagi tőkéje mély kutforrását kimenté ez áldásthozó intézmény virágzóvá tétele s ma már alig van metropolisa a continensnek, hol a mentőegyesület robogó kocsijai szomorú bár, de hivatásos, életet ne öntenének az utcza zajába JÓI eső -tudat, s kissé hozzájárul önérzetünk emeléséhez azon körülmény, hogy a mi fővárosi mentőegyesületünk minden’ tekintetben a tökély abszolút fokán áll, s ügy a con- tinens, mint a „tengeren túl“ hozzánk jár tanulni berendezkedni, szervezni.

Vidéki városaink rohamos ipari s kereskedelmi fejlődése tette égetővé a vidéki mentés szervezését. Szabadka, Pozsony, Kassa, Temesvár, Arad stb. mind szervezték mentésük ügyét, s városunk utóbbi pár év alatt tett me- seszerü fejlődése feltétlen szükségessé tette az Önkéntes mentő-egyesület felállítását.

Úgy társadalmi, mint saját hivatása terén- minden szépért, jóért, s nemesért lelkesülő Vajai doktorunknak kezeiben ■ öSzpontosulnak a szálak, melyeknek összeszövése megteremti e

nemes feladatú intézményünket. Körültekintő sokoldalúsága s a központban tett tanulmányai kellő garanczia arra, hogy ez egyesület mintaszerüsége révén jótékony intézményeink álén fog állani.

Mit is fognak hát ezek csinálni? Nem tartom éppen időszerűtlennek e kérdésre valamit felelni, egyrészt, hogy a publicum tájékozva legyen, másrészt, hogy egyesek, vagy talán körök anti- pathiáját eloszlatni megkíséreljem.

Hivatva lesz az egyesület minden oly esetben, hel utczán, tereken, nyilvános helyeken, gyártelepeken baleset, szerencsétlenség történik, a legelső te- lephonicus jelzésre ott teremve megadni az első segélyt a szerencsétlenül jártnak.

De csak az első segélyt! A további gyógykezelésre nemcsak hogy jogosítva nincs, de alapelveivel is ellenkezik:

Dr. Vajai gondos kiképzése alatt egy oly mentőtábor keletkezik, melyj- nek minegyik tagja bárhol, bármily körülmények között is mindig megállja a helyét, s há a fővárosi méntők statisztikáját megtekintjük, látni fogjuk, hogy mily óriási, százalék az, mely a mentés révén életben marad, avagy az Örök nyomorékságtól megmenekült.

Óvjon az Ég, de kis villamosunk révén előforduló elgázol ások esetén nem lesz már tanácstalanul álló néptömeg a szerencsétlenül járt körül, mert ott teremnek derék mentőink, kik az első segély megadása után a legelképzelhetöbb gyorsasággal helyezik oly körülmények közé, hol szakszerű orvosi kezelésnek adhatják át. Gyártelepeinken nap-nap mellett életveszélynek kitett munkássereg nyüisög. Az első segély oly horderejű itt, mit majd csak akkor látnak meg azok, kik ezt talán kétségbevonnák, — ha erre alkalom nyílik. A vérző taggal, az átlőtt mellel, a szobacziczák marólúgtól felmart belsejével, az elgázolt ember törött lábával, sok, sok minden történhetik addig, mig orvosi kezeléshez juthat, mi életét, de legalább is épségét veszélyezteti s mit megakadályozni sokkal inkább van berendezve a .mentő, mint az orvos. A gyorsan s idejekorán elállitott vérzés, a fertőzést távoltartó első kötés, a kéznél levő ellenméreg biztos adagolása, a szenvedőnek gyors nyugalomba tétele a legtöbb esetben oly körülmények, melyek megóvják a szerencsétlent a kompli- kácziók bekövetkezésétől, s biztosabbá teszik az orvos munkáját, de a beteg életét is.

Központi mentő-állomásunkon állandó mentőőrség lesz szervezve, (a tűzoltó őrtanyán) hol minden szerencsétlenség bejelenthető telefonon is, s honnan az első segély nyújtására azonnal kivonul az őrség. Oly szeren-, csétlenül jártak, kik járni tudnak, magok bemebetnek s kérhetik az elsősegélyt

Ne tessék figyelmen kívül hagyni, hogy mily előny ez a betegre, s mily könnyebbség az orvosra, ha a legszükségesebbet elvégezve kapja pá- cziensét.

Mint minden jótékonyság, úgy ez is áldozatkészségben rejti gyökereit. A mi a katona puska nélkül, az a mentő kocsi nélkül. Avagy elképzelhető-e a gyors . segélynyújtás, ha a mentőnek per pedes apostolorum kell „kivonulni“, tegyük fel a fűrésztelepre, — vagy nyugodt s a gyógykezelést biztatóvá tevő szállítása lehetséges-e az agysérültnek, egy pár tótnapszámos hálán mentőkocsi hiányában. E nélkül lenni nem lehet, de még csak elkezdeni is bajos a mentést.

Első sorban gyáraink, telepeink, vasutaink, nagyiparosaink áldozatkészségéhez kell fordulnunk, mint a kiknek alkalmazottai leginkább kivannak téve a balesetnek Betegsegélyző pénztáraink s egyleteink csak a szerencsétlenül jártak hálájában nyernék ugyan áldozatkészségeik jutalmát, de némileg előnyük is volna belőle.

Tavaszi üdeség mámoritó illata lebegné körül azon obulusokat, melyeket e szent czélra rendezendő mulatságon hajnalig öszetánczolnának hires szép asszonyaink s lányaink.

így lehetne összehozni a tőkét, mibe egy mentőkocsi kerülne, s melynek beszerzése teljessé tenné e szervezetet.

Őszinte elismerés részünkről, s jóságos hála a szerencsétlenektől jutalmazza mindazokat, kik e nemes ügyet megalapítani s előbbre vinni segítenek, mert hiszen:

„Mindnyájunkat érhet baleseti“

||ggg|

______________________H A.

Jo

gász tánczestély.

A szatmári törvényszék területén beosztott kir. jegyzői kar és a szatmári ügyvédi kamaránál bejegyzett ügyvédjelöltek folyó hó 19-iki estélye a farsang legjobban sikerült mulatságai közé sorolható. Bizonyára a farsangi mulatságok koronája lesz. Már előre is általános és élénk érdeklődés tárgyát képezte a jogvégzett fiatalság mulatsága, aminőt városunkban régóta nem rendeztek. Ennek az érdeklődésnek tulajdonítható, hogy az egyszerű táncz- estélynek tervezett mulatságból fényes nagy bál lett.

TARCZA.

Köpenyemhez.

Kopott vagy már, penzióba. Kellene/hogy tegyelek, Köpenyem, kérlek, benned Hadd töltsem még e telet,

Szél, hideg, hó, eső ellen Három álló éve óvsz; Hosszabb lesz, hidd, élted ha e Háromhoz még egyet tódszl

A legrégibb barát úgy is Csak te voltál egyedül;

CzipŐ, nadrág, kalap, mellény, Hány elhagyott hütlénül l S lám, ha te mostan túladnál A baráti viszonyon, Szeméihordó kocsijára Kerülnél, az bizonyos.

Meg nem esnék halálodon A legkapzsibb rongyszedő, Éltedért egy közösügyes Fillérkét sem adna ő;

S én becsüllek, bár lenéz más, Pártodat fogom neked Azért aztán egyetlenem,

Te se hagy el engemet.

Verseimet benned irom (Jók is ezek, mint te vagy)

Ariiig künn — mármint szobámban Tintatartóm is befagy;

És ilyenkor azt hiszem, hogy Te adod a meleget,

Pedig azt a parányit is Keblem adja teneked I

Sió Ferencx.

ptysitt

A tornáczon.

(Dialog egy varjúval.)

Egyszer néma,..oh, nem néma,

Mint ahogy Edgár Pó irta S nem is éjjel, hanem nappal Fényes délben, hozzá: télen,

Kutya csikorgó időben ;

Ahogy a tornáczot mérem,

Hol snellsritben, hol drájsritben,

Mert a lábom fázott szörnyen, — Éppen a toronytetőre Esett a tekintetem,

Hol egy varjú a vitorlán — Miként én dinnyeéréskor — Papucs és harisnya nélkül Elmélkedett csendesen.

— Varjú, mondék, bármim légyen, Jóllakva vagy-e, vagy éhen,

Vagy-e abonálva kosztra

Jövő nyárra a nagy réten;

Vagy szalmaözvegy vagy éppen, Aki randevúra vársz a Torony kellő tetejében, —

Szólj-e szívhez keservében:

Lesz-e számomra még éden Legsötétebb Afrikának Legsötétebb rejtekében,

Ahol engem egész télen .

—- Bambusz-ágyon heverészve,

’b at® R.-ban

Szerecsen jányok legyeznek...

S ezt a Zeppelin balonján Valaha még fellelem?

— Szólt a varjú: Sohasem!

— — Varjú, mondék, bárki légy te, Strimfli nélkül ott a magas Torony kellő tetejébe I Ha egy vallás (a kárvallás)

A hited, mint énnekem,

Szólj: miután 30 éve Telt el éppen a múlt télen,

Hogy ezt a tornáczot mérem,.,.

—- Mi neked nincs, de nekem van: Tyúkszememre, mit az ezüst Metália helyett kaptam, —

Lesz-e balzsam Gtleádban,

Vagy valamék patikában S én valaha fellelem ?...

— Szólt a varjú: Nehezen 1

—- — Jós, kiálték, bárki légy te... Czigánybanya varjú képbe,

Ki belátva a jövőbe,

Pipát sem cserélsz velem!

Mond: ha most 901-ben Nyugdíjtörvény revizió Lesz ismét a parlamentben

— Ahogy mondják: szőnyegen, Negyven évre szánt igámat, —

Ha nem éppen harminczra is,

De legalább 35-re

Leszállít ják-e nekem ?...------.És amíg ezt még lerónám

Négy hideg tél, négy meleg nyár Jó időben, rósz időben, Tyúkszemekkel, — balzsam nélkül, — Rám még mindé tornáczon vár?... Ha a halál jégkezével Itt markol be a szivembe:

— Hátra vagy előre bukva —

Koppan nagyot majd a fejem A hideg kövezeten ?...

— Szólt a varjú: Ugv leszen 1

y. m.

szabó üzlete Szatmár, Deák-tér, a városháza épületében. Készítek legjobb szabású polgári- és papi öltönyöket, reverendákat és katonai egyenruhákat. Mindennemű öltönyök saját műhelyemben készülnek. Műhelyemben csak gyakorlott fővárosi munkások vamiak alkalmazva