Szatmár és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1901-05-21 / 21. szám

SZATMÁR ES VIDÉKE — Id. Ábrányi Kornél és a vi­déki dalsíövetségek. Id. Ábrányi Kor­nél a kiváló zeneszerző legközelebb a zenei élet fejlődéséről számol be a fővárosi lapok egyikben. Többek között a kassai augusztusi országos dalünnépély és verseny közeledtéről ir. Mint Írja, úgy ji központi, mint a budupesti intéző körök mind láza- subb tevékenységet fejtenek ki. hogy az ünnepély ujabb dicsősségére váljék n ma- gvar dalnak és zenének. A központ legkö­zelebb fogja letárgyalni egyik rendkívüli közgyűlésében a házi szabályok és h zsűri eljárás normativumát, hogy azok már Kas­sán érvényesülhessenek. A kussai ünnepség majdnem párhuzamosun fog lefolyni a szét­szakadt vidéki dnlosegyesiiletek ünnepségé­vel. Nem lehet tagúdéi a művészeti széf- tagolások előnyeit, mert oly sin az, mint a nap szerteörnlő rudiusai. Mentül több fele hatol, unnál inkább fakuszt életet, melegít, s terjeszt világosságot. De vannak nugy hátrányai is — kivált oly szűkebb határon, mint hazánk is. Szétforgricsoíódnak úgy a szellemi, mint az uuyagi erők. Az egysé­ges nagy Németországnak üdvös lehet s az is — de a nemzetiségi leg széttagolt Magyarországnak kevesbbe, mert itt csak az Összpontosított egységes erő imponálh tt. Az ilyen s/éttagolás olyun, mint u villamos áram. Csak akkor mozgat, bujt előre nagy feladatokat, lia egységes központból árad szét. A következés meg fogja mutatni, hová billen majd a mérleg serpenyője. így ir id. Ábrányi Kornél, u hírneves zeneszerző. Hotjpy uz kinek ii részen vun, íizt u következés már fényesen megmutattu. Dal- egyletünk múlt evben tartott dalünnepelye fényes tanúbizonyságot tett arról, hogy igen is a vidéki dalszövetségeknek, igy a „Tiszavidéki dalszövetségnek“ is erős lét­alapja van, s nem az egymás közti egyenet­lenségnek és harcznak, hanem a daltestvériJ szeretetnek volt ez ünnepély fényes bizony­sága. Dalegyletdnk, ntoly az országban nagy hírnévre tett szert, nem is fog szerepelni többé országos dalversenyeken, mert a leg­utóbbi uradi dalversenyen tapasztaltuk, hogy nem az érdem nyer elismerést, hanem egyes zeneszerzőnek hathatós befolyása ör­vényesül. Dulegyletünk tovább is ép oly lelkesedéssel fogja szolgálni u zenét, mint eddig tette, s hogy hivatásának fényesen megfelelt, azt a legutóbb lefolyt Zicbv dalünnépély is fényesen megmutatta. — Mentő bál A helybeli fodrászok a jövő hónupban bált rendeznek a Kossutli- kerti kioszkban, melynek tisztajövedelme egy mentőkocsi beszerzésére fog fordittatni. Á nemes czél nagy közönséget fog össze­hozni. — Tanítók közgyűlése. A szat- már—ugocsuinegyei róni. kuth. tnnito egye­sület f. évi rendes közgyűlését május hó 30-án, csütörtök d. e. 10 órakor tartja meg Szatmáron u „Czeczil-egylet* helyiségében. A közgyűlés tárgyai: 1. EOiüki megnyitó beszéd. 2. Titkári jelentés a múlt egyesü leti életről. 3. Előadás. Tartja: Dr. Wol­kenberg Alajos tbeologiai tanár. 4. A szám vizsgáló bizottság jelentése a pénztár álla­potáról és a felment vények megadása. 5. A bíráló bizottság jelentése u pályázat ered ményéről. pl Előadás. „Az el.-ő segélynyúj­tásról.u Tartja Dr. Lehoczky János orvos. 7. Módszertani előadás. Tartja Bodnár Gúr- pár kép. tanár, egy. elnök. 8. A jövő évi közgyűlés helyének megállapítása. 9. Indít­ványok. 10. A közgyűlést a székesegyház­ban 9 órakor sz. mise előzi meg. Közgyű­lés után társas ebéd a kuth. kuszinóbun. — Nyári tánczmulatság. A szat­márnémeti iparos énekegyesüiet disz-lobogó Beszerzési alap javára 1901. május 27-én, — pünkösd másoduapján — az iparos ifjak köre helyiségében dalestélyt f ezzel kapcsolatban nyári t á n é z m u 1 a t s á g o i rendez. Belépti-dij személyenként 1 K 20 fillér. Kezdete' este 8 órakor. A mulatságon Oláh Feri zenekara játszik. A szünetek alatt a dalárda fogja a közönséget előadandó darabjaival szórakoztatni. Tekintettel arra, hogy ezen mulatság jövedelme disz-lobogóuk beszerzésére lesz fordítva, felttlfizetések szí­vesen fogadtatnak. — A „Szatmári keresk ifjak köre“ Pünkösd 1 -ső és 2 cd napján saját helyiségében az egyesület tagjai közt dijjas teke-versenyt rendez. — Dr. Herman Lipót ügyvédi iro­dáját közelebbről a Dr. Vajay Imre orvos Kazinczy-utcza 15. számú házába (a refor­mátus gimnáziummal szemben) helyezte ót. — Mulatozás és életbiztonság követelményeinek összeegyeztetésére kéri a közönséget a szatiunr —erdődi h. é. v. üzlet- kezelősége. Igaz ugyan, hogy a ezatmár- hegyi szőlőkbe borozgutui és mulatni jár uz ember, de n vendégszeretetnek még se volna szabad annyira menni, hogy az illetők élet- biztonságát veszélyeztesse. Petiig nemrégi­ben is két igen előkellő úri ember majd az anyaggödörbe döntötte egymást, s ma már a helyit se tudják megmondani a bol ez velük megesett. Áldozó-csütörtökün egy másik úri ember a kocsi toruáczán a menő vonaton álltában aludt el s úgy esett össze nagy szerencsére a kocsi belseje felé i nem a sínek közé. Egy másik fiatalabb ur pedig jóáak látta a tologatott vonatra ugrani föl, ugyuucsak sebes mozgása alatt a kocsiknak. Minden higgadtan gondolkozó’ be fogja látni, hogy ilyen esetek elbarapódzása nem tűr­hető; de viszont minden egyes esetben ható­sági eljárást indítani úgy a vasútra, mint az illetőkre kellemetlen, költséges és fölösle­ges időpazarlás. A műveltebb közönség "és vendéglátó urak támogatását kéri tubát a li. c. vasút a mulatozás ilyen tultengése elleni kölcsönös jóakarattal bizonyára meg­lehet akadályozni, hogy a mulatozás utáni állapot szembetűnő jeleit mulató utasok vitele elleni törvényes tilalom alkalmazá­sára szükség ne legyen. — Közgyűlés. A szatmárvármegyei általános tanító-egyesület május hó 15 én tartotta meg évi rendes közgyűlését. Nagy- Bányán. Kótűi Lajos elnök megnyitó beszé­dében igen szép s iguzán figyelemre méltó szavukkal ecsetelte a néptanító valódi hiva­tását. Óhajtása, hogy a néptanító az iskola falain túl is szeretettel, lelkesedéssel s igaz jó akarattal legyen oktutóju, vezetője, tá­mogatója annak a népnek, amelynek veze­tésére vállalkozott. Elmondja a módokat, fölemlíti az eszközöket is, a melyekkel a néptanító valódi néptanítói hivatását betölt­heti. Vajha sokszor hangoztatott és ajánlott módok és eszközök a gyakorlati életben is' érvényesülhetnének mielőbb ! Az elnöki meg­nyitó után Doroghy Ignácz a közgyűlés ha­tározatainak végrehajtása kérdését tette szóvá. Pár bevezető szóval az egyesületi te­vékenységről emlékezik meg az előadó s en­nek utána azon propoeiezióját ajánlja a közgyűlés figyelmébe: hogy jövőben a köz­gyűlés határozatai következetesen hajtassa­nak végre. Tekiutve azonban, hogy vaunak olyun elvi jelentőségű határozatok, amelyek végre nem hajthatók, a közgyűlés az elő­adó javaslatát nem tehette magáévá. Elha­tározta azonban, hogy jövőre a határoza­tokra jegyzőkönyvi kivonatok által hívja fel a kir. tanfelíigyelőség figyelmét. Marosán János tartotta meg ezután „Társadalmi po- sitiónk“ czimü felolvasását. Szellemesen meg­írt felolvasában több helyet kér a tanítónak a társadalomban. A társadalmi előhaladás utjának pedig a tauitói minimum 1200—14Q0 koronában való megállupitását tartja. Álta­lános lelkesedéssel csatlakozik a közgyűlés uz előadó felfogásához. Az egyesületi élet fejlesztéséről Székely Árpád tartott sok ügy­szeretet és lelkesedéstől áthatott előadást. Ot pontból álló, az egyesületi élet fejleszté­sét ezélzó javaslata egyhangúlag lett elfo­gadva. Ezek után következett, a közgyűlés legérdekesebb pontja. Rozsos István Phono- mimikái szabad előadása általános figyelem tárgya lett, Sugvu búgva mondott az előa­dás alatt kiki véleményt az uj módszerről. H angosubb kritika nem volt hallhutó, mi­vel az uj módszer még csak a legszűkebb tanító körben ismeretes. Hiszsziik azonban, hogy rövid idő múlva tért nyitnak az uj módszernek azon lelkes úttörők, kik között vármegyénkben Rozsos István az első. Mi­vel a szatmárvármegyei ált. tunitó egyesü­let ez évbeu u magyarországi tanítók Or­szágos Bizottságába belépett, két képviselő választása került szőnyegre. A közgyűlés uz Országos Bizottságba képviselőül Kótui La­jos elnököt és Ember Sándor áll. tanítót választotta meg. A gyűlés végeztével köz­ebéd volt s a még másnapra is visszama­radt taoilók Nagy-Bánya és vidéke neve­zetességeit tekintették meg. — Dr. Albeker Károly, körorvos, Pitvaros, Csanádmegye: „A Kristály“ víz absolut tisztaságánál fogva főleg olyan helyen, a hol a talajvíz szennyezett, meg­becsülhetetlen segítőeszköz úgv a betegség leküzdésére, mint különösen annak elkerü­lésére; kellemes ize miatt pedig mindenki szívesen issza. Ezért úgy családomban mint praxisomban állandóan használom.“ — A szatmáruémeti-i czipész-ipta­táréul» t elaggott és munkuképtelen tugjui segélyezésére — mint értesülünk — nyári tánezmuiatságot rendez. — Sirkőszentelés. Csütörtökön dél­után szentelték fel Taraczközy Fereucz s neje közös síremlékét a Mátyás-király-utczai temetőben, — az egyházi szertartást Pótor Elemér lelkész végezte nagyszámú közönség jelenlétében | fenkölt beszédben fejtegette az igazi szeretet értékét. —Legyen áldott emléke! — Megvadult lovak. Könnyen végzetessé válható baleset történt szerdán d. e. a KHzinczy-utczáu. Dr. Lengyel Géza fogata indulásra készen állott a húz kapu­jában. A lovak, melyek felügyelet nélkül állottak ott hirtelen megijjedtek nagy vág tatással rohantak az utczára a félig nyitott kapun. A rohanó lovuk a kocsival egv Varjú József nevű szolga legéoy't a falhoz szorítottuk, kit kényelmetlen helyzetéből csak egy negyed óra múlva sikerült kimen­teni. így is igen súlyos sérülést szenvedett | s hordágyon szállították be a közkórházba. Az egész szerecsétlenségnek az volt okozója, hogy a fogatot felügyelet nélkül hagyták. Mig az utóbbi időkig egyetlen VÍZ sem volt egészen biztosan adagol­ható a vérkÖpésben, szívbajban és asthmában szenvedő embereknek, az ujabb kísérletekből kiderült, hogy ilyeneknek egyedül a ,MARGIT1 gyógyforrás Margittelcp, Beregmegye vize ajánlatos fogyasztásra, amely ezek mellett nemcsak a hügy szervek betegségeiben a legjobb víz, hanem a legkitiiuőbb borvíz s enyhén sós ize miatt mindenki, még a legkisebb gyermekek is a legszívesebben veszik magukhoz a gyomor és légcső hu- = rutOS megbetegedéseinél. == Országos főraktár: ÉDESKUT? L. Budapesten, os. és kir. udvari szállító. Ásványvíz uagykereskedö Kapható mindenütt: ­r 1—12 — Helyreigazítás. Múlt számunk közgyűlési rovatában a zárszámadásról szól­ván azt irtuk, hogy a közgyűlés épen az 1900, évi költségelőirányzatnál léptette életbe, hogy a város minden hevesei és kiadásai tételenként kilegyenek tüntetve s a zár­számadás ennek daczára ismét a régi rend­szer szerint vaD összeállítva, ami lehetet­lenné teszi, hogy abban más, mint uz illető szakemberek eligazodhassanak. Erre vonat­kozólag meggyőződtünk arról, hogy a köz­gyűlés a költségelőirányzat és a zárszáma­dás miként való elkészítésére nézve semmi­féle határozatot nem hozván, az a szabályok­nak megfelelőleg van összeállítva, ennyiben tehát fenti jelentésünket helyreigazítjuk. — Orvosi körökben már rég is­mert tény, hogy a Ferencz József keserű VÍZ valamennyi hasonló vizet, tar­tós hashajtó hatása és említésre méltó ke- lemes izénél fogva, már kis adagban is te­temesen fölülmúlja. Kérjünk határozottun Fereucz József keserüvizet. — Csatornahálózat tervezés. Hie- ronymi Károly volt belügyminiszter legkö­zelebb a magyarországi csatornák építésére vonatkozólag érdekes és tanulságos fölolvá­pást tartott Budapesten a magyar közgazda­ságban A többek között a következő nagy­szabású alföldi csatornaterveket javasolja: A szatmár-csongrádi csatorna Szatmár-Nc- metinél ágaznék ki | Szamosból és Nagy- Mujtény és Nagy-Károly alatt | debreczeui határt annak déli részét szelné át, azután lefordulna B.-Újfalu felé és a Berettyó medrét követve. Békés és Gyónta körül tor­kollanék a Kőrösökbe, melyek egész a Tiszába ömlésiikig hajózhatóvá teendők. Ily módon szakadatlan hajózási ut létesülne Szatmártól Debreczontől Budapestig s to­vább a Dunán egész uz osztrák csatorná­kig. Ez a csatorna tápvizét a Szamosból nyerné és az általam megjelölt vonalon se­hol nehézségekbe ne.n’ ütköznék. A másik csatorna, mely Temesvárról indulna ki, ál­lana a tetnesvár-perjámosi csatorna-szakasz­ból, a hajózhatóvá tett Maros-9zakaezból Aradtól Szegedig, onnan a hajók a Tiszán mennének Csongrádig s a csongrád-bnda- pesti csatornán haladnának tovább, Ennek u csatornának a megépítése sem ütköznék akadályba. A két. alföldi csatorna építésé­nek költsége jelentékeny lenne, mórt mint­egy 500 kilométer uj viziutnuk létesitésé- séről van szó, melynek legnagyobb része ujjonnan ásandó csatorna és csak kissebb részben csatornázható folyó, mint a Kőrös és a Maros. Távolról sem lesznek azonban ezen hazai csatornák építési költségei oly nagyok, mint az osztrák csatornáké. Bár­mily nagyok legyenek is a költségek — végezte be előadását Hieronymi, — hibá­nak tartanám, ha azoktól visszariadnánk. Vájjon minő helyzetben lenne ma az Alföld ha az érdekeltek a negyvenes években a a Széchenyi kezdeményezte Tisza-szabályo- zástől a költségek nagy volta miatt vissza­riadtak volna? Es vájjon hol tartana ma az ország gazdasági helyzete, ha 18(i7-ben uz akkori kormány súlyos, | maiaknál min­denesetre súlyosabb pénzügyi viszonyok között megnőni vetette volna a mai. vasút­hálózat alapját, melynek az ország gazda­sági helyzetének emelésében oly nagy sze­repe van? A fölolvasót lelkesen megtapsol­ták § I jelenvolt szakférfiak gratuláltak nagyszabású terveihez. — Talált régi pénzek. Szerdán a németi gőztéglagyár-telepen dolgozó munká­sok ásás közben egy fazékban mintegy 3 kilónyi 1549-beli I. Ferdinand idejéből szár­mazó ezüst pénzt találtak, melyek mind e*/y forma nagyságúak s a fillérnél kisebbek. ■ — Hirdetmény. A folyó évre kive­tett tőke kamat udó és IV-ed oszt. kere­seti udó kivetési lajstromnak f. évi május 20-ától 28 áig a városi adóhivatal helyisé- gében nyilvános közszemlére van kitéve mi­ről az adóköteleseket azon felhívással értesí­tem, hogy a) azon adózók kik az illető ki- vetési líjstromban tárgyalt adónemmel már a múlt évben megróva voltak azok | lajst­rom kitételének napját, b) azon adózók, kik a kivetési lajstromban megállapított udóval a kivetés ávébou első Ízben rovattak meg azok adó tartozásuknak az adókönyveaskébe történt bejegyzését követő 15 nap alatt feU 8zóllumlással élhetnek. A .felszóllamlús a gj kir. pénzügyigazgatósúghoz Nugy-KároIybtt küldendő. — Szatmártt, 1901. május 16-án. Novak Lajos, főszámvevő. — Eadőszó a nagyközönséghez! A szatmári g. kuth. egyház uj templomot akar építeni, mivel a jelenlegi, mely még 1800„ táján épült, a nagyszámú hívőket nem képes befogadni, úgy hogy a hiveJc nagyszáma a templomon kívül reked és «]. esik i szentbeszedek meghallgatásától I kintve azt, hogy a hivok legnagyobb réáZ(J füldmives nép — nemcsak egyházi, de táv- sadaimi szempontból erre égető szükségünk van, akkor, midőn mindenfelől | szocziális- ták emelik fel veres zászlóikat. Azonban, hogy az uj templom fölépülhesen, az egy. házközség vezetősége egy nagyobb szabású tárgy sorsjáték rendezését vette tervbe, a melyre a Nagymélt. m. kir. pénzügyminisz­ter úrtól 93069—900. sz. a. engedélyt 1 nyert. A tárgysorsjáték rendezése önkeze­lésben lartatik, amely kettőztett erővel igyek­szik a czélt keresztül vinni, de hogy ez si­kerülhessen, esdő szavát emeli az ország közönségéhez és kéri, hogy u kibocsátott sorsjegyekből mindenki tehetségéhez képest vásároljon, mivel, ha már egyéb anyagias szemponttól eltérve, a czél, a mire a sors­játék engedélyezve lett, minden körülmé­nyek között Istennek tetsző dolog, mert az Ur hajléka leend majd fölépitve. Ha pedig reális oldalát vesszük a dolognak, akkor is igazán érdemes venni a sorsjegyekből, mivel aunak játékterve úgy van kidolgozva, hogy a uyerjmény esélyek igen kedvezők és a nyeremény összegek igen magasak és érté­kesek. Sorsjegyeket egy koronájával lehet kapni a kezelőségi irodában (Szatmár g. k. plébánia épület) ezenkivül az országban a legtöbb plébánián, valamint a megbízott el­árusítóknál. Kereskedők, iparosok s egyesü­letek, vagy magánosok, akik sorsjegyek el- árusitásával foglalkozni akarnak, mivel ma­gas jutalékban részesülnek, forduljanak a kezelőségi irodához. Nyilttér.*) Gróf ScMülortcieii Ervin Bereu i. ii radal mából. Szolyvai 1 gyógyforrás. Dr. KÉTLI, dr BOKÁI, Dr. WIDERHOFFER tanár urak és számos orvosi tekintélyek nyilatko­zatai alapján kitűnő sikerrel ajánl- tatik: köszvény, hólyag s vizeleti ! szervek bajainál; ezukorbetegség. -hugyhomok, epekő; a torok-és tüdő­szervek bántalmainál, étvágytalanság l^ges gyomormegbetegedéseknél. Kitűnő izü ital, igen üditő viz. ,xfx, ,xfx. xtx, xfx, xjx ,xfx X+X,_f_ xtx„X+X x+x x+x xtx x+x,txtx. Gyomorbajok ellen specificum , a forrás. A gyomor rendetlen mű- kedésénél, gyomorsav túl­ságos képződésénél, gyomorégés, böfögés, I gyomor elnyálkásodása, tL a gyomor és bél krónikus hurutja, YA ; a t0->l£ hunitos**í alkalmával kitünően beválik rok, gége és hörgők idült állapotában sikerrel alkalmaz.tatik.^^ Elsőrangú üditő és asztali ital. .xtx .xtx. .xtx. ,xtx, .xtx. .xtx,_t_ .xtx, xyx, .x+x, .xtx. .xfx.xfx. xtx. xtx. Polenai gyógyforrás. Elsőrendű diatétikus viz ; Iegidüdi- 4 több asztali viz, borral vegyítve ikj/^kitiinö, tejjel vegyitve a legjobb nynlkaoldó szer. 6—12 Kapható minden füszerüzletbeD, vendég­lőben, s az uradalmi ásványvizbór- lőségnél Szolyván. (Beregmegye.) *) K rovat alatt közlőitekért nem felelős a Szerk. Felelős szerkesztő: Dr. Fejes István- Laptulajdonos és kiadó: Morvái János.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents