Szatmár és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-53. szám)
1901-05-21 / 21. szám
ŰL SZATMÁR ÉS VIDÉKE. bájjal, hévvel, erővel s a zene a költemény egyes szakaszait mint hírneves festő művész ecsetje, mely a lélek rejtelmeinek * megfestésére vállalkozik, finoman, mély érzéssel, páratlan ihlettel, művészi zsenivel magyarázta, fejtegette, érthetővé tette, megvilágította. Zichy gróf a művészi ihlet kifejezésével arczán művészi temperamentumának egyesítésével dirigálta a honvéd zenekart, mely teljes precisitással, hajszálnyi pontossággal muzsikált. A művész grófot viharos tapsok üdvözölték, ünnepelték a néző térről, mert a közönség elragadtatásának több ízben tüntetőleg adott kifejezést. A gróf szives főhajtással és meghajlással köszönte az óvácziókat s tovább dirigálta a kitünően begyakorolt és fegyelmezett zenekart. Mikor vége volt a darabnak a publicum igazi extasissal tapsolta, éljenezte a hírneves, nemes művészt több Ízben hivta ki a színre, hol tetszésének újabb jeleivel halmozta el öt. — Maróthy Mariska k. a. szintén bőséges mértékben aratta a tapsokat. „Roland-mester“ egyvelegben Yvette keringöjét Galba Lajosnó úrnő énekelte. Soha sem hallottuk még nyilvánosan ezt a hangot; hogy hallottuk, elmondhatjuk, kellemesebben, lágyabban csengő, finomabban kezelt orgánumot keveset haloltunk. Remekül énekelt s éneke becsületére vált volna egy gyakorlott művésznőnek is. Galba Lajosné úrnő elegáns, fejedelmi tartásu megjelenésével, biztos éneklésével briliánsul illeszkedett be a zeneműbe s oly fenséges öszhangot segített teremteni, a melyet nem tudunk eléggé magasztalni. A bájos énekesnő hatalmas virágcsokrot kapott, a közönség pedig szűnni nem akaró tapsokkal tüntette ki és jutalmazta művészi énekét. Az utolsó szám előtt a függöny fel- gördülése után rögtön csinos beszédben nyújtotta át ugyancsak Galba Lajosné úrnő a szatmári hölgyek ajándékát: egy ezüst babér koszorút, mely közszemlére is ki volt téve. A grófot láthatólag meghatotta a nem várt figyelem s meleg kéz- szoritással viszonozta a kedves meglepetést. Következett a „Zene“, melyet ioo tagból álló vegyes kar, a katonai zenekar, harmonium és hárfa kiséret mellett adott elő. A magándalokat énekelték: Galba Lajosné úrnő a „Bölcsödall“ a már említett classicus felfogással és bájjal, remek színezéssel, a „Szerenádot“ dr. Vajay Imre gyönyörű lyrai, légy, édes tenorjával, és a „Búcsút“ Orosz Alajos, a kit hosszú hallgatás után újból magunk előtt láttunk. Pompás baritonja mélységes erejében, csengő érczében csak nyert és remek tónusokkal festett meg minden egyes hangot, melyet kitűnő iskolával énekelt mindhárom. A magánénekesek mind tüntető éljenviharban részesültek. Az összes kar előadása, a leányok olvadó, édes, harmonikus hangtengere angyalok glóriáját sejtette, a férfikar erőteljes, — felséges összhangja, teljesen összevágó éneke ámulatból bámulatba ejtette a hallgatóságot és freneticus tetszés zivatart támasztott az VIII. Az apácza. Tízszer vissza tért a fecske, Csak ő nem jött — oh egek 1 Zárda nyílj meg tört szivemnek, Ott sírom ki lelkemet I Jézusom sebzett szivének Szentelem fel magamat; ő a tört szivek reménye, Szenvedőknek nyugtot ad I Kis fiam te drága gyermek, Apád mása képe te, Erős legyen országiásod, S becsület az ereje I Védd az emb rt s ősi fészked, Isten érte megfizet, És védd mindenek felett a Szegény gyönge nő szivet I IX. A dalnok. Ö is e vérből származott, A daliás vitéz, Lanttal és aczéllal egyaránt Csatázni, győzni kész. Ki ellensége volt ma, már Holnap megkedvelé, Szivében volt a szép levél Mit Isten irt belé. Az ég küldötte földre őt, . A jóknak pajzsául. Jót tett, szeretett, szenvedett, Hűn lankadatlanul. Oh szerelem, oh szenvedés, Ti szivbe irt talány, Csak kit vérig kínoztatok, Az fejthet meg talán 1 Dicső magasztos hivatás, Legyőzni önmagát, S önszenvedéssel irtani Más emberek baját. előadás befejezése után. Lelkiismeretes munka, tanulás, nagy szorgalom eredménye lehetett e ritka sikerű összhang, — s örvendve hirdetjük, hogy nálunk ily fenomenális művészi eredmények is elérhetők. A dirigáló gróf minden után mosolyogva jegyezte meg, hogy sokat várt, de ily incidens nélküli győzelemre alig számított. Az előadás, mely fél 8 órakor kezdődött, fél io órakor végződött | utánna a kioszkban társas vacsora volt. Püspöki diszebéd. Meszlényi Gyula megyés püspök, abból az alkalomból, hogy gróf Zichy Géza hazánk hírneves művésze körünkbe időzött, vasárnap délben fényes diszebédet adott. A harminczkét teritékü díszes tábla, mely a városi társadalom előkelőségei közül alakult, s melyben a kir. törvényszék, városi tisztikar s tanári kar, valamint a dalegylet elnöksége és választmánya vettek részt, kifejezője volt azon rokonszenves érdeklődésnek, melylyel megyés püspökünk a dalegylet, annak képviselői s az illust- ris vendégek a világhírű zeneköltő és művész gróf Zichy Géza iránt szivében érez. A diszlakoma mindvégig kedélyes volt, melyet a püspök előzékeny és k id- ves modora még fesztelenebbé tett. A szebbnél-szebb pohárköszöntők impozáns sorozata fűszerezte a kedves összejövetelt. Meszlényi Gyula megyés püspök emelt először poharat kedves vendégére gróf Zichy Gézára s Mooshammer hárfaművészre, kik a fényes hangverseny sikereit művészi játékukkal előmozdították. Gróf Zichy Géza a szatmár egyházmegye fen- költ lelkű főpásztorát, Meszlényi püspököt éltette, kinek igen nagy része van abban, hogy a dalegyesület tiszteletbeli elnökét városunkban másodízben van szerencsénk tisztelhetni. Jaskovics Ferencz dalegyleti elnök a dalegylet nevében a következő beszédet mondottta: Ünnepnek tartottam minden alkalmat, valahányszor a Méltóságos házi urunk szeretett Püspökünk tisztelt házában megjelenhettem. Ünnepnek nem azért, mintha itt a formáknak ritka s szokatlan jeleivel kellett volna találkoznom, de azért, mert ö Méltósága nemes és fenkölt lelkének ritka jóságát érezni és tapasztalni mindenkor szerencsés voltam. S a lelkemben mélyen érzett e nagy jóság hálára kötelez minden perczben személyemet illetőleg; ma azonban egy egyesület nevében is, mely Szatmár város társadalmának egyik összekötő kapcsa, fejezem ki hálával telt elismerésünket, s ragaszkodásunkat O Méltósága iránt, azért a kitüntető kegyességért, melylyel a Méltóságos ur a mi Tiszteletbeli Elnökünket, hazánk s világ hírneves művészét, Gróf Zichy Géza O Excellentiáját vendégül tisztelni méltóztatik. Mi érezzük legjobban, hogy a Méltó- ságos Püspök urnák, mily nagy része van abban, hogy a dalegyesület itt tisztelheti 0 Excellentiáját, s ezért mi óhajtjuk leginkább, hogy a Méltóságos Püspök urat És küldetésed boldogít, Ha szól legszebb dalod. S az ég s a föld üdvözletét Pirulva fogadod. X, A sellő. Nem hitték a jó öregek Mondák — mesebeszéd, Az ifjú mégis látta őt S bűbájos termetét. Vizgyöngypalást redői közt, Tündéri leány alak, Hó tagjain a hold ezüst Sugári játszanak. Habkönnyű teste kéjre gyújt S hab közt, az ifjú már A hableányt ölelni fut, S halál ölébe száll. XI. A rabló lovagok. Csak rajta legények, Ránk nagy munka vár, Rabunk lesz a várúr, És tanyánk a vár. Csillogó aranytól Vén odva ürül, Szinarany borától Majd kedvünk derül. Mint méhek a kasban, Nyüzsg ott mind a lány, Nem lesz szerelembe Sem csókban hiány. Csak rajta legények I Pusztuljon a rab, Ha bátran, csatázunk, Miénk ez a nap. és szeretve tiszteli házi urunkat a Mindenható Ur kegyelmével árassza el, áldja, éltesse és az egyház és hazánk javára sokáig tartsa I A tetszéssel fogadott beszéd után Galba Lajos a kir. törvényszék elnöke az egyházfőt, Hugonnay gróf főispán ugyancsak a föpásztort éltették, viszont a püspök a gróf családjáért s Gal- báékért ürített poharat, különösen Gal- báné elnöknő őnagyságáért, ki fényes énektudását a díszhangversenyen ékesen ragyogtatta. A minden tekintetben fényesen sikerült diszebédről, mely alatt Moos- hammer hárfa-művész remek játékával gyönyörködtette a meghívott illustris társaságot, négy óra után feledhetlen kedves emlékkel oszlott szét a társaság. A díszoklevél átadása. Vasárnap este a díszhangverseny megismételtetett, a melyben ekkor is zsúfolt ház gyönyöködött. A nemes grófot ez estén is nagy lelkesedéssel ünnepelte Szatmárváros közönsége s a folytonos éljenzés és taps élénk bizonyítéka volt annak a tiszteletnek és szeretetnek, mely- lyel a dalegylet s a nagyközönség a művész gróf iránt viseltetik. A vasárnap esti műsor az előzőtől annyiban különbözött, hogy Moostamer hárfa-művész is föllépett s művészi játékával lebilincselte a közönség figyelmét. — A dalegyesület 1889. évben választotta diszelnökévé Zichy Géza grófot, s az erről kiállított meglepően szép kivitelű oklevelet ez estén adta át Jaskovics Ferencz dalegyleti elnök a következő szép beszéd kíséretében: Nagy méltóságú Gróf Vrl Az ezeréves küzdelemben és dicsőségben, mely a magyar nemzetet királyi iránti hűségben, hazaszeretetben s vendég- barátságban minden más nemzet felé emelte, volt a magyarnak egy talizmána, éltető eleme: az ideál iránti szeretet, melyre a rohamosan siető legújabb században is büszkén tekinthetünk vissza. — Magasztos eszmék és fenséges érzelmek oltárán Szívesen áldoztunk mindenkor; megértettük a művészet égi származását, hallgattuk a zene fellelkesitő szózatát, megtisztító szavát, s gyönyörködtünk századokon keresztül a ragyogó kincsben, mit földre sirt az Isten szent szeme. Az a magyar nép, mely vitézi erényeivel hazát tudott magának hóditani, kunyhóiban és sátraiban dal és zene mellett öntötte örömbe és könybe jó és balsorsát, az a nép, mely tarka réten és virágos mezőn, az aranykalászszal ringó ró- naságon mindennap dalt teremt magának, megállta Európában helyét, — s az az édes-bus nóta, mely bölcsődtől sírodig a magyar sirvavigadás csengő-csodás zenéje, megtalálta birodalmát az egész müveit világon, mert oly férfiak lelkében és szivében él, kiknek isteni szikrája csodás bor- zadálylyal gyulasztja lángra bensőnket, kiknek teremtő ereje hirt és diadalt szerzett a magyar névnek, s meghóditá a félvilágot. XII. Az utolsó várur. Leomlott, összedőlt a drága palota Tört oszlopok között ásít boltozata, Apáim ős fészke gyász rom csupán. De az én lelkemnek e rom is drága hely. Itt ápolt, itt nevelt jó anyám csókja fei. Itt ütött lovaggá vitéz atyám. A ki erős kézzel e várt épitetted. Nagy ősöm tekints rám, nézd vére mivé lett, S az Isten kegyelmét kérd te reám Küzdve, szegényen, járok rög utakon, De mig e kar és kard ép lesz, megmutatom Az uj kor hajnalát homlokomon. Küzdve, szegényen, uj ösvényt keresek, Dolgozni akarok s szenvedni veletek, Napszámos lettem, de gazdám e hon 1 „A z e n e.* — Költemény. — Irta: Gráf Zichy Géza. Gróf Zichy Géza személyes vezetése, s a honvéd zenekar kísérete melleit éneklé 100 tagból álló vegyes kar. (Bevezetés.) Vegyes kar: Légy üdvöz szép tündérleány, Az aether otthonod; És bár fölöttünk ringva lengsz, Szivünket is lakod. Szent borzadálylyal eltelünk Csengő csodád alatt, . Nemesbit, javít, lelkesít Megtisztító szavad. A kisdedet te ringatod, A vágynak te adsz szót, Pajzán örömnek üteme, Holtnak búcsúztatót. Ily férfiút ünnepelni nemcsak kötelesség, de jól eső öröm. Ezért tekintünk Nagyméltóságodra büszkeséggel, s lelke sédünk a művészért, az isteni költőért ki ragyogó művészetével megnyerte a művelt nemzeteket, s magyar maradt minden izé. ben: tetteiben, szavaiban és érzetében* A mi kis világunk talán legboldogabb a szőkébb határok között, hisz dal egyesületünk s vele egy ütt Szatmár város társadalma egészen magáénak vallja Nagv- méltóságodat, és évek óta féltett kincs gyanánt őtizzük keblünkben, a mi Tisz- teletbeli Elnökünk nemes szivének rokon- szenvét. ragaszkodását és szeretetét irántunk. Ezért koszorút fonunk ma a hála virágaiból 9 a mivel tán késtünk, mert a mai ünnepnapot tartjuk rá legszebbnek e kis emléket nyújtjuk hódolatunk és tiszteletünk jeléül. Fogadja Nagyméltóságod kegyesen a Tiszteletbeli Elnöki oklevelet a szatmári dalegyesületi ől, záloga gyanánt szivünk őszinte szeretetének, s engedje remélnünk, hogy e kicsiny emlék a jövö. ben is összekötő kapoos lesz Excellentiád ragyogó fénye és egyesületünk élete között, hogy még sokká kiálthassunk: Éljen a mi nemes grófunk, tiszteletbeli Elnökünk gróf Zichy Géza ő nagyméltósága 1 A dalegyesület gyöngéd figyelméért Zichy Géza gróf lelkes éljenzéssel kisért szép beszédben mondott köszönetét. A. díszoklevelet, úgymond —még nem látta, gondolja, hogy az van benne, hogy a szatmárnémeti dalegye9Ület öt diszelnökévé választotta, midőn ezen kitüntetésért köszönetét mond, egyben örömmel jelenti ki, hogy ő a dalegyletnek, nemcsak diszetnöke, hanem egyszersmint diszkarnagya is, helyesebben Szatmárváros diszkarnagya. A gróf e kijelentése úgy a dalegylet tagjai mint a közönség körében nagy örömöt és lelkesedést keltett. A díszoklevél gyönyörű kivitelű s Sziklay debreczeni orvosnak munkája. Társas összejövetel. A Kossuth-kerti kioszkban szombaton és vasárnap a díszhangverseny alkalmából igen szépen sikerült társas összejövetel volt, s különösen vasárnap este zsuffolásig telve volt előkelő, díszes közönséggel, kiknek soraiban az ünnepelt grófon kívül ott láttuk Gróf Hugonnai Bélát vármegyénk főispánját s kedves nejét, Galba törvényszéki elnököt s szeretetreméltó nejét, Chorin Ferencz dr. országgyűlési képviselőnket s többeket városunk & a vidék társadalmának előkellőségei közül. A bálterem zsuffolásig telve volt, hol az asztalok voltak elhelyezve, s egész estén át jó kedv, fesztelen vidámság tölté be a termeket. A tánczoló fiatalság az étteremben járta Oláh Feri pompás zenéje mellett s hogy mily nagy volt az érdeklődés a tánczolók körében, mutatja az is, hogy a négyeseket közel 100 pár tánczolta. A fehér asztalnál a hangulat igen kedélyes volt és emelkedett. Az est folyamán Szatmár város társadalma nevében dr. Fechtel Folytatás a mellékleten. A hon szerelmét éltedet, Te zengesz harczi dalt, Föllelkesítő szózatod Ad hirt és diadalt. Bölcsődtől egész sírodig Hű társad a zene, Ragyogó kincs, mit földre sirt Az Isién szent szeme. Bölcső-dal. Kicsi fiam aludjál, Minden pihen, alszik már; Csillagszemü égi angyal Ablakon át kukucskál. Jaj mi szégyen lenne már, Gődicsélő angyalkám. Ha elmondnák Jézuskának: Hogy nem alszik fiacskám. Deákok kara. Mi van a kupában? — Bor, Mi van az öledben ? — Lány, Mit csinálsz a borral ? Lenyelem, Mit csinálsz a lánynyal ? ölelem. Cseng a pohár s lányszaya, Igyál, ölelj, ha, ha, hal Forr a szived, láng a fő, Bút és bajt azt üsse kő I Szerenád. • Pajtásim zajos köréből Ablakodhoz sietek, Elpanaszolom néked lányka: Jaj de nagyon szeretlek. Nemsokára hajnalodik, Sok csillag már is halvány, Mint kelő nap felhők közül Szállj ki ágyadból, leány. ____ Gy omor-bélhurut és alháj&BodáBn&l Ferencz József keserfiviz gyógyírástt páratlan. Ajánlatos csakis FerenCZ JÓZ8ef-VÍzet kérni és nem budai vagy egyéb elnevezést, használni, mert több csekély értékű viz ceulódásig hasonló vignettákkal jön forgalomba. Kapható: LŐVINGER JÓZSEF üiU*éb»tt.
