Szatmár és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-53. szám)
1901-05-07 / 19. szám
Mnlléklet az 1901. évi 19. számhoz. SZATMÁR ÉS VIDÉKE. _ Választási hir. Az egész ország lá zas izgatottsággal készül a legközelebbi Jjópvisulö-választása, mely legkésőbb ez évi szeptember havában okvetlenül megtörténik. A tárgyulás! »lati álló összeferhetetlen- ago'i törvény nehéz dilemma elé állitja azokat a képviselőket, a kik olyan javadalmas állásokat töltenek be, a melyek összeférhet- lenek a képviselőséggel. Ebből kiindulva különböző kombinácziókat lehet olvasni a fővárosi lapokban s igy a többi között az Egyetértés- vasárnapi száma is hoz egyet, hogy t. i. dr. Cborin Ferencz városunk képviselője a ]■ gközelebbi országgyűlésre neun vállal mandátumot.. Mi iguz benne, uzt persze nem' tudhatjuk, de a mélységes csend, mely a választás közelsége daczára uralkodik, sokak előtt valószinüvé teszi a hirt, s ez a magyarázata annak, hogy a koinbinácziók nálunk is megindultuk, s nincs kizárva, hogy * egy érdekes választásnak nézünk eléje. — Főispán-változás. A főváron lapok szerint Szatmárvárraegye és városunk főispánja még a választások előtt megválik állásától s helyére gróf Teleky Géza volt belügyminiszter fog kineveztetni. Mi a valóság benne, nem tudhatjuk. — Királyi kihallgatáson. Lemez Győző ezredes, a helybeli honvéd gyalogezred parancsnoka tegnap délelőtt kihallgatáson volt. ő felségénél Budapesten, hogy ezredparancsnokká történt kinoveztetését megköszönje*. — Tisztelgés. Bohr Ferencz újonnan kinevezettt dandárparancsnoknál szombaton délben tisztelgett a cs. és kir. 5. gyalogeznd helybeli zászlóaljának tisztikara és a honvéd tisztikar. A közös hadsereg részéről Tschoffen György alezredes, a honvéd tisztikar nevében Lene/. Győző ezredes üdvözölte az uj dandárparancsnokot, mely beszédekre ő szívélyes hangon válaszolt. — Ziohy hangverseny előtt. F. hó 18. s 19. napjuin « fog megtartatni a dalegyesület közreműködésével a Zichy Géza gróf vezetése mellett rendezendő nagy hangverseny, mely iránt városszerte lázas tíz érdeklődés. A próbák szorgalmasan folynak s különösen Galbáné ő nagyságú gyönyörű szép hangjával fog a közönségnek nagy élvezetet szerezni s ezenkívül a többi számok is szép sikerűnek Ígérkeznek. A gróf ur a hangverseny előtt 3 nappal előbb érkezik városunkba s e napokon a próbákat személyesen fogja vezetni. — Kitüntetés. 0 felsége a király Berey Imre honvédszámvevő őrmestert 24 évi hű. és odaadó szolgálatáért ezüst érdtuu.- kereszttel tüntette ki. Az érdeinkeresztet szombaton adta által a kitüntetett férfiúnak Lene/. Győző honvédezredes. — Esküvő- Faragó Gyula a rima- murány-salgótarjáni vasmű bányarés/.vény- társuság üzemvezető főnöke tegnap tartotta esküvőjét R. Nagy Ilonka kisasszonynyul R. Nagy Endre biztosítási tizzt viselő bájos leányéval. A polgári esketcst Hermán Mihály polgármester végezte egy szép beszéd kíséretében. Egyházilag Kiss Áron püspök a menyasszony nagybátyja adta össze a fiatal párt, megható szép beszedet intézvén hozzájuk. Mindkét aktusnál díszes közönség volt jelen, rokonok,, bar itok, tisztelők nagy serege. Esküvő után a rokonok ebédre gyűltek össze az örömszülők házánál, s a dél- I utáni gyorsvonattal u fiatul pár uj otthonába Borsod Nádasdra utazott. — Esküvő. Dr. öreg Béla helybeli kir. törvsz. albiró e hó 11-én szombaton vezeti oltárhoz Budapesten Kugler Rózsika kisasszonyt, Kugler Károly volt debreczeni vasúti üzletvezető szép és szeretetre méltó leányát. — Gyászrovat Jekelfalusi tábornok és hadügyminisztert osztályfőnök neje — mint Bécsből jelentik — tegnap ott meghalt. — Mikolits Szeréna — Izabella főherczegnőnél. Mikolits Szeréna úrnőt, a dobrácsapátii varrottas házi ipar telep tulajdonosát csütörtökön délben fogadta Izabella főherczegnő Pozsonyban. Viltzek grófné és az udvarmesterné vezette be, a fő- herczegnőhöz Mikolits úrnőt, kit a főherczegnő szívesen fogadott, s élénk érdeklődéssel tudakozódott a varrottas ipar felől. Időközbeu megjelentek a teremben Mária Krisztina és Mária Anna főherczegnők is s igy a társulgás a művészetre s a mostani budapesti udvari életre tért át. Egy félórai fogadás után u főherczegnő a legnagyobb kegyességgel nyújtotta kezét búcsúra Mikolits Szeréna úrnőnek, a kiben a magyar házi ipar nyert az udvarnál méltatást. — Adomány az egyetemi ifjaknak. A kuth. kaszinó vasárnap d. ír. tartott közgyűlésén dr. Irinyi Tamás indítványára a szegénysorsu egyetemi ifjak tandíjainak fedezésére 50 korona segély szavaztatott meg, 50 koronu pedig a tagok között megindított gyűjtésből fblvt be. A székeskáptalan ugyan e czélru 300 koronát adományozott. — Kirendelés. Az iguzságügytni- niszter Schneller Károly a helybeli kir. ügyészséghez beosztott bírósági aljegyzőt a kir. ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottul rendelte ki. — Választás. Az ipartanodái bizottság szombaton d. u. tartott gyűlésében a Hubán Gyula távozása folytán megüresedett iparos tauoncz-tanítói állásra Mondik Endre választatott meg. — Katonai előléptetések. Ö felsége a király május 1-vel Pokorny Hermann altábornagyot a 6. hadtest parancsuokát és parancsnokló tábornokát Kassán lovassági tábornokká, az 5. gyalogezred helybeli zász- lóuljának tisztikarából Kohl maiin Tamás hadnagyot állomáshelyén való meghagyása mellett föhadnagygyá, Hulbsch Gyula főhadnagyot, ki városunkban több éven állomásozott, századossá, léptette elő a Miskolciról Becsbe a 25. gyalogezredhez helyezte át. A honvédségnél alezredessé léptette elő Bra- becz Gyula őrnagyot a honvéd Ludovika Akadémia tanárát létszám felett a szatmári 12. honvéd gyalogezrednél s Medgyesi Sándort II. osztályú századossá ugyancsak u 12. gyalogezrednél. A tisztikar többi előléptetett tagjairól lapunk múlt számában már megemlékeztünk. — Tartalékos tisztek. Az 5. gyalog ezred helybeli zászlóaljánál 1901. május 6-tól kc/dődőleg a következők vonultak be 28 napi fegyvergyakorlatra. Unger István, Szarvas Béla, Latka Pál tart. hadnagyok s H erman Venczel, Osvald János, Osvát Lajos, Weinberger Sámuel tart. kadétőrmesterek. — Harczászati ozéUövészet iug tartatni | hó 14-én reggel 6 órától Szalmái* és Zsudány közt fekvő úgynevezett Dittyés- háton. Öva intjük a közönséget, bogy a nevezett hely közelében e napon ne tartózkodjék. — Megérkezett a gőzhajó. A gőzhajó, melynek indítását múlt számunkban jeleztük, pénteken este érkezett meg hozzánk s a két uszoda között kötött ki. A Szamospurtján nagy néptömeg verődött össze, mely a csinos jármüvet éléuk éljenzéssel fogadta. A jármű 25 méter hosszú 1 4 méter széles, a vizből kintlévő magassága 1.50 m. A hajón elől és bálul 2 szoba van, közepén pedig u gépház van elhelyezve. A jármű csekély vízállás mellett is működésre képes, mivel úgy van szerkesztve, hogy 60 cm. vízállásnál is akadálytalanul közle- « kedbetik. A bújó a folyummérnöki hivatal ■ tulajdonát képezi, melyen „Szatmár“ ez. I fölirut ékeskedik. Szegedről 26-án indult el, ott vette át a folyammérnökség képviseletében Tóth Sindor mérnök. A hajó a budai Danubius gyár készítménye s 66.000 koronába került, a melyet itt a folyummérnöki hivatal munkálatainál fognak használni vontatási czélra, melyet később magánosok is igénybe vehetned«. — A szatmármegy *i háziipar kiállításon a következő kiállítók lettek kitüntetve. Elismerő oklevelet nyertek : 1. Székely Dániel otnbodi lakos vesszőfonásért. 2, A szatmárnémeti kir. trvszéki fogház szép és versenyképes vessző fonásért, 3. Rényi Árpád zelestyei lako9, verseny és kivitel képes vesszővel és gyékénynyel befont ízléses üvegeiért. 4. A nugybányai nőegylet ízléses, verseuy és kivilelképes finom gyékénymunkáért. 5. Károlyi Vilma szatmári lakosnő, czélszerii gyékénymunkájáért. 6. özv. Bocsi AntaIné börvelyi lakosnő, czélszerü. szép gyékény munká jáért. 7. Simon Anna k. a. nagykárolyi lakos, feltüuő szép és Ízléses gyékény fonásért. 8. Melojzin Teréz szatmári lakosnő czélszerü jó gyókényfonásért. 9. Bullu Gáspár nagy-uri lakos czélszerü liáziipar terjesztéséért. 10. A szatmári felsőbb leányis- kol i kitűnő, «zép és ízléses kézimunkákért. 11. Dómján Ilona k. u. Ízléses, szép hímzésért. 12. Sáfár Erzsiké k. a. szép hímzéséért. 13. Mudarassy Sándorué őnagysága munkás és szép szövötteseiért és hímzéseiért. 14. Poszvék Irén ’őnagysága ízléses, szép hímzéséért. 15. Sipos Juliska k. a. szép és jó házi szövötteseiért. 16. Véber Irina k. a. csinos kivitelű képeiért. 17. A felsőbányái csipkeverő egylet kitűnő, szép, versenyképes vert csipkékért és uj iparág fejlesztéséért. 18. Pelle Aurélné őnagysága népies eredetű szép szövöttesekért. 19. Finta Lajosné őnagysága, művészies kivitelű szép munkákért. 20. Tóth Sándorué szül, Roykó Irén őnagysága művészies kivitelű szép munkáiért. 21. Mikolics Szeréna őnagysága kiváló szép házi gobelin szövöttes, verseny és kivitel képes munkája és uj iparág fejleszté- seérti, 22. Marosán Kornél ur ar.-megyesi lakos esino9 és jó kivitelű bűzi szövöttes collectió kiállításáért. 23. Burger Emma k. a. szép munkájáért. 24. Kürt by Eudréné őnagysága csinos munkájáért. 25. Böszörményi Zsigtuondué őnagysága* csinos és jó kivitelű házi szövötteseiért. 26. Böszörményi Eszter és Murgit őnugysága igen szét) ízléses hímzéseikért. 27. özv. Sepsy Károlyné őnagysága feltűnően szép választékú házi szövöttesek és hímzésekért, 28. Deák Kálmánná őnagysága szép kézi munkáért. 29. Tombori Emma őnagysága szép kézi munkáiért. 30 Uruy Nagy Leona őnagysága szép kézi munkáiért. 31. Özv. Fábián Györgyué szatmári lakos, c-inos filegrám művirág és fenyő toboz munkáiért. 32. Uray Olga őnagysága kiváló szép, ízléses hímzéséért. 33. ősz- torreicher Antónia szatmári lakosnő, csinos fehérnemű varrásért. 34. Terstyánszky Róza k. a. kiváló, szép, ízléses munka bemutatásáért. Nagy János, szatmári lakos ügyes nádezékfotió munkájáért. A debreczeni iparkamara által e czélra adományozott 100 korona összegből pénzdíjakkal jutalmaztattak, és pedig; 1. Bulla Gáspár nagy-ari lakos csiuos és versenyképes nyári bútor készítése és bemutatásáért tengeri háncsból 12 koronával. 2. Bállá Péter nagy-ari lakos ugyanazért 10 koronával. 3. Szarka Bertalan nagy- ari lakos ugyanazért 6 koronával. 4. Bánk Károly uagy-ari lakos ugyanazért 5 koronával. 5. Moldován Mihály dobrács-apáti lakos csinos jó kidolgozású nyári bútor készítéséért és bemutatásáért tengeri háncsból 6 koronával. 6. Székely Dániel ombodi lakos jó munkájú vesszőfonás bemutatásáért 5 koronával. 7. Balog Mikály ombodi lakos ugyanazért 5 koronával. 8. Simon Anna k. a. Nagy-Károlyból, feltűnő szép, ízléses gyékényfonás bemutatásáért -20 koronával. 9. özv Bocsi Autalné nagykárolyi lukosnő czélszerü, szép gyékényfoDáe munkájának bemutatásáért 10 koronával. 10. Magyar Eszter d.-apáti lukosnő szövőmunka bemutatásáért 4 koronával. 11. Csaba Margit d.- apáti lukosnő ugyanazért 4 koronával. 12. Jakub Erzsébet d.-apáti lukosnő ugyanuzért 4 koronával. 13. Pálinkás Ilka d.-apáti lakosnő rojtoló munkáért 4 koronával. 14. Pai ip Flór! d.-apáti lukosnő varrás munka bemutatásáért 4 koronával. 15. Zsigó Bertáiul) börvelyi lakos gyékényfonó munkájáért 2 koronával. — Hegyközségi gyűlés. A hegyközség I. félévi közgyűlését vasárnap d. év tartotta Wallon Ede elnök vezetése mellett. Az elnöki megnyitó után következet az 1900. évi zárszámadás előterjesztése, mely szerint I. Bevétel összesen 6061 kor. 94 fillér; Kiadás 5874 kor 68 fillér; pénztári maradvány, mint egyenleg 187 kor. 26 fill, összesen 6061 kor. 94 fill. Mérleg; Vagyon: 1. Pénztári maradvány 1900. év végén 187 kor. 26 fill. 2. Hegyközségi adóhátralék 2907 kor. 32 fill, összesen 3094 kor. 58 fill. Teher. Közpénztárnalc 2000 kor. Tiszta vagyon 1094 kor. Ezen 1900. évi zárszámadást a közgyűlés egyhangúlag elfogadta, a számvizsgálóknuk u felmentvény megadatott. A választmányi tagok sorába bevá- lusztutott Nagy Endre, dr. Keresztszegby Lajos, dr. Kölcsey Ferencz, Bakó Lajos, Fruukó János, Morgeutlial Antal, Puskás András* H. Szabó Lajos. Végül az alapszabályok következő §-ai nyertek módosítást u. m.: 11, 15., 20., 21., 22., 23., 24., 26., 27., 41. §. Ezeket a közgyűlés változatlanul elfogadta. — Kaszinói közgyűlés. A kath. kaszinó vasárnap délután 4 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a tagok élénk érdeklődése mellett. A gyűlést dr. Irinyi Tamás ell-nuk, tüze kialvóban. Nincs más mód csak felkapaszkodni a fára hirtelen. De bármily gyorsan kapaszdodott, a farkas mégis gyorsabb volt, neki ugrott az is a fának és egyik lábikrájába vágta karmait. Szerencséje, hogy gazdagon körül csavart vastag kapeza s a sűrűén és szó rosra fogott szőrzsinór, mely a felvidéken a bocskór szíjat helyettesíti, gyengiték a hatást és csak csekély karczolást okozott lábszárán. Az ütődés azonban olyan volt, hogy majd elbocsátá a gályát, a melybe kapaszkodott. De volt annyi lélekjelenléte, hogy nem engedve magát felhuzódott a sürülombok közé s ott kuezorgott far- kasvonitás mellett egész reggelig, mikor az őt kereső szülök elriasztották mellőle ocsmány őreit. A fiú azonban nagy ijedtségében teljesen megőszült. Nekem is ezen fa alatt kellett elha^ ladnom s a mint feléje közelgek, már távolról meresztettem szemeimet, nem ólál- kodnak-e körülötte olyan csúnya jószágok ? Semmi. Megkönnyebültem s ezt a Betyárral is tudattam egy-egy nyaksimogatással és ez aligha meg nem értette a simogatás jelentőségét, mert időnkint bátorítólag föl nyerített. Előttem megint egy fa derekán két tüzes szem fénylik felém, de mi lehet a?-? Ha az előbbi ijedelmek nem ültek volna még agyamon tán meg se ütköztem volna a villogó szemeken, de igy borsódzott a hátam. Vissza is fordultam volna már, de elől viz, hátul tűz, kezdtem gondolkozni, hát mik is azok a szemek ? Farkas? A fán? Névetség. Medve? Hiszen az spm alszik rajta. Hiuz — no hiszen szépen vagyunk, cseberből vederbe — örültem, hogy nem medve s kaptam helyette egy sokkal ko- miszabbat. A nyakamba ugrik, álharapja a gégémet s aztán úgy találnak meg holnap mint ezelőtt pár héttel feljebb a bátyus- zsidót — holtan. Hanem azért bár hogy is rázott a hideg és gyöngyözött homlokomról a verejték, a Betyár csak előre vitt, őt netrj zavarta semmi sem. Nekem megszűnt akaratom alig mozgattam tagjaimat az ijedtségtől s hogy mégis haladtam előre az' csak' lovam érdeme volt, mert hátán vitt. Már csak 6 lépés, már csak 4 — no! most már egészen ugrási körében vagyok, most ugrik és — huss! egyszerse csak szárnyra kél a rettegett hiuz egy óriási füles-bagoly képében és nagy lustán tova száll. Azok a kik hallották e nagy baglyot rikoltozni, zord ferge- teg közt, éjnek idején, tudják mily borza- dalmas az — és mégis a nagy remegés közt, oly bátorító zeneként hatott az reám. És ez igen természetes, hiszen már a halál körmei között érezém magamat. Nagyot is lélegzettem, elkezdtem örömömben fütyölni, akár csak egy kaliczkából kiszabadult rigó; a Betyár meg olykorolykor bele nyerített. Már csak egy veszélyes hely volt: mely két egymást keresztező gyalogút volt: egyike a melyen a ló és a hátán én volunk, másika a mely egy- völgykatlanban Galicziába vezetett és a mit „vadkan csapásának neveztek. Veszélyessége nem a vaddisznótól származott, hanem a sok vízmosástól mely lépten-nyomon zavarba ejté a velők nem egészen ösmerős utast. A Betyár ügyesen átvitt ezen szaka- dékou is, erre egy majd mértföldnyi hosszú rét állott előttünk melyet itt-ott kis csa- litos szakított meg. Itt már jobban lélek- zettem, a mint azonban úgy fele tájon vagyok, egy kanyarulatnál tüzet pillanték meg. Tűz, itt' a hegygerinczen ? ahol sohasem legeltetnek vadaktól féltükben az emberek? Hogy jöhetett ide tűz? tünódék magamban. Menjek? ne menjek? hisz ezek rablók, rosszabbak a vadaknál. És ismét a szegény zsidóra gondoltam. Hiszen azt a szegény s hozzá 5 orgona sipnyi gyermek apját is itt rabolták meg egy pár garasért. Nállam óra meg ló is van 1 Vaczogtak fogaim, állani nem állhattam, hát csak / mentem lopódzva, a tűz meg egyre nagyobbodott, most meg épen szemben „vagyok velők, ezek bizonyára rablók. Összedugják fejeiket, csak tán nem vettek észre, — töprenkedtem. Az egyik megyen fejsze forma a kezében. No az bizonyára meg akar kerülni, hogy utamat állja. Most már a meglevő bátorságom is elhagyott. Meg szorítom a ló oldalát, ez neki iramodik és uzsdé, egyenest a tűz fele visz. Végem van lélegzetem elfúl, azok egymás után felugranak, mindkét rész bámul s egyszerre kiáltják, ki az? Mi X falviak vagyunk s deszkát viszünk haza, de egy kerekünk eltört, addig míg felhoznak a faluból, itt kell rostokolnunk. Megnyugvással léptem hozzájuk. De hát, hogy jöhettek itt kendtek szekérre), a hol a szekérutnalc nyoma sincs ? Hát ifiuur, itt a komám — törne ki a nyaka — rábeszélt, hogy minek kerülnénk a szekeruton, mikor 3 kereken itt is bejuthatunk a hegygerinezröl és itt van ni alighogy egyet kanyarodtam, máris kerekem tört. Hát az ifiur mit jár ilyen helyen éjnek idején ? — Örömömben mindjárt megkínálom utolsó szivarommal, persze az utamat is elmondva nekik. N . Azzal magam is rágyújtottam és elindítottam a Betyárt. Most már kutya bajom, csak fél órai ut volt előttem, itt már azonban a sok remegés, üres gyomor annyira eilankasztottak, hogy akaratlanul is mellemre hullott a fejem és fél álomban engedtem a Betyárt menni hazafelé. Most aztán egy negyed óra alatt vagyis éjfél után csakugyan haza is juték. Itt aztán úagy bajjal felvertem a kocsist, hogy a lovat lássa el, magam pedig azon módon a hogy voltam neki feküdtem a szénapadlásnak, vaczkot készitve bele, mint a poezok és 12 órán át hiába rángattak ebéd vagy uzsonnához úgy aludtam, mintha csak altatót itattak volna velem. Csak a vacsorához kapaszkodtam fel s kérdezték szegről végire, hogy hát micsodás is volt hát az a lakadalom, melyről késői hazaérkeztem miatt nem is sok jót gondolhattak. A mint aztán elbeszéltem, oly jót kaczagtak, kivált úti élményeimen, hogy magam is majd meg pukkantam bele. \ Hanem annyi erkölcsi hasznom ez útból már is volt, hogy kivetkőztem teljes, képzelődés okozta ijedtségemből, mit a ragályos ostoba dajka meséknek köszönhetők még a gyermekkorból, azóta komoly veszélyben is többször valék, hanem a visszaemlékezés emez utam — és kis- lelküségemre, mindig visszahozta lélekjelenlétemet. Fekéshdxy.
