Szatmár és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-13 / 11. szám

SZATMÁR RS VIDÉKE Dr. Steinberger Ferencz ünneplése. Annak a páratlanul őszinte nagy sze­retetnek és ragaszkodásnak raelyíyel Szatmár . város társadalma párt- éa osztalykülöinbség nélkül dr. Steinberger Ferencz kanonok személye iránt viseltetett, fényes megnyi­latkozását láttuk vasárnap estén, midőn a képző intézeti tanárok karöltve városunk közönségével dr. Steinberger Ferencznek n.- várndi kanonokká történt kineveztetése s körünkből való távozása alkalmából a Sör­csarnok helyiségeiben búcsú estélyt rendez­tek. Gyönyörűséggel szemléltük azt a díszes közönséget, mely esti 8 órakor a jelzett he­lyiségekben megjelent, ott láttuk többek között Gálba Lajos kir. tszéki elnököt Hub- rovszky ezredes dandár parancsnokot, Szieber Ede főigazgatót s városunk s vidékének több előkelőségét az estnek teljes fényét azonban u Hugonnui főispán megjelenése ndta meg, ki az esti gyorsvonattal érkezett. A hangulat mindvégig emelkedett volt s a második fogás után megeredt a tousztok árja, melyeknek elsejét az ünnepelt kano­nok tartotta, ki a pápa s király egészségére ürített poharnt, melyet a jelen voltak állva hallgattak végig. Gulbn Lajos — Schlauch bíboros püspököt, Mnjos Károly — Mesz- lényi Gyula püspököt, Hnbrovszky ezredes a tisztikar nevében. Fás/.túsz Elek a pap­ság nevében. Dr. Fejes István a társadalom, Perényi János a tanítóképző intézetek, Va- jay Károlv Szatmár város polgársága, Rat- kovszkv Pál a fcath. főgymnasium, Borsos Benő az ev. ref. főgymnasium, Bodnár Gás­pár a tanítók s Hugonnui főispán valutneuy- nyien az ünnepeltet, Ratkovszky azonkívül az ünnepelt édes anyját köszöntötték föl, ezzel a dictiók sora korántsem ért véget, következett Juskovics Ferencz beszéde a szülők, dr. Fechlel János a volt tanítvá­nyok nevében ürített pohár köszöntője. E toasztok után dr. Steinberger emelkedett föl s érzelemtől áthatott gyönyörű beszéd­ben a jelenlevő vendégeket s ezek között a főispánt, éltette, ki megjelenésével az es­télynek még ragyogóbb szint kölcsönzött. A szép beszéd mély hatást gyakorolt a je­lenlevőkre s még mindnyájan ennek Itatása alatt, állottak, midőn fölállott Baudisz Jenő n „Szatmármegyei Közlöny“ szerkesztője s az ünnepeltet a jó barátok nevében búcsúz­tatta. Kovács János a Németi polgárság nevében emelt szót, Szieber Ede pedig ki­emelte azokat a hervadhatatlan érdemeket, melyet dr. Steinberger a tan ügy terén szer­zett. Dr. Steinberger — Szieber Edét kö­szöntötte. Ratkovszky Szatmár város közön­sége nevében a főispánért, Mujos Károly kinek ostobaságain annyi jót nevettünk együtt kis Babett, az körülveszi magát min­den fénynyel, minden kényelemmel. Hova tette a lelkét maga kis Babett? Vagy megalkudott maga is a viszonyok­kal? Hát helyesen van így is. Maga gaz­dag asszony lesz, a ki nagyon ügyesen fogja hajtani a lovakat, majd később elhí­zik úgy mint a vőlegénye s beveszi magát a faluba, etetni fogja a hízóit, számlálni a csirkéit, páratlan anya lesz, de a szive, lelke, üres, szellemnélküli, köznapias lesz s én akkor nevetni logom magát, akkor ta­lán látni fogja, hogy én sem építettem lég­várakat. Addig pedig legyen nagyon boldog. Felejtse el azt a bolondos fiút, a kinek szerelménél csak az önérzete volt nagyobb, felejtse el azt a hű lovagot, a ki olyan szé­pen tudott beszélni a szerelemről, arról a kétesértékü nagy jövőről, a mit elérni akar, ez könnyen is bekövetkezik, a patkó-dobo­gás s a disznó röfögés mellett el lehet fe­lejteni a múltat, e! mindazokat, a kik ab­ban szerepet játszottak. De az esküvőjén ott leszek. Oh ne féljen nem azért, hogy skandalumot csap­jak, hiszen ez, olyan pórias, középkorias volna, ott leszek s mig maga a tulboldog vőlegénye karján az orgona hangjai mellett bevonul az ünneplők sorfala között, nem fogja észrevenni azt a bolondos fiút, a ki égő homlokát a templom márvány-oszlo­pához szorítja, de a ki hallani akarja, Tiogy mint mondja ki maga kis Babett a boldo- ditó „igent,“ mint esküszik meg az egy élő-, igaz Istenre, ott leszek, hogy ezen a szentséggel űzött komédián igazán kineves­sem magam s azután meggyógyuljak s el­feledjem magát örökre kis Babett, el a régi emlékeket s meggyülöljem a hitet, meg az élő-istent, a ki nem száll le az égből, hogy a hazugul esküvőt elragadja a nász­népből — A kis Babett férjhez megy, gratulá­lok kis Babett. Castor. Habrovszkyért, Pupp Lajos — Gálba La­josért, Kerekes Mihály lázári plébános — az ünnepekért, Fásztusz Elek — Frank s/.inérváraljui plébánosért ürített poharat, Ratkovszky Pál s Galba Lajos az ünnepelt érdemeit méltatták. Ezenkívül még számos toaszt hangzott ei, melyek a jelen volt kö­zönséget nngy mértékben gyönyörködtették. A közel 150 főből álló diszes társaság so­káig együtt maradt, az ünnepelt pedig vé­gig látogatta az egész társaságot s minden­kihez volt egy szívélyes üdvözlő szava. A vucsora, s bor jó volt s kielégített minden­kit, csak az volt kár, hogy az egész ünnep­ség egy terembe nem volt megtartható, I így a szép köszöntőket csak azok élvezhet­ték, kik az első szobában foglaltak helyet. Kitűnő zenével Bunkó Vincze szolgált. Szó­val jó, pompás és fényes volt minden s kik ott voltak egy felejthetlen szép est emlékét vitték magukkal. Az ünnepeltet e helyről mi is üdvözöljük s kívánjuk, hogy uj ott­honában kisérje boldogság s megelégedés s ne felejtkezzék el soha arról a városról, mely mind végig annyira szerette, tisztelte s becsülte. Színház. Az elmúlt heti előadásokat Márkus Emília vendégszereplése tette örökké em­lékezetessé, kinek szatmári szereplése a színház évkönyvében arany betűkkel lesz megörökítve. Ritka műélvezetet szer­zett nekünk ez a csodás szőke asszony, ki bájával, megjelenésével s művészi játé­kával csodálatra ragadott bennünket. Még mindig e felejthetlen esték bűvölő varázsa alatt állunk s újra és újra meg­jelenik előttünk s a zengő magyar szó, mely ajkán oly édesen hangzott, örökre lelkűnkbe vésődött. Négy legjobb szere­pét játszotta el, s igazán alig tudjuk el­dönteni, melyik volt az, mely figyelmün­ket, érdeklődésünket jobban leköttötle. Talán Maliid szerepe Echegaray „Folyt a mely tisztit“ ez. hírhedt darabjában, Ma- lildot úgy eljátszani, mint azt a művész­nőtől láttuk, jobban igazabban elénk állítani, keveseknek adatott meg. Nincs egyetlen mozdulata, melyre clmondhat- nuk, hogy az teljes nem volna, szerepé­ből egyetlen részletet sem hagyott kidol­gozatlanul. Csodás művészete tetőpontját a harmadik felvonásban érte el, midőn a lelki küzdelmek minden egyes mozzanatát elénk varázsolta. Az érdeklődés még jobban fokozódott a „Kaméliás hölgy“ előadása alkalmával, midőn a szinteret úgy mint az előző estéken a közönség zsúfolásig megtöltötte. Érdeklődéssel vártuk e czimszerepben való fölléptét, mely szerepnek eljátszása szintén a leg­nehezebb feladatok közé tartozik. Szinte bosszantóan villannak föl emlékünkben mindazon színésznők a kaméliás hölgy szerepében, kik a darabot végig köhé- cselve mutatták be. Ez volt az igazi mű­vészet, mit Márkus Emilia adott elő, finom s csak o'ykor-olykor árulta el, hogy sorvasztó betegség gyötri. Az előtt, kik az előadáson jelen voltak örökké felejthetlen marad Armanddal együtt elő­adott jelenete, midőn Armand előtt kö­nyörög, feláldozván szerelmét egy ártatlan lény boldogságáért. Mariannát Echegaray hatásos drámáját harmadik fellépőiül választotta s e játékáról is csak a leg­nagyobb dicséret hangján emlékezhetünk meg. Már első felléptekor zugó tapsvihar fogadta, mely jelenései alatt fokozott mértékben ismétlődött. Az izzó szerelmet ezernyi változatban bemutatni, mint azt a szerep igényli fényesen megoldotta. Majd azt a gyűlöletet elő tárva, melyet anyja meggyalázásának emléke idéz elő, a mű­vésznő a legcsodásabb módon mutatta be. Hanem azt ki kell jelentenünk, hogy ak­kor midőn ez előadásokról emlékezünk, a mieink feladatoknak legkevésbbé sem feleltek meg. Különösen Simon adta én­nek tanujelét a Mariana előadása alkal­mával, ki a 4-ik felvonás egyik jeleneté­ben nem hogy hatást ért volna el, de ellenkezőleg csak boszankodásunkat hívta föl maga ellen. Francillont, Savdon szel­lemes színművében vett búcsút tőlünk a művésznő s itt is oly oldalról mutatta be csodás művészetét. A szellemes dialogok előadásában legszebb sikerrel érvénye­sültek s mig az előző darabokban tragi- kai erejét mutatta be felséges módon, itt egyéniségének kiváló bájait érvényesí­tette. Nem szabad megfeledkeznünk azok­ról a gyönyörű toilletekröl sem, melyet a négy előadáson át bemutatott, a höl­gyek nem egyszer adtak csodálatuknak hangos kifejezést, melyek fejedelmi ter­metéhez oly gyönyörűen illettek. Valóban elmondhatjuk, hogy színházunkban Míg töltöttünk még oly élvezetes estéket, mint az utólérhetlen művésznő vendég­szereplése alkalmából. Zajos esték voltak, örökre emlékünkbe idézzük. Apróságok. — Meddig voltál a Steinberger ban­kettjén ? — Épen a 4.8-dik felköszöntőt mon­dották, mikor eltávoztam, de külön tudó­sítómat ott hagytam, hogy a tio-dikat ok­vetlenül bevárja, a mit ő pontosan meg is tett. * — Ez a hét — mondja Bögre ur — ismét a jobbak közé fog tartozni 1 Vasár­nap este bankett. Csütörtökön este már- czius 15-diki bankett. Pénteken pedig a miniszter tiszteletére bankett. Szegények vagyunk, az igaz, de hála Istennek azért mégis jól élünk. * Most, hogy az Ugrón Gábor zab- szállitási ügye napfényre került, minden­felől megtámadják, hogy a ki ilyet tett, hogyan mer a romlott inteligencziáról és a gyenge népről beszélni. — Nem értem azt a nagy felháboro­dást — mondja erre valaki — mert hi­szen Ugronnak teljesen igaza van, az ő esete is mellette bizonyít. * A közgyűlésről jövet beszélget két városatya egymással arról, hogy a főorvos részére még sem kellett volna a fizetés- emelést olyan simán megszavazni. — Egy kis vita nem ártott volna — mondja az egyik — hogy legalább a többinek elment volna a kedve a hasonló cselekedettől. * A villamos igazgató 1500 írtjáról eszembe jut az a régi zsidó adoma, a mi­kor a férj 5 évi raboskodás után haza­kerül s otthon a felesége egy 2 éves kis fiúval fogadja, s mikor a gyerek meghal és a gyékényen ülő gyászoló apa a rabbi vigasztaló szavaira igy felel: — Rabbilében, már sokat ültem éle­temben, de ilyen ártatlanul soha, mint most ülök. Szatmár város is sokat fizetett már, de ilyen ártatlanul még soha, mint most fizet. A németi gör. kath. pap kérését, hogy részére a közgyűlés építkezési czélra azt a 660 koronát, a mi különben is a németi egyházé, utalja ki, leghevesebben a szatmári gör. kath. pap ellenezte. — Nem értem — mondja egy város­atya — hogy ezt épen a tesvérpap cselekszi. — No tudod érthető — szól rá a másik — mert hiszen csak mostohá testvérek. Demeter. HÍREINK. — Személyi hir. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter Vértessy min. osztály- tanácsos s titkára dr. Holláu Sándor min. fogalmazó kíséretében folyó hó 15-én az esti gyorsvonattal városunkba érkezik. Részt vesz a közgyűlésen, melyet vezetni fog, mint diszelnöke az ev. ref. főgymnasium fentartó testületének. Előzőleg reggel 9 órától fo­gadja a küldöttségeket, a közgyűlés után pedig részt vesz a tiszteletére rendezendő diszlukomán. Délután megtekinti a várost s megtekintésre érdemes ipartelepeit. — Személyi hir. Gróf Hugonnui Béla vármegyénk főispánja vasárnap este érkezett városunkba, részt vett az ugyan ez estén dr. Steinberger Ferenc* tisztele­tére rendezett bucsu-lukomán, elnökölt a tegnapi közgyűlésen s este székhelyére visz- szautazott. — Szieber Ede kir. főigazgató hivatalos látogatását a kir. kath. főgyimná- ziumban befejezte s jelenleg uz ev. ref. főgymnasiumban végzi a szokásos vizs­gálatot. — Katonai szemle. Clair Gynta altábornagy, kaésai kerületi parancsnok a napokban városunkban időzött, szemlét tar­tott a honvédség fölött. — Dr. Steinberger Ferencz nagy­váradi kanonokká neveztetvén ki, a tanító s tanitónőképző intézetekben viselt igazgatói állásáról lemondott s lemondását Meszlényi Gyula püspöknek bejelentette. A felment­vényt egy meleg hangú levél kiséretében a püspök a közel napokban adta meg, elis­mervén s köszönetét fejezvén ki azért a pá­ratlan ügy buzgalomért, melylyel a tanügy terén oly számos éveken át szolgált. A pü*. pük egyben azt a kérelmet intézi levelében dr. Steinbergerhez, hogy | „Corona aurea“ ez. viselő egyházmegyei társulatnak marad­jon tagja továbbra is, valamint tartsa meg u szentszéki ülnökséget. Dr. Steinberger még egy nehány napot tölt városunkban s azután átköltözködik végleges székhelyére Nagy-Váradra. — Szieber Ede kir. tanácsos, kassai tankerületi főiguzgató hivatalos látogatását csütörtökön u kir. kath. főgymnnsimnhan befejezte I az intézet igazgatójának I | tanári kar tagjainak elismerését fejezte || a tapasztalt rend | vezetés fölött. A befeje­zett látogatás után a tanári kar a fő­igazgató tiszteletére a kath. kaszinó helyi- ségében estélyt rendezett, melyen Ratkovszky igazgató sikerült felköszöutoben eltette a főigazgatót, ki viszont az igazgató s vezetése alatt álló tanári kart köszöntötte föl. Az estélyen még sok sikerült toaszt hangzottéi. — Búcsú bankett. A nyugalomba vonult Habrovs/.ky József ezredes s dandár parancsnok tiszteletére a jó barátok, isme­rősök a katonai tisztikarral egyesülve bucsu. lakomát rendeznek, vasárnap délben a korona vondéglő etterineben. — A római zarándoklat. A ma. gyúr liturgiát kérelmező küldöttséget, kik a múlt vasárnapon indultak cl Budapestről Firczálc Gyula, Vályi János püspökök és Szabó Jenő főrendiházi tag vezetése alatt, pénteken fogadta XIII. Leo pápa. A kül­döttség szónoka Vályi János püspök volt, kinek szavára a pápa a legszivélyesebben válaszolt s biztosította őket kegyes jóindu­latáról, mire a küldöttség vezetője a diszes memorandumot átnyújtotta. Hiszszük, hogy fáradozásuknak meg lesz a kellő eredménye. — Az ev. ref. főgymaiium ifjú­sága által e hó 20-án kedden rendezendő hangveiaenynyel egybekötött diák-bál iránt nemcsak városszerte mutatkozik nagy ér­deklődés, de mint az általános hangulatból kiVebető, vidékről is sokan készülnek. Óhaj­tandó is, hogy a mulatság minél fényeseb­ben sikerüljön, tekintve azt a czélt, melyre a tiszta jövedelem fordítva van. Nyújtsunk módot az ifjúságnak, hogy a Fiumébu ter­vezett tanulmányi kirándulás által képzelet világát uj ismeretekkel gazdagítsa. — A rendező bizottság elnöke különben e helyről is fölhivja a közönség figyelmét, hogy föld­szinti helyek vasárnapig még kaphatók, va­lamint az előjegyzett helyek szintén vasár­napig válthatók ki. — A közelgő dalünnepély. Több Ízben megemlékeztünk már arról a dalün­nepélyről, melyet dalárdánk fen állásának 25-ik évfordulója alkalmából fog megtartani. Egy negyed szazad nagy idő, különösen nagy egy oly nagy szeretetben s támoga­tásban részesülő dulegylet életében, mint a minővel a mi koszorús dalárdánk dicseked­hetik. Nem lesz bár országos jellegű, de igy is részt vesznek benne a kerületi szö­vetség dalegyletei, kik a meghívást nem sokára kézhez veszik. A kerületi szövetség dalárdáin kiviil meghívót kap a szabadkai hires dalárda is, mely rokonszenvét Szatmár városa iránt már igen- sokszor bebizonyí­totta. Az egylet vezetői az' ünnepség meg­tartását június 29^30-ilf napjaira tervezik. — Ünnepség a színházban. A „Kölcsey kör“ által márczius hó 15-én d. u. 8 órakor, a színházban rendezendő Nemzeti ünnep müsorozata: 1. „Sóhajtás“, férfikar Gaál Ferencztől. Énekli a hielybeli dal­egyesület. 2. „A magyar uőköz“. Irta Fejes István lelkész. Szavalja Litteczky Margit k. a. 3. Hazafias dalok. Előadják: Kömleyné Tarnay Leona úrnő. Szegedy Zelnia urhölgy. Érczkövy Karoly ur. 4. Emlékbeszéd. Tartja Bagothai Sámuel ur. 5. „Honfidal“, férfikar Huberttől. Énekli a helybeli dalegyesület. 6. „Szabadság ünnepén“. Allegória több képben Irta : Mátrny Lajos ur. Személyek : Zsarnokság — Gulyás ur. Szabadság szelleme — Ardai Ida urhölgy. A hon mentője — Szegedi Zelma urhölgy. Petőfi — Simon ur. Kossuth —• Morvái ur. Széchényi István gróf — Érczkövy ur. Honvédek. Honleányok. Nép: 1848—ti7. Rendező: Rakodczay Pál ur. — Esküvő. Unger Géza kir. tvszki albiró f. hó 14-én d. u. 5 órakor tartja esküvő­jét Dienes Mária kisasszonnyal Nagybányán. — Házasság. Horváth Béht : ke­reskedő szombaton esküdött örök hű*éget Tarcsinszky Hona kisasszonynak, Tarcsinszky Antal nyugalmazott mérnök szép és művelt leányának. — Diszebéd. Az ev. ref. fŐgymn. fentartó testületé Hegedűs Sáodor keresk. miniszter tiszteletére diszebédet rendez pén­teken d. u. 2 órakor a Társaskör helyisé­gében. Egy teríték ára 5 korona. — A kerékpár-egylet folyó hó 17-én este a Károlyi ház helyiségében választmányi gyűlést tart. INGÜK JÓZSEF szabó üzlete Szatmár, Deák-tér, a városháza épületében. Készítek legjobb szabású polgári- és papi öltönyöket, reverendákat és katonai egyenruhákat. Mindennemű öltönyök saját műhelyemben készülnek. Műhelyemben csak gyakorlott fővárosi munkások vannak alkalmazva.

Next

/
Thumbnails
Contents