Szatmár és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-02-20 / 8. szám

Tizenhetedik évfolyam. 8-ik szám. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Xgáic évre . 3 írt. I Negyedévre ... 75 kr. Fél évre . . I „ 50 kr. | Egyes szám ára. . 8 „ Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 2 írt. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: Morvái lános könyvnyomdája Eötvös-utcza 2-ik sz. alatt. A SZERKESZTŐ LAKÁSA: Eötvös-utcza lil ik szám. HIRDETÉSEK e lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fölvétetnek. Nyilttér garmond sora 8 kr. Hirdetés és nyU'tér kincstári bélyegilletéke minden beiktatásnál 30 kr. A Széchenyi-Társulat működése. E hó 28-án fogja tartan» a Szé­chenyi-Társulat éyi rendes közgyűlését, a melyen beszámol múlt évi' müjkö- déséről, s megállapítja évjre ] is programmját. Szép és magasztos a czél, a mit a társulat maga elé tűzött s az a kevés lelkes ember, a ki az ügye­ket vezeti, igy is nagyszerű eredményt tud felmutatni, de minő volna az ered­mény, ha a város és megye társa­dalma a maga egészében lelkesülne a kitűzött czél érdekében és támogatná azokat, a kik a kötelességteljesitésben az első sorban munkálkodnak. Hogy a nagyközönség teljesen tá­jékozva legyen a társulat életéről, mi is megragadjuk az alkalmat és közöljük Szuhányi Ödön • igazgatónak jelentését, a melyben a múlt évben kifejtett mű­ködéséről számol be a közgyűlésnek. Érdemes arra, hogy mindenki elolvassa, s ha elolvasta, mindenki tegye fel ma­gának a kérdést, terheli e mulasztás' a társulattal szemben, s ha úgy találja, hogy igen, álljon be a munkások közzé, s a múltak hibáit tegye jóvá a jövőben. A jelentés a következő: Tekintetes Választmány! Társulatunk 1899. évi működéséről, az előfordult fontosabb mozzanatokról, to­vábbá a Társulat jelen 1900. évi működési tervéről jelentésemet a következőkben van szerencsém előterjeszteni. Igazgatói székem elfogadásakor Ígé­retet tettem a tek. Választmány előtt, hogy a Társulat ügyeit az alapszabályokban le­fektetett elvek szerint és az alkotmányos formák legszigorúbb szeméelőtt tartásával fogom vezetni. ^ Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, s mint tanúra a tek. Választmányra hivat­kozhatott!, hogy azon 2 év alatt, a mióta ^közbizalom a társulat ügyeinek vezetését kezeimbe tette le, Ígéretemet megtartottam. A társulat fontosabb ügyei körül te­endőket, igy p. o. az óvodák személyi és anyagi ügyeinek elrendezését, esti tanfo­lyamok szervezését, jutalmak, segélyek ki­osztását stb. igazgató társaimmal közös megegyezéssel és tanácskozással állapítottuk meg. Intézkedéseinket, illetve javaslatainkat az igentisztelt választmányhoz esetről-esetre bejelentettem s a választmányt az ügyek elintézésére, valahányszor annak szüksége fentforgott, összehívtam. Tartottunk ehhez képest az elmúlt év folyamán 6 választmányi és 1 rendes közgyűlést, Mint az előző években, úgy az elmúlt évben is társulatunk működésének súly­pontját a kisdedóvás, illetve a kisdedóvást teljesítő gyermekmenhelyek fentartása ké­pezte. Szem előtt tartván természetesen, hogy mint minden intézményünk, úgy ezek is azon czél szo’jálatában álljanak, melyet Társulatunk nagynevű alapitója. b. e.TCováte Lajos az alapszabályokban kiasz-* * * szikus tömörséggel ezen szavakban fejezett ki: „Legyen e vármegyének minden lakosa a magyar állam eszmének hive és tudjon magyarul.“ Az elmúlt évben legnagyobb részt vegyes ajkú községekben 10 uj menhelyet szerveztünk. A beérkezett jelentések, valamint a végzett látogatások azt igazolták, hogy e menhelyek a kezdet nehézségeiből egyszerre a virágzás fokára emelkedtek, a lakosság körében a legnépszerűbb fogadtatásra ta­láltak. Sőt volt rá eset, hogy az évzáró vizsga valóságos községi ünnepélylyé nőtte ki magát. TAROSA. —o-o^bsQOOh^» Problémák. Irta Kenedi Géza. Nem ok nélkül való a kiadók és hönyvkereskedők panasza (a mit az irók már meguntak); a magyar ember csak­ugyan nem szereti a könyvet. A termé­szete nem hajlik az elmélkedésre, a tudo­mányt már kész vívmányaiban becsüli va­lamennyire, az életet pedig élni szereti, de nem a fejét törni fölötte. Ezért aztán sok köztünk az átkozot­tul okos ember, de kevés a tanulmány és fegyelmezett gondolkozás utján helyesen képzett elme. Parlagon maradt agy velőnkbe a véletlen szele vet belé néha egy^egy eszmemagot, és ugyancsak ez a megbízha­tatlan gazda fejleszti ki — úgy ahogy. Hozzá napjainkban kevés is az olyan könyv, amelyért bármi csekély ár is sok nem volna. A ki fáradságot vesz magának olykor egy újabb kötet elolvasására, azt a kis kedvét is elveszíti, a mit addig az ol­vasás iránt érzett. Az uj generáczió meg egészen a hírlap emlőjéből szívja sovány táplálékát, amely éppen arra elegendő, hogy az idege­ket fel- és a végén elcsigázza. Műveltsé­günk színvonalát az újságolvasás szabja meg, tudásunkat is nagyrészt ez a pennás mesteremberek által összehevenyészett koty- valék szolgáltatja. A szakember a foglalkozása körében felmerülő (rendesen gyakorlati) hézagokat a kezén forgó könyvből pótolja, a mások szakmája nem tartozik reá. A bölcselettel és ennek főforrásával: az élettel épenséggel nem törődik senki. Az emberi lélek mélységeit kutatni ki ereszkednék le, mikor a felszínen való úszás a divat? Hiszen igaz, a nagy bölcselők tanul­mányozásához és megértéséhez nincs meg az előiskolánk. Közoktatásunk tultág kere­tébe ennek a szép munkának nem tudtak egy parányi helyet szorítani; ifjúságunk agyvelejét ilyen haszontalansággal nem le­het terhelni. De jelennek meg elvétve olyan filozó­fiai munkák is, amiket megért minden ér­telmes ember, s amik könnyed alakban készen nyújtanak annyit, amennyit sok száz kötetből kellene (a nálunk hiányzó) nagy fáradsággal kiszedegetni. Kenedi Géza, a „Pesti Hírlap“ fé­nyes tehetségű és szép tollú szerkesztője, nemrég ilyen könyvet bocsátott közre a Problémák szerény czime alatt. Nincs az életnek olyan megnyilatko­zása, a melyre nézve a tudós szépiró bib­liai egyszerűséggel egy-egy bölcs és amel­lett szellemes észrevételt ne találna. Jellem, becsület, asszony, szerelem, házasság, élet, vigasztalások és forgácsok főczimek alatt tárgyal ezer meg ezer olyan dolgot, amit az élet mint problémát mindennap a fel­színre hoz, s amire megczáfolhatatlanul bölcs megoldást talál a szerző. íme néhány példa: _________________ j Fentartottunk különben összesen 76 nyári gyermekmenhelyet, 18g8-hoz képest 10-el többet. A fentartási költségekre a Társulat részéről 13728 kor., a községek részéről I4838 kor., összesen 28566 kor. fordittatott. Egy menhely fentartása benne volt a Társulatnak átlag 170 koronába, a társulatnak és közönségnek átlag 338 ko­ronába. Látogatta a menhelyeket 3161 fiú 3778 leány, összesen 6939 gyermek, kik közül nem magyar anyanyelvű volt 1937. Egy menhelyre esett átlag 91 gyermek, ami hatalmas bizonyítékát képezi annak, hogy ez intézményt népünk mennyire ked­velte. Egy gyermeknek a gondozása a tár­sulatnak és közönségnek átlag 460 koro- 1 nába került.- Az n magasztos czél, melyet ez intézmény szolgál s melyet fentebb érin­tettem, ez áldozatot bizonyára megérdemli. Az év folyamán magam, Majos Ká­roly igazgató társam és a jegyzők az ösz- szes menhelyeket meglátogattuk. Hiányo­kat leginkább az elhelyezés és az udvarok befásitása körül tapasztaltunk. Intézkedésért a kir. tanfelügyelőség utján a tek. vármegyei közigazgatási bi­zottsághoz fordultunk s a bizottság egy erélyes határozattal volt szives segélyünkre jönni, melynek hatása már a nyár folya-^, mán mutatkozott. E látogatások hatása alatt, látva azt, hogy évi bér fejében, a czélnak igen sok­szor meg nem felelő helyiségekért a köz­ségek mily tetemes összegeket fizetnek, il­letve az e nemű szükséglet, a Társulat ál­tal kiosztott segélynek mily jelentékeny ré­szét képezi, azon eszme és gondolat ébredt fel bennünk: nem lehetne-e ezen összeget gyümölcsözőbbé tenni és a czél hatályosabb szolgálatára szentelni az által, hogy a köz­ségek, kizárólag a menhely czéljaira szol­gáló telek vásárlására, azon megfelelő, terv­szerű állandó helyiség építésére ösztönöz- tetnének, úgy hogy a jelenleg bérletre for­dított összeg némi pótlással, az építkezésre Az erény önmagában véve negativ tulajdonság. Ha ész párosul vele, akkor pozitív. Ha akarat is, akkor erő. Ha szen­vedély is, akkor hatalom. * < Az élet telve van görbe dolgokkal. Ezek közül sokat kiegyenlíteni, vagy ki- reparálni nem Í9 lehet. Az idő azonban- szakadatlanul szánt, vet és boronái. Ha segítünk neki, sokat elboronál, ami azelőtt hepe-hupáe volt. És sok minden megold- hutlan dolog megoldódik magától, ha en­gedjük, hogy megoldódjék. * Vannak szerelmek, amelyek szóra sem érdemesek. Teremnek, mint az utszélen a bo­gáncs; több ágakat is hajtanak egyszerre; virágzanak rövid ideig, de csak úgy, ahogy. Azután szúrós lesz a virág; az egész nö­vényt ellepi az ut pora es odalesz, -mialatt még minden zöld körülötte. * Társadalmi nyelven : Jó házból való, chickes fiatalember. Egyéni nyelven: Kifligástalanul öl­tözködő üres fejű fráter. « A derék cselekedeteknek megvan az a rossz oldaluk, hogy csöndben maradnak és dicséi etben vajmi ritkán részesülnek. Még ha tömjént gyújtanak meg előttük, az i&rrendesen másoknak az orrát csavarja. Nagy megnyugvásunkra lehet azon­ban, hogy nemcsak a titokban maradt bű­nök, és rossz cselekedetek halmozódnak össze idők folytán, hanem a titokban ma­felveendő kölcsön törlesztésére, vagy amor- tisatiójára fordittatnék ? Az adatok idevonatkozólag, a felü­gyelő-bizottságok utján beszerezve, feldol­gozás alatt állanak. Nagy nehézséget okoz mindenesetre a községek túlterheltsége s a Társulat anyagi erejének korlátolt volta is. De ha e tervet, ha nem is mindenütt és nem is egyszerre, hanem csak a közsé­gek nagy részénél és fokozatosan sikerül­ne is keresztül vinni, az eszmét megvaló- sitani, már ez is egy hatalmas és korsza­kot alkotó lépés lenne Társulatunk törté­netében s a czéljainkkal kapcsolatosan ér­tett gyermekóvás ügyének biztos alapra fektetését, annak téli hónapokra is állan­dóvá tehetősét nagy mértékben elősegítené. És végre ami szintén megfontolandó, Tár­sulatunkat, ha nagyobb áldozatok árán is, mondjuk egy évtized alatt, a midőn a köl­csönök letörlesziettek, oda segítené, hogy e menhelyeket, melyeknek fenntartása tu­lajdonképen a községek érdeke és feladata, a társulatnak pedig csak czéljai eléréséhez szolgáló egyik eszköze, e menhelyeket, il­letve azok évi fenntartását, a felügyeleti jog visszatartása mellett, a községekre há­ríthatná s igy felszabaduló anyagi erejét más irányban érvényesíthetné. Jövő évi jelentésemben — ha Isten éltet — azt hiszem, hogy ezen nagy hord­erejű kérdés miben állásáról a tele. Választ­mánynak már részletesebb adatokkal szol­gálhatok. Az óvodák után társulatunknak má­sik fontos intézménye, mely már a felnőt­tek körében terjeszti a hazafias érzést, a magyar beszédet és az egyszerű falusi föld- mives ember 'életében is nélkülözhetlen gyakorlati ismereteket, az u. n. téli esti tanfolyamok. Ilyen tanfolyam a múlt évben is ugyanazon községekben szerveztetett, mint az előző 1898-ik évbenjAevezetesen: Ar.- Megyesen, Patóházón, Piában, Vámfalu­szabó üzlete Szatmár, Deák-tér, a városháza épületében. Készítek legjobb szabású polgári és papi öltönyöket, reverendákat és katonai egyenruhákat. Mindennemű öltönyök saját műhelyemben készülnek. Műhelyemben csak gyakorlott fővárosi munkások vannak alkalmazva, rudt jó cselekedetek is. Ésjumig amazok egy nupon tongersok köuyet' és vért is ka­matoznak, emezekből jólét,'1 becsületesség, életöröm, egészség és er^búzog elő azok számára és azok gyermekei számára, akik jót cselekedtek; de sokak, sőt mindenki számára is, mert Iliben minden igazi de­rékség csodálatosan dús termő erővel bir. * Hu tiszta borról és tiszta szerelemről hallunk beszélni, legyünk elővigyázatosak. Ez alatt a vignette alatt sok hamis áru kél el az életben. Üt Az úri emberi állapot hamis bál­vány, amelynek kultusza tengersok jelle­met, vugyont és életet fölemésztett már eddig is. Többek volnánk, ha csak embe­rek tudnánk lenni, de azok igazán. * Az ember jó hírneve és érintetlensége nem attól az osztálytól és hivatáskörtől függ, ahova tartozik, hanem maga-magától. A legkedvezőbb helyzetben is van rossz hírnév, a legkedvezőtlenebben is van jó. * Modor műveltség: Két egyformán előkelő szabású ruhában sétáló gentleman az utczán Az egyik tökfilkó, a másik genie. * Az udvariasság, hála istennek, nem csak arra ad jogot, hogy az emberek egy­mással érintkezzenek, hanem arra is, hogy egymást bántalom és sértés nélkül el­kerüljék. Ül

Next

/
Thumbnails
Contents