Szatmár és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-11 / 50. szám

Városi közgyűlés. A tegnapi kögyülés az év utolsó közgyűlése lévén, feladatát képezte a különböző bizottságok megválasztása, a mi csekély változással meg is tör­tént. Titkos szavazással a közigazga­tási bizottság tagjai lettek: dr. Farkas Antal 42, Korányi jános 42, Jákó Sán­dor 42, dr. Fejes István 41 és Uray Gáspár 22 szavazattal. Változás annyi, hogy Keresztes András kimaradt, s he­lyére Uray Gáspár jött. Az igazoló vá­lasztmány tagjai lettek: Losonczy Jó­zsef 44, Uray Gáspár 44, Antal Dá­niel 4i, Haraszthy Tamás 33 és Cso- may Imre 34 szavazattal. A többi bi­zottságok tagjai valamennyien közfel­kiáltással választattak meg. ­A polgármester havi jelentésében az újabban megejtett kövezési munká­latokról, a piacz elhelyezéséről, a vil­lamos vasút megnyitásáról, a közjöve­delem fokozása czéljából kiküldött bi­zottság működéséről, a gőz- és kád­fürdő építésének haladásáról, a villam- világitási telep eladási kérdésének mi­ként állásáról és a sertésvész . megszű­néséről számolt be, mely utóbbi kü­lönösen jó hatást keltett, most lévén a kövér sertések beszerzésének ideje, a mikor tehát épen kapóra jön a ser: tésvásár megnyitása. A zárlat ideje alatt 25 udvaron megbetegedett g4 sertés s ebből elpusztult 40, a mi bi­zony elég nagy kár. Közgyűlés a havi jelentést tudomásul vette, valamint tu­domásul vette ama másik jelentését is a polgármesternek, hogy az 1. és II. kerületben megüresedett egy-egy bi­zottsági tagsági helyre Deák Kálmán és Pap Endre nagy többséggel meg­választattak. Tudomásul vette közgyűlés az igazoló választmány jelentését, mely- lyel a legtöbb adót fizetők névsorát beterjeszti. örvendetes tudomásul vette a fő­ispán meleg hangú átiratát, a melyben köszönetét mond a közgyűlésnek, a miért a hegyi vasút létesítése körül tanúsított fáradozásait méltatta. Lel­kes éljenzés volt a válasz az átirat fel­olvasása után. Tudomásul vette a tanács beje­lentését, hogy városunk területére mun­kás közvetítővé Pethő György gazda­sági tanácsos jelöltetett ki. A zsibó—nagybányai h. é. vasút a város által megajánlott 60 ezer ko­rona még kifizetetlen részét a „Pesti hazai első takarékpénztárra“ ruházván át, közgyűlés maga részéről ezen át­ruházáshoz hozzájárult. A villamos vasút áramvezető rudja ráesvén a városi vezetékre, ezáltal. a dinamó dobja a telepei) megsérült, a minek gyors elkészítése felette- sürgős lévén, a tanács a villamvilágitási bi­zottság meghallgatásával elrendelte a dob kiigazítását s e czélból az Egye­sült villamossági r. társasággal akként egyezett meg, hogy a társaság a javí­tást Önköltség számítása mellett teljesiti, szállít egy tartalék dobot 17 ezer ko­ronáért, a mit a város 2 év alatt lesz köteles fizetni, s végül, ha a tartalék­dob elkészül, a most kiigazitottat revízió alá veszi és azt olyan állapotba hozza, hogy a felülvizsgálatra' alkalmas lesz. Közgyűlés a tanács ezen intézkedését jóváhagyólag tudomásul vette, egyben a tanács javaslatára kiutalta a válalkozó czég részére a még bent lévő követe­léseiből a biztosítékon felüli összeget s meg keresni rendelte a szatmár—er- dődi vasuttársaág vezetőségét, hogy a mennyiben az okozott kárért ő a fele­lős, a javítások és szállítások fedezése czéljából a városi pénztárba 1500 ko­ronát fizessen be. Mónus Lajos azon kérelmét, hogy a részére megszavazott 240 korona fizetésemelés a nyugdíjjogosultság alap­jául szolgáló fizetéshez számittassék, közgyűlés teljesítette. A távollévő katona állitáskötelesek kipuhatolása czéljából a főkapitány el­nöklete alatt működő bizottságot meg­választotta. Az erdei termékek árát az erdész javaslata szerint az 1901. évre meg­állapította. Az árak ugyanazok, a me­lyek a jelen évben voltak, csupán a puha-fa ára lett kevesebb valamivel. Úgy a gránitkő, mint a kerámit útburkolási munkálatok felülvizsgálására kiküldött bizottság jelentését, mely sze­rint mindkét munkálat kifogástalan, közgyűlés tudomásul vette. Elénk vitát idézett elő a városi jövedelmek fokozása czéljából kiküldött bizottságnak a gazdasági szakosztály által is támogatott azon javaslata, hogy az adómentes házak után is városi pótadó szedessék. Az indítvány heves ellenzésre talált egyrészt, mert igazság­talannak tartották sokan, hogy azon háztulajdonosok adóval sujtassanak* a kik jóhiszemben mentek bele az épít­kezésbe, miszerint adómentesek lesz­nek, másrészt pedig azért, mert ily módon az építési kedvet megölik holott a város szépítése, de az épít­kezésből élő többrendbeli iparágak jóvolta szempontjából is arra feltétlen szükség van. A vita vége azonban az lett, hogy közgyűlés az indítványt 20 szóval 19 ellen, tehát egy szó többséggel megszavaszta. Ez az első munkája a jövedelem fokozó bizottság­nak, s bátran rámondhatják, hogy nem valami szerencsés, s ha ily módon fog a városnak jövedelmet csinálni, hogy abból kára lesz a pol­gárok nagy részének, elmondhatjuk, hogy adtál uram áldást, de nincs köszönet benne. Mert, hogy ez az adó elveszi az emberektől az építési kedvet, az kétségtelen s ha az épít­kezés nem megyen, kőműves, ács, lakatos, asztalos, cserepező és egy csomó más ember kereset nélkül marad, a minek aztán az egyesek is, város is kárát vallja. A bizottság másik javaslatát, hogy a késedelmes adófizetők a pótadó után is 5% késedelmi kamatot fizes­senek, közgyűlés elfogadta, abból indul­ván ki, hogy a ki rendes ember, az egyszerre fogja fizetni, s így a lustát is arra serkenti, hogy rendes legyen. Ugyancsak elfogadta közgyűlés azon másik javaslatát is a bizottság­nak, hogy a kövezeti vámok, különösen a vasúton érkező árukra nézve emel- tesenek. Az erdei termékek eladási rend­szerének az erdész által javasolt módo­sítását, mely főként abból áll, hogy a TAítCZA. A Fóliák Virág-féle gyors- telegráf. Közli: Fodor Antal gépészmérnök. (Folyt, és rége.) Az első három görbét létrehozza az első telefon membránjának a rezgése (ezek a függélyes irányú compon^nsek) a két utolsó vonalat pedig a második telefon membránjának a rezgése (ezek a vízszintes componensek.) így pl. az m betit Írásánál küldök az első telefonba közvetlen egymásután há­rom positiv áramimpülsust s ekkor kapok egymásután következő 3 felfelé menő hul­lámvonalat, az m betű 3 ágának megfele­1Őleg‘ ■ . , , , ... Az olyan betűknél, a melyek önma­gukba visszatérnek mint az 0, a, g, b, stb. — a második telefonba is küldök áramo­kat, a melyek azután a fénypont mozgá­sát a függélyesből a vízszintesbe viszik át úgy, hogy a "fénypont útja önmagába vissza­térő görbe lehet s így a tükör illetve az ál­tala visszavert fénypont úgy mozog, mint a toll, melyet az iró keze mozgat. Ezen a telfonra szerelt tükör mozgá­sát tessenek elképzelni úgy, mintha kezem­ben tartanék egy tükröt s a nap sugarait hagyom arra esni; a tükör ezen sugarakat visszaveri s ez pl. a szemközt levő falon mint világos folt jelentkezik. Ha most a tükröt fel és le, jobbra és balra forgatom, a falon levő fényfolt követi e mozgásokat s oly vonalat ir le, mint a milyent éppen kívánok. A feladó készülék ép olyan, mint az előbbi, ennél azonban nem két, hanem 5 egymástól elszigetelt fémtárcsa van — az 5 componensnek mégfelelőleg — s mind egyik egy megfelelő feszültségű áramforrás positiv vagy negativ sarkával van össze­kötve. Három tárcsa küld áramot az egyik telefonba s kettő a másikba. Az áram útja ép úgy mint az előbbeni szerkezetnél a következő. Az áramforrás­ból jön a tárcsákba, innen a perforált szal- lag lyukasztott helyein keresztül a kefébe, ebből a vonalon keresztül a telefonba s innét vissza az áramforrásba. A szallag perforálása egy az írógép­hez hasonló szerkezettel történik oly mó­don, hogy pl. az a billentyű lenyomása­kor a papírszalagon ép azon lyukak lesz­nek kivágva, a melyeken keresztül, ha a szallagot a tárcsákra helyezem csak azon áramimpuisusok jutnak a telefonokba, a melyek a tükörnek ép azt a mozgást ad­ják, hogy a fénypont az a betűt Írja le. A készülék leirt ‘ alakjában azonban még nem volna képes a gyors jeladásokat präcisen visszaadni, ha nem teljesítenénk bizonyos feltételeket. A telefon membránjának t. i. saját rezgései is vannak és ennélfogva nem adja hűen vissza a bevezetett áram jellegét. Ugyanis minden áramimpulsus következté­ben beálló membrán mozgásnál a membrán saját rezgése is létre jön és ezen kétféle mozgás eredője oly zavart jelt ad, mely már nem bir a áramimpulsusnak meg­felelő karakterisztikummal. Azon eddig is­mert módok, melyek a saját rezgés csilla­pítására szolgáltak ezen készüléknél nem voltak felhasználhatók, mert a készüléket érzéktelenné s gyoi's rezgésre képtelenné tették volna. . A feltaláló uraknak sikerült oly mó­dot alkalmazni, melynél súrlódás nem lé­vén, a telefon érzékenysége s rezgésszáma nem szenved csorbát. Hogy ezen módszert érthetővé te­gyem a membrám saját rezgésének természe­tét akarom röviden feltüntetni. Ha egy telefonba állandó áramot veze­tek, a membrán kileng, de az áramerőség­nek megfelelő határon túl, azután vissza­pattan közel azon pontig, a honnan kiindult- s igy rezeg mindig kisebb és kisebb amplitúdóval mindaddig, mig végre azon a ponton áll meg,, mely, az áramerőség delejes hatásának megfelel. Ha egész rövid idejű áramot bocsá­tunk a telefonba (egy egész kis perforatió- val) a membrán kileng, visszatérítésénél a nyugalmi helyzeten túl megy és rezeg min­dig kisebb-kisebb amplitúdóval ezen hely­zet körül, mig abban megáll. De képzeljük most, hogy az áramot abban a pillanatban szakítjuk meg, midőn membrán nyugalmi helyzetének közvetlen közelében van és igy számba vehető hely­zeti és kinetikai energiával nem bir, úgy az utórezgés oly csekély, hogy az teljesen elhanyagolható és egyáltalában nem be­folyásolja a jelek jó reprodukálását. A feltalálók az áramimpulsus tarta­mát úgy választották meg, hogy az a tele­fon egy rezgésének egy teljes perisdusával összeessék. Ezért e csillapítási módszert periodikus csillapításnak lehet nevezni. A perforált szallag gyorsaságának és a perforáczió méreteinek helyes megválasz­tása által ezen periodikus csillapítás elér­hető, de hogy a perforált szallag sebessége ne legyen egy bizonyos preczizitáshoz kötve — a mi a praxisban mindig nehéz­séget okozott volna, — ezt egy igen egy­szerű eszköz alkalmazásával tették le­hetővé. A jeladón t. i. az áramimpulsus ide­jét egy periodos tartamánál rövidebbre vették, de a jelvevő készülékhez párhuzamo­san egy condensátort kapcsoltak. Az áram­impulsus ideje alatt ezen condensator meg­töltetik és az áram megszakítása után, a condensator a telefon tekercseibe kisül. Ezen áram az előbbi eredeti impulsus tarta­mát meghosszabitja. Kellő kapaczitásu condensator alkalmazása által már most elérhető az, hogy a membrán minden utó­rezgés nélkül tér vissza eredeti helyére. De a gyors telegráfozásnak még több akadálya is volt, melyek a vezeték ter­mészetével függnek össze. Egy hosszabb vezetéknek rendesen nagy az ellenállása, nagy a kapaczitása, továbbá önindukcziója is van, minek az a következménye, hogy INGÜK JÓZSEF szabó üzlete Szatmár, Deák-tér, a városháza épületében. Készítek legjobb szabású polgári- és papi öltönyöket, reverendákat és katonai egyenruhákat. Mindennemű öltönyök saját műhelyemben készülnek. Műhelyemben csak gyakorlott fővárosi munkások vannak alkalmazva*

Next

/
Thumbnails
Contents