Szatmár és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-10-16 / 42. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKÉ. __ A. „Színház“ rovat lapunk jelen Bzámából hely szűke miatt kimaradt. — Általános népszámlálás icg tartatni 1901 évi január hó 1-je és 10-ike közt » magyar korona országaiban. A köz­éj roagánépületeknrk s lakásoknak össze­írása 8 a kisipar körébe tartozó iparsze­rnek felszereléseinek és termelési viszonyai­nak számbavétele I a törvényhatóság első tisztviselőjének | a járási főszolgabíróknak, felügyelete alatt részint | városi hatóságok és községi elöljáróságok, részint számláló kerületek szerint e czélra alkalmazandó számláló biztosok közreműködésével fog meg­történni. A polgármester által vasárnap dél­előtt 11 órára összehívott gyűlésnek, illetve értekezletnek czélja volt az, hogy ez ügy­ben érintkezésbe lépjen azon egyénekkel, kik e tisztet elfogadhatják. Az értekezleten nagy számmal voltak jelen úgy | tanítói kar, mint az iparosok köréből, kiknek nagyrésze vállalkozott, hogy a felajánlott működési kört elfogadják, 1 tanítók természetesen csak az esetben, ha erre vonatkozólag felet­tes hatóságaiktól engedélyt nyernek, melyre nézve az intézkedés már szintén megtörtént. A népszámlálás ügyében különben holnap délelőtt 10 órakor értekezlet fog tartatni, a melyen jelen lesz u központi statisztikai hi­vatal kiküldött tisztviselője is. A számlá­lás minél helyesebb s gyorsabb keresztül­vitele fölött több rendbeli indítvány téte­tett még az értekezleten, erről azonban majd a sz)rdán tartandó nagy értekezletről szóló tudósításunkkal kapcsolatban fogunk meg­emlékezni. — Füredi Henrik, a helybeli hon­véd zenekar volt tagja, a^i ilyen minőség­ben is több háznál kiváló sikerrel adott zeneoktatást, a polgári állásba visszajutván, városunkba telepedett meg. Zongorában és különösen hegedűben ajánlkozik zeneokta­tásra, a melyre a mi közvetlen tapasztala­tunk szerint is nagy hivatottsága vau. Mint a budapesti zenede tanítványának, tanmód- szere teljesen szabályos, szorgalma, pontos­sága és szelíd bánásmódja miutt pedig a legmelegebb pártolásra ajánlhatjuk őt, aki mint hegedűtanár hézagot pótol nálunk. Lakása, ahová levélben is lehet hozzáfor­dulni, Szirmay-utcza 3 szám. — Gyászhir. Alólirottak úgy ma­guk, mint a rokonság uevében is fájdalom­tól megtört szívvel tudatják a feledhetlen jó feleség, édesanya, anyós, nagyanya és rokonúak Uray Jánosnó szül. vehéczi és kisfaludi Révész Erzsébetnek, folyó évi október hó 11-én délutánná órakor életének 6’9-ik, boldog liázasságÜnalT 47-lk évében hosszas szenvedés és a halotti szeutségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhuny­tét. A boldogult hült tetemei folyó hó 13-án délután 3 órakor a róm. kath. egyház szer­tartásai szerint tétettek Viz-utcza 5 ik sz. háztól a hidontuli sirkertben örök nyuga­lomra. Az engesztelő szent mise-áldozat pe­dig folyó hó 15.-én reggel 7 órakor mutu- tatott be az egek áz Urának. Béke lengjen hamvai feletti Gyászolják: Uray János mint férje. Uray László, Uray Izaballa, Uray Erzsébet, Uray Árpád naint gyermekei. Gubits Kornélia férj. Uray Lászlóué mint menye. lfj. Uray László, Uray Edith, Uray Lehel, Uray György mint unokái. — A III-ik temetkező-társulat folyó hó 2-án tartott választmányi ülésé­nek határozatai alapján közöljük | követ­kezőket: A belügyminisztérium | társulat uj alapszabályait jóváhagyván, az eddigi 60 frt, (120 kor.) segély 80 frtru (160 kor., emeltetik s a gyűlés napjától kezdve úgy a nyugdija?, mint a fizető tagok halálesete alkalmából folyósittutik. A tagsági dij 4 kor. 60 fillérben állapíttatott meg. A köny­vecskét som eladni, seiu zálogba tenni nem szabad; u ki | 12 krajc/.áros dijakat nem rendesen fizeti, 8 napi késedelmes* * fizetés után a tagok sorából töröltetik. Hasonlókép töröltetnek a városból eltávozott tagok is, ha távozásukat és azt, hogy helyettük a 12 krajezáros dijukat miut megbízottjuk, ki fogja fizetni, 15 inp alatt az elnökségnél be nem jelentik. — Agyonvert vasúti munkás. Szomorú véget ért Bútbori Antal vasúti munkás. Csütörtök este betért Sárándi Fe reneznek batizi ut mellett le.vő korcsmá­jába, hogy ott egy vidám eStét- szerezzen magának. Mulatság közben a korcsmáros | I csöndesen mulatozó munkás összezörren- tek § felett, hogy az illető atyafi a korcs­máros viskójának két ablakát betörte. A veszekedés sokáig tartott, szó-szóra került, mig végre a csárdás gazda dühtől elragadva egy hatalmas doronggal fejbeverte. A sú­lyosan megsérült munkás eltávozott | korcs­mából § tántorgó léptekkel haladt tovább az országúton, sokáig azonban nem halad­hatott, mert a hatalmas ütés folytán eszmé­letét vesztve az utszéli árokba zuhant. Reg­gel a munkás felesége elindult ura keresé­sére, a korcsmáros beszéde után indult to­vább s urát eszméletlenül elterülve megta­lálta. Feleletet már nem volt képes adni s súlyos sebével beszállították a közkórházba, eletre hozni azonban nem sikerült s eszmé­letét nem is nyerte többé vissza s rövid Melléklet az 1900. évi 42. számhoz. idő alatt meghalt. A szombaton megejtett bonczolái kiderité, h<>gy u halálesetet egye­dül a doronggal való fejbeverés okozta. A szerencsétlen munkást vasárnap délután te mették el, gyilkosát pedig az ügyészség fogházába szállították. — Tűz Hiripen. Csütörtökön virra­dóra tűzvész pusztított Hirip községben, melynek három ház esett áldozatul. Az el­égett házak mind szegény emberek tulajdo­nát képezték s melyek közül csak egy volt biztosítva. A tűz alkalmával az egyik kár­vallott lakó szerencsétlenül járt, alig birták a tűzhöz siető lakosok megmenteni a lángba borult épületből. így is rendkívül súlyos égési sebeket szenvedett s ápolás végett be­szállították a helybeli közkórliázba. — Megbokrosodott lovak. Köny- nyen végzetessé válható balesett történt szombaton délután a Szamos védtöltésén a szatmári csárda közelében. Kovács Bálint kerületi állatorvos másodmagával Labanc/. László bérkocsiján hivatalos ügyben Vetés községbe utazott. Midőn a fogat a védtöl- tésen robogott, a lovak két szembejövő asz- szonytól megriadtak | a kocsit felborították. A bérkocsis arczán sérült meg s fogatának eleje is összetört. Szerencsére a benn ülök- nek nem történt semmi bajok, mivel | vész perezében sikerült a kocsiból kiugraniok. — A bikszádi viz árának feleme­lése ellen megindított mozgalomnak már van valami eredménye. A bérlők belátván az áremelés indokolatlan és méltánytulan vol­tát s I közönség jogos felháborodását, a viz árát lejebb — nem szállították ugyan, ha­nem csillapító szerül beküldtck egy — nyi­latkozatot a lapnak. Reméljük, ezzel a nyi­latkozattal mindnyájai) nagyban meg leszünk elégedve s vigan fizetjük már most a fel­emelt árat is, a minek ma sem tudom egyéb­iránt más okát látni, mint, hogy mi — fo­gyasztó közönség — az eddigi 6000 frt. tisztajövedelem helyet 7000-et fizessünk a bérlő urak zsebébe. Am lássuk egy kissé ennek a nyilatkozatnak érveit; l) föle­melték az adójukat! Hát aztán? Bi­zonyára azért emelték fel, mert a viznek folyton növekedő forgalma s az eb­ből származó nagyobb jövedelem ezt indokolttá tették. Á nagyobb adót, kikapja a bérlő ur már | nagyobb forgalomból § ne vegye ki azt még egyszer a közönség zse­béből is. Másnak is emelkedik a jövedelmi adója az üzlet vagy kereset fokozásával, hát már most a vendéglős emelje a pohár sör árát 12 krrn, a pók a kifii árát 3 krra? 2) Javították | kezelést, mondja a "nyilatkozat. Csodálom, ha olyan kereskedő, a ki magát tisztességesnek és szolidnak akarja tartani, ezt még felháuytorgatja an­nak a-közönségnek, a melytől él s a mely­nek ő szolgálatában áll. Hát nem az a kö­telessége minden jóravaló kereskedőnek, hőgv I legjobban kezelt árukat bocsássa a közönség elébe, hanem ezért még külön is meg akarja magát fizettetni ? Ha a közön­ség tapasztalni fogja, hogy javult a viz mi­nősége, majd jobban fogja fogyasztani s az uj befektetést majd kifizeti a nagyobb fo­gyasztást. De a bérlő ur, úgy látszik nem igen bízik abban, hogy a közönség magától is észreveszi a viz javulását, azért akurja a drágasággal segiteni | belátást; legyen meggyőződve, hogy azért mi mégis csak azt látjuk, hogy a viz csak drágább lett, de j o b b nem. 3) A kupak 35%" kai megdrágultak. Hogy a kakas csípje meg azt a kupakot, beb drága lett egyszerre! De hát mitől is jó ez a kupak, ezzel már jobb lesz a viz? A dugók. Va­lami uj dugókut emleget a bérlő ur, ezek­kel akarj i tán bedugni a szánkat, kérjük, csak használják a régi dugókat, mert hát ezek sem voltak vulami jók, de az újak határozottan komiszak, nedvesek s a ki­húzás alkalmával szétmorzsolóduak. Hát csuk az I mottónk most is, hogy ne nyi- latkozgatni tessék, mert mi nem az önök stílusára, meg 1 logikájára, a mely a mint látszik eléggé fogyatékos, vagyunk kiván­csiak, hauem arra, hogy mikor lesz a bik­szádi viz ára újra 5 krajezár, mint az em­beremlékezet óta az újabb időkig mindig volt; meg azt is ;szeretuők tudni, hogy miért kellene drágábbnak leuni a mi úgy­szólván helybeli vizünknek, miut u harma­dik vármegye széléről szállított szolyvai, polenai és olenni vizeknek, pedig ezeknek az ideszállitása többe kerül, ezek- is fizetnek jövedelmi adót, jól vannak kezelve és job­bak — a dugóik! (Beküldetett.) — Bérbeadó a halmii „Magyar vendéglő“. Bővebb értesité-t ad Halmiban a tulujdonosné özv. Bittó Fidélné. 3—3 — Osztály sorsjegy érdekeltek­nek. A „Nemzeti Pénzváltó Részvénytár­saság“ Budapesten (Gizella-tér, Haas-pa- lota) az ország legnagyobb osztálysors- jegy-elárusitó helye, jelenté keuny elő­nyöket és messzemenő biztonságot nyújt. Az intézet sorsjegyeket eredeti árakon (után­véttel is) küld szét teljesen k ö 1 ts e g m e n- tesen. Ezen előnyöknél fogva az intézet sorjegyei a leggyorsabban fogynak el; aján­latos tehát, hogy a megbízások mielőbb az intézethez beküldessonek. 1—-2 — Lővinger József üzletében vásá­roljon oszt. sorsjegyet. Egy egész 12 kor., fel 6 kor., egynegyed 3 kor, cgynyolczud 1 kor. 50 fillér bérmöntésén. — Felhívjuk a n. é. közönség b. figyelmét mai számunkban közölt Képes Testvérek sirkőgyáránuk hirdetésére. — Kiválóság elismerést nyer. A párisi világkiállításon lefolyt verseny bebi­zonyította, hogy mily óriási haladást tett az utolsó években a varrógép-ipar és hogy *?p a Singer Co. mennyire, értette megtar­tani azt u tiszteletet gerjesztő positiót, me­lyet ezen iparágban annak létesítése ótu el- I foglal. így a párisi világkiállításon m09t is­mét u legmagasabb kitüntetésben részosült. A nemzetközi jury, u kiállított eredeti Sin­ger varrógépeket, a melyek nemcsak házi hueználutra szolgálnak, hanem a kézmű és ipar minden terén kitűnő segédeszköznek bizonyultuk, 3 érmen kívül, a kiállítás leg­magasabb dijával, | „Grand Prix“-val tün­tette ki, kitűnő szerkezet, kivitel és munkn- szolgáltutás, vaja mint a gépek fölszerelése és használhatóságáért mindennemű házi és ipari vurrúsi munkákhoz. — Humor és vigasztalás. Régi hires magyarázata a főnyereménynek az, hogy olyun nyeremény, a melyet mindig más üt meg. Van ebben a definiczióban lemondás is, de több benne a humor. Különben is sokat foglalkozik a humor a főnyeremény- nyel. Hiszen nem is kerülhette ki. Annak a nagy epekedésnek nyomában, a mely a főnyereményt várja, okvetetlenül meg kel­lett jelennie a maga vigasztaló tréfájával. Hiszen nem mindenki üti meg a főnyere­ményt, mint a hogy nem is ütheti meg. Yannuk mellék nyeremények is, azoknak is kell, hogy gazdájuk akadjon. Sőt vannak olyan sorsjegyek is, a melyekre egyszer- mnskor nem jutott nyeremény. Hiszen azért a valószínűségnek üzlete a sorsolás és nem a bizonyosságé. Nos, azoknak a megvigasz- talására, a kik ugyancsak remélték a fő­nyereményt, de nem ütötték meg, siet a tréfálkozó humor. Az, a mely mosolyogva mókázik a csalódáson és nem temeti el a reménységet. Ennek a sorsolási humornuk elébb idézett mondása, az t. i., hogy a fő­nyeremény, olyan nyeremény, a melyet mindig más üt meg, újabban valamelyes módosulásra szolgált rá. Azóta t. i., a mi­óta az emberek már nem | teljesen vak kis lottón, é9 nem is a szeszélyes ígérvény- nyel keresik a szerencsét, hanem az észszerűbb, kiszámítható osztálysorsjegyre várják | maguk főnyereményét. Ige­nis, más nyeri meg a főnyereményt, de igen gyakran csak olyankor, ha ez | más türelmes ember. Mert u türelem már nemcsak rózsakertész, hanem a sze­rencse kovácsa is. Akárhány olyan ember van, aki ujjal mutathat arra a „más“-ra, a ki az ő főnyereményét megütötte. Igenis az övét és nem a sorsolásban- résztvevő többi százezrét is. Mert a főnyeremény az ő sors­jegyére jutott, csakhogy a sorsjegy — már akkor nem az övé volt. Visszaküldte, a miért a megelőző sorsjátékban meg nem nyert rajta. Éppen akkor lökte el magától a re­ményt, | mikor e/. várakozott reá. A sors­jegy tehát más kézbe került, odakerült az a vagyon is,.a mely már kÜ9zöbüuket súrolta. Mi csaptuk be előtte az ajtót. Hát igenis, olyan nyeremény volt u főnyeremény, a me­lyet uiás nyert meg. Nem a főnyeremény általában volt ilyen, hanem a direkte nekünk szánt főnyeremény. Vájjon vati-e az ilyen specziális esetben is vigasztaló hatása a tréfának, a sorsolással mókázó humornak? Vájjon elfogadja-e azokat a viczczeket is, a melyek valamennyinek reménységes főnyere­ményét tréfálják, az az ember, akit nem ilyen ködös, messzeségben járó főnyeremény kerülgetett, hanem az igazi, a kézzel fog­ható? Ha igazán rózsát terem a türelem, micsoda kegyetlen tövist termelt neki az a türelmetlenség! Olyant, a melynek a sebeire nem termett gyógvitgató humor. Quirinus. — A természetes gyógyforrásokkal való' gyógyítás manapság mindinkább ál­talánosabbá válik. Ellentétben | közelmúlt időkkel, a mikor ezerféle füvekből és italok­ból kotyvasztották a gyógyszereket, a mai ember csak | természethez, a természetnek tiszta és őserőtől duzzadó, hamisítatlan eszközeihez fordul, mert hiszen „a Természet a Laboratorium felett áll“. Hogy ez utóbbi irány u helyesebb, az — azt hisszük — nem szorul bővebb magyarázatra. Egy téren sem nyilvánul azonban oly eklatánsán 'a természetnek ez uz előtérben helyezése, mint az ásványvizes gyógymódnál. Számta­lan azok számú, kik egészségüket uz ásvány­víz-gyógymód helyes alkalmazása által vis­szanyerték. Ilyen elsőrangú gyógyforrások, melyek a legkülönbözőbb bajoknál kiváló hatással ajánltutnuk nagyhírű orvos-tanárok részéről, de n mellett elsőrungu élvezeti italok is: a s z o 1 y v a i é s 1 u h i Erzsébet- gyógyvizek, melyek hirdetési rova­tunkban vannak bővebben ismertetve. Éppen ezért felhívjuk a hirdetésre olvasóink kü­lönös figyelmét. Felelős szerkesztő: Dr. Fejes István. • Laptulajdonos és kiadó : Morvái Ján08. 3995—1900. tk. Hirdetmény. Nagy-Szekeres. Máud, Bányád, Borzova, Czégény és Zsarolyán köz­ségek telekkönyvi betéteinek szerkesztésére kirendelt bizottság közhírré teszi, hogy az 1886: XXIX., 1889: XXXVIII-, és az 1891: XVI. törvényezikkekben előirt hely színi eljárás végett és pedig egyelőre csu­pán az azonosító 1900. évi novombor hó 2-ik napján az azonosítás befejezte után pedig ^a bizottság a községben megjelenend. Ennélfogva fehzólittatnak 1) mindazok, I kik a tjkönyvben elő­forduló bejegyzésre nézve okadolt előter­jesztést kívánnak teuni, hogy a bizottság előtt, a kitűzött határnapon megkezdendő eljárás alatt jelenjenek meg és előterjesz­téseiket igazoló okirataikat mutassák fel; 2) mindazok, a kik valamely ingatlan­hoz tulajdonjogot tartanak, hogy a tulaj­donjog tkvi bekebelezését a kitűzött határ­időig a telekkönyvi hatósághoz intézendő szabályszerű beadvány utján kieszközöljék, vagy a telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okiratok alapján a telekkönyvi bejegyzés iránti kérelmeik előterjesztése végett a bi­zottság előtt jelenjenek meg, ha pedig telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okira­taik nincsenek az átírásra nz 1886: XXIX. t.-cz. 15-18. és az 1889: XXXVIII. t.-cz. 5., 6., 7. és 9. §-ai értelmében szük­séges adatokat megszerezni iparkodjanak, és azokkal igényeiket a kiküldött bizottság előtt iguzolják, vagy oda hassnnak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos, az át­ruházás létrejöttét a bizottság előtt szóval elismerje, és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogai­kat ez utón nem érvényesíthetik és a bé­lyeg- és illetékelengedés kedvezményétől is elesnek. 3) azok, a kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy megszűnt egyéb jog vau nyilvánkönyvi- leg bejegyezve, úgyszintén az ilyen bejegy­zésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmez­zék, illetve, hogy törlési engedély nyilvání­tása végett a kiküldött bizottság előtt meg­jelenjenek, mert ellenesetben a bélyegmen­tesség kedvezményétől elesnek. Kelt Fehér-Gyarmaton, 1900. évi ok­tóber hó. 1—3 Nagy Gyula Bódy László s. telekkönyvvezető. kir. járásbiró., Gróf Schönborn-Buchheim Ervin bereg m. uradalmából. Szolyvai gyógy­r , Dr. KÉTLI, dr. BÓ tOTTäi?» KAI, dr. WIDER- noFFER tanár urak és számos orvosi ckintélyck nyilatko­zatni alapján kitűnő sikerrel ajánltn- tik : köszvény, hólyag s vizelet! szer­vek bajainál'; ezukorbetegaég, hugy homok, opnkő; a torok és tüdőszervek bántulinainál, élvágytulunság és gyo­mor mogbel eiródéí elíbél. ........ — Ki tűnő izü ital, igen üditő viz, Gyomorbajok elleni speciíicum A Luhi Erzsébet gyógyforrás. nél, gyomorrav túlságos képződésénél, gyomorégés, höfögé?, | gyomor clnynl- kásodiísii, 1 gyomor és bél krónikus hurut) i alkalmával kitünően beválik; | torok, gége és hörgők idült huru- tus állapotúban sikerrel nlkulinnztntik. Elsőrangú üditő és asztali ital. A gyomor r e n d 1111 n működésé — Polenai gyógy­forrás. kitűnő, fejjel nyálkuoldó szer. Elsőrendű diütétiték viz; legüditőbb asztali viz borral vegyítve v.gyitvc | legjobb 9 — 10 Kapható minden füszerkereske­désben és az uradalmi ásványvizek bérlőségéuél: S/olyvún. (Beregmegye). . _ Prospektus kívánatra ingyen és bementve.

Next

/
Thumbnails
Contents