Szatmár és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1900-10-16 / 42. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ES SZÉPIRODALMI HETILAP. A németiek kérvénye. Nem először van felvetve az eszme, hogv 1 vásártér mostani helyéről a Deák-térről a város más részébe helyeztessék át Az István-tér és az Ár- pád-utcza azok a helyek, a melyekről az áthelyezés felvetésekor szó szokott esni, mint olyanokról, a hol a vásártér megfelelő alkalmas helyet találna. Annyi bizonyos, hogy a vásártér nagy befolyással volna ezen részek fejlődésére, de ugyanezen okból érthető az is, ha a deáktéri háziurak ellene vannak minden áthelyezésnek. Ők ugyanis attól tartanak, hogy a vásár elvonása anyagi romlásukat okozná, mert a kereskedés, mely most a Deáktéren összpontosul, onnan elvonulna s ezáltal a házak értékükben nagy csökkenést szenvednének. Ez volt az oka annak, hogy a parkírozás csak papiroson történt meg, s hogy a vásártér áthelyezése iránt megindult mozgalmak eredményre nem vezettek. A kérdés azonban nincs végleg eltemetve, sőt kilátás van reá, hogy nemsokára ismét szőnyegre fog kerülni. A villamos vasút, mely körülfut a D^ák-téren, aligha nem meg fogja adni a lökést a kérdés megoldásához. Bajos dolog ugyanis elképzelni a vásárt és a vele járó sürü mozgalmat ott, a hol a vasút fog járni, s igy a kényszerűség önmagától fogja a vásártért olyan helyekre kitelepíteni, a hol a vasút akadályt nem képez. TARCZA. ........ ■<>— Pá l barát virágai. i. Ott, a hol a Dunajecz fodros habjai határt szabnak e szép haza földjének, az égbenyuló Koronahegy tövében élt Pál barát, egy ifjú szálas szerzetes. Ma csak romjai látszanak annak a hatalmas klastromnak, melyben szűk czel- lája volt, a klastromkert magas kőkerítésének meg nyomát is eltörölte az időnek mindent őrlő ereje. Szép ember volt Pál barát. Egyenes, magas növésű, sürü szőke hajfürtjei hullámosán omlottak nyakára, kellemesen barátságos arczái pedig égszínkék szemei tették oly vonzóvá, hogy soha el nem feledte, ki csak egyszer is látta őr. Haza térve olykor az apai' házba, sdkszor kérdezte egy-egy rokon vagy ismerős, hogy miért is lett pappá? miért hagyta oda a világot? Kár az ilyen szép fiúért!... Pál barát ilyenkor elpirult, ^ lesütötte tekintetét s bizony nem egyszer könnycsepp is lopódzott szemébe! Édes anyja mentette ki ilyenkor zavarából, ki örömtelt arczczal magyarázta meg, hogy még mielőtt e világra jött első gyermeke megígérte a Boldogságos Szűznek, hogy ha fiú lesz a gyermek, pappá neveli. És boldogan Ölelte meg pap fiát azon hitben, hogy az is olyan boldog mint ől... Á vörös klastrombán — ma is úgy hívják e romokat — szintén kedvelt ember volt. Nyájas modora, kész engedelMindezeket csak úgy mellékesen érintjük abból az alkalomból, hogy a németirészi bizottsági egyesület tanácsa kérvényt adott be a városi közgyűléshez, melyben az állatvásártért a hidontulrol az államvasut teherpályaudvara közelébe kéri áthelyeztetni. Ez a kérvény még nem került tárgyalás alá a közgyűlésen, de remélni lehet, hogy nemsokára odakerül. Közérdekű voltánál fogva helyénvalónak találjuk szó szerint közölni azokat az érveket, a melyekkel a kérelem támogatva van, s a melyek a következők: „Városunk gazdálkodó és kereskedelmi köreinek figyelmét nem kerülte ki azon körülmény, hogy a jelenlegi állatvásártér czéljának részben felel meg, a mennyiben a Szamos balparti községek ide irányuló forgalmát mig igen kényelmesen bonyolítja le, addig a Szamos jobbparti forgalomnak, — melynek, hogy a vásártérre jusson az egész városon és a közúti hídon keresztül kell mennie, — igen sok nehézséget okoz. E mellett közlekedési, közrendészeti és egészségi szempontokból is kívánatos volna, hogy az állatvásári forgalom a városból teljesen kiszorittassék, vagy legalább is-inkább a város szél n fekvő szélesebb utakra vagy utczákra tereitessék. Régi panasz, hogy a vásártér á vasúti indulóháztól távol fekszik és különösen nagyobb vásárok alkalmával, midőn az elszállítás több száz darabra megy, a köz úti vashídon áthajtás oly lassú és nehézkes, hogy sokszor az elszállításra vásárolt állatra ugyan az nap, — a sok időt igénylő áthajtás miatt — a vásár napján el nem szállíthatók. A panasz még indokoltabb lesz ha figyelembe vesszük, hogy már a mcssége, mindenhez értő ügyessége tetszett társainak; vig kedélye pedig még a legmogorvább öreg pátereket is felvidította. Különös volt az ő természete. Amilyen vig volt, ha másokkal lehetett, olyan szomorú volt a magány perczei- ben. Mig a többi barát kórusban imádkozta a zsolozsma részeit, neki megengedték, hogy a friss levegőn mondhassa imáját a klastrom magaskeritésü kertjében. Ilyenkor leült a kertben álló nagy tölgy árnyékába, kinyitotta imakönyvét... de tovább nem jutott az imában, mert elővették mindenütt kisértő gondolatai. Vagy talán jobb imádság volt a zsoltárok olvasásánál szemének tiszta tekintete, mely- lyel a feje felett látszó kis kék mezőre tekintett ?!... Egy gondolat bántotta mindég, egy vágy égett lelkében, s ő nem tudott megfelelni önmagának, nem tudta, hogyan és mikor elégítheti ki lelke vágyát, azt az erősen égő vágyat a boldogság után ! Megkérdezte már egy öreg atyától is, de ennek felelete sem elégítette ki szivét. Nem tudta hinni, hogy e földön nincs boldogság, nem hitte, hogy ez élet csak vándorlás s szenvedéseink tőkét képeznek az örök életre, ahol boldogságunkat majd föltaláljuk. Az ő szive közelebb kereste a boldogságot, itt szerette volna megtalálni! De merre ? ? Sokat gondolkodott ezen Pál barát, sokszor ült mozdolatlanul a tölgyfa aljában, könnyes szemekkel nézve a feje fölött látszó kék mezőre, mintha boldogsága ajtaját keresnél... legközelebbi időben a városon is keresztül megnyitandó szatmárhegyi vasút, — naponként 6—8 vagy éppen vásárok alkalmával több vonatja is, — a forgalmat be nem látható mértékben megnehezíteni, veszélyessé talán lehetetlenné fogja tenni. i Ezen előre látható bajokon óhajt segíteni a németi bizottság saját érdekei mellett, midőn indítványozza az állatvásár- rérnek a vasúti indóház teherrakodója mellé való áthelyezését. A város közönségének érdekeit egy ilyen áthelyezés legkevesbbé sem sértené, sőt azt előmozdítaná. Pénzügyi és kereskedelmi szempontból pedig határozottan előnyösebb lenne. A németi birtokosság legelőnyösebb nek tartaná, ha az állatvásártér a javasolt helyen a vasúti rakodókhoz és a Wesselényi-utcza végétől az Udvari felé vezető utak közti térségre, közvetlenül a vasúti »eherrakodó szomszédságában a Szentvér- dűlőben helyeztetnék el. A jelenlegi állatvásártér területe 16 és fél kataszteri hold. Az előbb jelzett határok közötti terület pedig 20 kataszteri hold, melyből 9 és fél kataszteri hold a város, 10 kataszteri hold pedig magános tulajdonosoké. ^Tájékozás végett kimutatjuk azon költségeket, melyek remélhetőleg szükségeltetnének a javasolt áthelyezéssel. 1. Kisajátítás és kártalanítási költség ioya kataszt. hold — 16800 négyszögöl á 3 K. 50400 K. 2. Berendezés, kutak, korlátok és épületek 10000 K. Összesen 60400 K. melyeknek évi 50/0 kamata 3020 K. A mivel szemben a régi állatvásártér értékesítésével remélhető bevétel lenne. II. Hideg téli nap volt. Sűrűn hullott a hó, magas réteget borítva a vidékre. Vad orkán játszott a föld hótakarójával: majd elsöpörte a havat, hogy kilátszott a rögös, fagyott anyaföld, majd meg olyan hó hegyet fújt az imént tiszta helyre, hogy alagutat lehetett volna fúrni benne... Erős csengetyűszó zavarta meg a Vörösklastromban, a sivitó szél egyhangú zenéjét. Mikor a fölnyitott kapun toporzékoló lovaival beugratott a szomszédos nedeczi vár öreg cselédje János bácsi, alig ismert rá a kapus fráter. Aliig bundában, ült a lovon, fején egész hóhegyet képezett sipkája, bajuszán apró jégcsapok képződtek — látszott hogy hosszú útról jött. — Mi jót hoztál ily kísérteties időben ? kérdezte a kapus fráter, miután dörmögő hangjáról ráismert János bácsira. — Nincs időm kétszer elmondani — felelte az öreg mogorván — vezessen csak fel rögtön a főnök úrhoz, majd meghallja ott tisztelendő testvérem. Odafönn aztán lihegve mondta el, hogy a fiatal nemzetes asszonynak kis leánya van, de oly gyenge szegényke, hogy sietni kell a keresztelővel, mert — ments Isten — még a nélkül találna meghalni a szegény kis ártatlan teremtés- és nem érné el örök boldogságát... A jó páterek máskor versengve ajánlkoztak a nedeczi várba, de ma bizony egyikük sem gondolt szívesen a nagy útra... Csend volt a teremben, a főnök épen azon gondolkodott, hogy kit küldjön el. 1. Vámbevétel szaporodás évenként 2000 K. minek 5%-al számított tőkéje 40000 IC. 2. Gőzmalom teleppel szemben belsőségek alakítására 18 telek, á 600 négyszögöl összesen 10800 négyszögöl négyszögölenként eladási árt számítva 2 K. 40 fíllt 25920 K. 3 Régi épületek eladásából 2000 K. Összesen 67920 K. melynek évi 5% kamata 3396 K. Az áthelyezés tehát 60400 K. befektetés vagy 3020 IC. évi teherrel szemben, 67920 K. érték vagy 3395 K. évi jövedelem állana elő. Újabb megterheltetés helyett — jövedelem szaporulat. A. jelenlegi áilatvásártérnek, a belsőségek alakitása után fennmaradó 8 hold 1200 négyszögöl pótolná a Szentvérben igénybe veendő városi tulajdont képező q1/* kataszteri hold területnek ez időszerinti jövedelmét, azért nem vétetett számításba jövedelmezőség tekintetében. A fentebbi részletes jövedelmezőségi kimutatásban csakis a vámbevétel szaporodás volna kifogásolható, ugyde tudva azt, hogy a Szamos balparii felhajtás sokkal nagyobb mint a jobbparti, tehát a hidvám bevétel szaporodásának már ez utón is elő kell állania. Nem számítva azon körülményt, hogy a jöbbparti felhajtás a vásártérnek áthelyezése folytán nagyobbodni fog, mivel a jobbparti idegen birtokosság megszabadulva a városon és hídon való nehéz közlekedési viszonyoktól inkább fogja felkeresni városunkat és nem fog a forgalom s/.étforgácsolódni a kisebb vidéki helyek vásárjaira. Nem zárkózunk el azonban azon felmerülhető kifogással szemben, — hogy azon terület melyre az áthelyezést javasoljuk — talán inkább fentartandó volna a város jövőbeni terjeszkedésére? VéleméNagyot süvített a szél, megrázta a terem ablakait, végig futott a hideg a jó barátok hátán. Pál barát szólalt meg. — Megyek én Atyám I fiatal vagyok még, kibírom a hideget akármeddig. — Menj fiam, Isten kisérjen utadon! I.. Csakhamar bundát kapott magára, lovat nyergeit Pál barát s farkasüző pisztolyt csúsztatván zsebébe elindult — keresztelni. Szembe fújt a szél, nem igen szólt az előtte ügető János bácsihoz; hiába is beszélt volna, elkapta a szél a hangot. Kisértő gondolata itt is előfogta. Hol a boldogság? Hogy lehet, hogy ha ő most megkereszteli azt a kis ártatlan leányt, hát boldog lesz, — ha netrt, elveszíti boldogságát I ? Az ég felé tekintett. Onnan azonban most nem mosolygott rá a verőfényes kékség, hanem sürü felhős sötét minden- ség rémeit látta. Csuk olykor látott egy- egy csillagott, de a szél csakhamar azt is eltakarta sürü felhőkkel, hogy még boldogságának reményét se lássa ... III. Mikor szemeit kinyitotta Pál barát, azt sem tudta, hogy éle-e még, vagy már eljutott abba az országba, melyről oly szépen beszéltek öreg társai, a boldogság hazájába. Az a kedves angyal arcz, az a Csillogó szempár, mely föléje hajolva reá tekintett, az a pír, mely a leányka arczán elfutott, midőn észrevette, hogy a beteg pap felnyitja szemeit — egészen elbűvölte Pál barátot. zabó üzlete Szatmár, Deák-tér, a városháza épületében. Készítek legjobb zabásu polgári és papi öltönyöket, reverendákat és katonai egyenruhákat. Mindennemű öltönyök saját műhelyemben készülnek. Műhelyemben csak gyakorlott fővárosi munkások vannak alkalmazva.
