Szatmár és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-08-21 / 34. szám

SZATMAR BS TIDBKB.

Apróságok.

A hegyi nyaralásról folyik a beszéd, hogy mik a kellemes és kellemetlen oldalai. Egyiknek ez, a másiknak más a kifogása.

— Minden jó volna — mondja egy nyaraló — a baj csak az, hogy a drágaság egyre nő. Húsnak, tojásnak stb. folyton emelik az árát, s ha igy halad, maholnap ott leszünk, mint a városban.

— Annál jobb — szól rá egy másik

— legalább egészen otthon fogjuk érezni magunkat.

Néhai Papp László táblai biró, mint végtárgyalási elnök ugyancsak faggatta egyszer a vádlott czigányt, hogy az illetőségét megállapítsa, de minden kísérlet hasztalan volt, mert a czigány nem tudta megmondani, hogy az a falu, a honnan való, melyik megyében van.

— Morei — kérdi végre tréfás komolysággal az elnök — de azt csak megtudod mondani, hogy a falud, melyik tömlöczhöz tartozik ?

— A beregsásihoz I — feleli a czigány nagy örömmel.

*

No csakhogy ennek is vége van I

— sóhajt Bögre ur — István király napja, a király születésnapja és 900 éves jubileum, kell egy hót mig ismét a rendes kerékvágásba juthatok.

Hanem azért, habár betegen is, ma este még elmegyek a komámhoz. Házassági évfordulóját ünnepli, illik, hogy az ember ott legyen.

*

— Ugye mondtam, mikor elmentél, hogy vigyázz magadra, mert elrontod a gyomrodat.

— Hiszen vigyáztam lelkem, igazán mondhatom, hogy az egész kirándulás alatt alig ettem valamit.

— Elhiszem, hogy nem ettél, de nem is az evésre gondoltam én, mikor intettelek.

Demeter.

HÍREINK.

— Ünnepnapok. Lobogó díszben ünnepi hangulatban, lelkesedéssel sziveinkben ünnepeltünk a múlt hét folyamán. Városunk is az ország többi városaihoz hu- Bonlóan igyekezett az ünnepélyek megölésében lényt és pompát kifejteni. Bevezetője volt a múlt heti ünnepségeknek Nagy- Boldogasszony ünnepe, a melyet a magyar katholicizmus 900-ados évfordulója alkalmával fényesen ültünk meg. Előző napon harangok zúgása jelezte a nagy napot, reákövetkező napon pedig a székesegyházban volt ünnepélyes szent mise, melyet Szabó Norbert kunanok végzett. Jelen voltuk az összes hivatalok s a templomot az áhitatos hívők Bzinültig megtöltötték. Szent beszédet Kovács Gyula tanítónő képezdei tanár tartott. 0 felsége a király 70—i k születés napját szintén nagy lelkesedéssel ülte meg városunk küzöuHiszen jól tudjuk, hogy a szépségnek milyen vonzóereje van s különösen a keltemmel egyesült női szépségnek. Otta még szebb volt most az átélt szenvedések után; vonásai megkristályozódtak, szemeiben ismét föllobogott az élet tüze s ajka pirossá- gában ott rezgett a lüktető, fiatal vér. Mintha lidércznyomástól szabadult volna meg, keble szabadon hullámzott s kéjjel szívta magába az üde léget s azzal együtt az életet.

És szelíd mosolylyal, hóditó hatalmának biztos tudatával fogadta az udvarlók seregét, akik ott röpködtek körülötte, mint a tüzlepkék a lámpafény körül. És ő meghallgatta őket. De szive zárva maradt. A kulcs még ott volt a sirdomb alatt, ki fogja azt onnan felhozni? Ki lesz oly vakmerő, hogy harczra keljen a túlvilág őrző szellemével s legyőzve a láthatatlan ellenséget, azzal együtt megtalálja a legszebb asszony szivéhez vezető utat . . .

És kivált a sokaságból egy, a ki nem rettent vissza a küzdelemtől, hanem szembeszállt szikla-szilárdan a legerősebb ellenféllel, a folyton kisértő emlékezettel. Tudta, Otta szivét a múlt emléke tartja fogva, de tudta azt is, hogy az emlékezet eme aczél- kapcsának egyszer csak el kell szakadni.

Oda állt az asszony elé, bevallotta nagy szerelmét s okos szavakkal ecsetelte előtte az életet, annak czélját s magas szár- nyalásu, költői lendülettel előadott hévteljes beszédben fejtegette előtte, hogy az élet kötelességeivel szemben megvannak a boldogsághoz is a magunk jogai.

Otta kezet nyújtott a fiatal embernek, tekintetét oda szegezve annak arczára s alig hallhatóan suttogta:

— Nem, nem, még nem lehet, kedves Elemér.

— Hónapok teltek el, Elemér megújította az ostromot s most már nemcsak

sége. Pénteken este disztakarodó volt, s a honvédzenekar vig zeneszóval, színes lámpionok mellett járta be a város fő- utczáit s kora hajnalban, f. hó 18-án szombaton pedig diszébresztővel vezette be az ünnepségek sorát. 8 órakor a városi hatóság s az össszes hivatalok a reform, templomban meghallgatták Biki Károly esperes lelkész ünnepi imáját, majd a helybeli tisztikar tagjaival egyesülve, a székesegyházba vonultak. Itt Hámon József prépost kanonok mondott ünnepi szent misét, künn pedig a székesegyházi előtti téren a honvéd helyőrség legénysége tölgyfa levelekkel ékesített szolgálati díszben szolgáltatta a szokásos disz-tüzet és zenét Az ünnepélyt u kivonult helyőrség diszme- nete fejezte be. Délben a tiszti étkezőben diszebéd volt, a melyen azonban csuk katonai vendégek vettek részt. Pohárköszöntőt hadusfalvi Ludmunn Gyula ezredparancsnok tartott s lelkes hangon a legfőbb hadúrt éltette. Szent István napját szintén hagyományos lelkesedéssel és fénynyel ünnepeltünk. 7 órakor a plébánia, 9 órakor a káptalan tartott nagy misét, az utóbbit Hámon József prépost kanonok tartotta. Szent beszédet pedig u 7 órai mise után tartott körmenet után Tóth József h. lelkész, a 9 órai mise után Bugossy Bertalan képző intézeti tanár tartott. A honvédhelyőrség miként a szombaton tartott ünnepen, e napon is díszben vonult ki Sz. István napján. A környék lakosúi közül számosán zarándokoltak el hozzánk s közel 600-ra volt tehető a besereglett bucsusok száma.

— Személyi hírek. Láng Lajos v. b. t. t. Nugy-Bánya város országgyűlési képviselője e hó 24-én választó kerületébe érkezik s Szinér-Váraljáo, Nagy és Felső- Bdnyán képviselői beszámoló beszédet tart. — Gränzenstein Béla pénzügyminiszteri államtitkár e hó 23-án csütörtökön vármegyénket szintén meglátogatja s Vetésben Szentiványi cs. és kir. kamarás földbirtokos s országgyűlési képviselőnek lesz szívesen látott vendége, kinek személyében az államtitkár régi jó barátját tiszteli. E látogatás teljesen magánjellegű s ugyanily látogatást tesz azután Márumuros vármegyében is.

— Póza Lajos üdvözlése. Név- ünnepe ulkulmából mint minden évben, úgy ez ulkalommul is az „Ezres“ Pósa bácsit, az országszerte hires gyermekkedélyü poétát üdvözölni fogja s azonkívül egy tagjával személyesen is képviselteti magát. E napon a Pósa asztalnál burátságos lukomára gyűlnek össze az író s művész-világ jeles tagjai s^ egyébb más tisztelői, hogy a minden évben Nikolics Döme aradi tisztelője által küldött pompás ménesit nagyobb szabású üonnepség köretében vidám hangulatban elfogyasszák. Az üdvözlők sorába mi is örömmel csatlakozunk s névünnepe alkalmából boldogságot és megelégedést kívánunk Pósa bácsinak I

— Dr. Fechtel János főgymn. tanár tanulmáuyutjáról vasárnap visszaérkezett körünkbe. Bejárta: Schweitz-, Belgium, Franczia és Németországot s Parisban 12 nupot időzött. Bírjuk ígéretét, hogy tapasztalatokban gazdug utjának leírásával lapunk olvasóit is gyönyörködtetni fogja. * *

szerelmet vallott, de az ismételt visszautasítástól való félelmében határozott választ követelt. Otta gyönyörködött a lázban égő fiatal emberben, de büszkesége még mindig nem engedte, hogy kimondja az igent.

— Úgy szánom önt, édes Elemér, de higyje el, hogy nem bírok önnek még most sem kívánsága szerint válaszolni.

*

Elemér nővére, Ida, a szép Otta barátnője, látva fivére bánatát, közvetítő szerepére vállalkozott. Megegyezett fivérével, hogy három nap alatt közli vele Otta elhatározását. A három nap eltelt, de válasz nem jött. Elemérből kitört a férfias önérzet s megsértett büszkeségében felkereste egy régi barátnőjét s hogy bosszút álljon azon az asszonyon, a leánynyal jegybe lépett. Most már csinálhat az az asszony, amit akar. És csinálhat is. Tizednapra távirat jött a fővárosba Elemérhez Idától, hogy este érkezik s várja a vonatnál.

Kiment a menyasszonyával. Csakhogy Ida nem egyedül jött. Vele jött Otta is, aki személyesen akarta Elemérnek tudtára adni, hogy csak vele leend boldog az életben.

Otta elhalványodott, mikor a valót megtudta, Ida pedig szeretettel megcsókolta jövőbeli sógornőjét.

. . . Úgy mondják, hogy Otta nagy beteg lett s mikor ez újabb megpróbáltatás után legelső ízben váltott szót hozzátartozóival, csak annyit mondott:

— Ilyen lelki fájdalmakat soha életemben nemszenvedtem s sohasem éreztem magamat ilyen szerencsétlennek.

*

Hiába no, az özvegy már nem feleség, hanem asszony, bizony, asszony.

— Kinevezés a honvédségnél. A m. kir. honvédelmi miniszter a in. kir. honvédség tényleges állományában 1900. év aug. 18-ával s szeptember hó 1-től számítandó ranggal a m. kir. Ludovica Akadémia tisztképző tanfolyamának IV. évfolyamát végzett növendékei közül a helyben állomásozó

12. honvéd gyalogezredhez Szomor Aurélt és Retsky Andrást nevezte ki.

_ Honvédőink u hadgyukorlatokra

vasárnap hajnalban indulnak el városunkból. A kivonulás a laktanya udvaráról történik I katona zene mellett, a legénységet a szókes- I egyház előtt imára vezénylik s tovább I folytatják utjokat a vasúti állomás felé. Különvonaton Sátoralyjaujhelyig mennek s onnan már azután gyalog teszik . meg | további utat a bérezeken keresztül, ügy honvédeink, mint a közös hadsereg tisztikara és legénysége csak szeptember hó végén érkeznek vissza hozzánk.

— Igazságügyi kinevezés. Az igazságügy miniszter Tájnel Jenő helybeli kir. járásbirósági joggyakornokot a zilahi kir. törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki.

— Uj pénzügyi titkár. A m. kir. pénzügyminiszter Hegedűs Ferencz pozsonyi péuzügyi s. titkárt a nugykárolyi kir. pénzügyigazgatósághoz titkárrá nevezte ki.

— Kinevezés. A nagyváradi posta- és távirda igazgatóság Koós Sándort a helybeli posta és távirda hivatalhoz segély dijjas gyakornok-jelöltté nevezte ki.

— Előléptetés. A ni. kir. pénügy- miniszter Kemény Alajos kir. pénzügyigaz- gatót magasabb fizetési osztályba léptette elő.

— Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Székely Mária oki. kisdedóvónőt a nagy-somkuti állami kisded- óvodához kisdedóvónővé nevezte ki.

— Esküvő. Vasvári P. Antal kir. törvényszéki hivatalnok tegnap kötött házasságot Balatonfüreden Bohutinszky Irma

I kisasszony nyal, özv. Bohutinszky Józsefné nyug. kir. főerdész özvegyének szép és I kedves leányávul.

— Gyászhir. Részvéttel vettük a következő lesújtó gyászhirt: Alólirottuk fajdalomtól megtörtén tudatják, hogy a legjobb hitves, anyn, nagyanya és testvér nagy- enyedi Gillyén Józsefné hilibi Haller Mária, f. hó 20-án, d. u. 5 órakor, életének 60-ik, boldog házasságának 31-ik évében hosszas szenvedés után csendesen elhunyt. A megboldogult hült teteme f. hó 22-ón d. u. 4 és fél órakor fog u rom. kath. sir- kertbe néhai édes atyja hamvai mellé örök nyugalomra elhelyeztetni s halhatatlan leikéért az engesztelő szent mise-áldozat 23-án reggel 7 órakor a székesegyházban a mindenek Urának bemutattatni. Szatmár, 1900. augusztus 20. Áldott legyen emléke 1 Id. Gillyén József férje, ifj. Gillyén József és neje Dezső Bella, Gillyén Sándor és neje Hallósy Pálma gyermekei. Legifj. Gillyén József, Gillyén Lili unokái. Haller Rezső, Haller Károly, Haller Otto, Haller Róza özv. Berger Ferdinándné testvérei.

— Egyetemi ifjak tánczvigalma.

A Szatmár hegyen nyaraló egyetemi ifjak karöltve a városi fiatalság több tagjával kedélyes kis nyári tánczvignlmut rendeztek szombaton este a szatmárhegyi vasúti állomás várótermében. A fiatalság fáradozásának meg volt az óhajtott szép eredménye, amennyiben városunk jelenleg szatmárhegyen nyaraló szépséges asszonyait s leányait sikerült egy díszes csokorban egybegyüjteniök. A mulatság igen élénk és fesztelen volt. A táncznak nem volt se vége se hossza s a kedélyes társaság reggelig maradt együtt vidám hangulatban. A jelenvolt asszonyok névsorát a kvetkezőkben adjuk : BakóLajosné, Bakó Ignáczné, Dr. Bukcsy Domokosáé, Bősz- nay Istvánná, Bakó Józsefné, özv. Böszörményi Zoltánné, Benyovszky Pálné, Hérmán Mihály - né, dr. Hulász Lujosné, Hrabovszky Eudréné, Jeuei Györgyné, Katona Józsefné, Keresztes Andrúsne, ifj. Keresztes Eudréné, özv. Keresztes Sándorné, Koós Györgyné, Kótay Pálné, Lengyel Imréné, Liitcczky Éndréné. özv. Literáty Elekné, Unger Gusztávné, Vajtty Károlyn | Leányok pédig 1 következők voltak jelen: Bikó Giziké, Benyovszky Viola, Dezső Ilonka, Jeney Erzsiké, Mariska és Klára, Katona Annuska, Keresztes Gizella, Koós Olga és Otillia, Lengyel Angela és Olga, Literáty Erzsiké és Ilonka, Litteczky Margit és Erzsiké Mohó Margit és Auuuska, Unger Lujza és Margit.

— Áz iparos olvasó-kör mulatsága. Szépen sikerült tánczmulutságot rendezett e hó 19-én az iparos olvasó-kör saját helyiségeiben. A s/.ines lampionokkal s virágfüzérekkel díszített nyári-helyiség kellemes benyomást keltett a mulatságra érkezőben s I szép háziasszonyok s leányok sürgő» forgó serege szintén érdekes látványt nyújtott. A mulatságot rövid műsor előztemeg. Kótai Lajos a kör elnöke egy humoros elbeszélését olvasta föl, Kótay Muriska czimbalmon, Szimo- nisz Ilonka zongorán szebbnél-szebb magyar számokat játszottak sugy | zene-játék mint a Hérmán Margit által előadott vigmonolog zajos tetszésben részesültek. Műsor végeztével a fiatalság Oláh Feri zenéje mellett

tánezra perdült, a társaság többi része pedig teritett asztalokhoz ült, s általában egész est folyamáu vidám hangulat uralkodott. A házias ellátás ez alkalommal is kitünően bevált s úgy a kiszolgálás, mint a pom pás ételek és italok kifogástalanok voltak. Jövedelem is volt szépen, a bevétel meghaladja az 1000 koronát, a melyből » kiadásokat leszámítva, külön 400 korona a tiszta jövedelem, mely a kör szükségletei-' nck fedezésére szolgál. Talán mondanunk i8 felesleges, hogy a kedves mulatság kivilá- gos-kivirradtig tartott.

— Szóbeli végrendelet. Néhai Papp László kir. táblai biró halála után az örökösök erőssen kutattak, vun-e végrendelet, de ilyet nem találtak. Most aztán fordulat állott be a dologban, mennyiben u hagyatéki bírósághoz egy szóbeli végrendelet nyujfutott be, a melyet Avas-Újvárosban tett az örökhagyó S. Grósz Áron, Glücksmann Vilmos és neje és Grósz Soma jelenlétében s a tuely szerint a vámfalvi birtokát és | készpénzét unokahugának Papp Arankának hagyományozta. A végrendelet tételére ugyanis az indította, hogy a jelzett alkalommal hirtelen rosszul lett, s midőn aztáu baja nem történt megigértette a tanukkal, hogy erről az ő életében senkinek nem szólanak.

— Iskolai értesítés. A beiratások

u helybeli róni. kath. fiú népiskolában az 1900—1901. tanévre szeptember 1., 3., 4. és 5-én történnek d. e. 8 órától 11 és fél óráig. Felhivatnak a szülők és gyámok, hogy iskolaköteles gyermekeiket ezen idő alatt Írassák be, mert ezentúl csak igen fontos okok alapján vehetők fel. A növendékek s az 1868. népoktatási törvény 4. §-a értelmében még meg is birságoltntnak a késedelmező szülők. A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember 6 án leend s az nad délután kezdetét veszi | rendes tanitás. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 1878. márczius hó 31-én 7280. szám alatt kelt leiratában tudatja, hogy csak azok tekinthetők tanköteleseknek, kik 6-ik életévöket a polgári év szeptember haváig betöltik. Ugyanezért minden, az első osztályba beírandó tanulótól megkivántutik, hogy életkorát, születési bizonylattal igazolja. E születési igazolvány a plébánia hivatalban díjmentesen állíttatnak ki. Beiva- tási díjul minden r. kath. növendék 4 korona 30 fillért, más vallásunk és a vidéki szülők gyermekei 8 korona 30 fillért fizetnek. Szegényebb sorsú szülők gyermekeit az iskola igazgatója a beirutási dij fizetése alul felmentheti. Ä 30 fillér dijat azonban az ilyeneknek is meg kell fizetniök. Az idegen iskolából jött tanulóknak végzett tanulmányaikról bizonyitványt kell felmutatnak, de ha a tanítótestületnek ez iránt esetleg kételye volna, a miniszteri utasítás 5q. szakasza értelmében felvételi vizsgálatnak kell magokat alávetniük. A javító- és magánvizsgálatok tv beiratás tartama alatt, fognak megtartatni. Szatmár, 1900. évi augusztus bó 19-én. Az igazgatóság.

— Posta- és táviró-kurzus. Október

elsejétől a budapesti posta- és távíró elnök- igazgató hat hónapi knrzust nyit posta-, táviré- és távbeszélő-kezelési szolgálatra alkalmazandó posta- a» és távíró-segédtisztek kiképzésére. A gyakorlati tanfolyamok a következő városok posta- és táviró hivatalainál nyílnak meg: Kecskeméten, Selmecbányán, Iglón, Miskolczon, Brassóban, Maros-Vásárhelyt, Aradon, Debrec/enbeu, Keszthelyen, Mohácson, Érsekújváron, Zsolnán, Sékes- fehévárott, Szombathely, Pancsován, Újvidéken, Eszék-Felsővárosban cs Zimonyban. Hallgatókul a kurzusra fölvesznek: elsősorban igazolványos katonai altiszteket, azután azokat, akik posta-mesteri vagy kiadói minőségben szolgáinak, továbbá akik a gimnázium, reáliskola, vagy polgári iskolai negyedik osztályát elvégezték. Mindezektől megkívánják, hogy életkoruk tizenhat évtől harminezöt évig terjedjenek, magyar állampolgárok legyenek, magyarul, illetve horvátul tudjanak, előéletük feddhetetlenségét bizonyítsák és testi alkalmatosságukat a posta- és tavirószolgálatra hatósági orvosi bizonyit- ványnyal igazolják. A kurzus hallgatói busz koronát fizetnek, kivéve az igazolványos altiszteket. A tanfolyam szabályszerű bevégzése és a szakvizsgálat letétele után a hallgatókat fölveszik mint posta- és táviró- 8egédtisztjelölteket és az üresedéshez képest kinevezik őket. Akik a kurzust végezni akarják, folyamodványaikat szeptember 15-éig a tanfolyam helyére illetékes posta- cs táviró-igazgatóaágánál nyújtsák be és pedig akik már közszolgálatban vannak, fölöttes hatóságuk utján, a többiek pedig az illető főszolgabíró vagy polgármester követitésével.

— Nyári mulatság. A mátészalkai Schwartz Mór gyártelepének betegsegélyező pénztára saját alapja javára 1900. augusztus hó 25-én | Hungária szálloda nyári helyiségében zártkörű tárczestétyt rendez.

— Fátyol Józsi hires megyei zenekara ma a „Károlyi-ház“ kerthelyiségében, rossz idő esetén teritett asztalok mellett a kávéházban zene-estélyt tart. Felhívjuk a n, é. közönség figyelmét.