Szatmár és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-14 / 33. szám
SZATMAB ffS VTPSKK szellemben fog felírni az országgyűléshez. Következtek a szabadság iránti kérvények. Hármán Mihály polgármester, Békéssy Géza árvaszéki tanácsos, dr. Vajay Károly tiszti főügyész, Fe- renczi János ellenőr és Koós Gábor kiadó részére 4—4 heti szabadságot közgyűlés megszavazott, ellenben Fo- garasi József és Gönczy Béla rendőrtisztek hasonló kérését nem teljesíthette, miután a főkapitány jelentése szerint a felhalmozott teendők miatt lehetetlen ezen két erőt nélkülözni. Legutolsó tárgy volt a Czigler Zsuzsánna bábaoklevelének kihirdetése, mely csendes mosolyt varázsolt a komoly városatyai arczokra s ennek hatása alatt oszlott el a közgyűlés. Pillanat felvételek Carls- badban. A Szatmáriéi mintegy 1200 kilométerre fekvő világfürdőbe a mai gyorsvonat közlekedés mellett rövid 24 óra alatt el lehet jutni. — Mint speczialitás felemlíthető, hogy Prágától Carlsbadig — körülbelül P.-Ladánytól — M.-Szigetig megfelelő hosszú utón a vonat egyáltalában nem áll meg. Az ut Csehországban nem nyújt semmi különöst, röviden jellemezve : lépten- nyomon gyár és vár. Az utazás elég kényelmetlen, amennyiben a vonatok mindig zsúfolva vannak s nem kell csodálkozni azon, ha Bécsben ököllel szőrit magának mindenki u'at a direct kocsihoz, mert a későn jövő a folyosón rekedhet. Prágában reggeli 6 órakor ismét harcz a reggeli kávéért, amely olyan rossz, hogy otthon ugyancsak nagy patáliát csapnánk, ha asszonyaink ilyen itallal traktálnának. Itt ez is jó. Carlsbadhoz közeledve a minden tekintetben figyelmes kalauz megszámlál bennünket és podgydszainkat, hogy oda érkezésünk alkalmával azonnal megmond hassa, hogy hány hordár álljon rendelkezésre. „Zvanzig Träger“ kiáltja el magát és erre azonnal megrohanja a kikiáltott számú hordár sereg vonatunkat s rövid pár perez alatt kiüriiik a vonatot. Megjegyzendő, hogy a hordárok itt katonai fegyelem alatt állanak egy „hordár biztos“ vezérlete alatt. Ugyanez a rend a bérkocsik körül és ennek köszönhető, hogy rövid idő alatt — minden zaj és baj nélkül száliittatik el a saison alatt mintegy 50000 re rugó vendégsereg. Carlsbad egy világ-város, amely a vad természetbe úgyszólván befurakodott. A szűk — némely helyen alig 80 méter szélességű — Tepla völgyben gyönyörű palotasorok emelkednek, nem csekély technikai nehézséggel felépítve amennyiben az épület egy része a sziklába van vájva, és az udvari szobákban már bekandikál a fenyő. Az utczákon hullámzik a szélrózsa minden irányából összeseregleti embertömeg. Amerikai, angol, francia, orosz, német, magyar, persa, török a világ minden nemzetének polgára ott sétál békességben egymás mellett, felpoharazva és „műhlbrunnját“ vagy „sprudeljét“ szopogatva és a fényes kirakatokat szemlélve. A legellentétesebb rangú és vagyonú emberek, de összeségében a dologtalanság közös vonásával. Már reggel 6 órakor mindenki talpon van és türelmesen beáll a „gänsen- marsch“-ba, hogy ideje korán juthasson gyógyitalához. Ez a menet páratlan a maga nemében. Ebben a sorban nincs sem rang, sem vagyoni külömbség. Itt, — mint a törvény előtt — mindenki egyforma. Ha elébb jön a szegény kaftános lengyel zsidó elébb töltik meg a szép kutas lányok poharát, mint a dúsgazdag grófét. Es ez ellen nincs appelláta. Megy is minden mint a karikacsapás, a legnagyobb rendben hosszú 400—5000 méterre terjedő kettős sorban és senki sem zúgolódik, ha némelykor csak fél óra alatt jut czéljához. Emlékeztet ez a menet a franczia négyes „séta jobbra“ részletéhez a/zal a külömbséggel, hogy itt a colon száz méterekre terjed és párunkat nem választhatjuk kényünk-Ked- vünk szerint, hanem rá kell bíznunk a véletlenre. Ha kedvez a szerencse Küry Klára szomszédságában tölthetünk egy félórácskát, ha pedig mostoha a sors vágy egy piszkos törököt vagy egy vállfüzőbe sajtolt mátrát kaphatunk uti-társul. Kávéházak, vendéglők mindenütt zsúfolva. kivétel nélkül számozott női kiszol- gáláss'il. Nekünk férfiaknak ez meglehetős drága mulatság, de „honny sóit, qui maly pense“ mert példásan erkölcsösök ezek a számozott kis cseh pimaszok, csakhogy, az embert a tringeld nagyságához mérten becsülik. — Minden ház egy hotel. — | A A dúsgazdag házi-ur a saison alatt bérbe adja 3—4 emeletes házát és ő maga családjával ez időre a padlásra költözik és a legnagyobb gonddal szolgálja lakóját. Télbe aztán elmegy Abázziába vagy a Riviérára és kiszolgáltatja magát úgy a mint ő azt tette nyáron át. A carlsbadi háziúr a saison alatt nyájas, előzékeny és liberális télen át szájhős, pártvezér és antisemita. Az angolok és amerikaiak dominálják itt á teret, de azért lépten-nyomon cseng a magyar szó és folyik — a magyart ismertető seccessiós kalábria. Hangos megjelenésükről ítélve uzt hinné az ember, hogy a magyarok képezik a vendégek legnagyobb részét pedig a hiteles curlista szerint qlig 7#/0-a az összes idegeneknek. Hazánk notabilitásai közül itt van Fehérváry báró honvédelmi miniszter, Markus bpesti főpolgármester, Tisza László, Fáik Miksa és a mi képviselőnk Chorin családostól. A szatmáriak szokatlan nagy számban jelentek meg. Annyi az ismerős, mint akár a Deák-tér A—B. vonalán vagy a mint Marczi bátyánk mondja: akár a Kossuth-kertben katona-zene alkalmával. Mesés az a költekezés, a mi itt folyik a vagyonos osztály részéről. Egy broklyni kereskedő, aki mellesleg mondva 24 fogatot tart, amelylyel a nála vásárion árut naponkint hazaszállítja __ meg van elégedve, ha 10,000 frtnal a fürdőzés többe nem kerül. És a carlsbadiak értenek hozzá, hogy a jankee kevesebbet ne költsön. Husztól-száz forintig űzet na - ponkint lakásért a „Pupp szállodában es ott étkezik, a hol nincs ármegjeloles az étlapon... ... ___< Hogy a sétálók meg ne unják magukat arról gondoskodnak az „Alte Wiese kereskedői csodás kirakataikkal. Amit az ipar ás képzőművészet terén emberi alkotás elérhet, az ott minden concentrálva van. Négyezer forintos porczellán vázák, kétezer forintos szőrme nyakbavalók, ezer forintos csipke kendők mesés áru brillantok, specziális szerkezetű órák, remek festmények, horribilis áru női toillettek stb. stb. Van is bámulója a remek — még a legkényesebb műizlést is kielégítő műtárgyaknak és akad is vevője nem egy, jóllehet, hogy a szemlélők nagyobb része azzal a gondolattal távozik a fényes kirakatoktól, hogv : »nézlek, nézlek de hiába nézlek stb. A lóverseny hivatalos programmja. A szeptember 16-ára tervezett lóverseny a katonai hadgyakorlatok miatt 2 héttel elhalasztatoit. A szeptember hó 3o-án vasárnap tartandó lóverseny hivatalos programmja a következő : I. Mezőgazdák versenye. Dij: 200 korona; ebből 120 kor. az elsőnek, 60 kor. a másodiknak, 2o kor, a harmadik beérkező, lónak. Táv.: kb. jóoo mét. — Futhat minden Szatmárnémeti szab. kir. városi és Szatmárvármegyei földmivelő kis gazdának tulajdonát képező 3 éves és id, lova, Nyereg nélkül lovagolandó. Nevezés még a verseny napján is elfogadtatik. — Tét nincs. II. Idegenek versenye. Szatmárnémeti szab. kir. város dija 800 korona a győztesnek ; második ló a tétek összegét nyeri; 3-ik tétét merni. Nyitva 3 éves és id. belföldi lovak részére, m lyek 1899/1900. években 1800 korona ért. versenyt nem nyertek. Lov. urlovasok vagy katonatisztek által. Táv. 2000 m. Legalább 2 különböző tulajdonos lovának kell indulni, hogy a dij kiadassák. Teher: 3 év, 60 kg., 4 év, 63 kg., 5 év, és id.-nek 65 kg., telivéreknek 7 kgr, több; minden 500 korona össz- nyeremény után 1 kgr., több halmozva 5 kgrig. Tét.: 20 korona f. v. f. Nevezési zárnap szeptember 22. ILI. Hölgyek dija. Dijak: I-sö dij 400 korona ért., I[-ik dij 100 korona ért. tisztelet dij. Sikverseny, nyitva Szatmármegyé- ben nevelt 3. év és id. Szalmármegyei Gazdasági Egyleti tagok tulajdonában levő félvér lovak részére, lov. urlovasok katonatisztek, vagy Szatmármegyei Gazd* Egyesületi tagok, illetve utóbbiak fi •' által. Táv.: 1600 méter. Teher: 70 kgr., 3 év.-nek 5 kgr kevesebb. Tót: 10 korona f. v. f. Nevezé.-i zárnap szeptember 22. IV. Tenyósz verseny. A nagyméltóságu földmivelésügyj m. kir. miniszter ur dija 1000 korona- ebből 800 kor. az elsőnek, 200 korona á másodiknak. Legalább 4 különböző tulajdonos lovának kell indulnia, hogy a dij ki- adássék. Vadászverseny. Szatmérmegyei birtokosok tulajdonát képező Szatmármegyé- ben nevelt 4 év. és id fél vér tény ész 10. vak részére, lovagolva urlovasok, katona- tisztek, vagy Szatmármégyei Gazd. Egyesületi tagok illetve utóbbiak fiai által. Táv.: Körülbelül 4000 m. Teher: 75 kg., 4 év-nek 5 kgr. kevesebb. Tét: 20 korona, f. v. f. Nevezési zárnap szemtember 22. V. Akadály verseny. Dij: 500 korona, az Urlovasok Szövetkezetétől, 3oo korona adva a Magyar Lovaregylet által a földmivelésügyi mi- niszter által, engedélyezett subventióból; összesen 800 kor. készpénz a nyertesnek. 2-ik ló tétek összegét nyeri, 3 ik ló tétét menti, — 4 éve.s és id. belföldi lovak részére, melyek 1899—1900. évben 1700 korona ért. versenyt nem nyertek. Legalább 2 különböző tulajdonos lovának kell idulnia, hogy a dij kiadassék. Táv.: körülbelül 4ooo m. Teher: 4 év. 65 kgr.. 5 év. 75 krg., 6 év. és id. 75 kur. félvéreknek 5 kgr. engedmény. Minden akadály versenyben nyert 5oo korona össznyeremény után i kgr. több halmozva 8 krgig. Csak urlovasok lovagolhatnak. Tét: 20 korona, f. v. f. Nevezési zárnap szeptember 22. Általános szabályok. 1. Az Írásbeli vagy távirati nevezések Poszvék Nándor vm. gazdasági egyesületi titkárhoz (Szatmár, Rákóczi- utcza 33. szám) intézendök, s utóbbiak 48 óra alatt Írásban megerősítendők. 2. A nevezés alkalmával a ló kora, színe, neme, leszármazása valamint viendő terhe bejelentendő. 3. Tétek nevezéssel egyidejűleg ugyancsak a fenti czimre beküldendők. 4. Nevezési záridö szemtember hó 22. esti 8 óra. Verseny bizottság : Elnök : Domahidy Sándor. Titkár: Poszvék Nándor. Igazgatóság: Domahidy István, Hér- mán Mihály, Kende Zsigmond, Ludmann Gyula, Magyar Elek és Nagy László. Folytatás a mellékleten. a szives. Csak azt tudja elképzelni, hogy mily lelki tusát állott ki ez a szerencsétlen teremtés, a ki tudja, hogy mily testet s lelket egyaránt sorvasztó állapot az, ellentétbe hozni a szivet az ésszel, mily őrjítő, lenyűgözni emberfölötti erővel a szív szavát s diadalra juttatni az érzelmek felett a hideg, számitó észt... S a leány elővett egy férfi arczképet, mintha attól akarna tanácsot kérni. Egy fiatal ember arczképe volt az. Valami ördögien rut kép. Erős, szúró, hideg szem, mely nem szerelmet, hanem félelmet áraszt s arczának minden része külön- külön valami borongósan visszataszitó volt, mégis egészében egy olyan jelenség, mely lebilincsel, magához ragad. A szája szélén ült valami érzékies, szerelmes vonás, mely lebilincselte a nőket, a mely mintha mondani akarná: jer csókolj meg, hiszen ez az igazi boldogság. Nézte, nézte merőn, hosszasan azt az arczképet, mintha szuggerálni akarná távolból annak az eredetijét — meg akarná tőle kérdezni: mit szólsz hozzá, legyek okos ? A kép felelt neki. — Márthám édes szerelmem, én nem vehetlek el, szetetlek s szeretni foglak, de vannak kötelességeim, melyek lenyűgözik bennem a szív szavát. Lásd van egy szegény özvegy anyám, három neveletlen testvérem, ez az én családom, ennek a gondja az én gondom, ezek lerántanak az illúziókból, kényszerítenek, hogy szakítsak a szerelemmel, éljek nekik — boldogtalanul. Menj férjhez az öreg orvoshoz szépségesen szép, angyalian jó Márthám, csak egyet kérek, hogy a lelkedet, szűzi szivedet hadd meg nekem j ennyit adhatsz annak az embernek, ki téged nagyon szeret | éretted nagyon szenved. 3Elhatározta tehát, hogy okos lesz. Igen, férjhez megy az öreg orvoshoz részvétből sajnálatból, a szivét, lelkét pedig odaadja annak, kinek ehhez egyedüli jussa van: az Ideálnak. Ki mondja az igent bátran, ridegen s fölteszi magában, hogy nem üz játékot az esküvel s ha az ördög volna is az kinek szavát s vele együtt kezét adja, megfogja azt becsülettel tartani s azt a nevet, a melyet az öreg orvos vele megoszt viseli tisztán, becsülettel. Erősnek érezte magát, erősnek daczolui a fiatal természettel, a szerelemmnel s azt hitte, hogy az a hideg szó, az az igen, oly erővel bir, hogy diadalmaskodni fog a szív feleit. Szegény, ábrándos- Márthám, ki-azt hitted, hogy ahhoz a nagy lépésh z a házassághoz elegendő a részvét, a sajnálat. Igen mert nem tudtad, de honnét is tudhattad volna, hogy az az erős kötelék, mely egy egész életre szól, csak akkor nem lesz terhes bilincs, ha a szerelem visz bele, de kölöncz, sorvasztó-teher, ha a részvét* a sajnálat a rugó, az indító ok. Nem volt senkid a ki ezt megmagyarázta volna neked, mert az az önző, rideg profeszor, az ő idétlen, beteges szerelmével, hogyan is világosított volna fel erről téged szegény szerencsétlen kis Mártha.... 4. Mártha igent mondott a tanárnak. Oh még az a fenséges zenéjü Mendelsohn „Nász-induló“ is szomorúan hangzott, mikor esküdtek s mikor Mártha kimondá a nagy szót, mely egész életre egy férfihez köti. Nem ült az oltárkép felett a kobold Ámor, azzal a kielégített mosolylyal, melyet az öröm okoz nála, hogy két fiatal szerelmes, a házasság szent kötelékében egy testté, I egy lélekké egyesült, hanem ott állt, vágy- * telt szemekkel a sátán, nem szarvakkal a fején, hanem testhez simuló redingotban, az az ördögien rut s mégis veszedelmes férfi, kinek arczképét olyan hosszasan nézte Mártha, ott állt az Ideál, mintha csak mondani akarná: a szived, a lelked nálam maradt, eljössz még utána hozzám. 5Mártha görcsösen ragaszkodott hozzá, hogy megtartsa szavát. A mindennapiság- ban akart szórakozást, feledést keresni, cl- tompitani szivét, elfeledni a múltat. Igen, szegény Mártha te azt hitted, hogy a hit malasztjával, emberi szóval meglehet tagadni viruló fiatalságodat, meg ifjú véredet s át lehet egy életet élni kielégített szerelem nélkül. Mily korán láttad, hogy gyönge vagy s mert nem találtad fel a házasságban azt a mit reméltél, miről leánykorodban ábrándoztál a misticismust, a tartalmat, a mélységet. Hajtott űzött a szomjas vágy, kergetett fiatal forró véred oda, a hol elhagytad a szived s elmentél utána, nem hogy visszakérd, hanem hogy ott hagyd azt is, mit férjednek az esküvővel lekö- töttéll. 6. Szeretője lett Mártha az Ideálnak. És ekkor már nem gondolkozott. Nem törődött a világgal, melyet bosszantott a fiatal asszony vakmerő, emberi törvények által tiltott szerelme, nem törődött az esküvel, nem azzal a betegesen szerelmes öreggel, ki mindenki kaczagására boldog férjnek nevezte magát s karjaiba veié magát annak, akit testtel és lélekkel szeretett — az Ideálnak. Élvezte a szabad gyönyöröket, mámorosán itta a szerelmet, melynek ilyen titkos kielégítése halálthozó s ő látta közeledni a biztos véget, látta,' hogy ez a gúnyos játék kiderül s akkor nem marad más hátra. mint a mindent kiegyenlítő örök nyugalom — a halál. 7Mártha kaczérkodni kezdett a halállal. Elképzelte magának, hogy mily gyönyör lehet vele az Ideállal meghalni, egy utolsó édes ölelés, egy utolsó forró csók után. Beteges képzelődésévé vállt, hogy a tragi- cumnak, a földi igazságszolgáltatásnak be kell következnie, a természetellenes, öngyil kos halállal. 0 élt és szeretett. Megtudta, hogy mi a mámor, mi a gyönyör s ez elég volt egy életre. 8. Még egyszer, utoljára elment hozzá. Aztán sohasem jött ki többé. Mosolyogva feküdtek egymás mellett, élettelenül, holtan, mikor rájuk találtak .........* * * Oh ti bűbájos, szép, ördögies, illatos asszonyok, kiket a teremtés gyöngyeiként forró szerelemre alkotott, gondoljátok-e, hogy mily szeszélyes játékot űztök a természet örök törvényeivel s az igaz szerelemmel, midőn szerelem nélkül odadobjátok magatokat egy öreg kiszáradt legény porverz házassági szerelmének ? Oh nem, ti nem gondolhattok erre, csak miután megtettétek érzitek, hogy a természettel, a vérrel daczolni lehetetlen, hogy a szívnek követelései vannak, melyet ki kell elégíteni, a becsület, az élet árán is. De ki tudná megmondani, hogy nem bölcsen alkotta meg a fenséges természet igy, hogy örök, veszélyes harezra késztet a szépért, ki tudná megmondani, hogy Jgy* vagy úgy van-e jobban, csak azt látjuk, azt érezzük, hogy mindannyiunk felett diadalmaskodik az örök szerelem, mely élni fog, mig ember s mig ilyen angyalian szép illatos, kívánatos asszonyok lesznek e földön. Castm*•
