Szatmár és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-07 / 32. szám
SZATMAR SS VIDÉKE1895-ben Tankóczi Gyula titkár az egylet megalakulása óta a legtöbb tevékenységet kifejtett tagja választatott meg elnökké. Legelső körhelyiségünk az Eötvös- utczai Kováts Gyula-fele házban volt, melyet Herman Minály elnök ajánlatára béreltünk ki évi 600 írtért. 1893-ban költöztünk a Rákóczy-utczai helyiségbe; előbb a régi igazgatói lakásba, mely most papilak s azután az átalakított szomszéd házba, melyet f. évben hagytunk el. Az elmúlt g év alatt tartottunk kö- rülbelŐl 30 felolvasó estélyt, minden évben nyári és téli tánczvigalmat, kugliversenyeket, hazafias összejöveteleket s gondunk volt arra hogy ünnepek alkalmával körünk tagjai testületileg menjenek el az isten házába I Két nagyobb veszteségünk volt; az első Tereh Lajos buzgó alapitónk halála,ra másik talán örökre pótolhatatlan veszteségünk: Tabajdi Lajos elköltözése volt I Most midőn ez ünnepélyes perczben meggyuj- tám a kegyelet szövétnekét egy pillanatra, azért tevém, mert érzem, hogy ők most is itt vannak s velünk örülnek a munka sikerén I 1894-ben s később 1896-ban megki- sérlettük erőinket egyesíteni egy régibb s ismertebb hasonló czélu egyesülettel— fájdalom — sikertelenül. Elég korán beláttuk, hogy nehezen fogunk olyan bérelt helyiséghez jutni, mely a mi czéljainknak mindenben megfeleljen. S igy ezelőtt két évvel egy merész vállalkozásra szántuk el magunkat : házat szerezni minden áron 1 Hogyan is tehettük volna ezt a magunk szegénységében, ha nincs mögöttünk egy nemes, áldozatra mindig kész, czélja- inkat méltányolni tudó közönség?! Vállakózásunk merész volt, de nem irreális I Körülbelől 4000 korona készpénz tőkéhez hívtuk a közönség támogatását 10 koronás nem kamatozó részvények jegyzésével, melyből 700—800 drb. máig már jegyezve van s a fennmaradó rész jegyzése pedig állandóan tart. Mihelyt egyéb terheinktől megszabadulunk, évi jövedelmeinkből ezen részvényeknek sorsolás utján való visszaváltását megkezdjük; ámbár részvényeseink ®/1#-ed része azon határozott kijelentéssel jegyzett, hogy a visszaváltásra nem tartanak számot; az yi0 része pjdig nem mondott semmit! Fennebb elsoroltam, hogy mennyire közelítettük meg a czélt. Hát bizony az még messze van s úgy lehet, vannak, kik azt vélik felőlünk, miszerint a semmittevést a lázas tevékenység színében akarnánk bemutatni I Nemi Egeket verő sikereket nem értünk el s talán nem is fogunk elérni soha; de körünk fennállása óta az iparos ifjúság nagy része, mely addig csak a korcsmái szórakozást ismerte: ma már szívesen olvas könyvet, lapot; gyönyörködni tud az előadó művészetekben : énekben, szavalásban, kisebb színművekben s ezekben gyakorolta is magát. Megjelenése pedig ildomosabb, mint egy évtized előtt. A múlt év végén pedig egy ipari szakban megkezdtük a szaktanitást a Szőllősi e. tag előadása mellett, mit nagy érdeklődés kisért. S most midőn alkalmas helyünk mindenre inkább van — ha módunkban lesz s kellő támogatásra találunk — megkezdhetjük más szakokban is a szakműveltség terjesztését, és az általános önképzést. Mielőtt befejezném mondanivalóimat, egy váddal akarok leszámolni. Megrovást kodott, mert a bölcsészt rajongóan szerette és nélküle nem tudta elképzelni, hogy él majd. Az ifjú haza utazása előtt egy pár nappal Mariska igy szólt hozzá : — Károly édes, most már mi lesz velem ? Nélküled nem lehetek el, vigy engem is magaddal I Te kis bohó — szólt a bölcsész — hogy gondolhatsz ilyet, majd ha tanulmányaimat elvégzem és lesz kenyerem, akkor elviszlek még akaratod ellenére is. — De nem, én félek, hogy te nem jössz vissza Pestre és akkor mi lesz velem ? Tudod mit Károlykám? hadd abba a tanulást nézz valami kis állás után és keljünk egybe. — Ha-ha-ha nevetett Károly — ugyan te kis bohó, hát hol, meg miféle állást kapnék én most hirtelené'-en ? De meg atyám is van, ki ebbe nem egyezne bele. Légy türelemmel kis Mariskám, eltelik a hátra levő idő és akkor jó állásom lesz. Egybekelünk és mi oly végien boldogok le szünk. A bölcsész némileg megnyugtatva szép imádottját, később búcsút véve tőle hazautazott szeretett szülőihez. Az atyja tudatta vele, hogy jövőre nem megy vissza Budapestre, hanem újra az x —i egyetemre fog beiratkozni. Ezen kijelentés, melyhez atyja híven ragaszkodott a fiatal bölcsészt váratlanul és mélyen sujtá, annál is inkább miután minden kísérletezése, hogy atyját rideg szándékáról lebeszélje, sikertelennek bizonyult. Végre aztán a szomorú hirt tudatta Miriskájával is, ki végtelen fájdalmában majdnem megőrült. hallottam ugyanis azért, hogy mi vezetők casinot csináltunk a körből! Ez igaz! Csakhogy a kaszinó nem csak azért van, hogy legyen hol inni, sőt egyáltalán nem is kell innil De a kinek pénze is van, kedve is .van az ezelőtt is elment mulatni avval a különbséggel, hogy még a mulatóhelyekben sem válogatott! Ha pedig itt akar valaki mulatni: az bizonyos korlátok közt van megengedve, mint minden casinobanl Tehát ezért nem vád, hanem inkább elismerés illetné azokat, kik az iparos ifjak ügyét önzetlenül évek so- során át vitték a közművelődés felé! Mig városunk s részben hazánk társadalma őszinte lelkesedéssel hozta pénzáldozatát, mi is áldoztunk nemcsak pénzben, de verejtékes munkában is. S mig állandó „Otthonunk“ tető alatt van, munkánkról nem mondhatjuk el, hogy be van tetőzve I Uj alapokon dolgozunk — megújult erővel. S bár minden nap uj terhet jelent minekünk: nem adjuk fel a küzdelmet 1 Hisszük, hogy városunk nemesen érző társadalma fokozottabb mértékben fog érdeklődni ügyeink iránt s segítségünkre leend azon nehéz munkánkban, hogy egy jól ne veit, becsületes, értelmes iparos osztályt adjunk a jövendő Szatmárnak I Szivemből mondok hálát közönségünk áldozatkészségéért s kívánom, hogy az ,Iparos Otthon“ valósággal tűzhelye legyen az iparosoknak, virágozzék és fejlődjék mind az időknek végeiglen I Az Iparos Otthon felavatása. Anarchistának könnyű lenni, sok mindenen kívül csak egy kis halálmegvetés kell hozzá. Riporternek lenni — ez rossz v’égzet! Itt nem használ a halálmegvetés, itt czikk kell mindenáron, pláne ha olyan nyakas szerkesztője van egy lapnak, mint Fejes dr. A bálrendezőnek minden öröme, hogy bál után nyugszik babérain. — Mi csoda dupla szerencsétlen ember az, kinek rendezni is és referálni is kel 11 Kérem méltóztassanak megmondani, hogy én szerencsétlen riporter, hogy..n dicsérjem fel, mint szereplőnek a magam bokros érdemeit? Ilyen fejetlenség nemcsak a Fejes lapjánál fordul elől De fecsegésemért nem fizetnek s mert élnem nekem is kell igy átmenet nélkül forditom rá az írás sorát a mi Otthonunk felavatására. A SzÖllősy & Szatmári ezég az utolsó részeit végzik a diszitésnek. Az olaszországi szelekhez hasonló meleg áram dia dalmasan lobogtatja nemzeti lobogóinkat: örömmel, büszkeséggel dagasztva keblünket sikereinkért. Az élénk világos női ruhák pompásan emelik a szinhatást s bájolóvá teszik a nemes egyszerűséggel berendezett Otthont. Ámbár teljes névsorával szolgálhatnék a bájos társaságnak, de mert nekem szándékom a távol maradottakat még nemlegesen sem kitüntetni, meg fogom állani, hogy egyetlen hölgy nevét sem említem fel ez alkalommal 1 Hat óra felé járt az idő, midőn Tan- kóczi elnök a határozatra képes számban összejött díszközgyűlést megnyitotta. A 9 éves múlt eredményeiről beszélt s az elismerés pálmaágát a város társadalmának A szomorú hírre Mariska válaszolt a bölcsésznek, a válasz, a mely tele volt némi szemrehányással,' panaszszal, siránkozással, annyira meghatotta ifjúnkat, hogy elhatározta, miszerint inkább félbe hagyja tanulmányát és nőül veszi Mariskát. De a sors másképen rendelkezett. Mariska szülői valahogyan nyomára jöttek a titkos viszonynak és Mariska minden lépésére vigyázva eltiltották minden további levelezéstől. De vesztükre, mert a szép Mariska kétfelöl is megcsalatkozva, minden reményét elvesztve, józangondolkozó képességétől a sors által megfosztva egy napon ott hagyva a szülői házat, nyomtalanul eltűnt ......... * * * ...Körülbelől éjjeli 12 óra volt. A d—i „Arany sas“ fogadóban zene-szó, muzsika-szó járja. Egyik emeleti szeparejá- ban egy pár fiatal ember vígan mulat pezsgőzik egy feltűnő szép barna leány társaságában. Ugyan ebben az időben vonul be egy elegáns fiatal ember is, ki a mulatók közt levő egyik jó barátját keresi igen sürgős és fontos ügyben. A fiatal ember kinyitja a szeparé ajtaját, lába gyökeret ver... egész teste reszket... elsápad ... A nő felemeli a pezsgőtől mátno- ritott fejét és az ajtó felé tekint.-. — Ah Károly — sikolt, szivéhez kap... és holtan rogyott le. Elnémult a zene-szó ‘ is, Károly pedig keservesen sirt... nyújtotta, mint a mely állandó „érdeklődésével, áldozatkészségével lehetővé tette városunkban egy valláserkölcsi alapon álló, de nem felekezeti jellegű iparos ifjúsági kör létrehozását. Nem kerestük a felekezeti különválást, de összehoztuk a különböző felekezetű iparos ifjakat. Ezután a titkár olvasta fel a 9 éves múltból főbb vonásait a kör életének. S egy a vételár hátrálék fedezetéről szóló határozati javaslatot terjesztett közgyűlés elé, mit egyhangúlag el is fogadtak Elnök újólag köszönetét mond a társadalom s e díszes közönség pártoló támogatásáért s egy ígéretet tesz: „Otthonunk temploma lesz a hazafias érzésnek, az erkölcsösségnek, a felebaráti szeretetnek s egyetértésnek.“ (Szűnni nem akaró taps és lelkes éljenzés.) | i«Mi Programmon kívül a jelenvolt Biky esperes ur ékes szavakban kérte a Mindenható áldását az „Otthonira, vezető egyénekre, az ifjúságra s a vendégekre. A műsort az iparos dalárda Hymnusa nyitotta meg, Bunkó kísérete mellett s az egész közönség lelkesülten énekelte nemzeti imánkat. Deák Kálmán magvas igazságokkal telitett magas röptű ódáját szavalta egyleti titkár. (Szerzőt sűrűn hívják.) A felolvasások más alkalomra maradtak s igy a dalárda énekelte Mendelsohn Vadászdalát s végül kedvelt mesterünknek Méder Miskának egy népdalát. Feleslegesnek tartom akár a dalárda összevágó énekét, akár Veres Lajos karmester mesteri vezeié sét dicsérni: de kiemelem, hogy az iparos dalárda, mindig készséggel megy mogatására minden közművelődési egyletnek, bármily alkalommal! Mit mondjak a vacsoráról ? Csak odahaza scsak ünnepen lehet oly jól enni, inni mint az Iparos „Otthoniban. Különben valósággal mindenki o;thon képzelhette magát oly vidám, oly feszélytelen volt a mulatozás. A legkissebb panaszra sem volt oka senkinek; de hisz ez nem is csoda! Kitűnő gazdasszony, 33 házi-asszony s 72 házikisasszony. Nem 4—500 embert, de eze- ret is kifogástalanul kitudtak volna még szolgálni. És az az olcsóság I Ilyen csak a hét kövér esztendőben lehetett, de akkor is csak ritkán 1 Már úgy látszik a jó Isten is megirigyelte a mi nagy jó dolgainkat, mert a mikor java mulatozásban valánk eszünkbe hozá az Úr egy jó záporral, hogy „bizony por és hamu vagyunk“ erőtlenek s gyengék 1 De ez csak olyan riasztóféle volt. A mint elállt — újra megperdült a vigság s a szobákból ismét előkerüli a mulatók serege s a mi ócska Vinczénk s hol talp alá, hol a fülbe, de úgy húzta, de úgy, hogy — szeretném látni azt a másikat, a ki utánna csinálja I A rózsaujju hajnal már bíbor leplét is melegnek találhatá, mert o‘t-ott felejté az ég karimáján, mikor még javában zönge- dezték a Durbints sógor nótáját. Szándékosan nem irom meg, hogy hány pár tánczolta a II-ik négyest; mert én csak egyet láttam s ámbár beszámítható állapotban valék — nem szívesen számolok, ha nem muszáj! A nyers bévé tel — záporesővel — .volt annyi, mint a Szerb király Drága Masinájának 1—2 havi konyhapénze t. i. 1200—i5oo K. (Tyhü, ha ez tiszta volna !) Kedves Szerkesztő barátom 1 Én is ember vagyok s engedd meg, hogy már hiv szolgád is pihenőre térjen, annyival is inkább, mert fogadni merek, hogy a tegnapi összes mulatókból már egy sincs ébren — ha csak nem a Rodostóban. Adieu! Szatmár, 1900. augusztus 6. T—t. Apróságok. Vasárnap volt az iparos ifjak otthonának megnyitása. Ha mindig olyan lesz, mint a megnyitáskor volt, akkor az iparos ifjúság ternót csinált, mert igazán mondhatom, mindenki otthon érezte magát, a ki csak jelen volt. Kár, hogy sokan elmaradtak, a kik bizony ott lehettek volna. * Csak azt mond meg — tüzel az asszony — hogy lehetett azon a megnyitáson reggelig ott maradni? — De fiam — mentegeti magát a férj — gondold meg, hogy 14 asztal volt, s az illendőség úgy hozta magával, hogy az ember mindegyiknél legalább egy fél órát töltsön. — Jó, hát egy fél órát, de számítsd ki, hogy 2 órakor igy is itthon lehettél volna. — Igen fiam, de a hol az ember jobban találta magát, ott többet is töltött. * * A város egyik legújabb szenzácziója, hogy Globus Gizella kisasszonyt vőlegénye Darvas Miksa ur a faképnél hagyta. A legszomorubb azonban a dologban az hogy a hűtlen vőlegény a kisasszony hozományát is magával vitte. * — Itthon van a nagyságos ur? — Igenis, de nem lehet hozzá bemenni. — Talán beteg ? — Nagyon ideges; azt mondta, hogy egy hónapig, mig a szerb király házas- ságát elfelejtik, nem beszél senkivel, mert a sok rósz viczcztől Draga Masina asz- szonyról annyira oda van, hogy ha még egyet hallana, talán embert ölne. * Kérdi valaki Bögre úrtól, miért nem volt megnézni Kárót a zongorázó kutyát — Minek néztem volna — mondja ő tréfásan — hisz annnál az én Fidi kutyám szebben játszik. Hallhatta akárhányszor, ha arra járt. — Csakugyan hallottam sokszor — szól rá az illető - hogy valaki kutyául vari a zongorát, de biz én nem tudtam hogy azt a Fidi cselekszi. — Vak apád! — dönnögött rá Bögre ur — hisz az a feleségem. Demeter. HÍREINK. — Lapunk jelen számához egy negyed iv melléklet van csatolva. — IPapp László ‘ábki biró.teg, I _______ nap délben OlcsvuApátiban váratlanul elhalálozott. Bírói szemlén volt kunt a épen ebédnél ültek, mikor szivszélhűdéstől crve élettelenül összeesett. Az elhunyt biró egyik kitűnő tagja volt a helybeli törvényszéknek, | ki minden szakban egyformán Otthon volt, s a legbonyolultabb ügyeket a legnagyobb" könnyűséggel oldotta meg. Alapos ismerője az úrbéri és bányaügyeknek, a melyekben közel 30 éve dolgozott és ez időulatt hatalmas prakszisra tett szert. Kiváló munkaerő, aki egyforma kitartással és páratlan szorgalommal teljesítette kötelességét, bárhova állították is. Halála nagy vesztesség a bíróságra, nem- külömbeu a közönségre. A törvényszék területén annyi helyen folyik a birtokrendezés, s most ezek a munkálatok hátramaradást szenvednek, mert évek fognak elmúlni, mig akad majd olyan, a ki őt e téren pótolni fogja. Őszinte, részvéttel áldozunk emlékének, mert halála vesztességet j-*lent 1 példás kötelességludása és munkás élete tiszteletet érdemel. Munka közben értő a halál, mint a katona, a ljarcztéren esett el. Megérdemli, hogy koporsójára letegyük az el- ismerée koszorúját. A megboldogultnak kihűlt teteme holnap délután 5. órakor fog a gör. kath. vallás szertartás szerint örök nyugalomra helyeztetni. Nyugodjék békével! — A kereszténység ünnepe. A magyar kereszténység kilenczszázndos ünnepélyére országszerte lázas gyorsasággal folynak az előkészületek. Az egyházmegyék vállvetve buzgólkodnak, hogy a magasztos ünnepélyek minél nagyobb fénynyel és pompával tartassanak. A főüunepé- lyek színhelye Budapest, Esztergom és Székesfehérvár lesz, mint a mely történelmileg nevezetes városok leginkább alkalmasak arra, hogy itt a katholikusok zömét egybegyülni iássa, s igy az ünnepély külső fényben is impozánsubb legyen. Egyházmegyénk méltóan fogja a kilencz- százados ünnepet megülni, miut azt a kiadott püspöki körlevélbö olvassuk. Nagy Boldog asszony ünnepét és Szent István napját megelőző napokon este a templomok összes harangjai egynegyed órán át zúgni fognak. A templomok, plébánia, iskola s egyéb kathulikus intézetek épületein u nemzeti lobogók kitüzetnek. Az ünnep napokon ünnepélyes szent mise turtatik a lehető leguagyobb fény nyel és pompával a legmél- tóságosubb oltári szentség kitétele mellett. Ezen isteni tiszteletre meghivatnak a köz- hiv -tulok és hatóságok s részt vesznek az intézetek itt lakó növendékei. Az ünnepnapok délutánján a lorettói litánia végeztetik szentség kitétellel s ezután Eszler- házy Báj herczeg és nádornak Magyar- ország Nagyasszonyához ez. imája fog elmondatni. A sz. miséket a székeskáptalan kanonokjui felváltva végzik, mivel | megyés püspök a székesfehérvári ünnepségen vesz részt, hol az ünnepélyes szeut mise s körmenet után szent beszédet intéz az egybesereglett hívőkhöz. I — Személyi hir. Gróf Hugonnai Béla vái •megyénk főispánja tegnap székhelyére visszaérkezett. Elnökölni fog | 9-én tartandó vármegyei közgyűlésen | lQ-en ismét visszautazik kömlődi birtokára. ^ — Áthelyezett törvényszéki híréA király a helybeli kir. törvényszéknél üresedésben levő bírói állásra dr. Fekésházy Gyula temesvári kir. törvényszéki bírót helyezte át. — Esküvők. Grigás Sándor mérinuros-azigeti birtokos a nupokban tartotta esküvőjét Dellinger Mariska kissaszony- uy«l, özv. Dellinger Dávidné kedves lea- uyával. — Eeiszthuber Lajos fiatal törekvő iparos vasárnap kötött házasságot1 Irányi Flóra kisasszonynyal Josip János nagybányai jómódú gazdálkodó leányával-
