Szatmár és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-10-10 / 41. szám

SZATMÁR ÉS YIDÉKK — A király köszöneté a püspök­nek. A püspök ur aug. hó 18-án ö felségét 70 éves születésnapján saját, káptalana, papsága és az egész egyházmegye hívei nevében üd­vözölte. E táviratra | napokban a köv. vá­lasz érkezett: _ Mcltóságos- és Főtisztelendő Püspök Ur I O császári és apostoli királyi felsége a Méltóságod által legmagasabb születésnapja alkalmával távirati utón kife­jezett hódolutteljes üdvkivánatokért legma­gasabb köszönetét nyilvánítani kegyeskedett. Miről örvendetes tudomás végett van sze­rencsém Méltóságodat ezennel értesíteni. Fogadja méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1899. szept. 25-én. Dr. Wlasics. — A honvédség köréből Hadus- fulvi Ludmunn Gyula ezredes f. hó 4-én N.-Károlyba érkezett és másnap szemlét tartott a fegyvergyakorlatokru bevonult legénység felett. Ugyanaznap este a tiszti­kul* vacsorára gyűlt Össze az ezredes tiszte­letére a tiszti étkezdében. — Tabajdy Lajos emléke. Vasár­nap ' dél előtt fél 11' órakor a Tabajdy Lajos emlékének megörökítésére alakult bizottság által összehivottak értekezletet tartottak, melyben arról folyt a tanácskozás, hogy a megörökítés miként történjék. Miután a gyűjtés eddigi eredménye 1031 frt, s ki­látás van reá, hogy a még be nem küldött iveken szintén lesznek udománvok, s így körülbelül 1200 frtra lehet számitani, az értekezlet az elhunyt özvegyének kívánságát is szem előtt tartja kimondta, hogy a be­gyülendő összeg egyik részét egy díszes síremlék felállítására, a másikat pedig egy az elhunyt nevére szóló alapítványra fordítja, mely alapítvány kamatai az ev. ref. fő- gymnáziumban ösztöndijul szolgálnak. Az értekezlet a síremlék megválasztása és az alapitó levél elkészítése czéljából dr. Farkus Antal elnöklete alatt Borsos Benő, Teitelbaum Herman és dr. Nagy Barna tagokból egy végrehajtó bizottságot küldött ki, melynek jelentése után az újabban összehívandó értekez­let fog véglegesen határozni. — Éljegyzés. Heuffel Sándor fő­városi gépészmérnök és elektrotecnikus, jegyet váltott Szabó Erzsiké kisasszonynyal Szabó N. kemecsei postamester bájos leá­nyával. — Gyászhir. Szaplonczay Elek batári földbirtokost mély gyász érte. Szép remé­nyekre jogosító fia, ifj. Szaplonczay Elek, folyó hó 5-ikén moghalt. —.Adjon az ég vigasztalást a gyászoló családnak. — Iparosok értekezlete. Abból az alkalomból, bogy Chörin Féréncz or­szággyűlési képviselőnk az iparosok érde­kében teendő intézkedések megbeszélése czéljából holnap városunkba érkezik, vasár­nap d. e. 11 órára a polgármester mintegy 120 iparost hivott meg értekezletre a vá­rosház tanácstermébe, hogy velük tudassa képviselőnk idejövetelének czélját . s őket felhívja, miszerint gondolkozzanak róla, mik az iparosok mostoha helyzetének okai, s mivel lehetne a helyzeten segíteni. Az ér­tekezletre az iparosok nagy számban jeleu- tek meg s miután a polgármester világos szavakban elmagyarázta az összejövetel czélját s felhívta megjelenteket esetleges észrevételeik előadására, egy kis valóságos eszmecsere fejlődött ki, melyből meglehe­tett érteni, hogy az iparosoknak bizony sok a bajok s nagyon, de nagyon rájuk fór, hogy rajtuk segítsenek. Elsőben Feisthube r János bádogos szólalt fel 8 minden bajnak okául az ipartörvényt mondotta, mely iparjogosultságot ad bár­kinek. Szerinte csak a ezéhrendszer vissza­állítása orvosolhatná a bajokat. Múrt'on László csizmadia azt fejtegette, hogy a legfőbb baj abban van, hogy nincs a hely­beli ipartermékeknek fogyasztója, a ki tehát az iparosokon segíteni akar, az< ve­vőkről gondoskodjék. A közönség az idegen gyári munkát veszi, 8' a helyi iparos bár­miként is érti a mesterségét, kenyér nélkül marad. Ezen kell segiteni. Vári Elek asztalos minden bajt abban lát, hogy a szakképzettségre nincs semmi figyelem, iparengedélyt kap bárki is a nélkül, hogy szakképzettséggel biroa. Szabó Lajos asztalos azt mondja, hogy nem a szakkép­zettség a fő, hiábu van szakképzettség, ha ni^cs vevő,'.., Jónás Lajos és Szent- i.yi’ányi Károly ezzel szemben azt*fej­tegetik, hogy igenis a szakképzettség a fő, mert kontár teszi tönkre a többinek is a renoméját. Buga méri szabó a vásárok keyesbitósét óhajtja. Még JakabMihály kötélverő szólalt fel, mire polgármester az értekezletet bezáyta azzal, hogy minden egyes ipartastfilet beszélje meg a maga körében még egyszer u helyzetet, s ha a képviselőnk megérkezik, terjesszék majd elő valamennyien kívánságaikat és véle-* menyüket. — A kerékpár egyesület elnök­sége a szeptember 3-iki kerékpárverseny tiszta jövedelméből a nőegyletnek Ifi irtot, az „Ezresének 5 frtot juttatott. Midőn ezen összegeket nyugtázom, egyben az illető egyletek nevében köszönetét mondok az adományokért. Dr. Fechtel János. — A király és királyné arc­képének leleplezése- Október hó 4-én a király nevenapján a székesegyházban tartott hálaadó istenitisztelet után. a város­háza nagytermében Hugonnai Béla gr. fő­ispán elnöklete alatt díszközgyűlés volt. A közgyűlésen jelenvoltak Habrovszky József honvéd ezredes vezetése alatt a hely­őrség tisztikara, a különböző hivatalok és tanintézetek képviselői és a bizottsági tagok igen nagy számban. A főispán igen szép beszédben adta elő a díszközgyűlés czélját, a felséges király iránt érzett dinasztikus hűségünket, megemlékezvén Erzsébet ki­rályné gyászos kimultáról, s a magyar nem­zetet ért megmérhetetlen nagy veszteségről. Ezután dr. Fechtel János kir. kath. főgim­náziumi tanár, városi bizottsági tag, rend­kívül hatásos szép ünnepi beszédet mondott. Hérmán Mihály polgármester azon indít­ványa, hogy őfelségének a kabinet iroda utján hódoló távirat intéztessék, hogy az ünnepi beszédek egész terjedelmükben jegyő- könyvbe foglaltassanak, és hogy aj jegyző­könyv azonnal hitelesítettnek mondassák ki, egyhaugulag elfogadtatott. — Tanári gyűlés. A Szatmárvár- megyei Tanári Kör vasárnap tartotta ren­des őszi gyűlését özatmáron, | kir. kath. főgimnáziumban. A helybeli tagúkon kívül jelenvoltdk: N.-Károlyból Hám József igaz­gató, Holzinger János és Pór Antal. N.- Bányáról Kiss Gábor. Ratkovszki Pál el­nök az ülést megnyitván üdvözli az egybe- gyült tagokat s néhány kissebb fontosságú előterjesztés után fölkérte dr. Schöbet* Emil tanárt, hogy „A természetrajz revidiált tananyagának ismertetése s nevelő értéke“ cziniü értekezését tartsa meg. A rendkívül érdekes és fontos értekezést nagy figyelem­mel kisérték 1 a jelenvoltak közöl hozzá szóltak, Kurtz Sándor dr. a ki egyrészt védi a philologiu mai módszerét az ósdiság vádja ellen. Pór Antal teljes mértékben elfogadta a Schőber álláspontját. Ratkovszki Pál elnök szerint nincs a felolvasásban semmi polemikus elem a mely kihivná az ellen- véleményt. Kívánja, hogy -minden tanár­ban legyen meg azon ügy szeretet tárgya iránt, mint meg van az értekezőben. A pénztáros számadása tudomásul vétetett. A központi választmányba Orosz Alajos és Póor Antal tauárok választattak meg. A tisztikar következőleg alakíttatott meg: Elnök Ratkovszki Pál, alelnök Jaskovics Ferencz, titkár Orosz Alajos, pénztáros dr. Kurtz Sándor. Gyűlés után a tanárság a kath. kaszinóba gyűlt társas ebédre. Az -első pohárköszöntőt Ratkovszki Pál mon­dotta a püspökre. Ezután még igen számos szellemes tószt hangzott el. — Szüreti mulatság. A kath. legény-egyesület az elmúlt vasárnapon szé­pen sikerült szüreti vigalmat rendezett a Vigadó termeiben. A mulatság . az egylet helyiségéből kiinduló lampionos diszfelvonu- lással vette kezdetét, majd a Vigadóba vo­nult a közönség, hol a csősznők és csőszök felvonulása után Haller Ferencz nótárius kihirdette a hegyi törvényeket. Igen szép volt a csőszleányok s legények táncza és éneke. Azután megindult a vig szüretelés. A sok szőlőtolvajt alig győzték a szép csőszleányok a hegy bíróság elé kisérni, mely tisztet Bölőnyi László és Róth Gyula képviselték s ez alatt vígan szólt a zene, s volt ott olyan éLénkség, hogy a gyönyör­ködő szem alig volt képes a sok mozgal­mas néppel betelni. Abban, hogy a mulat­. ság oly szép sikert aratott, első részben a fáradhatlun elnöknek Ékkel Lajosnak vun kiváló érdeme s azután a rendezőségnek, mely elnökével élén a mulatság sikere ér­dekében mindent elkövetett s fáradságukat .szép siker koronázta. A szüreti vigalom hajnalig tartott s csinos összeg jut a mu­latság jövedelméből az egylet házának újjá építésére. — A Társaskör építkezései annyira előrehaladtak, hogy már csak a termek fes- tetései vannak hátra, mely munkálatok még e hóban befejezést nyernek, úgy, hogy a visszaköltözés a jövőhónapban megtörténik. Az olvasó, ebédlő és játéktermek uj bútor­zatokkal lesznek ellátva. A kellemes otthon­ban aztán a társaskör tagjai megkezdhetik szórakozásaikat. — A helybeli ev. ref. felsőbb leány­iskolának tanitónőképző intézetté való kie­gészítése ügyében, az egyházkerület kikül­döttei f. hó 10-én négy egyházmegyének u. m. | n.-bányai, máramaros-ugocsai, n -káro­lyi és.szatmári egyházmegyének elnökségei és kiküldöttei fognak városunkba érkezni, hogy a szervezés érdekében tanácskozzanak. — A Hegyközség jövő évi összes kiadása 2880 frt, erre fedezett 30 frt bün­tetéspénz és a városi pénztártól 1000 frt segély, fedezetlen még 1850 frt, melyből egy holdra 1 frt 60 kr. esik. A választmány­ból kisorsoltattuk, de újból megválassthatók Keresztes András, Pupp Géza, Szabó Lajos, Daróczy Endre, ifj. Megyesi László és Papp György. Meghaltak Tabajdi Lajos és Nagy Elek. A közgyűlés idejéül október 29-nek d. e. 10 órája, helyéül a városház nágyta- nácsterme jelöltetett ki. A mezőőrök felvé­tettek. A rendelkezésre álló anyagi erőhöz képest az utak javítása iránt a szükséges intézkedések megtétettek. A próba időre alkalmazott hegybíró 2 évre megválasztatott. — A legtöbb adót fizetők név­jegyzékét uz igazoló választmány f. hó 16-.ín d. e. 9—12-ig, d. u.3—5 óráig fogja össze­állítani | városháza kistanácstermében, mely alkalommal, kik tévedésből kimaradtak, adójukat kétszer kívánják számíttatni, azok Írásban vagy szóval kérelmüket az ülésen előterjeszthetik, akik nem jelentkeznek a jövő évben kimaradnak a névjegyzékből. — Tudatom e város közönségével, hogy a törvényhatóság igazoló választmá­nyának a legtöbb adót fizetők névjegyzéké­nek összeállitása tárgyában 2—999 sz. alatt kibocsátott hirdetménye a mai naptól szá- mitott 8 napra a városháza hirdetményi táblájára kifüggesztetett s mindazok, kik adójuknak kétszeres beszámítását igénylik, felszólamlásaikut szóval vagy írásban az október hó 16-án d. e. 9—12 és d. u. 3—-5-ig a városi tanács teremben üléselő igazoló .választmány előtt beadhatják. Szattnár-Né­meti 1899. október. 6-án. Dr. Korbay fő­kapitány. — A debreczeni kereskedelmi és iparkamara az ipartanácsába nendes tugokul Antal Dániel kereskedőt és Gábriel József iparost, póttagokul Páskuj Imre kereskedőt és Litteczky Endre iparost választotta meg. — A napilapok újdonságai közt már vagy négy hét óta hosszú számsoroza­tok olvashatók: az Osztálysorsjáték nyere­ményszámai. Most folyik ugyanis a negye­dik Osztálysorsjáték főosztályának húzása, a mely harminczozer sorsjegynek juttat nyereményt. Azok a számsorok a közönség legkedvesebb olvasmánya. Az a nagy érdek­lődés, a melylyel országszerte várják, azt bizonyítja, hogy az osztálysorsjáték milyen népszerű, úgy mondhatjuk hogy megállapo­dott intézménynyé lett. Mindenféle nyeremé­nyekről s a szerencsés nyerőkről beszélnek. Ők most a közérdeklődés tárgyai. Hogy a nevük imitt-amott nyilvánosságra kerül, annak nem is a sorsjegy elárusítóik az okai. Az ismérősök adják tovább a szerencsés neveket, ők terjesztik az igazzá lett legendát. A negyedik sorsjáték főhuzása október 11-ével véget ér, a harminczezer nyerő a maga nyeroményét fölveszi és megkezdődhetik az ötödik qsztálysorsjáték campagne-ja. Ennek az első osztályra szóló sorsjegyei már e napokban piaczra kerülnek. Érdekes sorsolási tervét már legközelebb e helyen közölni fogjuk. Előre is fölhívjuk rá a közönség ! figyelmét. — A kirakati ablakok, tisztítása és kirakatok rendezése csak reggeli 8 óráig szabad. Az ez ellen vétők újabb szabályren­delet értelmében meg lesznek büntetve. — Legközelebb országos vásá­rok a vidéken Sz.-Várajáu okt. 16. és 17-én, Csengerben okt. 27-én, Nagy-Károlyban .okt. 80-án, Kisvárdán okt. 30-án, Tasnádon okt. 20 án, Debreczenben okt. 9-én lóvásár, 10-én búrom vásár, M.-Szigeten okt. 9—14-ig Beregszászon okt. 25. és 26-ikán, N.-Szőllő- sön okt. 23. és 24-én, T.-Ujlakon okt. — Bor és pálinka vizsgálatot tar­tott a rendőrség a kerületi orvossal; a 20 helyről szedett mintát vegyileg felülvizs­gálják. — Színházi műsor. Kedden A má­sodik feleség (először.) A hires Pinero műve s a vígszínházban nagy hatással került szinre. Szerdán Hoffmann meséi. Csütörtö­kön A velenczei kalmár. Shukespaere remeke teljesen kiállítva, a főszerepben Rakodczay- val. Pénteken A sziget vári vértanuk. Jókai történeti drámája (félhelyárakkal.) Szombaton Nap és hold (operette.) Felelős szerkesztő: Dr. Fejes István. Főmunkatárs: Dr. Schönpflug Jenő. Laptulajdonos és kiadó: Morvái János. 642 —1899. gt. szám. Hirdetmény. Szatmárnémeti szab. kir. város tulajdonát képező Yörösmarty-ntcza 60. sz. házastelek 1900. év február hó 1-töl, több évekre riyilt árverésileg haszonbérbe adatik f. évi október hó 12-én d. e. 10 órakor a gazdasági tanácsosi hiva­talban tartaudó árverésen. Kikiáltási ár 500 frt, mely ösz- szegnek 10°/0-lija bánatpénzül elöle- gesen leteendő, — minden tnás felté­tel alólirottnál megtudható. Szatmári, 1899. évi okt. hó 2-án. Pethő György gazd. tanácsos. Négy szoba konyha ka­mara pincze, egész uj épü­let November elsejére bérbe kiadó. / Értekezhetni lehet özv. Madarászi Jánosnénál, vagy Kultsár Ignáoz órás és ékszerész-üzletében Deák-tér. Fajta mustok: Risling, — veltelini, — silváni, — bakator, — ezerjó, — sárfehér 25—26 krért kapható alulírott minta szöllö- telepén Csomaközön. Hordó Szaniszlói állomásra küldendő, onnan én elhozatom és musttal megtöltve kiszállíttatom és vasútra feladatom. Nagy József. 460—1899. vh. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a f.-gyarmati kir. járásbíróságnak 1899. évi V. 262. V. 248. sz. végzése folytán Dr. Makár Károly ügyvéd által képviselt a Tiszaujlaki Takarékpénztár r.-t. felperes részére Fa/rkas László és t, alperes ellen 385 frt és 160 frt követelés s jár. erejéig el­rendelt kielégítési végrehajtás folytán al­perestől lefoglalt és 150 frtra becsült ingó­ságokra a f.-gyarmati kir. járásbíróság 1899. évi V. 262/2. sz. végzésével u további eljárás elrendeltetvén, annak az alap és felülfoglaltatók követelése erejéig is, ameny- nyiben azok kielégítési jogot nyertek volna, Sonkádon adósok lakásán leendő megtartása határidőül 1899. évi október hó 16-ik napjának délelőtt 10 órája kitüzetik, a mikor a biróilag lefoglalt borjuk és búza termények a legtöbbet ígérőnek készpénz­fizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárve- zendő ingóságok vételárából a véghajtató követelését megelőző kielégítéshez jogot tartanak, a mennyiben részükre a foglalás korábban eszközöltetett volna és ez a vég- áehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, hogy elsőbbségi jelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt kiküldöttnél írásban beadni, vagy pedig1 szóval bejelenteni el ne mulasszák, mert különben csak a vételár fölöslegére fognak utaltatni. Kelt F.-Gyarmaton, 1899. évi szep­tember hó 28. napjáD. PAPP ANTAL, kir. bírósági végrehajtó. 804—1899. végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmárnémeti kir. törvényszék 1890. évi 7675. V. számú vég­zése következtében Dr. Yajay Károly ügy­véd által képviselt Szatmári gazdasági és iparbank javára Pálinkás János JSagy Juliánná ellen 500 frt s jár. ere­jéig 1899. évi julius hó 22-én foganatosí­tott kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 304 frtra becsült búza, lovak, széna, szekér és ekéből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a szatmárnémeti kir. járásbíróság 1899. évi V. 698/2. számú végzése folytán 500 frt tőkekövetelés, en­nek 1899. évi február hó 15. napjától járó 6 százalék kamatai, egy-harmad százalék váltódij és eddig összesen 47 frt 57 krban biróilag már megállapított költségek ere­jéig Petében leendő eszközlésére 1899. évi október hó 18-ik napjának délutáni 2 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivat­nak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a ér­telmében készpénzfizetés mellett, a legtöb­bet ígérőnek becsáron alul el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingósá­gokat mások is le és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t-cz. 102. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szatmáron, 1899. évi szeptem­ber hó 30. napján. ÁDÁM ALBERT, kir. birósági végrehajtó.

Next

/
Thumbnails
Contents