Szatmár és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-05-16 / 20. szám

Melléklet az 1899. évi 20. számhoz.

— Emléket megörökítő bizottság.

A néhai Kiss Gedeon volt városi főkapitány emlékének megörökítésére kiküldött bizottság a múlt hét szerda délutánján gyűlést tartott, a mikor is elhatároztatott, hogy az emlék gyűjtésére aláírási iveket bocsájt ki, s felhívja a volt főkapitány ismerőseit, tisztelőit és u nagy közön-éget, hogy adományaikat jegyezzék fel a kibocsátandó gyűjtő ívre vagy egyenesen küldjék be Szatmár város pénztárába. Az emlék megállapításánál a befolyandó összeg lesz az irányadó.

—• A Kölcsey-kör évkönyve, mely 3 évi (1895—1898.) életét tünteti fel. dr. Fechteí János, titkár gondos szerkesztésében megjelent s a tagoknak szétküldetett. A Litteczky-nyomda Ízlését dicsérő csinos füzet, mely 157 lapra terjed, tartalmazza a tagok, tisztikar, választmány és szakosztályok névsorát, a lefolyt három évről szóló csinos és eszmegazdag titkári jelentéseket s a kör matinéin, egyéb nyilvános fellépésein előadott s pályázatain nyert dolgozatok közül a következőket: 1. A magyar nemzeti szellem gondviselése. Drámai költemény 3. képben. Márczius lő.-ének évfordulójára irta dr. Fodor Gyula. Előadták a szatmár városi tzinházban 1898. márcz. 15-én. 2. A hiúság. Irta és a matinén felolvasta dr. Fejes István. 8) Kölcsey mint kritikus. Jutalmazott pályamunka. Irta: Szabados Ede. 4) Betegségek. Irta és matinén felolvasta: Dr. Tanódy Márton. 5) Betegségek. II. Irtu és a matinén felolvasta: Dr. Kelemen Samu. 6) Kölcsey és a magyar nyelv. Irta és a Kölcsey- ünnepélyen felolvasta: Orosz Alajos. 7) A pénz. Irta és a matinén felolvasta: Dr. Schönpflug Jenő. 8) Kölcsey humanisinusa. Kölcsey és Eötvös. Irta és a matinén felolvasta: Jaskovics Férőhöz. 9) Délibáb. Jutalmazott pályamű. Irta: Szabados Ede. 10) Az álomról. Irta és a matinén felolvasta: Dr. Hantz Jenő. 11) A görögök nemzeti intézményei. Irta és matinén felovasta: Bakcsy Gergely. 12) Alexandria. Irta és uz esti előadáson felolvasta: Sarmasághy Géza. A gazdug, érdekes és változatos tartalmú könyv a Kölcsey-kör e 3 évi működésének mindenkoron tisztes emléke marad.

— Uj iskolaszéki olnök. A városi községi iskolaszék szerdán délután gyűlést turtott Hármán Mihály polgármester elnöklete alatt, mely alkalommal az elhunyt Ta- bajdi Lajos helyére elnökké Jákó Sándor választatott meg. Mint értesülünk, az uj elnök lemondását már bejelentette.

— Ez is valami. A m. kir. belügyminiszter a szatmári első kerületi anyakönyvi hivatalnál egy második auyakönyvvezető állás rendszeresítését megengedte s ennek tiszteletdijára — rendes fizetés helyett 100 mond egyszáz forintot engedélyezett az állampénztárból.

— Tűz. Áldozócsütörtökön délben 12. óra előtt tűz ütött ki a „Fehérház“ vendéglő udvarán. Az istálló gyűlt ki eddig ismeretlen okból. Szerencse, hogy a nagy szélviharban sikerült a tüzet helyhez kötni, a miben a tűzoltóknak nagy érdemük van. Itt megemlítjük röviden, hogy ideje volna már a tűzoltói mizériákat megszüntetni, mert egy szép napon arra tulálunk felébredni, hogy a nagy önfeláldozással s minden anyagi és erkölcsi elismerés nélkül működő tisztikar odahagyja az intézményt, megunva a hatóság hideg magatartását.

— Felhívjuk a n. é. közönség b. figyelmét a mai számunkban közölt Krausz Sorpa nyelvtanár hirdetésére, ki Szatmáron állandóan megtelepedett.

— Az érettségi vizsgálatok Írásbeli része a helybeli kir.- kath. főgymnáziumbun a műi nappal vette kezdetüket.

— Névváltoztatás- Belügyminiszteri engedélylyel Morgcnthal Mihály kereskedő és kiskorú Sándor, Imre, Erzsébet és József gyermekeinek vezeték nevét „Molnár“-ra változtatta.

— Pótlék engedély. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Lipeczki Elek és Spiri Endre németi g. k. tauitóknak 50—50 irt ötödéves korpótlékot engedélyezett.

— Tudatom e város lakossaival, hogy a felekezeti elemi népiskolák államosítása tárgyában 88—899. sz. a. hozott közgyűlési határozat mai naptól számított 15 napra a városháza hirdetményi táblájára kifüggesz- tetett. Szatmár 1899. május 9-én. Dr. Korbai főkapitány.

— Meghívó. A szutmár-ugocsamegyei róm. kath. néptanító-egyesület folyó évi rendes közgyűlését május 25-én csütörtökön délelőtt 10 órakor tartja meg Szatmáron a „Czeczil-egylet“ helyiségében, melyre az egyesület t. tagjai és a tanügy barátai szi- v is tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Titkári jelentés a múlt évi egyesületi életről.

3. A számvizsgáló bizottság jelentése a pénztár állapotáról és a felmentvények megadása.

4. A bíráló bizottság jelentése a pályázat eredményéről. 5. A gazdasági ismétlő isko- 1 ál-ól és a gyümölcsfatenyésztés. Előadja: Bodnár Alajos szatmári tanító. 6. A magyar kath. tanítók országos bizottsága által kitűzött tételek megvitatása, a) Á tanítóképző intézetek tanterve. Előadja: Bodnár Gáspár

SZATMÁR SS VIDÉKE.

kép. tanár, b) A polgári iskolák reformja. Előadja Bagossy Bertalan kép. tanár, c) A kath. tanítók és kántoriamtól: nyugdij-sérel- mei. Előadó Plauk Károly csomaközi kántor-tanító. d) Az állami tun képesítéssel szemben a kath. álláspont kifejtése. Előadó: Lengyel József kép. tanár, e) ,A népiskolai záróvizsgáitok mai rendszerének reformálása időszerü-e? S ha igen, mily alapelvek szerit volnának reformálundók a vizsgálatok ? Előadó: Mondik Endre szatmári tanító, f) A magyar közgazdasági életet ujjubbun veszélyeztető szoczialistikus törekvésekkel szemben milyen munkát, magatartást várhat a magyar kath. tanítótól az egyház? Előadó: Bodnár Gáspár kép. tanár. 7. A jövő évi közgyűlés helyének megállapítása. 8. Indítványok. 9. A közgyűlést a székesegyházban 9 órakor sz. mise előzi meg. Közgyűlés után ebéd a kath. kaszinóban. A jelenlevők Püspök ur,ő Méltóságának szívesen látott veudé- gei. Kelt szatmár-ugocsamegyei róm. kath. néptanító-egyesület nagy választmányának 1899. évi április hó 12-én tartott gyűléséből Bodnár Gáspár, elnök. Mondik Endre, jegyző.

— öngyilkosság. Morvái Sámuel öngyilkosságot követet el u multhéten, egy késsel vágta el a nyakát. . Életéhez semmi remény.

. ~eS7 kitűnő massirozónő ajánlkozik házakhoz. Czim: üzv. Ilirschlné, Báthory-utcza 29 sz.

— Tudomásul. Miután a folyó 1899. év második évnegyed második havába léptünk, mindenki az 1883. évi 44. t. ez. 55-. §-a értelmében felhivatik, miszerint úgy az állami, mint községi adó és útadójának második negyedrészét a múlt évi adókivetéshez . arányitva folyó évi május hó 15-ig a városi pánztárba annál is inkább fizesse be, mivel ezen időn túl a folyó évi adók után késedelmi kamat fog számíttatni és junius l_-ső napjától a hivatott törvény 56. §-a szerint a végrehajtási eljárás fog alkalmaztatni. Egyúttal értesittetik a t. közönség, hogy ugyaz állami, mint a községi adóhátralékokat, he- gyiut, laktanya-épitettési költségeket, valamint az útadó, iparkamarai illeték, hadmen- te8ségi dij, jog és bélyegilleték, ipartanodái tandíj, illeték egyenérték, mügyalogjárda, kereskedelmi iskolai tandíj, vagy bármi néven nevezendő hátralékot 8 nap alatt annál inkább fízosse be, mivel ezen idő eltelte után a városi pénztár ezen követeléseit végrehajtás utján fogja behajtani'. Szutmár-Németi, 1899. máju3 1. Hármán Mihály polgár- mester.

— Felsőbányán folyó év április

30-án tartatott a nemzeti szövetség alukuló közgyűlése. Erre a czélra felrándultak a kies hegyek közzé szorított városba gróf Hugonnuy Béla megyénk szeretett főispánja, Herczegh Mihály egyetemi r. tanár a prorector. Majos Károly m. kir. anyakönyvi felügyelő, Fekete Sámuel megyei, főorvos Dienes Dezső főszolgabró, Bradofka Frigyes

m. kir. főmérnök, kupnikbányai bánya s kohó hivatali főnök. Baltái János kapnik- bányai m. kir. főerdész s még többen. A nagybányai indóháznál Farkas Jenő felsőbányái polgármester fogadta a vendégeket és a Széchenyi társulat küldöttségét és még délelőtt összejöttek Felsőbányán Süsner Fe- rencz bánya-tanácsos lakásán egy előérte- kezletre, melyen a közgyűlés sorrendjét megállapították. A programra a következő, volt: 1) Kölcsey Hymnusa. 2) Farkas Jenő megnyitó beszéde. 3) Dr. Herczegh Mihály egyetemi rendes tanár s prorector beszéde. 4) Farkas Jenő üdvözli a Széchenyi társulatot. 5) A központi kiküldöttnek üdvözlése, Majos Károly és Dienes Dezső főszolgabíró által. 6) A szövetség megalakulása. 7) Tisztikar és választmány választása. 8) Zártszó, mondja gróf Hugonnay Béla. 9) Vörösmarty szózata. Délután 4 órakor kezdődött a Hunyady-téren óriási részvét mellett gróf Hugonnay Béla elnöksége alatt a közgyűlés, melyen Kovács Pál mint jegyző fungált. Először Farkas Jenő üdvözölte a főispánt, a vendégeket, a küldöttségeket, a főszolgabírót, mint a vidék képviselőjét és a gyülekezetét, hivatkozott a mai nap fontosságára ; mire Herczegh Mihály egy hossabb beszédben a nemzeti szövetség czélját és eszközeit fejtegette a hallgatóság előtt; sok lelkes éljen által félbeszakítva. Dienes Dezső ■ főszolgabíró lelkes üdvözlő szavai után. melyeket a központi kiküldötthöz mondott, Majos Károly a Széchenyi társulat elnöke emelte ki lendületes beszédben Széczhmyi társulat és a nemzeti szövetség részben ha- sounemü működését és ékes szóval bizonyította, hogy épen itten ezen a magyarság végvárában kell, hogy érvényesüljön a két társulat nemes ézélja. Végre a főispán tiszteletbeli elnökké lett zajos éljenzés közt a közgyűlés által megválasztva, szívhez szóló zárbeszédjében intette az összegyűlt népet hazaszeretetre, hogy szózata hatással volt a közönséfre mutatta, a lelkes éljenzés, mely az emelvényről lelépő főiapánt követte. Este 60 terítékű bankett volt a Korona vendéglőben, melynek minden toósztja a lelkesült hangulatnak adott kifejezést.

— Legközebbi országos vásárok a vidéken: Krassón május 23-án. N.-Kárólv- bau május 15-én, Técsőn május 23-án. és 24-én Jánkon május 18 án, Deésen május 30, 31. és junius 1-én, Fehérgyarmaton május 15-én.

— Állást korosok, eladni vagy venni szándékozók, legbiztosabbnn érnek czélt n „M agya I H i r lap“ apró hirdetései utján. Ezen legolvusottabb napilap mindenkinek könnyen hozzáférhetővé teszi apró hirdetési rovatát bérmentes hirdetési levelezőlapjai által, melyek itt lielybon is kaphatók a főlup- árusiiónál. A Magyar Hírlap bérmentes hirdetési levelevőlapjai 10 szóig való hirdetésre 20 krba, 15 szóig 30 krba, 30 szóig 60 krba kerülnek.

— Kétéves énekesnő. Az amerikai lapok sokat it nak most egy csodagyermekről, | két esztendős Mildred Esteiiáról, akinek bámulatos zeneérzéke van. Az első hallásra a legnehezebb dalt is elénekli; I c mellett hangja oly édesen csengő, s oly kifejezésteli, hogy megremegteti u sziveket. A csöpp teremtés, kinek rendkívül fényes jövőt jósolnak, már nyilvános hangversenyt is adott, most pedig, természetesen szüleivel, hangverseny-kőrútra indul. Ennek a csodagyermeknek közölte az arczképét a „Budapest“ egyik közelebbi száma. Egyáltalán | „Budapestének nagy érdeme, hogy nemcsak u napi eseményeket illusztrálja, hanem a hazai és külföldi nevezetesebb egyének arczraásaival is megismerteti olvasóit. Ezrekre rúg évenkint a közlött il- lusztrácziók száma. Tagadhatatlan, hogy ezen a téren egyedül áll a „Budapest“ u napi sajtóban. A ki tehát az eseményeket művészies kivitelű illusztrácziókban is óhajtja látni: annak bátran ajánlható a „Budapest“ képes pöl, napilap; annál is inkább, mert terjedelméhez képest rendkívül olcsó : egy hónapra 1 frt; negyedévre 3 frt. A megrendelések és előfizetések a „Budapest“ kiadóhivatalához Budapest, IV. Sarkantyus- utcza 3. sz. a. küldendők. Ugyanott kívánatra mutatványszámot is lehet kapni.

— A ki sokáig akar élni és míg él egészséges akar lenni, uz fizessen elő a Kneipp-Ujság czimü lapra, amely a legjobb háziorvos. A Kneipp-Ujság mindenkit megtanít arra, hogy miként éljen, ha egészséges és hosszú életű akar lenni és megmondja azt is, hogy egyes betegségek ellen melyek a legjobb háziszerek. Czélszerü a Kneipp-Ujságra ez év elejétől számítva előfizetni, mert a már megjelent jeles czikkek ismerete nélkül az olvasó a Kneipp-gyógymódra nézve nem nyer teljes tájékozottságot. A Kneipp-Ujság megrendelhető Budapesten, X. kér., Füzér-utczu 19. sz. a. félre 2 írtért, egész érve 4 írtért.

— A szatmári templom legendája. Érdekes legenda kering Szatmár város régi templomáról, mely még a Rákó- czi-korban épült. Máig is Rákóczy térülőmnek nevezik. II. Bákóczi Ferencz leányu, Ilona — igy szól a legenda — elárulta atyját az ellenségnek. Rákóczi ezért következő átkot mondotta rá: — Ennek a tizenkét- ujtós templomnak légy az őre eb alakban. Kószálj örökké falain, lelked pedig jusson a gyehennára. Fogjon meg az apai átok. Addig légy átkozott, mig valaki háromszor meg nem csókol. Ha ez megtörténik, azután élj boldogan. — Egy katona vállalkozott rá, hogy megszabadítja az átoktól Rákóczy leányát. Az első este, mikor bement a templomba, hosszasan imádkozott. Egyszerre nagy sötétség borult a templomra. A ■ utó na reszketni kezdett félelmében. A sötétség olyan sürü lett, hogy arcza elé tartott kezét sem láthatta. Valami neszt hullott, mely után azonban ismét siri csnd lett. A toronyóra vontatva ütötte el a szellemek indulóját: a tizenkettőt. Ezután az egyik ablakon halavány piros fény sugárzott be a templomba, mire megjelent a titokzatos fekete kutya. A katona közeledett feléje; de bármennyire igyekezett utána, semmiképpen sem tudta elérni. Mint később elmondotta, jó órahosszáig futkosott a kutya után, mely végre nem tudott már más módon elmenekülni előle : a kárpitba kapaszkodott, felsza- ladt rajta és eltűnt nyomtalanul. Néhány perez múlva láthatatlan kezek csipkedték a katona arczát, kezét és fülét; majd dermedtséget érzett a testében; végtagjai megmerevedtek, elvesztették érzékenységüket. Egyszerre valami titokzatos erő felemelte, aztán ismét visszadobta őt a márványlapra ahol eszméletlenül feküdt reggelig. Azóta senki sem merte megpróbálni, hogy megszabadítsa az átoktól Rákóczi leányát.

— Milyenek voltak a régi lakodalmak? Érdekes tájékoztatást ud arról egy levéltári adat, hogy milyen országru- szóló dáridók voltak a XVII-ik századbeli magyar lakodulmak. 1612-ben Thurzó Borbála nászán, Nagy-Bitsén annyi volt a vendég, hogy a lovak száma 4324-re, az idegen inasoké és cselédeké 2621-re rúgott, a meunyegzői ebédet 21 szakács készitette s elfogyott 235 köböl liszt, 60 tehén, 140 borjú, 250 bárány, 200 disznó, 16 oldal szalonna, 1000 tyuk, 400 kappan, 400 lúd, 60.000 tojás 600 császár- és fogoly madár, 400 nyúl,

30 őz, 100 galacsu, 2500 pisztráng, 400 meny hal, 1000 fehérhal, 60 nagy, 150 kisebb csuka, 15 pulyka, 20 ungol tyuk, 30 bölény,

20 páva, 649 akó bor, 295 akó pálinka, 20 akó eczet, „Szarvasokat és vaddisznókat — úgymond a j :gyzék — adni fog az Isten“

— a többit a szegény jobbágynak kellett előteremtenie izzadtsága árán. Fűszerre 481 irtot adtak ki, mi a inai érték szerint körülbelül 5000 írtnak felel meg; vásároltak pedig 100 font borsot, 50 font gyömbért, 4 iont szerecsendiót, 4 font fuhujnt, 1 mázsa rizst, 58 font mandulát, 6 tonna fügét, egy és fél mázsa ezukrot, 1 mázsa mazsolaszőlőt 80 font tengeri szőlőt, 80 fout gesztenyét, 4 font sáfránt, 500 narancsot és 1000 czitromot. A vaj, sajt és a méz a belső gazdaságból került ki.

— A„ Magyar Könyvtár“ jubilá- ris füzete, a századik, most jelent meg.

A Wodianer-czég e kitünően szerkesztett, életrevaló vállalata 1897. októberében indult meg azzal a progrummal, hogy havonként két füzetet fog adni. Most pedig, alig másfél év leteltével, a programúiban megígért 36 füzet helyett már száz van együtt, fényes bizonyságául annak, hogy a vállalat a magyar közönség legszélesebb rétegeiben gyökeret birt verni s igy a tervbevettnéi sokkul gyorsabb tempóban haladhat. A ki- adó-ezég most könnyen kezelhető, igen áttekinthető jegyzéket is állíttatott össze az eddig megjelent füzetekről. Végignézve a katalóguson, mindjobban megerősödünk abban a mindenképen kedvező nézetünkben, amelyet a vállalatról már több Ízben hangoztattunk. Sőt nem álitjnk kimondani, hegy a „Magyar Könyvtár“ egy s más dologban (pl. iskolai kiadásaiban, illusztrált munkáiban) egyenesen túltesz a hires német ,;Uni- versal-Bibliothek“-ea, mely pedig milliónyi olvasókru számíthat. Visszatérve a jubiláris füzetre, megemlítjük, hogy azt a szerkesztőség Jókai Mór egy legújabb keletű elbeszélésével és néhány bájos apróbb, szintén legújabban irt és még kötetben meg jelent rajzával töltötte meg. Az elbeszélés czime: „Szép Angyalka", a rajzoké: „Kis képek".

E füzettel együtt jelent meg második sorozata a „Franczia-Elbszélők Tá rá"

I -mik, mely Daudet, Claretie, Prévost, Coppée és mások elbeszéléseit nyújtja, részben Ambrus Zoltán, részben Bottlikné Tölgyessy Margit kitűnő fordításában. Az „O1 a s z Eboszélők Tára" is most folytatódik egy Tóth Bélától való füzettel, aki Capu- anát és Castelnuovót fordította le a gyűjteménybe. Végre uz uj század is megindul már a „Magyar Könyvtár"-ból: az is a legméltóbb módon, Arany János „Jóka ördöge" és „Első Lopás" ez. remekeivel, melyekhez Komáromy Lajos irt jeles bevezetést. Mind e füzetek 15 krjáral megrendel bet ők a kiadónál (Wodianer F. és Fiai, Budapest, Andrásy-ut 21.), a ki szívesen megküldi ingyen is a fönt jelzett teljes jegyzéket.

— Mar csali a Világtörténet’feladatáról. E sokat támadott, szorgalmas és nagyérdemű jeles tudósunk egy kis essay- ben mondja el gondolatait a történetírás feladatáról, czéljáról, s módszereiről. Az essay a szerkesztésében megjelenő nagy vállalatnak, a Nagy Képes Világtörténet- nek előszava, melyben azon elvekkel ismerteti meg az oLasót, a melyek őt s munkatársait e munka szerkesztésében és meeirásá- bau vezetik. Nagyra, igen nagyra tartja az egyes tény, az adat értékét, — hiszen e nélkül lehetetlen történetet írni, de a fősulyt arra veti, hogy a mű „feldolgozott“ legyen, azaz „igaz képjt nyújtson." Más szóval igaz is legyen, kép is. Az iré láttasson velünk, mert igy tanithat legjobban, de igazit láttasson, az igazat idézze élénkbe. Minden tényt felsorolni fölösleges, mert hiszen nem a téglák száma teszi az épületet, hanem elrendezésük. Sőt azt hiszi, az adatok felsorolása válogatás nélkül meghamisítaná a képet, mert nem engedné, bogy a fontos esemény uz őt megillető helyet foglalja cl. Az egyéniségek különbözősége s e külömb- ség felismerése teszi változatossá, gazdaggá a történetet, ez menti meg az ismétlésektől*. De egyén nem lehet a történetíró vezetője, még akkor sem, ha nz iró ment az általánosítástól. . Az iró sokban tévedhet, de nz igazán fontos nem maradhat rejtve a vizsgálódó szem előtt, csak ne egyes személyek- beu, ne egyes eseményekben keressük történet anyagát,- hanem az egyes korokat betöltő eszmékben, s az eszméket megvalósító intézményekben. — Ez volna, rövid kivonata a kitűnő essaynak, mely valóban esemény a magyar irodalomban, s melyet már németre is lefordítottuk. Az eszmék gazdagsága mellett nagyban emeli értékét az is hogy valóban költői nyelven s költői szárnyalással van irva. Az előszó — a füzetes kiadványok helyes szokása szerint— az első kötet utolsó füzetében van. Ezzel befejeződött a nagy mü első köteté. Az egész kötet ára diszkötésben 8 frt. egy füzet ára 30 kr. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható Révai Testvérek,írod. Int. Részvénytársaságnál (Bpest. Üllői-út 18.) s minden hazai

, könyvkereskedésben.