Szatmár és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-04-04 / 14. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE szorítkozó, a történelmi vagy természet­rajz és ethnographiai részletezések mere­délyeit óvatosan kikerülő, inkább eszmél- kedésre figyelmeztetve buzdító uti-rajzzal mi is növeljük és terjesszük. S sokszor és sok oldalról régóta hangoztatott közóhaj­nak véltünk eleget tenni, midőn a müveit körök igényeihez alkalmazott uti-kalauzzal jellemző főbb vonásaiban épen az Erdélyi Kárpát-Egyesület kívánja feltárni azt a szép földet, melynek nagy politikai misz- sziót teljesítő magyarságáért Szt.-István koronájának legtávolabbi részeiből is oly megható meleg érdeklődés mutatkozik. A ki a délkeleti felföldet ritka szaba­tossággal körülövedző külső hegykeret fellegekben elvesző ormainak rideg világá­hoz, vagy a medencze belső tájain szét­sugárzó, jól miveit előhegyeknek olykor borággal viritő, majd lombos erdők árnyát kínáló s enyhülésünket régi dicsőségünk hirdető emlékeivel eltöltő, — a fogarasi, nagyszebeni, hátszegvidéki havasokra, az Unőkő, Czibles, Vlagyásza, az Érczhegy- ség változatos és a hegy világ minden szép­ségével bőlelkedő csoportjainak valame-l lyikére nyíló kilátással ■ fűszerező — domb­vidék felé vonzódik: az készséges útmu­tatóra számíthat a kis munkában, melyet Erdélyi úti kalauz czimmel Versényi György dr. tanárnak, az Erdélyi Irodalmi Társaság tagjának, az ismert nevű Írónk szerkesztésében piros vászonba kötött és tájékoztató térképekkel ellátott példányonkint 2 írtért bocsátunk az erdélyi rész iránt érdéklődők rendel­kezésére. A bevezető fejezetek az Erdélyi Kárpáti-Egyesület alkotásainak, az erdélyi részek rövidre fogott, de az ethnographia alakulás mozzanatait is érintő ismertetése után a használható főbb vasúti vonalok irányát, tájképi átnézetét nyújtják a hegy­vidék helyrajzi s a turistát legközelebbről érdekelhető magaslati viszonyok rövid vázlatával együtt. Külön fejezetben fog­laljuk össze az utazásnál szükséges fel­szerelés kellékeit, a ruházati, étkezési, idő­rendi tudnivalókat mindazzal, a mit egy ismeretszerzésre törekvő, gondos, körül­tekintő, idővel, egészségével, sőt pénzével gazdálkodni szerető utazó le a használható bérkocsiig és a mellőzhetetlen gyógyszere­kig megkívánhat. A következő fejezetek adják a létezői vasúti vonalak, majd a mellékutak és he­gyi kirándulások látnivalóit, történelmi természeti nevezetességeit,“ kiterjeszkedve itt-ott a népéleti alakulásra s főleg több helyt a magyarságnak sokak által kétségbe vont ősiségére. A Budapestről érkező ven­dégeket Kolozsvár féle vezetve, egyfelől a Szamos mellékén az tínökő, Czibles vidé­kéig, másfelől, a Marosvidéken a Retyezá- tig, a határszéli havasokig, majd felfelé Borszék áldott gyógyitóforrásáig kalauzol­juk. A két Küküllő vonalán haladó vasút­tal N.-Szeben, Fogaras elragadó hegyi táj­képeit öleljük fel s' Brassónak fordulva, miután Romániába is áttekintünk s a Bucsecs, Királykő, Csukás felséges pano­rámáját bemutattuk, Háromszék kies tájait, fürdő-telepeit járjuk végig, Csikmegye hegyeiről mutatjuk rendre e jóravaló, de­rék nép tűzhelyet, hogy fenn a N.-Szamos forrás vidékén búcsút vegyünk az erdélyi tájak szépségein üdülni és lelkesedni tudó szives olvasótól. Biztat a reménység, hogy az a ne­mes hév és lelkesedés, mely i munka létrejöttét aránylag oly rövid idő alatt immár második javított és bővített kiadás­ban lehetővé tette, a könyvecske gyors elterjedésében s az előfizetők tömeges jelentkezésében is igazolni fogja áldozatunk jogosultságát és időszerűségét. Az előfize­tési ár oly csekélyre van szabva, hogy az Erdélyi Kárpát-Egyesület már ez okból is meleg pártfogással kecsegteti magát s re­mélni bátorkodik: hogy Magyarország hazafias köreiben támogatással fog törek­vésünk találkozni, az olvasó-egyesületek­ben és iskolákban is buzgó és lelkes ter­jesztői akadnak ez irányánál, tárgyánál és beosztásánál , fogva hézagpótlóul Ígérkező munkának. És legyen szaoad remélnünk: hogy törekvésünk másik és tulajdonképi czélja sem marad eléretlenül, s hogy az a melegség, melylyel mi ez úttörő munká­ban az erdélyi részeket bemutatni igye­kezünk, a munka minden fogyatkozásai daczára is megtenni a rég óhajtott turista áramlatot s hogy azt a földet, melyért százezrek hozták meg áldozataikat, leg­alább némi részben közvetlenül meg­ismerni siet majdan e kalauz minden olvasója. A mű egyesületünk kiadásában a tavaszra fog piros vászonba kötve megje­lenni. Egy-egy példánynak postai bérmen- Hl HBlllS«léiÉBll giafizetési ára 2 forint. Apróságok. — Sok boldog karácsony, az az par­don ! husvét ünnepeket kívánok. — Sose igazítsd ki, az időjárásnak még ez megfelelőbb. * — Mari, szóljatok az öregnek, bogy jöjjön el az ünnepre egy kis fát vágni. pl De hiszen mamuka az ugyun ezen a héten nem fog eljönni, mert csütörtökön apostol lesz s a püspöknél ebédel.- * '• Nagypénteken abban | zimunkós idő­ben Bögre ur le s felsétált a piaczon. Cso­dálkozva kérdi tőle egy ismerőse, hogy van kedve ilyenkor az utczán járkálni. — Barátom — mondja ő — kijöttem, hogy egy kis kerepelést hallgassak. Eszten­dőben egyszer olyan jól esik, ha az ember másféle kerepelést is hallhat, mint odahaza. « Bemegy a polgártárs élete párjával együtt az óriási gyereket megbámulni. — Istenem — mondja nagy sopánko- dással a férfi — mit csinálnánk, ha mind a hat gyerekünk ilyen volna. — Üssön a szájára — szól rá ijedten az asszony — még gondolatnak is borzasztó. * — Te Péter, miért nem bélcűlsz ki And fással? Nem illik haragot tartani az embernek felebarátjával. — Főtisztelendő ur kérem, nem ha­ragszom én rá. Én mindig jót kívánok neki. Adja az Isten, hogy olyan nagy ur legyen belőle, hogy még a püspök is a lábát csókolja. v — Aranyos Iluskám eszem a szivees-t kéjét, be nagyon szeretem. — Na csak azt ne, tudja hogy nagy' héten nem szabad húst enni. * — Hát aztán nagypénteken szoktál bőjtölni ? — Én mindig böjtölök. A feleségem kedvéért muszáj megtenni, s mondhatom még jól is esik. — Hogy lehet az ? — Igen egyszerű. Előtte való este egy nagyot mulatok s másnap, ha akarnék sem tudnék ruszlinál egyebet enui. Demeter. HÍREINK. Gyűjtők 6 példány után tiszteletpéldányt kapnak. ■ Az E. K. E. válaszmánya nevében: Gr. Bethlen Bálint, Br. Feilitzsch Arthur, elnök. társelnök. — Lapunk t. munkatársainak és olvasóinak boldog ünneplést kí­vánunk. — Lapunk jelen száma a leözbe- eső nagy ünnep miatt Izét nappal élőbb jelenik meg. A következő számo­kat a rendes időben veszik t. elő­fizetőink. — Küldöttség. A szatmármngyei Széchenyi társulat, mint azt egy előző köz­gyűlés elhatározta, küldöttséget meneszt a vallás- és közoktatásügyi és a pénzügymi­niszterhez, hogy a társulat czéljaira állam­segélyt eszközöljön ki. Ezen küldöttség bái’ó Yécsey József elnök vezetése alatt április hó 6-án fog a nevezett miniszterek előtt tisztelegni. Sok szerencsét kívánunk. — Schlauch Lőrincz, Nagy-Várad biboros püspöke, tegnapelőtt ünnepelte het- venötödik születése napját. Az agg főpapot, ki még most is fáradhatatlanul intézi egy­házkerülete ügyeit, ez alkalomból tisztelői és hivei Nagyváradon szívélyes ováczióban részesítették. — Áthelyezés. Brand Győző m. kir, honvéd százados Szabadkáról Sz ítmárra lett áthelyezve, uj állomását már el is foglalta. — Hymen. Pályi Béla n.-somkuti kir. jár. birósági aljegyző április 3-án eskü­szik örök hűséget Sándor Gizella n.-somkuti áll. isk. tanítónőnek, Sándor Antal róm kath. tanító leányának. A nászüuepély a - menyasszony szüleinél Rujahidou tartatik. — Huszonöt éves katonai jubi­leum- Bauer Alajos mi kir. honvéd őr­nagy, I nagykárolyi honvéd-zászlóalj pa­rancsnoka, a napokban ünnepelte meg ka­tonai szolgálatának 25 éves jubileumát. E szép ünnepélyre a szatmári bajtársak közül számosán mentek át Károlyba üdvözölni a derék őrnagyot. — A szatmármegyei Széchenyi- társulat április havi választmányi gyűlése kivételeseu április hó 12-én szerdán d. u. 4 órakor lesz Szatmáron a városháza kis- tanáéstermében. — Névváltoztatás. Kiskorú Mandel- baum Győző és Jenő szatmári lakosok ve­zeték nevének „Markó“-ra kért változtatá­sát a belügyminiszter engedélyezte. — Az Ezres javára Kanhegyi által rendezett szini előadás nagyon keveset jö­vedelmezett. Összesen 3 frt az, a mit az igazgató beküldött, s mint mondd, ezt is a magáéból adta, mert a színház üres volt s, az egész bevétel 43 frtot tett ki, a mi köz­tudomás szerint a napi kiadásokat sem fedezi. — Térzene. A honvéd zenekar a szo­kásos térzenét nem ma, hanem holnap, az az husvét másodnapján fogja megtartani. — Uj izraelita templom. A szat­mári izraelita statusquoante felekezet tervbe vette, hogy templomot épit. Az ülőhelyekre 100, 200, 300 és 400 frtos, esetleg nagyobb Összegű előjegyzésekre felhivást intézett hitsorsosaihoz. Az előjegyzők I0°/0 kedvez­ményben fognak részesülni. Városunk . tehát újból, bizonyára egy a kor követelményei­nek megfelelő épülettel fog gazdagodni. — Bérkocsi állomás Németiben. Lapunk volt az első, mely lankadatlan ki­tartással sürgette, hogy Németiben legyen bérkocsi állomás. Végre meghallgattatott ké résünk, s április 1-től az István-téren reg­gel 6 órától este 9 óráig 1 egy fogatú és 2 kétfogatu bérkocsi fog állani a közönség rendelkezésére. A főkapitány a vasúti bér kocsizást is szabályozta, amennyiben egy­szerre a megállapított sorrendben csak 14 kocsi mehet ki a vasúthoz. — Látogatás a Németi állami Óvodában. Bégen hallottam már, hogy a Németi óvoda készen van, sőt azt is olvas­tam a helyi lapok ban, hogy az óvoda gondnok­sága is ki van nevezve. Gondoltam tehát, illő dolog, hogy, mint aféle tanító mester­ember, meglátogassam a Németiek óvodáját. Ezen szándékomat — egyik kenyeres pajtá­sommal — nagycsütörtökön be is váltottam, s mondhatom igen kellemes benyomással távoztunk. Az óvoda helye elég szerencsé­sen van megválasztva, bár nem ártana, ha a telek tágasabb volna. Az épület maga egyszerű stilben a telek közepén áll. A be­lépés fedett folyosóra történik, innen jobbra egy előszobába, mely fogasokkal van beren­dezve, a hová a ruháikat helyezik az óvoda leendő polgárai és polgárnői. Innen a tan­terembe a komoly foglalkozások helyére lép­tünk. Szeműgyre vettük az előadói asztalt, melyen vörös vonalokkal szabályos négy­szögek vannak rajzolva, hasonló vonalzásu asztalok állanak a gyermekek rendelkezésére is. Ebben a teremben vannak a szemlélés­hez szükséges külömböző tárgyak. Liba, ruc/.n, tyuk, ló, tehén, stb., mind papir- maschéból, sőt még csak kerekes rokka is van az üveges szekrényben. Ezen komoly foglalkozású helyről a szomszédos kis szobát vettük szeműgyre. Itt több 3—6 éves gyer­mekeknek való apró kis ágy van elhelyezve, teljesen fölszerelve, hogy u komoly munká­ban elfáradt apró muzsáseregek pihenésre hajthassák le fejecskéiket. Van ezen szobá­ban pár moedó-medenoze is, hol a piszko­san érkezett kis diákokat, vagy a munká­ban megizzadt és bepiszkolt kezeket a dajka szép hófehérre megmossa. Ezután követke­zik a nagy játszó-terem, hol a leggondtala­nabb napokat fogják tölteni a komoly mun­kára nevelendők. Ezen termekben kiváló gond van fordítva a kályhákra is, amennyi­ben vasrostély ellenzőkkel vannak ellátva, hogy az apró csemeték meg ue égessék ma­gukat. Az épület bal szárnyában van az óvónő lakása, mely szép két szobából áll, mondhatnám fényesen bebutorozva. Itt van a dajka lakásais. Az udvar hátulján, mely (bég feltöltésre vár, lesz a nyári fedett ját­szótér. Az épület előtti tér bizonyosan par­kírozva, mig az udvar oldalai és hátulja fásitva lesz, közben apró padokkal ellátva a kis elfáradt munkások részére. Az óvoda közvetlen környéke szabud nagyobb épüle­tektől, igy a levegő is bizonyára jó lesz. Az óvónő, Krémer Gizella kiasszony szives kalauzoláss ti mutogatott meg mindent, ki­fejezést adva azon óhajának, hogy az óvoda ünnepélyes megnyitása és benépesülése mi­hamarább elkövetkezzek, hogy eddig nem következett be, annak az ex-lex állapot volt az oka. Ki hinné ezt ? — Gyászhil*. Brán Gusztáv törvény- széki biró, ki a hely beli törvényszéknél volt rövid ideig s azután betegség okából hosszabb szabadságra ment, tegnap elhalálo­zott. Béke lengjen porai felett! — A vallásügyi miniszter a n.- károlyi állammi polgár leány-iskolával kap­csolatosan női kézimunka tanfolyamot szer­vez. A tanfolyam 2 éves lesz s a polgári iskolát végzett növendékek vehetnek részt benne. Vezetőjét, egy ezen szakra képesített okleveles kézi munka tanítónőt, a vallás tárcza terhére fogja alkalmazni. — A németi ev. ref. egyház tanács | I évi ápr. 5-én városunkban tartandó egyházmegyegyülésre az egyház képviselő­jéül Joó Ferencz fő gondnokot válasz­totta meg. — Pártgyülés. A szatmárnémeti függ. és 48-as (anya-) párt Szatmáron, a Vigadó nagy termében, az 1899. évi április hó 3-áu, husvét másodnapján délelőtt 10 és fél órakor pártgyülést tart. — Az ügyvédi kamara a néhai Nagy Elek ügyvéd irodája ügygondno­kául Uray Géza ügyvédet bizta meg. — Előléptetés. A vallás- és közok­tatásügyi miniszter Jánossy Jolán na^y- károlyi állami polgári iskolai segédtanitó- nőt a X. fizetési osztály harmadik fokoza­tába rendes tanítónővé nevezte ki. — Áthelyezés. Faragó Dezső lla. dupródtiszjhelyettés N.-Károlyból Szatnián-u helyeztetet át. — Nagybánya Münchenben, a Hollósy-festőiskola, amely a télen át Münc­henben tartózkodott április hó 26-án utazik le Nagybányára. A mestert ez évben a ren­desnél is több tanítványa, mintegy hatva- nan kisérik le a magyar bányavárosba és nem érdektelen, hogy leginkább az idegenek vágyakoznak a magyar levegő után. A ko­lónia egy része, köztük Thorma János é3 Réti István, Csók a telet is otthon töltöttek mig a többiek: Grünwald, Goldreich, Sze- remley, Ku’oinyi, Keményfy, Kolber, Ács Gross stb., a mester, HollÓsy Simon kísére­tében utaznak le Nagybányára. — Felhívás- Mindazon élő volt osz­tálytársaimat, kikkel 1869—i k évben Már- maros Szigeten éretséget tettem, felhívom hogy egy — Szigeten létesítendő 30 éves viszonttalálkozáshoz szükséges nyilatkozatai­kat velem közölni szíveskedjenek. Lator Béla. — Örömhír a tanítóknak. A na­pokban érkezett le a kir. tanfelügyelőséghez a miniszter rendeleté, melyben kimondja hogy a fizetés kiegészítésére államsegélyt ezután nem meghatározott időre, hanem állandóan utalja s az utalás mindaddig érvény­ben lesz, mig a tanító állására el nem tá­vozik, vagy a hitközség anyagi helyzete oda javul, hogy az államsegélyt igénybe venni nem akarja. A korpótlékra adott államsegély pedig kivétel nélkül utaltatik az első öt évre, vagyis azon időre, mikor a tanító a 2-ik korpótlók élvezetére is jogosult lesz. A már utalva levő s az [eddigi rendszer ' mel­lett bizonyos idő múlva lejáró államsegó- lyek további folyósításáért nem kell a hit­községeknek újból kérelmezniük, mert ezen államsegélyek és pedig úgy a fizetés, mint a korpótlék fedezésére adattak, hivatalból fognak a minisztérium által továbbra is fo- ; lyósittatni. És pedig mint fentebb mondot- • tűk, a fizetés-kiegészítésre adott segélyek állandóan, a korpótlék államsegélyek pedig az I-ső korpótlék idejére ra 2-ik korpótlék kezdődésének idejéig. A kir. tan felügyelő­ség a megyei és városi közigazgatási bi- ; zottság áprilisi üléseiből terjeszti fel a me­gyében és városban eddig utalt államsegélyek kimutatását, melynek alapján a további folyósítás fog eszközöltetni. Honvédszobor-emlék Selmecz- banyán Mint értesülünk, Selmeczbánya város lelkes közönsége egy monumentális honvódszobor felállítását vette tervbe a sza- badságharcz hőseinek emlékére. A gyűjtések I ez irányban már nagyban folynak. Ki lel- ’ késül a hazaszeretetnek e magasztos meg­nyilatkozásán, járuljon hozzá filléreivel. Az adományok Ocsovszky Yilmosné úrnő vagy a városi pénztár czimére Selmeczbányára küldendők. Az adományokat hirlapilag nyug­tázzák. — Polgári iskolai képesítés. Köz­tudomású dolog, hogy a szatmári kir. tan-, felügyelőség két tollnoka Bodnár György és Nagy Károly, a törvénybe gyökerezző jog­nál fogva a vallás- és közoktatásügyi mi- • nisztertől engedélyt kaptak, hogy pölgár- iskolai vizsgálataikat itt Szatmáron tehetik le, a miniszter által kinevezett vizsgálóbi­zottság ellőtt. Ezen ritka — de törvényes eset felett — a fővárosi napi és szaklapok vitatkozni kezdettek, s kétségbe vonták a szatmári e90t törvényességét. Legutóbb f. évi márcziu8 27-én az országos polgári is- ] kólái tanáregyesület Lád Károly igazgató elnöklete alatt újból foglalkozott a szatmári esettel, tudósítónk e gyűlésről a következő­ket Írja: Volenszky Gyula titkár és az egyesületi lap szerkesztője a szatmári ese­tet hozza fel, a mely oly nagy port vert j fel a sajtóban. Szatmáron ugyanis két kir. ^ tanfelügyelőségi tollnok vizsgaengedélyt nyert, hogy a helybeli apácza-klastroinban, helyi vizsgáló bizottság előtt, melynek tag­jai nagyrészt papok és egy apácza, tehesse­nek polgári iskolai tauitói-képesitést. A polgári iskolára nem illő népoktatási tör­vény következetlensége ez anomáliát meg­engedi. Ez a legnagyobb visszásság, a mi csak történhetik. A népoktatási törvénynek kellerte e tekintetben intézkedéseket tartal­maznia. Volenszky indítványt tesz, hogy kérjék meg a minisztert e dolgok rendezé­sére. Indítványa a következő: A polgári iskolák reformja mielőbb megoldassák és törvénybe iktassák, hogy a polgári iskolai tanári (tanitónői) képesítő vizsgálat, csakis a kormány által kinevezett or­szágos vizsgáló-bizottság előtt tehető 1 e. És a mig a polgári iskolák annyira sürgős reformja megtörténik, addig is vonja meg a miniszter a helyi vizsgáló- bizottságok előtt való polgári iskolai tan- krtpesitő vizsgaengedélyt. Áz indítványt el­fogadták. Mi csak azzal toldjuk jneg a polgári iskolai tanároknak a szatmári eset felett folytatott szó és tollharczát, mig ed­dig a törvénytelen állapot felett vitatkoz­tak, most már belátják, hogy a miniszter törvényiidta jogánál fogva uevezte ki a szatmári polgári -iskolai vizsgáló-bizottságot I hogy maga a szatmári ritka eset törvé­nyes alapon áll.

Next

/
Thumbnails
Contents