Szatmár és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-01-10 / 2. szám

zésével termeli, felhasználni nem tudná, hanem tránsformátorolc a vagy más gépe­zetek felállítása válna szükségessé — a mint ezekre tényleg szükség is lessz, ezen körül­mények a várost mint a villám áram ela­dóját egy általán nem is érdeklik, hanem tartozik ezen szükséges gépezeteket és sze­relvényeket vállalkozó saját költségére és felelősségére felállítani. — Ily módon min­den újabb befektetés nélkül egy oly nagy fogyasztó nyerne villamvilágitási központi telepünk, a mely hivatva van egy ez ideig sajnosán nélkülözött hézagot pótolni. — Nevezetesen ez ideig tisztán csak világitási czélokra szolgáltattunk áramot, minek kö­vetkeztében üzemünk szaggatott volt, t. i. nappali órákban összes gépeink, kazánaink üzeme szüneteltek, mely körülmény gazda­sági szempontból igen hátrányos, mert azt mindenki beláthatja, hogy a nappali órák­ban a teljes berendezés üzemén kívül lé­vén semmit sem jövedelmezhet, de az ily szaggatott természetű üzem a folytonos lehűlés és újabbi betüzelés folytán káros visszahatással van a gőzgépekre és külö­nösen a gőzkazánok szerkezetére nézve. Éhez hozzájárul, hogy egy ily állandóan biztosított fogyasztás az üzem oly beusztá- sát biztosítja, melynél a gőzgépek állandóan teljes megterheléssel tehát a legkedvezőbb hatásfok mellett dolgozhatnak. Ezen okoknál fogva törekszik min­den villamos központi telep, hogy áramot ne csak világítani, hanem ipari czélokra is szolgáltasson és tényleg csak azon köz­ponti villamtelepek mutatnak fel jobb fi- nancziális eredményeket, a melyeknél a nap­pali üzem erőátviteli, vagy bármely más ipari czélra legalább a meglévő gépberen­dezések egy részét foglalkoztatják. Ezen fontos okoknál fogva iparkod­tunk a villamosáram átengedése tárgyában oly egyezségi árat megállapítani, a melyet a vállalkozó is elfogadhat és a mely a vá­ros érdekeinek is minden tekintetben meg­feleljen. — Az egyezségár megállapításának alapját a tényleg felmerülő öszköltségek képezik. így az utolsó 3 évi üzem napi je­lentéséből minden kétséget kizárólag me­gállapítható, hogy a villamosáram termelő költségei a jelenleg üzemben lévő gépekés jelenlegi szén, olaj, tisztitó és tömitő anya­gok ára mellett effektiv Kilovatt óránként legfeljébb 6.71 kr. lehet. Megjegyezzük, hogy ezen egységár a Siemens-féle gép- garnitúrákra van vonatkoztatva és hogy az újabb Egger-féle gépgarniturával a Kilovatt óra áram már csak 5.72 krba kerül, mert ezen nagyobb Compaudcondensátiós gőzgép garnituragőz illetve szén fogyasztásra ked­vezőbb, mig a most készülő gépgarnitura a szerződésileg kikötött garantiák foly­tán még kedvezőbb eredményekhez fog jut­tatni. A legkedvezőtlenebb esetet számí­tásba véve, tehát az áram üzemi termelő költsége Kilovatt óránként 6.71 krt. teszen ki. Ezen üzemi kiadásokhoz hozzászámi- tandók az általános amortizátionális és be­fektetési kamatok, tűzbiztosítás és gépjaví­tások, valamint a fenntartási költségek is. Ezen kiadások szintén a legnagyobb biz­tonsággal fixirozhatók és a Kilovatt óra egységre vonatkoztatva 1.96 ltrra rúgnak. Ily módon az üzemtermelési költségek a legkedvezőtlenebb viszonyok között kilovatt óránként 8.67. krra rúgnak. Megjegyezzük, hogy a telep kezelésével és üzemi viszo­nyainak tanulmányozásával megbízott Söp- kész Sándor m. á. v. főmérnök a rendel­többre semmi nőt, akár keresztény, akár zsidó legyen. Én külöftiben optimista vagyok, még pedig abból a szerencsés fajtából való, amely akkor is reméli a jót, ha nem hisz az eljövetelében. Azért bizom benne, hogy jövőre a szép czél érdekében együtt fogjuk látni az egész szép nemet. Aki elmarad, az nem lesz szépnem, csak nemszép............... Hálá-s elismerésünket az egész ren­dezőségnek, különösen a fővezérnek, a polgármesternőnek és köztudomás szerint legszívósabb segédének : Tabajdy Lajos- nénak, akiről legbuzgóbb riválisai is cso­dálattal emlékeznek meg. Mindannyian büszkék lehetnek a teljes sikerre. Őrömmel lehet konstatál­nunk, hogy mulatságaink között az, amely­ről ismét azt állították, hogy igazán az utolsó lesz, a valóságban a legelső volt! .... Mi gazdagabbak vagynnk egy kelle­mes este (bizon azt kellene mondanom: éjszaka) emlékeivel, a nőegylet választ­mánya ezenfelül egy hatalmas jó csele­det öntudatával, nagyon sok nyomorult szegény pedig avval az érzéssel, hogy mégsem hamvadt el még minden emberi szív a világon. Sokat fáradoztak, nemes hölgyek, pe egy év olyan hosszú a pihenésre. A kellemetlenség emlékezete pedig, szeren­csénkre, nagyon rövid. Egy vidám viszont­látásra a jövő télen !....’ Tanódy Márton. 1 SEATMÁR ES VIDÉKE. kezésére bocsátott adatok alapján ezen költ­ségeket 7.05 krba állapította meg. Ily mó­don a 8.67 kros egységár azon határ, amelynél a károsodásnak még csak a te­hetsége is ki van zárva, azzal szemben a csatolt szerződés 5. pontja szerint Gerster Béla az első négy évben 10 kr. azután pe­dig az engedélyezési idő lejártáig 9 kros egységárat köteles fizetni; amely egységár minden öt évben szerződő felek által re­vízió alá fog vétetni és a mennyiben a város számadásából kitűnnék, hogy a me­gelőző számadási Cyklusban az áramter­melő költség kevesebbe kerül, úgy Szat- már sz. kir. város tartozik ezen arányban leszállítani a villamos vasút részére szol­gálandó áramok költségeit. Figyelembe veendő, hogy a szerző­dés 4 pontjában kikötött kocsi-közlekedés mellett az áram szükséglet már az első év­ben minimum hetvenezer Kilovatt órát fog kitenni, amely szükséglet a forgalom növeke­désével és a villamos vasútnak további kiépí­tésével csak növekedhet. Tehát a villamvilági­tási alap bevételei már az első évben a kikötött egységár szerint hétezer forinttal növekedné­nek, holott a több kiadások tisztán a fo­gyasztási anyagok okozta több kiadásokra szorítkoznának, amelyek hetvenezer Kilov- vat óránál alig haladnák meg a 4500 irtot, mert a személyzeti befektetési amortisátio- nális szóval az u. n. általános kiadásaink azon körülmény folytán, hogy a villamos vasút részére áramot szolgáltatunk, sem­mivel sem növekednek tehát a felsorolt indirekt előnyökön kívül meg lessz a v. v. alapnak a tisztességes polgári haszna is. Hangsúlyoznunk kell, hogy a tervezett vil­lamos vasút egyidejűleg csak 20 lóerőnek megfelelő villamos áramot vesz igénybe a mi jelenlegi gépberendezésünk pedig 530 lóerőnek felel meg. Épen ezen körülmény teszi a villamos vasutat, mint áramfogyasz- tót fölötte becsessé, mert áramfogyasztása a központi géptelep capacitásához mérve ugyan elenyészően csekély, azonban a hu­zamos-átlag napi 12 órai es állandóan egyenlő nagy igénybe vétele folytán már az első évben is tekintélyes összegre 70000 Kilowat órára rúg. Végül megjegyezzük, hogy a szer­ződés 7. pontjában világosan kikötőt tűit, hogy a mennyiben a város bármely oknál fogva áramot szolgáltatni nem tudna és ezen időben a világítás is szünetelne, ezéft és ezen idő tartamra szerződő Gerster Béla a várostól semminemű czimen kártérítést nem követelhet, a mondottak eléggé- iga' zolják, hogy a szóban forgó áramszolgál­tatás villamvilágitási vállalatunkra nézve minden körülmények közt csak kedvező lehet és ha fontolóra vesszük mindezen előnyöket a melyeket a város ezen villa­mos vasút kiépítésével szépészeti, közfor­galmi szempontból is nyer — fontolóra vesszük azon körülményt, hogy ezen al­kalom elhalasztásával a város aligha fog kerülni ismét azon helyzetbe, hogy ily könnyen, minden áldozat hozatala nélkül a technika mai vívmányainak megfelelő kör zuti vasutat magának biztosítson, mert gőzüzem esetén ezen a város belterüle­tén végigmenő vasút elveszítené közúti jellegét és teljesen ki volna zárva meg a lehetősége is, hogy mai útvonalak mentén is a belvárosi vasút kiépüljön, még villa­mos üzem esetén egyéb vonalak kiépítése is csak évek vagy talán hónapok kérdése lehet, mindezeket tekintetbe véve tisztelet­tel véleményezi a bizottság, hogy a villa­mos vasút czéljaira szükséges hajtó áram­nak a városi központi telepből leendő szol­gáltatásához hozzájárulni és az erre vonat­kozó és ./• alatt csatolt szerződést elfogadni méltóztassék. Szatmárit, a yillamvilágitási bizottság­nak i898. évi január hó 3. tartott üléséből. Pap Géza biz. elnök. Szinház. Vasárnapján. 1-én szinrekerült „Fekete rigó“ ez. népszinmü Géczy gyöngébb alko­tásai közé tartozik,. Az igénytelen kis mese terjengős feldolgozásban nagyobb hatást nem gyakorolt bármenyire igyekeztek a darab­ban szeréplő személyek a siker előmozdításán. Ügyesen játszott Forrai s igen jól énekelt Ferenczy, s a Hoós szerette dalokat sikere­sen jutatta érvényre. Heltai s Rajz, előbbi a segéd jegyző, utóbbi a kéjvágyó gróf sze­repében sikerült alakítást nyújtottak. Hétfőn Tbury színmüve a „Katonák,, ismételtetett kevésbé sikerült előadásban mint azt a bemutató alkalmával láttuk Rajz, Udvardija elismerést érdemel. A szerdán sziirrekerült „Vigéczek“ ez. bohózat előadásának az igazgató pár fellépte kölcsönzött érdekességet, Kunhegyiné kedves jelenség s fesztelen ügyes játékával egyszerre megnyerte közönségünk tetszését, nem kü­lönben Kunhegyi „Abeles“ sikerült alakítás. Az igazgatónő közelebbi szereplését érdekli lődéssél várjuk, hisszük több ízben lesz al­kalmunk kedves játékában gyönyörködni. A többi szereplők sikerült alakítást nyújtottak s a nagyszámban egybegyült közönség a főbb szerepvivőket több Ízben kitüntette tapsaival. Csütörtökön a „Száraz kenyér“ került bemutatóra. A darab — bár meséje nagyon csekély — jóizü humorral és lélektanilag is ügyesen van megírva. A tőkepénzes Bodnár soe furíanggal győzi meg a gazdagságot gyű­lölő idealista fiát arról, bogy a szülőktől öröklött gazdagság nem oly inugvetendő do­log s mindenesetre kellemesebb, mint az a száraz kenyér, melyhez csak fáradságos munka árán juthatunk. Az öreg Boduár nagy szerepét Krémer alakította kifoghat- lan humorral, bár minikáiban és gestusaiban néha túlozva-, Mihály szerepében Rajz ex- cellált. Kende, Somiár, Szelényi, Szász he­lyes felfogással s élénken játszottak, Né­meth az élősdi Herkó szerepében kitűnő volt. Közönség — daczára a Bergbőffi Lac- horvszky bűvész társaság közreműködésének — nagyon csekély számban volt jelen. Pénteken zsuffolt ház előtt „Felhő Klárit“ adták elő a czimszerepben Ragányi Izával, ki Klári passiv szerepét a nála meg­szokott beusőséggel s természetes egyszerü- séggel alakította. Kitűntek még: Rjjz, Fe­renczy, Somiár, Pintér, Keresztesi Aczél s különösen meg kell emlékeznünk Szász An­náról is, ki Viola, Éva szerepében dicsére­tes szorgalmat tanúsított s pathetikus játé­káért gyakori tapsokat kapott. Szombaton zónában ismét az ember komédiája. Ez a közönség hálásabb volt, mint a jutalomjátéké. Tapsolt és ujrázott rendületlenül. Vasárnap Lukácsy Sándor egyik leg­gyöngébb népszínműve „Az Isten keze“ czitnmel került színre. Ebben a darabban Liliom Klári (Ragányi) a többek közt azt mondja: „Mennyi minden fog itt még ki­sülni !“ — És iguza volt. Csupa „kisülés“ az egész, bonyodalom egyeszelős asszony titkán fordul meg. Ez az asszony egyszer- csak jónak látja visszanyerni az eszét, elá­rulja a titkot és minden rendbe jön. A da­rab különben élénk fulusi életet tár eléuk s a szereplők mindnyájan bele is találták magukat helyzetükbe. Ragányi most is élénk és természetes volt, Ferenczy remekül éne­kelt a hálátlan szerepét jobb ügyhöz méltó odaadással játszotta ugyanezt mondhatjuk Keresztesiről, Kréinerről és Aczélról, Rajz a könnyelmű legény szerepében kedélyes és rokonszenves, Somiár, Juhász, Pintér, Sze- léuyi, Gömöri mellék szerepeikben jók vol­tak, — Németh kaczagtató maszlejával kitűnt. Apróságok. Aggodalommal böngészem a fővárosi lapokban megjelenő válsághíreket s való­ságos ijedelem fog el, mikor azt olvasom, hogy BánfFy ma vagy holnap megbukik. Karácsony első napján ugyanis 100 virzsiniába fogadtam az, én Táti barátom­mal arra, hogy Bánffy még egy hónapig miniszterelnök lesz, | igy nagyon is ér­dekemben áll, hogy e hó 25-ikéig meg­maradjon. * A mai postával meg -is Írtam neki, hogy tartsa magát és ne engedjen az ellenzéknek, akármit csinál is. Tudom jó hatással lesz’reá, ha látni fogja, hogy széles Magyarországon akad egy ember, a ki az ő maradását óhajtja. % Bankettről, Ezresből vagy más alka­lomból, ha néha megkéstem, mindig az volt a mentség, (amolyan áímentség), hogy hiszen a polgármester is addig volt. Per­sze az asszony soha sem akarta elhinni. Most aztán a dominó estélyen megtörtént, hogy az asszony egyre nógatott a haza­menetelje, s mikor mondtam neki, hogy várjon egy kicsit, hiszen még a polgár- mester se távozott. — Ej — szólt rá nagy komolyság­gal — nem muszáj neked mindig a pol­gármesterre várni. * — Kifizetted már az adódat, lásd én megcselekedtem. — Elég roszul - csináltad, mert ha Bánffy az látja, hogy ex-lex mellett az adót előre fizetik, soha sem fogja az al­kotmányt helyre állítani. * A kaszinó választmánya nem rég ta­nácskozott a felett, bevezessék-e a tele­font vagy pedig ne. — Isten mentsen volt az egy­hangú határozat — hiszen soha se lehet­nénk nyugodtan, folyton ki volnánk téve annak, hogy az asszony hazulról még ide is társalogjon. * — Remélem nagysád, hogy az Ez­res mulatságára csak eljönnek. — Okvetlenül ott leszünk. Az uram azt mondta, hogyha egy ezresbe kerül, még akkor is elmegyünk. Én meg tudja, különben sem adom egy ezresért, ha mu­lathatok, hát még ha az Ezres bálján te­hetem, a hol eddig is olyan jól mu­lattunk. •i® — Hát aztán sokat felismertél a dominós hölgyek közül ? — Barátom egyet sem. Sőt a dolgok úgy alakultak, hogy később már dominó nélkül sem tudtam őket megkülönböztetni * Nagy a zúgolódás, hogy a mikor a városban mindeuütt a műborról beszél­nek, a borellenőrző bizottságot sehol sem látják működni. — Ez azért van — mondja valaki — mert a bizottság csupa olyan tagok­ból van összeállítva, a kik a jó borral szívesebben foglalkoznak. Demeter. HÍREINK. — A közigazgatási bizottság tegnap tartott ülésén a főispán elnökölt, a ki az uj év alkalmából üdvözölte a meg­jelent tagokat s meleg szavakban emléke­zett meg a bizottság elhunyt tagjának, Keresztes Sáudor ügyvédnek érdemeiről. Jelenvoltak: Hermán Mihály polgármester, Pap Géza főjegyző, dr. Jéger Kálmán fő­orvos, dr. Yajay Károly tiszti ügyész, Bé- késsy Géza árvaszéki tanácsos, Kovács Béla tanfelügyelő, Kemény Lajos pénzügy- igazgató, Kacsó Kái’oly főmérnök, Zsiga Miklós kir. alügyész és dr. Farkas Antal, Korányi János, Antal Dániel, Jákó Sándor. Jákó Mihály, dr. Kéresztszeghy Lajos, dr. Tanódy Márton, dr. Fejes István, Keresz­tes András bizottsági tagok. Első tái’gy a polgármester havi jelentése volt, melyet tudomásul vett a bizottság. Ezzel kapcso­latban kérdés intéztetett a polgármesterhez, vau-e tudomása, miszerint egyik lapban az foglaltatott, hogy városunkban műbőrt árul­nak, 3 történt-e a hatóság í’észéről intéz­kedés, a mely kérdésre polgármester meg­nyugtatóig válaszolt. Megválasztotta bi­zottság ezután a törvény által előirt külön­féle bizottságokat. Más nevezetes dolog nem is történt legfölebb a pénzügyigazgató jelentette be, hogy a mennyiben a minisz­ter az adóvégrehajtási eljárást általában felfüggesztette, azon kérelmétől, hogy a városi adóügy vezetője terhére állami vég­rehajtó küldessék ki, ezúttal eláll. Az ülés fél 12 órakor véget ért. — Közegészség. A. főorvosi jelen­tés szerint az elmúlt hónapban összesen 193 betegülés fordult elő, a melyből ka­nyaró volt 177. Meghalt kanyaróban 17 gyermek. A többi 16 eset: difteria 7, trac­homa 5, tifus 3 és skarlát 1. Az egész év­ben volt összesen 418 járványos betegség, a melyből halállal végződött. 17. A ka­nyaró járvány különben, mely az elmúlt évben 2-szer lépett fel* legutóbb az elmúlt hónapban, ma már megszűntnek mondható. — A honvédség köréből. Hab- rovszky dundárparancsnok és Ludmanu ez­redes a múlt péuteki esteli vonattal Nagy- Károlyba érkeztek az ujoncz-iskola meg­szemlélése czéljából. Hétfőn jöttek vissza állomási helyökre Szatmárra. — Csillaghullás. Gillyén Sándor tart. tiszthelyettest, Nagy Sándor és Ker- tészffy János tartalékos tűzmestereket, ő felsége tartalékos tüzérhadnagyokká nevezte ki. — Esküvő. Csordás József áll. vas­úti tisztviselő Király-házáról, szombaton esküdött örök hűséget Becsek Ilona kis­asszonynak, Becsek Sándor nyug. ev. ref. főgirnn. tanár kedves leányának. — A Széchenyi-Társulat igaz­gató-választmánya elhatározta, hogy rendes havi üléseit a I. évtől kezdve minden hó 2-ik hetének szerdáján d. u. 4 órakor fogja Szatmáron a városháza kistanácstermében megtartani, s hogy ezen ülések megtartásá­ról vagy esetleges elmaradásáról külön Írásbeli értesítést nem bocsát ki, hanem a helyi és megyei lapokban közzéteendő meghívó vagy figyelmeztetéssel fognak a gyűlés megtartásáról vagy elmaradásáról a választmányi tagok értesítést nyerni. — A szatmármegyei Széchenyi- Társulat igazgató választmánya f. hó 11- én szei’dán d. n. 4 órakor Szatmáron a városház kistanácstermében ülést tart, melyre a társulat tagjai ez utón ineghivat- nuk. Tái’gy: a folyó évi költségvetés meg­állapítása, múlt évi számadások megvizs­gálása, egyéb folyó ügyek. Szatmáiy 1899. január 2. Igazgatóság. — Figyelmeztető. A helybeli ipa- ros-ifjak köre f. hó 14-én, szombaton fogja tartani farsangi mulatságát a „Vigadó“ összes termeiben. A bálon Vállyi Árpádné szül. Teleki Blanka grófnő Öméltósága, mint a bál védnöknője, meg fog jelenni. — Legközelebbi országos vásá­rok a vidéken: Tisza-üjlukon jan. II. és 12- én, Nagy-Károlybau jan. 13, Fekete- Ardón jan. 17. és 18-án, Csengerben jan. • 28-án, Nagy-Szöllősön jan. 23, és 24-én, Szinérvánvlján jan. 9. és 10-én.

Next

/
Thumbnails
Contents