Szatmár és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1899-01-10 / 2. szám
Tizenhatodik évfolyam. 2-ik szám. Szatmár, 1899. január 10. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Egész évre Eél évre . AZ ELŐFIZETÉS ARA: . 3 írt. I Negyedévre * . . I „ 50 kr. | Egyes szám ára. 75 kr. « n Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 2 írt. ' SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: Morvái János kSnyvnyomdája Eötvös-utcza 2-ik sz. alatt. A SZERKESZTŐ LAKÁSA: Eötvös-utcza 19-ik szám. HIRDETÉSEK e lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fölvétetnek. Nyilttér garmond sora 8 kr. Hirdetés és nyilttér kincstári bélyegilletéke minden beiktatásnál 30 kr. Városi közgyűlés. A tegnapi közgyűlésnek mondhatni egyetlen tárgya volt, a mely kiváló fontossággal bir. Ez a villamos vasút. Nevezetes két szempontból, mert először gazdaságilag a villamvilágitási telepet érinti, másodszor pedig, mert ezáltal lehetővé válik, hogy a város belterületén nem a füstokádó gőzmozdonyok, hanem a modern kivánalmaknak inkább megfelelő könnyű villamos kocsik fognak közlekedni. A villamvilágitási bizottság jelentése, melyet lapunk más helyén egész terjedelmében hozunk, behatóan foglalkozik a kérdéssel, s részletesen felsorolja mindazon érveket, melyek a villamos vasút mellett szólanak, s a közgyűlésen vita tárgyát csakis az képezte, hogy a szerződésben benthagyas- sék-e, miszerint a város kötelezettsége megszűnik, ha időközben olyan világítási rendszer akadna, mely olcsó és jobb világítást szolgáltatván a város érdekében . állónak ismertetnék ezen uj rendszerre átmenni. A vállalkozó érdekében ugyanis kívánatos, hogy a szerződésből ez a pont kihagyassék, mert az állam minden eshetőségre biztosítékot kíván, s ha ilyen eshetőség lesz a szerződésben, annak jóváhagyása alig remélhető. Dr. Tanódy Márton felszólalásában ügyesen érvelt a mellett, hogy a város érdekében kívánatos ezen pont benhagyása, de a többség^ a kihagyás mellett szavazott s ily értelemben nyert elfogadást a szerződés is. TÁRCZA. Tea-estély. 1899. január 7. Üdv az önzetlen felebaráti szeretet fölkent papnőinek : jótékony nőegyletünk buzgó választmányának ! Ugyan, ha jól fölvesszük a dolgot, valami barbár korszaknak a maradványa lehet az a szokás, hogy forintokat szedetünk ki készakarva a zsebünkből, amiknek csak egy csekély töredéke jut el aztán fillérképen a jótékonyság oltárára. De a barbárok ebben mi vagyunk, férfiak, akiknek kemény szivünk csak a női mosoly varázsára > lágyul meg, mint föld fagya a tavaszi nap aranyos fényére. A nőknek itt isteni feladatuk van: leikök melegével megtermékenyíteni a nemes érzelmek részére szivünk rideg talaját. És, ha túl vagyunk is rajta, ne kicsinyeljük ezt a nehéz munkát, amelynek gyümölcsét sok száz szegény élvezi majd, áldást mondva az elöltök ismeretlen jótevőkre. Aki magának él, minden perczét és tevékenységének legkisebb parányát a saját czéljainak szenteli, annak alig lehet fogalma arról a temérdek fáradalomról, amibe finom és gyönge idegzetű hölgyeinknek egy ilyen kedélyes mulatság létrehozatala kerül. Elég tudni, hogy minden nő tavaly (vagy még azelőtt) utóljárá vett részt a rendezésben. A kiállott küzdelmek legalább ezt hitették el és mondatták vele. Első sorban tehát le kell győznie a szószegés fölött érzett szégyenkezést, hogy Hát annyi bizonyos, hogy ha a villamos vasút ellen más kifogás nem merül fel, ez az egy nem érdemelné meg, hogy miatta a vasút létesítése koCzkáztassék. Oly valami túlzott annak feltevése, hogy a villamvilágitás- nál olcsóbbat és jobbat találhatnak, miszerint ezen feltevés komoly érvül nem szolgálhat. Ha tény az, hogy villamos vasút részére adandó áram a villam- világitá&i telep jövedelmét fokozza s ez a jövedelem hova tovább csak növe- kedhetik, sőt érdemes arra is, hogy miatta magunkat örök időkre lekössük s szabad rendelkezési jogunkról is lemondjunk, akkor annak a képzelt olcsóbb és jobb világítási rendszernek nincs semmi jelentősége, mert a villamos világítás nekünk akkor is jövedelmet fog hajtani, tehát olcsó lesz, s ha még jobb világítás volna.is a másik, mindig lesz ez is olyan jó, hogy vele beérhetjük. A közgyűlés többi tárgyai voltak a polgármesteri jelentés, a honvédelmi miniszter-ismert:. köszönő. Jeijcata, a. tanács jelentése az 1898-ik évben a városi épületeknél végrehajtott munkálatokról, melyeket közgyűlés tudomásul vett. Elfogadta közgyűlés a színházra kötött szerződést, mely jövő évre Ra- kodczay Pál színigazgatónak adatott ki. Elfogadta a peronospora viticola ellen való védekezésről alkotott szabályrendeletet, melynek pontos végrehajtása nagyban előfogja mozdítani, hogy a műbor a forgalomból kiszoruljon. Mert a jó bor termésének biztosítása a műbor halálát jelenti. Elfogadta a közgyűlés, hogy a gazdasági egyesület által rendezendő lóversenyre 400 frt dij menjen a város részéről, de hozzátette, hogy ez csak az idei évre szól, s jövőre ismét kérendő, s ha lesz pénz, lehet hogy akkor is megadatik. Teljesítette . közgyűlés a vadász- társaság kérését s az évi bérből a letárolás alá jött erdőterület után 100 frtot elengedett, de ezen területet jövőre a bérletből kivette. Hozzájárult Pozsony város átiratához s hasonló szellemben felír a kormányhoz a városok és községek fogyasztási adótermészetü jövedelmeinek rendezéséről szóló törvényjavaslat ellen. Végül Kőrösmezey Lajos részére betegség indokából 3 havi szabadságot engedélyezett. A közgyűlésen a főispán elnökölt, ai ki szép beszédben méltatta az elmúlt év végén oly váratlanul elhunyt Keresztes Sándor bizottsági tag érdemeit. A közgyűlés 5 órakor véget ért. Villamos vasút. — A villamvilágitási bizottság jelentése. — A Szatmár-Erdődi helyi érdekű vasút társengedményesse Neuschlos Emil 1897. év Szeptember hó 28-án azon kérelemmel fordult a tek. közgyűléshez, hogy ezen helyi érdekű vasútnak a gőzfürész állomástól a városon keresztül az államvasutak pályaházáig terjedő vonala oly módon építtessék ki, hogy ezen vonalon villamos kocsik is^közlekedhessenek és hogy az e czélra szükséges villamos áramot a felajánlott egyességi ármellett a város saját központi telepéről szolgáltassa. — Ezen az idegeit bocsátja a jó czél rendelkezésére, hivatásos művésznek mértékével mérni. Ennél nem az áldozat minőségét, hanem a nagyságát kell csupán elbírálni, és ebből a szempontból minden műkedvelő föl- tétlen hálát és elismerést érdemel. A 7 - iki tea-estély szereplői ezekre a bevezető reflexiókra nem szorultak. Mert úgy az énekesek: Vaday Bella és Orosz Alajos, valamint a színészek: Nagy Ella és Góbi dr. olyan sikeresen feleltek meg elvállalt feladatuknak, hogy a bőven kapott taps csak szerény jutalom volt a nyújtott élvezetért. A rendezőség a rövid hangverseny előtt negyven kék dominós fiatal nő felvonulásával kellemesen lepte meg a közönséget, egy kékasszony-hadsereggel, amely mindjárt ügyes felszplgálással tette Ízletessé a vendégek vacsoráját. Ez jóizü és olcsó is volt, fűszerezve a hamis pinczérnők szellemes incselkedé- seivel. Győzelemtől sugárzó arczu rendezőnők gyakorolták a felügyeletet a fürge kék gárda fölött, asztalról-asztalra, végig járva és mulattatva a vidám társaságot, amelynek mindenik tagja szívesen ismerte el, hogy az álarczos lovagok egész este inkább a szivekre semmint a zsebekre irányítják halál thozó nyilaikat. Igazán nem volt sarczolás. Szinte el sem hiszik, akik távol maradtak, milyen szelídséggel kezelték a tárczáinkat. Alig érthető, kiktől került az a szép nagy összeg, ami mégis befolyt, mikor a legtöbben olyan kicsit költöttünk, hogy szinte ingyen ellátásban éreztük magunkat. Hát még az a pompás táncz! A hatvanas évek hires báljai óta alig lehetett ehez hasonlót látni. Mintha csak nem is a fiukat, hanem a lakkcsizmás apákat néztük volna egész este, olyan folytonosságban mozgott a jó zene hangjainál az egész fiatalság. Az asztaloknál is szokatlanul vígan telt az idő. Igaz, hogy a borellenörző bizottság több tagja kóstolta és dicsérte a bort, amit többnyire szép kezek tettek az asztalra. Ritka érdekességet kölcsönözött a mulatságnak a püspök Öméltóságának megjelenése és hosszas időzése, amiközben valamennyi arra érdemes egyénhez volt nehány nyájas és kedélyes szava. Mikor éjféltájban lehullt a dominó, valóságos virágos kertben hitte magát az ember. Csak a Hebron rózsái hiányoztak ..... Nem minden ok nélkül visszaadták a kölcsönt: felkuldték a férfiakat, ők meg otthon maradtak. Azt mondják, amint ő velők tesznek mások, ők is úgy cselekesznek másokkal. Igazuk van é ? Ök úgy hiszik, hogy igen. Én meg azt tartom, hogy rossz utón járnak, mert rossz példa után indultak. Hölgyek, letéteményesei az emberi lélek legdicsőbb részének : a szeretetnek, szűnjenek meg valahára a visszavonással és gyűlölködéssel. És, ha már példát nem adhatnak, pedig feladatuk volna, okuljanak rajtunk férfiakon, akik a köz- czélok szolgálatában olyan szépen haladunk egymás mellett — kéz a kézben. Szentül meg vagyok győződve, hogy a nőegylet teastélyén valamennyi vallás- alapitó jóizüen koczczintott volna egymással — a koldusok egészségére. Ezeknél az uraknál — bocsánat a goromba őszinteségért —- már mégsem becsülhetek megkezdhesse azt, amit már régen befejezett. Aztán megindul a nagy harcz a társnőkkel, akik közül mindenik jobbat tud és többet akar a másiknál. Ebben a tekintetben is különbek a nők a férfiaknál. Őket a túlbuzgóság űzi lázas munkába, amig minket rendszerint a tunyaság tart lenyűgözve mozdulatlanságunkban. Mikor pedig sok és hosszú és zajos tanácskozás után meg van a haditerv, következik a kivitel ezer meg ezer baja, gondja. Megnyerni a vonakodókat, feltüzelni a lanyhákat, megpuhitani a férjeket, és megedzeni a leányos mamákat, akiknek igen sok a szomorú tapasztalatuk a tán- czos, illetve nem tánczos, fiatalságról. Összekéregetni eledelt meg pénzt, elkészíteni a saját és barátnőinek részére az öltözékterveket, zenét szerződtetni (ami nagy feladat, amióta kétféle zene is van városunkban), termet diszittetni, bort vásároltatni és — ami tán legnehezebb — a bevezető hangversenyre közreműködőket megnyerni. Ez ám csak a kemény dió. Beledisputálni nehány emberbe, hogy ő tulajdonkép művész, és legyőzni bennök az ellenkezést, amit minden becsületes polgári lélek a pódium gondolatánál okve- tetlenül érez. Ha már szerepelt az illető, bizonyára nem volt megelégedve a kapott elismeréssel, ezt tehát meg kell csalni, hogy rosszul emlékszik. Ha pedig ujoncz létére fél a szerepléstől, az önhittségig kell földicsérni a képességét, hogy kedve kerekedjék a vállalkozásra. A helyi kritika egyébként igazságtalan fölfogásával nagyon megnehezíti a keresők munkáját. Idétlen szokás, az áldozatkész műkedvelőt, aki ha egyebet nem, csak kérvény folytán a telt. közgyűlés 288|8g7. számú határozatával utasittotta a vv. bizottságon, hogy a villamos áram szolgála- tatására nézve bocsátkozzék Neuschloss Emillel tárgyalásokba és vonatkozó jelentését ide terjessze be. — Ezen meghagyásnak eleget téve van szerencsénk jelentésünket a következőkben előterjeszteni : Mindenekelőtt megjegyezzük, hogy a tárgyalásokat Gerster Béla B. pesti lakos vállalkozóval, mint Neuschloss Emilnek e tárgybani jogutódával folytattuk, a kivel hosszabb alkudozások után sikerült is | villám áram szolgáltatására nézve véleményünk szerint a város érdekeinek minden tekintetben megfelelő megállapodásra jutni, a mely megállapodásokat szerződés formába foglalva •/. alatt csatolva tisztelettel beterjesztünk. Ezen szerződés kizárólag a villamos vasút czéljaira szükséges áramnak a városi központi telepből leendő szolgáltatására vonatkozik, tehát a város és Gerster Béla között már megkötött társasági terület és hid átengedés! területek határozipányai teljes épségben fenntartatnak és jelen szerződés folytán módosítást nem igényelnek. Határozottan kikötöttük, hogy a szóban forgó villamvasut építésével járó ösz- szes befektetés és fentariásiköltségek-kirá- rólag Gerster Bélát terhelik és hogy a város ezen vasút építéséből és fentartásából folyólag a szerződés időtartama alatt semmi czimen sem terhelhető meg. Hangsúlyoznunk kell, hogy a létesítendő vasút czéljaira áramot szolgáltatni a meglevő berendezésünkkel úgy a mint van képesek vagyunk, tehát e czélból valamely oly berendezés létesítése, illetőleg újabb befektetés szüksége nem forog fenn, sőt kikötöttük, hogy a város a villamos vasút üzeméhez az áramot, úgy szolgáltatja, mint bármely más fogyasztójának és ha Gerster Béla a szolgáltatandó áramot, úgy miként a város a gépházban a jelenlegi berende-
