Szatmár és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1899-09-05 / 36. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre . 3 írt. 1 Negyedévre ... 75 kr. Fél évre . . I „ 50 kr. | Egyes szám ára. . 8 „ Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 2 írtSZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hova. a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: i Morvái'János könyvnyomdája Eötvos-utcza 2-ik sz. alatt. A SZERKESZTŐ LAKÁSA: Eötvös-utcza 19-ik szám. HIRDETÉSEK e lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fölvétetnek. Nyilttér garmond sora 8 kr. Hirdetés és nyil'tér kincstári bélyegilletéke minden beiktatásnál 30 kr. Felhívás a róm. kath. hivő- j közönséghez! Boldogult jó királynénknak, a magyar nemzet védő Angyalának emlékére a fővárosban egy „0rokim ádás“ templom építését határozta el az éber nemzeti kegyelet és ragaszkodás. A magyar nemzet, mely jeleseit, nagyjait, védő-boldogitó jótevőit minden időben megbecsülte, emlékezetüket megörökítette s átöröklődő szeretetének hervadhatlan virágaival övezte, ma sem maradhat tétlen, midőn szerencsétlen véget ért, forrón szeretett királynénk, Erzsébet emlékezetének a hitbuzgó ősök, a jámbor honfentartó elődök dicső példájára, a bizonyára hálás eljövendő nemzedékek épülésére egy fölséges templom építésének eszméje merült fel s viszhang- zik az egész országban. Hozza el filléreit minden magyar ember, ki méltányolni tudja azókat a fényes érdemeket, melyeket elhunyt jó királynénk a nemzet-, hon- és alkotmánymentés küzdelmeiben szerzett, midőn gondviselésszerü magas hivatásában egy törhetlen tradíciókkal biró trónon elég bátorsággal birt arra, hogy szembe szállva ezer ellenséggel, aka- dálylyal, nemzetünk ősi szabadságának megtépett zászlaját a porból felemelje, megkoszorúzza és diadalmasan lobogtassa, aztán elég szeretettől dobogott fejedelmi szive arra, hogy leszállva királyi székéről a magyar nép vérző sebeire gyógyító irt keressen, vigasztaljon, jobb jövővel biztasson, hogy a szegénység, a nyomor tanyáit az irgalom, bőkezűség angyalának szárnyain felkeresse, hogy féltett nemzeti jogaink sértetlensége felett éber szemmel mindvégig őrködjék. Hozza el filléreit mindenki, hogy felépülhessen az az „Örők-imádás“ templom, melynek boltivei alatt majd ezrek és milliók folyamodnak oltalomért, győzelemért, nemzeti jólétért, közboldogságért az Isten trónja előtt közben járó meg- dicsőült királynéhoz. Ez a templom az idők végéig hirdetni fogja, a lovagias és áhitatos magyar nép nemes, az egész világon páratlanul álló nagyszerű hálaérzetét, az iránt, a kit igazán szeretett, a kinek egy nemzet örökre szivébe véste nevét. íme igy szereti a magyar azt, a kit megszeretett! Püspökünk Ő méltósága Hugonnai grófnénak, — a kit az országos gyűjtő bizottság a szatmármegyei gyűjtés vezetésével bízott meg, — kérésére megengedte, hogy szept. io én városunk összes kath. templomában minden szent misén, ii-én pedig az évfordulati Erzsébet-gyászmisén a templomok kijáratánál két-két hölgy egy asztalkánál a kitett tálczába a kegyes adományokat összegyüjtsék. A grófné Hermán Mihályné polgármesterné Ő nagyságát úgy is mint a nöegylet elnökségét kérte fel'váró-' sunkban a gyűjtés rendezésével. A polgármésterné már eddig a szükséges intézkedéseket megtette és felkérte a hölgyeket, hogy a fenn nevezett két napon a templomi gyűjtés tisztét teljesítsék. A felkért hölgyek az ügy szentsége és magasztossága által áthatva készséggel vállalkoztak a keresztényi és honleányi cselekedetek emez egyik legkitűnőbbjére. Isten áldása tegye dúsan gyümölcsözővé odaadó fáradozásaikat. A gyűjtő hölgyek a főispánná ő méltóságától emlékképet fognak kapni a bold, királyné arczképével, egyszerűbb emlékképet kap minden adakozó, mig díszesebbet az kap, a ki legalább egy koronát ad. A m. t. hölgyek emez áldozat- készsége után most már a városi kegyeletesen érző, hazafiasán gondolkodó keresztény közönségen áll, hogy a felbuzdulás és szavakkal gyakorta hangoztatott hódolat tettekben is meg- nyitatkozzék — és igy az a fénylő gyönyörű áhitatos szent' eszme megvalósuljon, s a templom Isten dicsőségére, Magyarország örök büszkeségére, lojális királytiszteletének az egész világ előtt való bizonyítására az ország szivében felépüljön. \ E két napon tehát mindenki, kiben a bold, királyné iránt való igaztisztelet, hála, elismerés él, a templomot áldozni kész lélekkél meglátogassa s filléreit a gyűjtő tálczába letegye. Senki se maradjon el, a ki magyar, a ki nemzetünket a nagy királyné emlékével szemben igazán • adósnak tudja, a ki legalább ez adósság kamatainak lerovására népünket kötelezettnek tartja. Div Fechtel János, a nőegylet főtitkára. Adakozzunk! Boldogult Erzsébet Királynénk emlékére Budapesten „Örökimádás templom“ szándékoltatik építtetni, mely csélra országos gyűjtés határoztatott el a budapesti központi bizottság által. A központi bizottság részéről Szatmár megyére én kéretvén föl a gyűjtésre, erre legalkalmasabbnak találtain a többi között a megboldogult halála évfordulója napját szeptember n-ikét, valamint az ezen napot megelőző napot, mely vasárnapra esik. „ Meszlényi Gyula megyés püspök Ur O Méltósága engedelméből a róm. katholi- kus templomokban szeptember io-én vasárnap az összes misék alatt és szeptember ii-én a gyászmise alatt hölgyek által az említett nemes czélra adományok fognak gyüjtetni. Felkérem azért a híveket: adakozzanak e szent czélra, a legcsekélyebb adományt is köszönettel fogadom. Emlékül minden adakozó a Királyné arczképét fogja kapni a misék alatt gyűjtő hölgyektől, mely kép szép emlék lesz minden háznál, mert ápolni fogja a Királyné iránti hűséget, lelkünket felemeli az elköltözött dicső Királyné leikéhez, a szeretet kötelékét szorosabbra fűzi és a bánattól sújtott lelkekre enyhitőleg hat. Az eredményért legyen dicsőség az Istennek! Nagy-Károly, 1899. augusztus 31. Gróf Hugonnai Béláné. Bikszádi vasút. Nagy gazdasági érdek úgy városunkra, mint a megyére nézve, hogy a bikszádi vasút kiépüljön. Mint a futó tűz terjedt el az örömhír, mikor ez ügyben a küldöttség fent járt a miniszternél, hogy a vasút kiépítése immár biztosítva van. Fájdalom, az öröm még korai, a vasút közeledik a megvalósulás felé, de még sok az akadály, a mit el kell háritani. Ma már ott állunk, hogy a miniszter az állami hozzájájárulás czimén megadott go ezer frtöf "Cs ínegSTTápitóttá"az engéde- lyezési feltételeket, mihezképest az érdekeltek le is tették az engedélyezési óvadékot, azonban ezen letételt feltételekhez kötötték, s véglegesnek csak úgy tekintik, ha a feltételként szereplő kívánságaik teljesittetni fognak. Egyik feltétel, hogy a mennyiben az erdődi vasút kiépült, a közforgalmi érdekeknek megfelelőleg a bikszádi vasút ezzel hozassák összeköttetésbe, s ne a miként tervezve van, az állomás túlsó oldalán építtessék, mely esetben az állanivasuti pályaudvar a kettőt szétválasztaná. Az egyesítés lehetővé tenné a forgalmi eszközök kölcsönös használatát és a gazdaságos üzletkezelést, tehát nagyon fontos tényező e vasút életében. A másik feltétel, hogy a m. kir. államvasutak, melyek a rendes vágányu vasutakat üzembe veszik, azoknak csatlakozását ingyen engedik meg, a csatlakozási TARCZA. Kerékpárverseny. Szép ünnepély folyt le vasárnap a Kossuthkertben. Ne mosolyogjanak, ha azt mondom, hogy egy tizenkilenczedik századbeli eszmének ültük ott a diadalát. Mert a kerékpárt a miniszteri rendelet csak „könnyű járműdnek minősiti ugyan. A valóságban pedig sokkal több ennél: igazi eszme; hozzá még olyan, amely alakot öltött és hódit, hatalmas harczokat folytatva mindenütt az előítélettel, amely az újat egyszerűen esik azért utasítja vissza, mert régen nem volt meg. Mikor ezelőtt három évvel (igaz, őszülő fejjel először karikáztam végig az utczán, jobbról-balról csupa derült mosolyban gyönyörködhettem. Mert gyönyörűséget okozott nekem a biztató gondolat, hogy akik most kinevetnek, elébb-utóbb szintén megkedvelik a karikás gépet, és vagy felülnek rá, vagy sajnálni fogják, ha ezt nem tehetik. És a jósló gondolatom nem csalt. Ma már körülbelül kétszázan száguldunk az ördöngős masinán, és szép folytonosságban szaporodik napról-napra gyors hadseregünknek a létszáma. Sebességével fordított arányban ugyan még mindig lassan terjed a sportunk, és a kettős kerék könnyebben hasítja a levegőt, mint a maradiságot. De azért határozottan halad itt is, és nem sokára azokon fogunk mulatni, akik nem járnak bicziklin. A sok tudákos magyarázat ellenére tény az, hogy a biczikli remek eszköze a leghasznosabb (mert legczélszerübb) testgyakorlatnak. Elevenítő és edző hatással van az egész izomrendszerre, élénkitőleg mozgatja a szivet és tüdőt, pihenteti az agyat és felfrissíti az idegeinket, ezúton közvetve javítja az étvágyat és elősegíti a jó alvást. Mellékhaszonkép marad a kellemes szórakozás és a hasznos időnyereség a nagy távolságok könynyü leküzdésével. Olyan világos előnyök ezek, hogy csak a legsötétebb tudatlanság szállhat szembe velők. Hátrány pedig csak a tul- hajtásbói származhatik, amit kikerülni mindenkinek módjában áll, épugy mint akár a borivásbán. Hány józan ember iszik bort annak daczára, hogy itt-ott valaki delirium tremensbe esik a mértéktelensége következtében I Egy baja még van a mi gépünknek: nincs nemessége. Jobbágy a ló mellett. Mint mindenütt, nálunk is az alsóbb rendűek hódolunk először az újításnak, mi, akik kevesebbet adunk a múltra, mint a jövőre. De tudva, hogy szép számmal vannak már társaink fejedelmi, főúri, egyetemi tanári és katonai körökben, kevésbbé érezzük a proletárságunkat a karikán, és reméljük, hogy a közel jövőben épen olyan önérzettel ülhetünk rajta, mintha legtisztább vérü angol paripa tánczolna alattunk. És akkor teljes lesz a diadala a Hartman istállójából kikerült lábatlan favortunknak ............ A vasárnapi versenyen örvendetes módon lehetett tapasztalni, hogy embereink nemcsak gyorsan, hanem szépen is járnak a kerékpáron. Az üdvös egyleti működés eredményének lehet tekinteni az elért rekordokat, amik csak az egymással való versenyzésből származhatnak, lévén hatalmas rugó a vágy, nyilvánosan beigazolni jobb tudásunkat a másénál. Emellett igen kellemesen hatott a közönségre az egyleti tagtársak közt uralkodó barátságos egyetértés, bajtársi szellem és fegyelem. Több ezer főnyi nézőközönség gyönyörködött kedvező időben a mutatványokban, amelyeket lankadatlan figyelemmel .nézélt mindvégig. A kerékpárosok csinos egyenruhája, szinte katonás magatartása, figyelmes viselkedése a közönség irányában, valamint maguk a versenyek igaz élvezetet nyújtottak a nézőknek, akiknek soraiban a város szine-java képviselve volt. A versenybíróság, Hármán Mihály polgármester és Lehoczky József gymn. tanár elnöklete mellett, olyan komolysággal és ünnepélyességei végezte a tisztét, akár a katonai itélőszék a hadgyakorlatoknál. A versenyzők közt legelső helyen Róth Gyula tűnt fel szép, szabályos és ügyes járásával, mellette a Sternberg testvérek, Rubin Ede, Benkő, Mertz István és Horváth Béla nyertek dijat és arattak babért. Az országúti versenyben a hét kilométernyi utat meglehetős ellenszél daczára Róth Gyula 11 perez 48 másodpercz, Rubin Ede 11 p. 5O mp és Horváth Béla 13 perez alatt futották meg. Szép eredmény, mikor ugyanez útra jó úri négyes j| fogatnak legalább 28 perezre van szüksége. A virágkorzóban résztvett 26 földiszi- tett kerékpár igazán élvezetes látvány volt, amint elébb a versenypályát háromszor körüljárván a városba bevonult. Sikerült a lampionos menet és a tűzijáték is. No meg, természetesen, az esti tánczmulatság a mely az ünnepélyt betetőzte. Sok borsot tört már egyszer-más- szor az orrom alá, de azért mégis szives örömmel fejezem ki a közönségben is átalánosan észlelt elismerést Tankóczi Gyula egyleti elnöknek, akinek az egyleti sportélet fejlesztése körül nagy érdemei kétségtelenek és akihez az egyleti tagok ragaszkodása amilyen megható, épannyira természetes. Mindnyájokat ördögszekér 1 . . . soká hordja még az Verus.
