Szatmár és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-08-29 / 35. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. elveszítik a dolgok menetének fonalát, működni engedik a tanácsot, melynek hiszen úgyis mindenben igazának kell lenni, és igy tartalmatlanná válik a képviselők utján érvényesülni hivatott önkormányzatunk. Jó ideje észlelhető, hogy a tanács az előterjesztéseivel szembeszálló, bár­milyen jóakaratu és illendően meg­nyilatkozó nézetet idegesen fogadja, annak vallóját rossz szemmel nézi, sőt, a legújabb divat szerint, szócsövéül használt hírlapjában (hozzá köztudo­másúlag közel álló egyénekkel) olyan hangot enged használni a képviselő- testülettel vagy annak egyes csoport­jaival szemben, amelynek csak azért nem akarok itt nevet adni, mert a legszi­gorúbb tárgyilagosságra vállalkoztam. Lassumenetü az ügykezelés, értve a közgyűlés hatáskörébe utalt ügyek elintézését. Majdnem semmi kapcsolat nem létezik a tanács és a közönség felfogása közt nem egy nagy vitális kérdésben. így, évek óta a közelmúltba térve, a város lakossága erélyesebb beavatkozást várt (és követelhetett) a villamvilágitás sö­tét ügyébe, mig a tanács csak a kí­vülről intézett erős támadásra hatá­rozta el magát egy döntő lépésre. A városi szálloda és vigadó építése te­kintetében, mint tudjuk, úgy a tanács, mint ennek nyomában a tisztikarnak szavazásra jogosult összes tagjai (akik nélkül a megfelebbezett határozat egész máskép hangzott volna) amellett sza­vaztak, hogy a város harmadfélszáz- ezer forintot fektessen egy szállodába, elessék örökre a mostani helyiségnek legalább is 3—4ooo frt évi bérjövedel­métől akkor, amikor a lakosság köré­ben minden hang ellene szól e horri­bilis eszmének. De azt, hogy a közönség pl. felső ke­reskedelmi iskola után kiáltoz, amelyet a fentemlitett nehány ezer forint szubven- cziójával körülbelül fel lehetne állítani, azt a tanács eddig még nem hallotta meg. Csoda-é, ha ezek láttára a közön­ség fokról-fokra elveszti érdeklődését a közügyek iránt, nem minden keserű­ség nélkül beletörődve a fatalizmusba, hogy történjék minden ügy, ahogy akar? Ámde ilyen felfogásból és ilyen érzelmekből egy város hatósága nem meríthet semmi erőt. A dolgokkal törődő és azokat jól megfigyelő bizottsági tagok, nem ellen­séges indulatból a tisztikar iránt, amint ezt némelyek feltüntetni szeretnék, ha­nem a hivatásukkal járó lelkiismeretes­ség szavának engedve, egyideig telje­sítik ellenőrző kötelességüket, még ha azért mindannyiszor perfid támadáso­kat intéz is ellenük az inspirált sajtó. De félő, hogy az áldatlan és eredmény­telen harczban kifáradva ezek vissza­vonulnak, s akkor csend lesz a város­házán. Nem a békés együttmunkálás, hanem a dicső autonómia sírjának a csendje! . . . Urak a városházán, rossz utakon járunk. A messze távolban magasztos czélok intenek felénk, nehéz odáig az ut, amit együtt, összefogózva kellene végig futnunk. Es mi elszakadva, félre­vezető ösvényeken bódorgunk. kergetve egymást, a helyett, hogy keresnők. Védelmező hadserege volnánk a váios lakosságának, és mi egymás el­len használjuk fegyvereinket ahelyett, hogy a közös ellenségre lövöldöznénk. Ne folytassuk ezt az ádáz harczot, még szelíd modorban sem. Ismerjük föl valahára egymásban a fegyvertár­sakat, és ne feledjük egy perezre sem, hogy nekünk azonos czéljaink, felada­taink és óhajtásaink lévén, azok el­érése csak úgy lehetséges, ha a leg­jobb egyetértésben egyeztetjük össze munkánkat: közgyűlés és tanács. Akkor a lakosságot újból meg­szállja a remény, hogy ügyeit egy jobb jövő elé vezetjük, hinni fog mindket­tőnknek és visszanyerjük, amit bizon nagymértékben elveszítettünk: a te­kintélyt Tanódy Márton. Apróságok. Az elmúlt hét keserves-egy hét volt rám, állandóan a hideg rázott. Csak egy napom volt, mikor a Kovács Leó czikkét olvastam, hogy a kaczagástől felmeleged­tem. Az a leleplezés, amit a paszuly- bankkal csinált, igazán kitűnő. — Istenem — gondoltain magam­ban — a kinek semmi baja nincsen, még csak az kaczaghat rajta jóízűen. * Úgy állott előttem, mint a Dreyfu«z- per fötanujn, Mercier tábornok, a ki szin­tén nem tud bizonyítani, de égre földre esküszik, liogy meg van győződve, mi­szerint Dreyfusz áruló. 0 is, ha megszorítanák, nem tudom mivel tudná igazolni, a mit a paszuly- bankra mondott, hacsak a titkos dossier- ban nincsenek elrejtve a bizonyítékai. * Hanem azért a felebbezés mégis be- megyen. Aláírták sokan és pedig az ő meggyőző kirohanása folytán olyanok'is, a kik a szavazásban részt s?m vettek. És ha sorba megkérdeznénk a város polgár­ságát, nein maradna a Vigadó mellett más, mint a bel és külföldi tapasztalatok­ban gazdag indítványozó és a városi tisztikar. * Hogy mit fog határozni a miniszter, az az ő dolga, a felebbezésnek annyi haszna minden esetre van, hogy a mig elintézik, a kaszinó legalább fedél alatt ma­rad. Nem kell ismét költözködnie másfelé. — Én c^ak arra vagyok kiváncsi — mondja valaki — hogy Chorin kép­viselő, milyen álláspontot fog elfoglalni, mikor ő is azt vallja, hogy a városnak nem szabad több adósságot csinálni. — Hogy melyik részen lesz — vála­szol rá egy másik — azt nem tudom, de arról meg vagyok győződve, hogy a po­kol mélységes fenekére kívánja az egész Vigadót. 9{C Csudálkozom rajta, hogy a legfőbb argumentumot még nem hallottam, a mit az épilés mellett felhozhatnak. Azt t. i. hogy a Vigadó már a képes levelező- lapokre is fel van rajzolva s igy n^m csak nálunk, de már azokon a helyeken is, a hova ilyen lapok mentek, az építést bevégzett dolognak tartják. Jó lesz egy pár képes levelező-lapot a miniszternek is felküldeni. Demeter. HÍREINK. — Felebbezés a Vigadó ellen. Mint előre jeleztük, a szálloda és Vigadó építési kérdésében hozott közgyűlési hatá­rozatot az építést ellenzők megfellebexték. Ezen felebbezés ma adatott be a tanácsi iktatóba. A felebbezést a következő bizott­sági tagok írtak alá: Dr. Tanódy Márton, Csomay Imre. Vaduy Károly, Dr. Fejes István, Rosenfeld Miksa, Uray Géza, Veré- czy Antal, Uruy Gáspár, Junkovics János, Dr. Keresztszeghy Lajos, Gábriel József, Félegyházi Ferencz, Debreczenyi Károly, Virág András, Szakái László, Boronkay József, Kató Antal, Komka Alajos, Bikó Lajos, Korányi János, Páskuj Imre, Sz. Tö­rök János, Seres István, Gyulay Lajos, Ko­lozsvári Károly, Lengyel Endre, Ruprecht Autal és Zabari Ferencz. A felebbezés szö­vegét különben tárczarovatunkban szóezerint közöljük. — Kinevezés. A vallás- és közokta­tásügyi minister Pap Margit tanítónőt, Pap Gyula kir. adótárnok leányát a kudsiri ál­lami elemi iskolához nevezte ki. — Előléptetés. A m. kir. igazság- ügyminister Uray Árpád kir. tszéki aljegy­zőt magassabb fizetési fokozatba léptette elő. — Áthelyezés. Fülöp Imre ál1, gym. tanár Zala-Egerszegről Szegedre helyezte­tett át. — Fosa Lajos névnapja alkalmá­ból a jóbarátok a következő meghívót kapták: Ki szereti a bort ? Tuiítsa föl az ujját!. Lajos estéjére Ezt a nótát fújják: Itt a jó bor! Igyál, sógor! Pósa Lajos. Csütörtökön, augusztus 24 én este fél kilenczkor, az Őriemben a Pósa asztal ün­nepeli Lajos' estélyét. Gyere el! — El is mentek sokan, ünnepeltek is jókedvűen ; él­tette mindenki a népszerű költőt, kinek mi is kívánjuk, hogy az Isten sokáig éltesse! Városunkból olt voltak: dr. Fechtel János, Papp Lajos és Jankovics János. — Az „Ezres“ Budapesten A Pósa-asztultársaság nagy szeretettel és me- legscggel tartja meg minden évben elnöké­nek, a kiváló költőnek, Pósu Lajosnak név- ünnepét. E névünnep az elmúlt hét pénte­kén tartatott, mely ünnepségre az i „Ezres“ képviseletében dr. Fechtel ifanos „az Ezres elnöke, Papp Lajos g. kath. lelkész s Jan­kovics János elemi isk. igazgató utaztak föl, bogy a Pósa bácsi iránt erzett tisztele­tüknek és szeretetöknek ez alkalommal is kifejezést adjanak, A szatmáriakat Rákosi Viktor fogadta s vezette az „Orient“ szálló dísztermébe, mely az ünnepség szín­helye volt. Az estély 9 órakor vette kezde­tet s az üdvözlő beszedek s -r.it Barabás Bélu orsz. képv. nyitotta meg. mely meg­emlékezést könyezvo köszönte meg az ünne­pelt. Hatalmas éljenzés hangzott föl, midőn dr. Fechtel az „Ezres“ nevében üdvözölte Pósa Lajost, mely egyre jobban fokozódott s midőn Papp Lajos hazafias szép beszédét elmondotta, viharos éljenzéssel fogadták azt az egybegyült Írók és művészek. A szatmá­riak külömben egész estén át kitüntető sze- retetben részesültek. A kedélyes társaság u ménesi szőlős gazdák által ajándékozott pompás ménesi bor mellett sokáig együtt maradt, megtredt később a dalolás is, s többek között a Papp Lajos által énekelt zamatos magyar nóták is nagyon tetszettek. Üdvözöljük mi is Pósíi Lajost ez alkalom­ból, őszinte szívből kívánva neki megelégedést hosszan tartó boldogságot! • — Részvénybefizetés. A szatrnár- vármegyei takarékpénztár ez évi közgyűlé­sén a részvénytőke hátralékos 50°/9-ának befizetését elrendelte, az iguzgatóság a befi­zetés módozatait úgy állapította meg, hogy a minden részvényre még hátralékos 50 frt 10 egymásután következő hónapon át havi 5 frtos részletekben s f. évi szeptember 1-ső napjáról kezdődőleg fizettessék. Az első rész­let teliát pár nap műivel már esedékessé válik, azért jó lesz ügyelni a részvényesek­nek és a részleteket pontosan betartani, mert a mulasztásoknak súlyos következmé­nyei vannak, esetleg az egész addig befize­tett összeget is elvesztheti a részvényes. — A lisztharmat ez a veszedelmes szőlőbetegség a szatmári hegyen is fellépett. Ma még szórványosan, de ha gyorsan nem védekeznek, könnyeu elterjedhet az egész hegyen. — Hogy a védekezést nem csinálja mindenki, annak oka gyakran az, miszerint nincsenek tisztában sem a bajjal magával, sem pedig a védekezés módjával. E tekin- teiben | hegyi szőllőbirtokosok helyzete a legelőnyösebbnek mondható, mert a hegy­községi elnökség nemcsak a szükséges sze- reket, de a megfelelő gépeket is beszerezte s igy a ki iiozzá fordul, nemcsak oktatással szolgál a védekezésre nézve, de az anyag­hoz is hozzá juthat. Forduljon tehát min­denki | hegyközségi bíróhoz tanácsért 8 ahhozképest tegye meg | szükséges lépéseket. Nem kell könnyen venni a bajt, mert egye­sek hanyagsága volt igen gyakran oka an­nak, hogy a különféle betegségek akkora pusztítást csináltak. Egyöntetű és gyors vé­dekezés képes eredményeket felmutatni. A lisztharraat pedig oly veszedelmes szőlőbeteg- ! ség, mely nagyobb pusztításokat képes el­követni, mint akár a filloxera. — Népgyülés. Vasárnap dél után 4 órakor a Vigadó földszinti helyiségeiben | szocsialisták ismét népgyülést tartottak, a melyen ugyanazon szónokok ismét elmond • ták ugyanazon sérelmeket, a miket a múlt népgyülésen már elmondottak. Semmi újabb nem történt. A népgyülés, melyen Szaladják Mihály elnökölt és Mónus József volt a ve­zérszónok, a legszebb rendben folyt le. — Kölccsey síremlékének meg­koszorúzása. A n.-károlyi Kölcsey-Egye- sület képviseletében, Nagy László elnök, N. Szabó Antal a társadalmi bizottság el­nöke, Poór János az irodalmi bizottság el­nöke s Balázsy József Ér-Körtvélyesről, f. hó 24-én Kölcsey Ferencz halálának évfor-\ dulóján Csekébe utaztak, magukkal vive az egyesület diszes babér koszorúját, melynek nemzeti színű tzallagján e felírás volt: „ Kölcsey Ferencz emlékének a n.-károlyi Kölcsey-Egyesültt.“ A küldöttséget a pe- nyigei állomásnál Luby Géza orsz. gy. kép­viselő, Csekében a vendégszerető Kende csa­lád fogadta. Egy óra tájban történt a sír­emlék megkoszorúzása, a küldöttség, a házi gazda csuládja, vendégei és a nagyszámban összegyűlt falusiak jelenlétében. Ebéden Kende Bélu orsz. gy. képviselő'látta a kül­döttséget, hol is az őszinte magyaros ven­dégszerető körben jól érezték magukat. A ház szeretetreméltó asszonya annyi figyel­met és gyöngédséget tanúsított, a mennyit csak cgv lelkes magyar nő kifejteni képes. Nagy László alispán ékes szavakkal köszön­tötte fel | Kölcsey-emlókénnk hűséges gon­dozóit a Kende családot. NagyArban Luby Géza házában szintoly magyaros vendégsze­retetét élveztek, bol megszáltuk, s másnap tovább indultak, kedves emlékkel hagyva el azokat a helyeket, a melyeket a nagy költő örökké nevezetessé tett. — Halálozás. Juhász János nagyká­rolyi lakos neje1 születet Molnár Ágnes f. hó 19-én élete 63-ik, boldog házasságának 46-ik évében hosszas szenvedés után jobblétre szen- derült. Juhász Károly honvéd százados édes anyját gyászolja a megboldogultban. Teme­tése f. hó 21-én d. u. 4 és fél órakor ment végbe uagy részvét mellett, — A kerékpár-egylet sport ün­nepe. Vasárnap, szeptember 3-áu let-z a „Kossuth“ keltben az a nagyszabású és váro­sunkban eddig még soha nem látott kerék­pár-ünnepély, melyet a biciklisták clubja rendez óriási apparátussal. Délután 1 órától kezdve nyililc alkalma a közönségnek részt- venni a versenyen, virágkorzón, lampionoa meneten és a hatalmas tüzi-játékon, majd a tánczinulutság következik, melyen az „ős- budavári“ hires confetti és szerpentin dobá- lűs fogja külöuösen a mulatságot fűszerezni. Valóságos érdem számba megy | még fiH. túl sport-egyletnek ez a látványos ünnepély, rendezés, mert mig ezáltal egyrészt a jótékony ezé Inak is szolgálnak, másfelől a város tár­sadalmi statusát és jelentőségét emelik, | közönségnek pedig egy igen élvezetes, ked­ves napot szereznek. Az ügybuzgó rendező­ség fölkérésrre, a versenyjury elnökségét Hér mán Mihály polgármester és Le­li ó ez ky József főgymn. tanár vállalták el, mig a jury tugjai: Dr. lí o r b a y Károly főknyitány, Paskuj Imre, Dr. K e l e in e n Samu, Dr, Tanódy Márton, pályabirák; Fereuczy János és Th Urner Albert Ma kaptuk a díszes meghívókat, melynek! szövege a következő: „A Szatmár-németii' Kerékpár-Egyesület rézben saját alapjt ja.> vára, részben jótékony czélokra folyó év szeptember 3-án, d. u. 2 órától kezdve A „Kossuth“-kertben kerékpárversenyt, virág- korzót, lampionos felvonulást, szabad tűzi­játékot, konfetti- és serpentinjátékot és tánczmulatságot rendez. Belépti díj az ün­nepély napján délután a „Kossuth“-kertben 20 Jer,, gyermekeknek: 10 kr. Az esteli tánczmulatságra, melyen a meghívó kívá­natra felmutatandó, személy-jegy 1 frt, család-jegy 2 frt 50 kr. Ezek a délutáni ünnepélyre is érvényesek. Jegyek előre válthatók: Rsizer János, Páskuj Imre, Szentpétery Géza, Horváth Béla, Sternbern- ger testvérek, Vajda Mihály, Mercz József, Szűcs József és Hurtman Jakab urak üz­letében. Havas Miklós egyleti titkár. Tan­kó ez i Gyula egyleti elnök. Műsor: 1. Országúti verseny, Bitiztól Szatmárig. In­dulás: fél 2 órakor. Érkezés: háromnegyed 2 órakor a fatelep melletti sorompónál. Az elsőnek ezüst érem, a másodiknak bronz érem, harmadiknak díszoklevél. 2. Megnyitó pályaverseny. Kezdete u „Kossuth“-kerti játék-tér körül épített pályán : 3 órakor. 5 körfutam. Elsőnek ezüst érem, másodiknak bronz érem. 3. Egyleti főverseny, 10 kör- futam, elsőnek ezüst érem és elismerő dísz­oklevél, másodiknak bronz érem, harmadik-;' nak díszoklevél. 4. Lassú verseny" félkör- futam. Győztesnek bronz érem, másodiknak' díszoklevél. 5. Virágkorzó kezdete 5 órakor. 6. Lampionos .menet, bengali fáklyákkal, kezdete fél 3 órakor. Szabad tüzi-játék a „Kossu'h“-kertben, konfettizés és tánezmu- lutság ki zdete 9 órakor. A versenyeken csak egyleti tag vehet részt. Kedvezőtlen idő esetén az ünnepély a következő vasár­napra hulusztatik.“ A rendezőség fölkéri azokat, kik meghívót tévedésből nem kap­tak, hogy ez iránt az ejyleti titkárnál je­lentkezni szíveskedjenek. Titkári hivatalig uz üuáepély napjáig a „Károlyi szálloda* egy külön terme, minden este 7—-8 óráig. — Orgona szentelés. A fehér- gyarmati r. k. hivek áldozat készsége folytan a templom részére beszerzett művészi kivitelű szép orgonát, Sz. István király napján szentelte fól nagy ünnepségek között, a temp­lomot zsuffolásig megtöltő díszes közön- ség. jelenlétében, Gáspárdy Rudolf r. k. plébános. A szép orgona, mely a Rieger testvérek gyárából került ki, egyik legszebb díszét képezi a templomnak. Délben nagy ebéd volt a vendégszerető plébános házánál, a melyen Fehér Gyarmat előkelőségei nagy számba voltak képviselve. — Honvédőink f.-hó 25-ének reg­gelén indultak el városunkból uz őszi fegy­vergyakorlatokra. A zászlóalj vidám zene­szó mellett vonult ki a laktanya udvaráról s útközben a róni. kath. székes egyház előtt Sclivent őrnagy „Imához“ vezényelte a csapatot. Az utat Máté-szalkáig gyalog tették meg s vonatou utaztak tovább Kas­sára, a melynek környékén tartatik meg ti* őszi hadgyakorlat. — Színészet Nagy-Kár olybán­Nagy-Károly ban jelenleg Csóka Sándor szín­társulata játszik, a közönség azonban nem nagy érdeklődést tanúsít a törekvő társulat előadásai iránt, daczára annak, hogy * szin- ügyi bizottság különösen felhivta Nagy-Ká- ro!y közönségét az előadásoknak látogatá­sára. E hét két első napján Bakó László, a nemzeti színház tagja vendégszerepei. Hét­főn Bánk bánban lépett föl, ma a Becstele­nekben játszik. A meginagyarázhatlan közöny a vendégszereplés alkalmával megtört, a ven­dégművészt megérdemelt pártfogásban része­síti a közönség. A művész további vendég­szereplését is nagy érdjklődéssel várják. — A harcászati ezéllövészet e hó 30-áu szerdán a Csonka erdő mellett tartatik njeg. Jól vigyázzon mindenki, kit esetleg útja arra vezet.

Next

/
Thumbnails
Contents