Szatmár és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-08-22 / 34. szám

S2ATMÁR ÉS YIDÉKE

lább egy évtizedre szüntessen be minden vállalkozást, a mi nagyobb ösz- szegü befektetést igényel. Mi pedig úgy tartjuk, hogy egy fél millió korona elég nagy összeg — kivált ha nincsen.

Újabb kiadások helyett újabb bevételekről gondoskodjunk inkább.

Ott van a villamvilágitás, egy monopóliummal kezelt vállalat, amelynek nincs és nem lehet versenytársa. Lássunk hozzá, tanács és képviselőtestület vállvetve, hogy ebből a bajforrásból jövedelmi forrást teremtsünk. Az eddigi szerencsétlen vezetés papiroson óriási hasznot ígért a városnak, és — amennyire szakembereknek hinni lehet — az adott viszonyok közt csakugyan lehet szép jövedelmet produkálni a villamosság értékesítéséből. Küldjünk el nehány hozzáértő embert olyan he-- lyekre, ahol a villamossághoz jobban értenek, mint a mi bizottságunk, amely minden tudományát ügyes, szembekötő jelentések fogalmazásában merítette ki, mig a jelentkező felek hónapokon át nem kaptak áramot, és nem volt, aki a panaszukat meghallgassa, mert a panaszlott volt hivatva a panaszt fölvenni és — elbírálni.

A városnak van ügyes gazdasági tanácsosa. Adjuk a kezelésébe a város szőlővessző-termelő telepét, amely ezereket emészt, ahelyett, hogy ezereket hozna, és kezelési gondot okoz a százféle más dologgal agyonnyomott főjegyzőnek, aki bizonyára örömmel szabadulna meg az állásához amúgy sem való fővinczellérségtől.

Földeink bérleténél a bevételek nagy hanyatlást mutatnak. Gazdasági tanácsosunk, aki elébbi állásában több ezer holdnyi mintagazdáságot kezelt, miért ne volna megbízható földeinknek házilag való megművelésével? Ha tudunk pálinkát mérni, és — ha kell — ez sem szégyen, miért ne lehessen gazdálkodnunk is, ha földeinkért a méltányos bérösszeget nem kapjuk meg.

Amikor a lakosság, a terhektől könnyebbülni óhajtván, sóvár szemmel tekint körül, hogy az adózó zsebén kívül a városnak honnan lehetne még bevételekre szert tennie, azt is fölfedezi, hogy az erdőkezelésnél is lehetne fokozni a jövedelmet. Lehet, hogy ez a nézet sem légbőlkapott.

Közutaink karbantartása kevesebb kiadást igényelne, ha az utkaparók, akiket sohasem látunk működni, a kö- telességöket teljesítenék, és az utakat kellően gondoznák.

Ezek azonban már csak apróságok.

De, akik a város sok kezelési ágazata inak az élén állnak, a maguk hatáskörében okvetlenül számos ilyenre bukkanhatnának, és számos apróság már nagyot ád ki a végeredményben.

Nehéz, aggasztóan nehéz pénzügyi helyzetünk szanálására e csekélységek felkutatása is lelkiismeretbeli kötelesség.

Mikor úgy a nagy, mint a kis városi dolgok üdvös megoldásához „egy képviselő“ felhívására szerény segítségemet nemrég felajánlottam, kollegám — a kegyetlen — ártatlan körmeimre koppintott a „Szamosában. A múlt közgyűlésen pedig szótlan hálával kellett fogadnom (mert a vitán túl voltunk) egy tiszteletreméltó képviselő sajnálkozását fölöttem, hogy a „Vigadót“ nem szavazom meg. Egyformán esett, úgy az ütés, mint a részvét. De mín- dakettő daczára szives örömmel és igaz lelkesedéssel teszek meg mindent, ami csekélységemtől telik, hogy valamit javítsunk a város bajain. És hiszem, hogy, ha ahelyett, hogy engem elűznek a munkától, inkább mások is belefognak, kimozdul helyéből a megfeneklett szekér .....

Czikkem második részét a jövő számban;

Tanódy Márton.

Apróságok.

A tanács félhivatalos lapja erős kritikát mondott azokra, a kik a Vigadó ellen szavaztak. Sokan azt hiszik, hogy a kérdéses czikket nem írhatta más, mint tanácsbeli.

S lehet, hogy igazuk van.

$

A sok mondása közül aláírom én is: „hogy városunk egy szerencsétlen alakulásba jutott, melyben a higgadt s józan belátásuaknak nem szabad tétlenül nézni a felfordult állapotot, de a cselekvés terére kell lépni, hogy az igaz tiszta őszinteség, a város érdeke felülemelkedjék minden közönséges emberi gyarlóságon“.

De én úgy veszem észre, hogy a Vigadó kérdésében épen ezek történtek. #

Az is igaz: „hogy nincs elég komolyság a közügyek tárgyalásában, bizonyos mozgató erők, egyéni érdekek és tulajdonságok befolyásolják az ügyek eldöntését“, hanem ez inkább a nemes tanácsra áll, a mire nézve, ha a czikkező ur netalán kiváncsi volna, eklatáns példákkal szolgálhatok.

$

Azok „a nagy modorú férfiak“ épen azt akarják, hogy a város igaz érdeke érvényesüljön, hanem ehhez édes czikkiró ur, feltétlenül az szükséges, hogy necsak tanácsot adjunk, hanem az adott tanácsot

első sorban magunk is kövessük.

*

Széli Kálmán kiadta ugyan a „jog, törvény és igazság“ jelszavát, de a városházán ennek daczára még mindig a BánfFy szellem uralkodik. Barátainknak mindent megadni, ellenségeinknek csak az öklünket mutatjuk. Ellenség pedig az, a ki nem az ő nótájukat fújja.

Mig ez meg nem változik, nem fognak megszűnni a felfordult állapotok.

*

Oh én tapasztalásból tudom, hogy mi a jutalma annak, ha valaki a közdolgokat nyíltan meri bírálni. Abból a 19 szavazatból, mely a közigazgatási bizottsági tagok .választásánál ellenem, beadatott,, névszerint megtudnám nevezni azokat, a

kik az öklüket mutatták.

*

Igenis, a higgadt és józan belátásuaknak arra kell törekedni, hogy 1 közélet minden terén a közérdek vigye a szerepet. De e törekvésen csak akkor lesz áldás, ha a közérdeknek ideális felfogása a városházának minden zugát beragyogja..

És én hiszem, hogy ez is el fog következni. A mikor majd, mint a nóta mondja:

Elől megy a masinista,

Ki a gőzöst, ki a gőzöst igazítja.

*

Kérdi az újdondász, hogy irjon-e a nagy jégesőről, a mi a hegyen volt.

— Világért sem — mondom én — ne ijesszük meg a közönséget, elég volt neki a lisztharmatról hallani.

— Igen ám, de a jégeső a lisztharmatot leverte.

— Akkor meg épen hallgassunk róla, mert bizonyosan a fürttel együtt.

Demeter.

HÍREINK.

— Szent István első apostoli magyar király napját Szatmár város közönsége méltó kegyelettel ülte meg. A püsI pöki székesegyházban 8 órakor Meszlényi I Gyula megyés püspök fényes segédlettel I szent-misét mondott es szent- beszédet tai - tott a templomot zsúfolásig megtöltött áj- I tatos hi vekhez. A szent-misén jelenvoltak I Ludmann Gyula honved czr. des vezetése alatt a helyőrség tisztiknra is. A templom I előtt egy század honvédség állott díszben, I a kik Nagy Lajos százados vezénylete alatt I a disztüzelést szolgáltatták. A város nem- I zeti lobogó diszt öltött. A közeli vidékről a bucsusok nem jöttek oly nagy számban, mint más években.

— Király Ő felsége születése napja I alkalmából f. hó 18-án d. e. 9 órakor a I püspöki székesegyházban ünnepelves hala- I adó istenitisztelet volt, melyet Meszlenyi I Gyula püspök mutatott be az Egek urának.

I A helyőrség tisztikara, valamint az állami I és városi hivatalok tisztviselői testületileg I jelentek meg a templomban.

— Személyi hirek Gr. Hugonnai Béla főispán I hó 14-én este köinlődi birtoI kára utazott — Nagy László alispán f. ho I 17-én, szept. 28 ig terjedő szabadságra ment.

I — Görgey Arthur tábornok a napokban I Nagy-Bányára utazott, a hol párnapig a Lovrics család vendége volt. — Kozmucza Kornélné festő művésznő vármegyénk szülötte jelenleg Tományán időzik rokonai látogatása ózdijából, a honnét Olaszországba utazik. — Kacsó Károly kir. főmérnök, az államépitészeti hivatal főnöke 3 heti szabadságra ment s távollétében a miniszter a hivatalvezetésével Lichtschein Lajos kir. mérnököt bízta meg. Uatkovszki Pál kir. kath. főgimn. igazgató és dr. Korbay Károly főkapitány szabadságaikról visszaérkeztek s hivataluk vezetését átvették.

— Honvédségi kinevezések. A m. kir. honvédelmi miniszter ez évi 63.425. ein. sz. alatt kelt rendeletével, a m. kir. honvédség tényleges állományában: hadapró d-t iszthelyettesekké: am. kir. honvéd Ludovika-Akadémi tisztképző tanfolyamának IV. évfolyamát végzett növendékek közül Szatmárra a következőket nevezte ki: Csaszkó:zy Emilt és Lovász Aladárt a 3. és tiszaulyhelyi Újhelyi Károlyt a 2. zászlóaljhoz.

— Kinevezés. A főispán ur ő méltósága Nágy-Károly város rendőrkapitányának Demidor Ignácz városi főszámvevőt nevezte ki. Azt hisszük hogy a kinevezés városszerte megelégedést kelt. A kinevezetin k sok szerenczét kívánunk uj állásához.

— Választás. A városi adószámvevői hivatalnál megüresedett számvizsgálói állásra Nagy János számtiszt választatott meg 43 szavazattal Bugyi Gyula 25 szavazata ellenében.

— Áthelyezés. A m. kir. földmive- lésügyi miniszter Orosz Antal erdészt Szász- Sebesről Busty a házára helyezte át.

— Eljegyzés. Nádpataky István kököuyösdi földbirtokos vasárnap váltót jegyet Ádá m Gizella kisasszonynyal, Adám Albert I kir. végrehajtó kedves és művelt leányával.

— Esküvő. Huraszthy Béla ügyvédjelölt péuteken esküdött örök hűséget Haraszthy Vilma kiasszonynak, Haraszthy Tamás ügyvéd kedves leányának.

— Esküvő. Dr. Ináncsi Jenő nagybányai kir. albiró holnap tartja esküvőjét Madarassy Endre császlói birtokos kedves leányával Mariskával.

— Gyászhir. A nagybányai ev. ref. egyház gyászbaborultan a legmélyebb fájdalommal jelenti szeretett lelkészének nagy- tiszteletü Gergely. Károly urnák a nagybányai egyházmegye főjegyzőjének, a tiszántúli egyházkerület képviselőjének, Nagybánya város képviselő testületé választott tagjának, Krassó község díszpolgárának, Tivadar és Krassó községek volt lelkészének, a szatmári ev ref. gymnasium, majd a debreczeui ev. . ref. főiskola volt tanárának folyó hó 17-én, dél után fél három órakor történt gyászos elhunytét. Megváltónk hűséges, megdicsőült szolgájának földi részeit folyó hó 19-én, délután négy órakor fogják a templomból temetni. Nagybányán, 1899. augusztus 16. A nagybányai ev. ref. egyház tanácsa. Az igaznak emlékezete áldott!

— Toronyzenét tervezett a plébániai hivatal király ő felsége születésnapjának előestélyén a székesegyház tornyának erkélyéről, de a ritkaság számba menő zene élvezetét bizonyos aggodalmak miatt, a püspök nem engedte meg.

— Orgona szentelés. F. hó 15-én Nagy-Boldogasszony ünnepén szentelte fel Szalay Sándor beregszászi plébános az ottaui róm. kath. templom orgonáját. A templomi ünnepi szent beszédet dr. Fechtel ■ János a helybeli kir. kath. főgimnázium jeles szó- noku tanára mondotta. Megáldás után az uj orgona teljes erejével s/óllalt meg. Mé- der Mihály szatmári karmester játszott rajta magas színvonalon álló mesteri tudással. Az uj orgonának 20 változata van. Délben a plébános barátságos ebédet adott, melyen

ott voltak dr. Hagara Viktor főispán, Halász Ferencz miniszteri osztálytanácsos, Arnold Sándor törvényszéki elnök, dr. Fechtel János stb. stb. Az ebéden számos szellemes tószt hangzott el.

— Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Nagy Margit oki. tanítónőt a kézdi-martonfalvi állami iskolához ren- des tanítónővé kinevezte.

— Eljegyzés. Szabolcsi Mihály e hó 19-én jegyezte el özv. Szűcs Ferenczné kedves leányát, Mariskát.

— Eljegyzés. Artner Izidor gödény- házai tanító eljegyozte Patuy László száraz- bereki földbirtokos leányát, Ilonkát.

— Eljegyzés. Kellner Mórné úrnő családja körében f. hó 15-én tartotta kéz- fógóját Frissnegger Augustin k. a. Atzél Gyula bányatisztviselővel.

— Zene estély- Ma kedden a 3-ik kerületi Honvéd zenekar a sercsarnok kerthelyiségében búcsú zene estélyt rendez kitűnő válogatott műsorai kezdete este 7 órakor.

— A gör. kath ének és dalegye- sület dalestélylyel egybekötött tánczmulat-i ságát vasárnap este tartotta meg a Kossuth- 1 kert helyiségében. A mily érdeklődéssel vártuk e mulatságnak megtartását, ép oly sikerrel megfelelt a hozzáfűzött reményeknek, amennyiben a dalegylet tánczyigalma egyike volt a nyári mulatságok legsikerültebbjeinek. A műsor lejátszása 9 órakor vette kezdetét s a megnyitó számul a dal- egyesület a „Völgyi rózsát“ énekelte, a szabatossággal s szépen előadott éneket hatalmas tapsviharral jutalmazta a közönség. Majdik Béla szép czimbalomjátékát is élénken megtapsolták. A harmadik számul Pap Lajos magánéneke következett volna

ez azonban közbejött váratlan betegség miatt elmaradt, azután ismét a dalárda énekelt, a szépen előadott „Bordal“ az előbbi énekhez hasonló tetszésben részesült. A műsort a Papp Endre, Héti Mihály, Ruprecht Sándor s Stibli L íjos által előadott férfi négyes fejezte be, a pompásan énekelt Hajós dalt a közönség élénken megtapsolta. A műsor lejátszása után a tánczoló fiatalság visszatért a nyári helyiségbe, hogy a megkezdett tánczot Oláh Feri zenéje mellett folytassa, a közönség nagy része pedig az üvegterembe s a többi mellék helyiségekbe vonult társas szórakozásra, hol az est folyamán vígan / folyt a nótázás és kedélyes beszélgetés. Abban, hogy e mulatság oly szépen sikerült, az oroszlánré z Papp Lajost illeti ki a mulatság sikere érdekében mindent el köve- tett, úgy szólván a mulatság rendezése.. . egyedül az ő vállaira nehezedett, mivel mindazok, kik a rendezésben segédkezet nyújthattak volna, jelenleg a várostól távol időznek. — A kedélyes szép mulatság hajnalig tartott s kik ott voltak, valamennyien egy szépen eltöltött kedves mulatság emlékével távoztak. A jó borokért és ételekért Valko- vics vendéglős urnák e helyről is elismeréssel adózunk.

— Sikerült bált rendezett e hó 13-an a n.-peleskei róm. kath. egyház, melyen Szatmárról is többen résztvettek. Ösz- sze8 bevétetel 78 frt 50 ki*'., melyhez felülfizettek: Kiss Pál, Ldday József Blotniczky István Szatmár 1—1 frt;Glózer János, Po- - povics Mihály N.-Peleske 1—1 frt; Tatay Kálmán, Glózer János 50—50 kr; Rácz István, Szabolcsy Mihály 30—30 kr; Kovács Gyula, Drozdrovszky Antal 25 — 25 kr ; Donka László 10 krt Szatmárról, miért is fogadjak a rendezőség köszönetét szives adományokért. N.-Peleske 1899. aug 21.

— Tisztelgő küldöttség. Szerdán, e ho 16-án a máramuros-szigeti róm. kath. hitközség küldöttsége tisztelgett Müller Károly n.-szőíősi róm. kath. esperes-plébánosnál m.-szigeti plébánossá történt kincveztetése alkalmából. A küldő.tség tagjait Mundics József ügyvéd, volt polgármester vezette.

— Főispánunk Alcsuthon. Gr. Hugonnai Béla főispán f. hó. 16-án József főherczeg kegyes meghívása folytán ebéden volt Alcsuthon. A főispánnak, megérkezése . után, a föh'.-rczeg meg mutogatta parkját és üvegházait. Az ebéd egész polgáriasán déli 12 órakor volt, a melyen csak a főherczegi család tagjai vettek részt. Ebéd utáu a ven- degszerető főherczeg befogatott és megmutatta vendégének uradalma egyes majorságait, tehenészetét, és uj szőlő telepét. Mikor a főispán búcsút vett a főherczegi családtól, a magas háziúr kikisérte egész a kocsiig s kegyes volt megígérni, hogy e hó vége felé esetleg a jövő hó elsején meglátogatja a főispánt kömlődi birtokán.

— Kölcsey sírjának megkoszorúzása. A n.-nagykái olyi Kölcsey-Egyesü- let négy — öt tagból álló küldöttsége augusztus 24-én, mint Kölcsey halálának évforduló napján, megkoszorúzza a csekei sirt.

— Kinevezés. Bagossy Ferencz kataszteri irattári kezelő irodatisztet a pénzügyminisztérium pénzügyi fogalmazó és nyilvántartási biztossá nevezte ki a n.-károlyi kir. pénzüyyigazgatósásrhoz.

— Gy ászeset. Bendess Jánosné sz. Prazuovszky Janka, Bendess János volt kataszteri biztos kedves neje f. hó 14-én Sár- közujlakou elhunyt. Béke hamvaira!

dig az ördög befolyásának félreismerhetlen jeleit látja és a vallás és társadalom nevében kéri, követeli a szellemidéző üzelmek- től való tartózkodást“....

A czélszerű beosztás, emelkedett, mindig nemes és meghatározásaiban világos stylus, az előadott anyagnak folyton érdekfeszitŐ feldolgozása a művelt; közönségre nézve — melynek szánva van — kellemes olvasmánynyá teszik a művet a hazai és külföldi forrásmunkák ismertetése s a könyvhöz csatolt rendszeres név és tárgymutató által megbecsülhetetlen kincses bányát tár fel a szerző mindazoknak, kik e téren búvárkodni akarnak. A fiatal korú szerző, kinek ez első nagyobb szabású műve, melylyel a nagyközönség elé lép, fényes tehetségéről s kiváló szorgalmáról tesz tanúságot. A tudomány még sokat várhat tőle és tollától s kitüntető Ítéletével viszonozta az iró fáradságos munkáját. Hogy az olvasó közönség lesz-e olyan hálás és őszinte az elismerés nyilvánításában, az kétséges. A spiritizmus kérdésével szemben e könyv olvasó- közönsége ugyanis három osztályba lesz sorozható: a spiritisták, antispiritisták és közömbösek osztályába. A spiritisták részéről el lehet készülve a kicsinylésre, a szánakozásra, amit ők a hitetleneknek szoktak juttatni, mert hogy is győzhetné meg valaki emberi, egészséges logikával azokat, kiknek gondolkodását a szeszélyes szellemek irányítják, elfogulttá, betegessé tették. Az antispiritisták tapsolni fognak a szerzőnek, a közömbösek közül pedig, akik eddig csupán érdeklődésükkel kisérték a spiritizmus fejlődését, bizonyára nem fog hívőket nyerni a „szellemekben való újabb hit“. És ezért köszönet a szerzőnek!

J2. L.