Szatmár és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-08-15 / 33. szám

SZATMlR és yidéke elegendő biztos védelmet a lápnak. sza* most érdekeltség a közös társulattá való alakulást pedig azért nem akarta, mert félt attól, hogy a neki teljesen közönyös láp lecsapolásának költségeiben is osz­tozni fog kelleni. Hogy tehát a közös megalakulás le­hető legyen s a továbbiak fenakadást ne szenvedjenek a közgyűlés által kijelentett s később az 1895. év február 16-án tar­tott közgyűlés alkalmával 2 szám alatt határozatilag is kimondatott, hogy „a ki­zárólag a Szamos által érdekelt területek az évi szükséglethez oly arányban fognak járulni, a mily arányban áll az érdekük­ben teljesített munkálatok költsége az összkiadáshoz“ — vagyis ez magyarul any- nyit tesz, hogy kizárólag a Szamos által érdekelt területek — kizártnak tekintet vén azon lehetőség, hogy a láp lecsapo- lás költségeihez is hozzájáruljanak — sem * ideiglenesen, sem véglegesem többet fizetni nem fognak, mint amennyibe került a Szamos védtőltése, holott a lápnak még ezen költségeiben is részesülni kellene, mert az ő területüket védi ezen védtöltés —. Ezen közgyűlési határozat a Nagy- mélt. Földmivelésügyi MinisztJr Ur által annak idején jóváhagyatott. Ez tehát a mi Evangéliumunk, a mitől eltérni nem fogunk, s joggal remél­jük, hogy az eltérést a Nagyméltóságu Minister ur sem engedi meg. Ezeknek figyelembe vételével mi lett volna kötelessége az ideiglenes kiro­vás megállapításánál úgy a közgyűlésnek, mint a választmánynak s a javaslat meg­tételére kiküldött bizottságnak, nem-é az, első sorban az évi számadások alapján megállapítani, hogy mennyi azon összeg, a mely ez ideig a kizárólag a Szamos ál­tal érdekelt területek érdekében befektet­telek, s netán még szükségeltetnek, a melyhez hozzáadva a közös igazgatás aránylagos költségét az igy előálló ösz- szeget az illető területre kivetni? s mi történt ? ezen már többször hivatkozott köz­gyűlési határozat teljesen figyelmen kívül való hagyásával egészen önkényüleg sok­kal nagyobb tőkének megfelelő évi járu­lékot vet ki a kizárólag a Szamos által érdekelt területekre, mint a mennyi költ­ség reá fordittatott, vagyis tényleg az alsó-szamosi birtokosok kozzájárulnak a láp lecsapoiás költségéhez is. Hogy mennyire önkényesen s min­den számítási alap nélkül járt el úgy a kiküldött .bizottság, mint a közgyűlés, mu­tatja az a körülmény, hogy az 1897. évi julius 4-iki közgyűlés által kiküldött bi­zottság által még ez évben beterjesztett javaslatban II. árt főosztály alsó szamosi ártér 60,560 k. holdja után — afentartási költségen kívül — 37 frt 86 krt vagyis összesen 22930 frtot javasol kivetni, a mi 4.75°/0 számítva 482.736 törlesztési tőké­nek felel meg, mig a mostani javaslatá­val ugyanazon bizottság a 65925 holdra nem tudni mi oknál fova felemelt ártér minden holdja után a fentartási költsé gén kívül 58 frt vagy összesen 38236 irtot javasol évenként kivetni, a mi 4.75%-a számítva 804.988 frt törlesztési tőkének felel megl Tehát nagyobb árterület mellett nem hogy apadt volna a holdankénti ho,z zájárulási költség, hanem az addig java sóit törlesztési tőke 66.7%-kal emeltetett Hol van itt az alaposság? Hogy le­het ilyen eljárással szemben bizalom, meg nyugvás? De hol van ezen eljárásnak a magyarázata, ha nem az, hogy a javasla­tot készítő bizottság, a választmány, a közgyűlés legnagyobb lápi érdekeltekből áll, vagy olyanokból, a kik a lápnál is, Szamosnál is egyformán vannak érdekelve, a kiknek teljesen mindegy egyik helyen füzetnek többet, a másikból kevesebbet vagy megfordítva. A hozzájárulás emelkedésének indo­kául felhozhatják, hogy 1) a felső-szamosi ártér — a mely­nek hozzájárulása előbb évi 3039 frttal volt számításba véve, a fedezetből ez idő szerint kimaradván, ezen évi hozzájárulási összeget ki kellett vetni a többire, — to­vábbá, hogy 2) az első kivetési javaslat óta újabb kölcsön vétetett fel, a melynek törlesztési részlete szintén emeli a holdszámszerinti járulékot, végre, hogy 3) ezen holdszámszerinti kivetés a nélkül is ideiglenes jellegű s majdan a haszonarányon alapuló végleges kivetés fogja az igazságos kozzájárulást lehetőleg megközelíteni. Ezen érvek azonban csak látszóla­gosak, a melyek egyáltalán ki nem hat­hatnak az alsó szamosi ártér birtokosaira, nevezetesen: Az, hogy a felső szamosi ártér hoz­zájárulása elesett, nem növelte az alsó- szamosnál végrehajtott munkálatok befek­tetési tőkéjét, de ettől eltekintve, ameny- nyiben ott semminemű építkezés nem tör­tént s a legnagyobb valószínűség szerint későbben sem fog történni, — semmi be­fektetést nem igényelt, tehát a felső-sza­mosi érdekeltség helyett lulajdonkép nem kell fizetni senkinek sem. Való, hogy az első kivetési javaslat óta uj kölcsön vétetett fel, csakhogy ab­ból mi sem fordittatott az alsó-szamosi ártér érdekében, az uj kölcsönre kizáró­lag a lápl ecsapol ási munkálatok befejez- hetése szempontjából volt szükség, — eb­ből tehát az Alsó-Szamosi mi sem, ter­helheti. Való, hogy a szándékolt kivetés csak ideiglenes jelleggel bir,1 csakhogy az a baj, hogy az ideiglenesség nem a hozzá­járulási összegre vonatkozik, illetve fog vonatkozni, hanem a holdszámszerinti ki­vetésre ! Vagy is a végleges kivetés alap jául az fog vétetni, hogy az alsó-szamosi ártér érdekelve van 65.925 k. holddal, ezután fizet évenként 38.236 frtot, de nem úgy mint eddig holdszám szerint, hanem van a szerencsétlen szerencséje agyarat kapni s jónak látja a születendő agyar tiszteletére nagy­szerű zenebonákat csinálni. Milyen gyerekesek ezek a gyerekek! egy foggal is milyen zajt ütnek . . . nekem van valami harminczkettő, vagy hány, még sem kiabálok. „Ha férfi vagy, légy férfiu mondja a szentirás, vagy tulajdonkép én, ami. különben mindegy, a dolog vége csak az, hogy hát köszöni a baraczkot és csókolja az illetőket; de mindazon­által is én sem Erdődön, sem Szatmáron nem va­gyok állandóan, hanem hol itt, hol ott. Tegnapelőtt voltam kinn és váltottam jegyet (!! 1) holnap is­mét kimegyek, noha kedden Sziget felé indulunk Niskó Ráczival**) anélkül, hogy tudnók, mikor jövünk vissza. Ha megkerüljük a világot, majd tudósitlak, hogy kimehetek-é vagy sem. Addig is nőd s a te bájos aj kacskádat csókolván, voltam, vagyok és leszek valódi hü igaz s több efféle barátód. Petőfi, Sándor. (Az a „trónörökös“ kiről e levélben szó van Pap Kálmán törvényszéki biró.) Gr, Teleky Sándor itt ajánlotta fel Peőfinek a mézes hetekre kohói kastélyát, mi­kor hallotta, hogy megházasodik. Esküvője után a fiatal pár ide jött, itt pakolt fel s innen indult a „boldogság szigetére“ amint Pósa Lajos Kohót el­nevezte. Pap Endréék 1848-ban már Pestre mentek s ott laktak Budán a várban, mi­kor Petőfi őket ismét meglátogatta. Pap Endréné azt a megjegyzést tette Petőfire: „Nagyon megszelídült magal“ „Hiába I papucs alatt vagyok,“ felelt Petőfi. Egy Petőfi ereklye is van a család birtokában: Petőfi séta botja. Az elefánt- csőt végű bot egy kissé meg van égve. Petőfi ugyanis egyszer a kályha mellé dobta ahol tüzet fogott. „Már most ezt a botot itt hagyom 7— mondá Petőfi — jó lesz Kálmánnak. Ha valaki megbántja, üsse főbe vele.“ Pap Kálmán ur, kinek ilyen jó tanács­**) Rizkó Náczi. csal hagyta a botot Petőfi, készséggel ajánlja fel azt a Petőfiháznak*) * í * * A városi levéltárban évek előtt láttam Petőfinek egy kéziratát, melynek méltó he­lye szintén a Petőfi házban lenne. E levél­ben ha jól emlékszem, fegyverre szólítja a népet. # * * Ezekből is látható, hogy mikor , az egész ország ünnepet szentel Petőfi emlé­kezetének mi is méltán gyújtunk áldozat- tüzet a kegyelet oltárán, mert büszkék le­hetünk rá, hogy az ő fényes szellemének annyi örök ragyogásu csillaga gyűlt ki fa­laink között. S midőn országszerte emlék­táblákkal jelölik meg azon helyekét, melyek az ő nevével összefüggésben vannak, ne­künk is kötelességünk megjelölni azt a há­zat mely Petőfinek rövid boldogsághoz és örök dicsőséghez vezető útjában hosszabb időn át édes otthona volt. A bort is szerette Petőfi, (mert más­képp hogy is Írhatott volna olyan szép boraalokát!) de nem nagyon bírta. Mikor Pap Endrét ügyei távol tartották otthoná­tól s nehány üveg aszút küldött haza, megirta nejének, hogy: „ne sokat adjon Sándornak, mert a fejébe talál méhni“. Korhelykedésre egyáltalán nem volt hajlama s éjjelei nagy részét a költészet­nek szentelte. Itt irta meg „Szécsi Mária“ ez. költői elbeszélését is. Kováts Lajos, ki később gr. Széchenyi István titkára lett s mint a „Szatmár- megyei Széchenyi-társulat4 érdemes igaz­gatója hunyt el, egy lovat adott Petőfinek, melyen Erdődre járjon. Hogy pedig ő gyakran lovagolt át Erdődre, azt monda­nom is felesleges. Hanem aztán ha rósz hangulatban tért vissza tajtékzó paripáján, úgy csapkodta az ajtót, hogy szinte ren­gett belé a ház. *) Hálás köszönettel jelzem itt, bogy a csa­lád ez ereklyét nekem adta át a „Petófi-ház“-ban leendő elhelyezés végett. a megállapított haszonarány szerint, tehát az összegre nézve a sérelem csak fent fog maradni. _ Hiszen ha a felől biztosítva vol­nánk, hgy a végleges kivetésnek egyálta­lán nem fog praejudikálni a jelenlegi ideig­lenes kivetés, hanem annak eszközlése előtt első sorban számszerűleg meg fog állapíttatni, hogy a Szamos védtöltés il­letve kizárólag a Szamos által érdekelt területek érdekében végrehajtott munká­latok össiege menriyit tesz ki s mennyi a közös igazgatás aránylagos költsége, s az igy megállapított összegnek megfelelő törlesztési részlet fogna aztán haszonarány- lag kivettetni, — akkor sérelmünk időle­ges lenne, de okulva eddigi tapasztalatin­kon ezt legfeljebb igazságérzetürlkben re­mélhetjük, de megvalósítását csak is Nagyméltóságodtól várhatjuk, mert a ki­fejtettek szerint közgyűlésünktől, a hol érdekelleneseink túlsúlyban vannak, — a fenti elvek szerinti eljárást egyáltalán nem remélhetjük. A megalakulás egyik alapját képező költségvetés szerint az alsó-szamosi tölté­sek kiépítése 4oo.ooo frtra lett előirá­nyozva. A mint tudjuk a földmunkánál az előirányzathoz viszonyítva megtakaritás éretett el, mig a kisajátításnál ellenkező­leg több kiadás történt, a mi végered­ményben az előirányzattal szemben némi emelkedést eredményezett. A rendelkezésre álló zárszámadások adatai szerint 1895—96—97. és 98. évek­ben az Alsó-Szamosra összesen 452.297 frt 06 kr. kiadás történt, a folyó évben minthogy az építkezés már befejezve van — alig történt kiadás. Ezzel szemben ezen érdekeltségre h fentebbi szerint kivettetni szándékoltatik 804.988 frt tökének megfelelő törlesztési részlet, akkor a midőn a Szamos kiöntés elleni biztosítás sokkal inkább történt a láp érdekében, mint magának az alsó- szamosi érdekeltségnek, minélfogva a Szamos védtöltési munkálatok költségei­hez jó részben a lápnak kellene járulnia. Az előbb hivatkozott s miniszterileg is jóváhagyott közgyűlési határozat foly­tán a társulat keretében bizonyos kivé­teles külön állással bírunk, vagy pedig semmi különbség illetve kivétel nincs az érdekelt területek között. Az első esetben nem fizethetünk kétszer annyit, mint a mennyi az előirányzat s a tényleg be­fektetett tőke ; — a másik esetben ezen 5o°/o*°3 emelésnek ki kellene hatni s ér­vényesülni kellene az összes érdekelt te­rületeknél vagyis be kellett volna fektet­nünk nem 5ya milliót, hanem 11 mil­liót; a mely esetben értenénk, miért kell 5o#/0-kal többet, mint a mennyi az elő­irányzat, illetve a tényleges befektetés mutat. A többi területeknél s különösen a lápnál épen az. ellenkezőt látjuk t. i. nem fizetnek annyit, mint a mennyi kizárólag érdekükben befektettetett s a különbséget a többiekkel s legnagyobb igazságtalan­sággal a kizárólag a Szamos által . érde­kelt területekkel szándékoltatik fizettetni. Mindezeknél fogva tettem meg a közgyűlésen ez irányban iuditványo- mat, a mély azonban a lápi többség által el nem fogadtatott; itt különben megjegy­zem, hogy amennyiben indítványom az ideiglenes kivetési munkálatot a választ­mánynak visszaadatni javasolta — első sorban lett -volna szavazás alá bocsátandó nem pedig a gróf Tisza István-féle a — javaslatot némileg módosító indít­ványa után. Mivelhogy ezen határozat elleni fe- lebbezés határideje folyó hó 15-én lejár, érdekében áll az érdekeltségnek, hogy azt mentül számosabban felebbezzük meg, sőt azt a Nagyméltóságu Minister Ur előtt küldöttség által támogatnunk sem lenné felesleges. Schönpflug Ilichárd. Apróságok. — Mit szólsz a Törzsök czikkéhez.? — Egy kicsit fésületlen, egy kicsit darabos, de azért sokat ér. Vannak olyan betegségek, a hol csak drasztikus szerekkel lehet gyógyítani. * Irigylem azt a kis Ddntont; egy czik- ket irt a Szatmár Németibe s azzal az egész várost felzavarta és a tetejébe még sajtó­pert is kapott. Nyugodtan pihenhet babérjain, az a sajtóper nem fog hozni rá veszedelmet. Fehér asztal mellett élénken tárgyal­ják. váljon az esküdtszék, ha az ügy elébe kerül, mit fog majd végezni. A többség azt mondja, hogy elitélik, mert állításait nem tudja beigazolni. — No én nem féltem — szól közbe egy öreg ur — nem pedig azért, mert az esküdszék előtt nem kell aktaszerüleg bizo­nyítani. Egy adomát mondok el nektek, abból megértitek. Öreg házaspár disputái együtt. A férj’ gyanús dolgokat mond egy hölgyről, a miért aztán a feleség pirongatja : Hogyan mondhatsz ilyet, mikor te nem lát­tad. „Édesem — szól a férj — mi már 30 éve élünk együtt, minket sem látót senki mégis tudja az egész világ.“ — Lássátok’ igy van ez a villamvilágitással is, s az es­küdtek előtt nem kell többet bizonyítani. * A villamos igazgató 4 heti szabadságot kért. A közgyűlés nagylelkűen járt él vele szemben, véglegesen szabadságolta. jjc A vigadó kérdésében névszerint szavaz, tak. Az építést ellenzők nyilván úgy okoskodtak, hogyha csakugyan meg lesz a Vigadó és olyao nagy javára fog szolgálni a városnak, tudja meg az utókor, kiket illet a dicsőség, ha pedig baj talál lenni belőle, tudja meg azt is, kiket kell majd szidnia. * ' Hogy kinek kell és kinek nem kell a Vigadó, azt pontosan kői ülirni nem lehet. Határozottan csak az konstatálható,, hogy a városi tisztviselők egyhangúlag rászavaztak a miből az látszik, hogy ők nem tartoznak a búsulók közzé. * Már szinte sajnálom, hogy a Vigadó ellen harczoltam. Látva azt a rajongást, a mivel a polgármester ezen építkezés iránt viseltetik, melynek társadalmi életünkre oly nagyszerű kihatása leend, nem vettem volna telkemre, ha az örömét lerontani si­kerül. Hanem azért appellálok. — Mi az az ammóniák ? — Az barátom egy kellemetlen szagú gáz, mely ott szokott képződni, a hol vulami rothadásban van. A városháza körül pl. mos­tanában érezheted. Demeter. HÍREINK. — Személyi hitek. Hugonnai Béla gróf főispán a tegnapi közigazgatási bizott­sági- és városi közgyűlésen, mint elnök részt vett. — Téry Ödön dr.; egészségügyi felü­gyelő pénteken városunkban időzött, mely alkalommal a járványkórházban elhelyezett fertőtlenítő gépeket is megvizsgálta. — Személyi hir. Görgei Arthur Visegrádról ma reggel Szatmáron keresztül utazott Nagy-Bányára. , Királyi kitüntetés. Király-Ő­felsége Szeőke Bálint zilahi törvényszéki elnöknek, saját kérelmére történt nyug­díjaztatása alkalmából, hosszú szolgálata alatt szérzett érdemei elismeréséül a III. osztályú vaskoronarendet adományozta. — Kinevezés. A p. ü. miniszter Nagy Tamás p. ü. s. titkárt a in.-szigeti pénzügy­igazgatósághoz titkárrá nevezte ki. Nagy Gábor p. ü. segédtitkárt a ki már máshelyre volt kinevezve helyébe rangjának megtartása mellett a n. -károlyi pénzügyigazgatóságnál meghagyta. — Eljegyzés. Horváthy Géza cs. és kir.1 főhadnagy Nyitráról eljegyezte Gödény Mathild kisasszonyt, Maróthy Sándorné kedves leányát Gacsályból. — Közigazgatási bizottság. A főispán elnökölt. Jelen voltak Hér mán Mi­hály polgármester, Békéssy Géza árvaszéki tanácsos, dr. Jéger Kálmán főorvos, dr. Vajay Károly t. főügyész, Tunkóczy Gyula tanácsjegyző, Kovács Béla tanfelügyelő, Kemény Alajos pénzügyiguzgató, Kacsó Károly főmérnök, MajoS Károly anyakönyvi felügyeli!, Zsiga Miklós kir. alügyész és dr. Farkas Antal, Korányi János, dr. Keresztszeghy Lajos, dr. Fejes István, dr. Tunódy Márton, Jákó Sándor, Jákó Mihály, Antal Dániel, Keresztes András bizottsági tagok. Bizottság tudomásul vette a polgár- mester jelentését, melynek szomorú pontja volt, hogy a hegyen a liszthatmat nevű uj nyavalya fellépett, ellenben örvendetes Volt, hogy a hegyi vasút az ideiglenes engedély alapján a várostól a hegyig még ez évben kiépül, örvendetes tudomásul vette bizott­ság a tanács jelentését arra nézve, hogy az izr. orthodox és a statusquo hitközség a gabellára nézve kiegyezett s ezzel vége vun a testvérhareznak, mely eddig dühöngött. A postára nézve, miután ott még mindig vannak sérelmek, bizottság azok megszün­tetése végett átirt a postaigazgatósághoz. Az ipartanácsba 1899. ohtóber 1-től 1900. október 1-ig terjedő egy évre rendos tagnl Losonczy Józsefet és Gyulay Lajost, pótta­gul Gillyén Józsefet és Kerekes Dánielt beválasztotta. A félévi jelentést bizottság kevésjpótlássul elfogadta s miniszterelnök­höz felterjeszteni rendelte. A főorvos jelen­tése szerint az elmúlt hónapban 37 heveny ragályos megbetegűlés fordult elő, melyből 7 halálozás történt. Hökhurut volt belőle 28. Az ülés háromnegyed 12 órakor véget ért. — Meszlényi Gyula megyés püs­pök, tegnap este nyaralásából székhelyére érkezett.

Next

/
Thumbnails
Contents