Szatmár és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-08-08 / 32. szám

S2ATMÁH ÉS VIDÉKE.

A szocziálisták gyűlése.

Aug. 6-án délutánra gyűlést hirdetett a helybeli szoc. dem. párt, a melyet szabályszerűen bejelentettek a polgármesternek, ki a gyűlés megtartását engedélyezte.

Vidám sörözés közepette gyülekeztek a szocziálisták az Elek-féle vendéglőbe. A gyűlés kevéssel 4 óra után nyílt meg, melynek lefolyása a kővetkező volt:

Először is az elnököt választották meg Szaladják Mihály czipész személyében, ki megnyitó beszédében figyelmezteti az egybegyűlteket a higgadtságra, s kéri őket, hogy tartózkodjanak a személyes voatkozásu megjegyzésektől és kifejezésektől. „Czáfoljuk meg — úgymond — a szocziáldemokrácziára fogott vádakat. Egy időben a sajtó azonosított bennünket az anarchiával, már pedig nagy a különbség a kettő között. Mi egy jó köz- gazdasági elv mellett küzdünk, melyet szocialista gazdasági elvnek nevezn ík. Czáfoljuk meg, hogy a socialismusnak nem czélja, hogy valakinek vagyonát felossza, hogy valaki földjét elvegye. A socialis- mus csak a megélhetést akarja biztositani. Az az igazi socialis elv, a melynek a hivatása megoldani azt a kérdést, hogy mindenkinek tisztes munkája után legyen megélhetése. Ráfogták a sociálismusra azt is, hogy nincs hazája, pedig ez nem. áll. A socialismus két legnagyobb terjesztője Marx és Lasker állítottak hazát, állítottak maguknak egy szükebb hazát, a munkás-hazát, mert tudták azt, hogy haza nélkül ember nem lehet el. Ezen elveknek hódolva az ülést éljenzések közt megnyitotta.

Ezután Mónus József czipész lépett föl az emelvényre, s általában ugyanazon elveket fejtegette, miket az előtte szóló, csakhogy bővebben: Ök munkásoknak ismerik mindazon embert, a kik saját kezükkel, saját szorgalmukkal és tudományukkal tartják fenn saját és családjuk létét. A socialisták munkásnak ismernek minden embert a hivatalnoktól kezdve le a legalsóbb földmunkásig. Tiltakozik azok ellen a Vádak ellen, melyeket a helybeli és vidéki sajtó ellenük felhoz. Azután elsorolja a socialisták ki- I vánságait. A socialisták minden (anyától született 1) embernek egyenlő polgárjogot akarnak, nemre, nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül. Küzdenek az általános választási jogért. Nem áll, hogy az íróik piszkos, véres szájú czikkeket Írnak, tessék megnézni az ő könyveiket és lapjaikat, hogy van-e azokban %zó az ilyesmiről, hogy van-e benne csak egy szó I arról, hogy másnak vagyonát el kell I venni és fel kell osztani, s van-e azokban egy oly szó, melylyel embertársát nem ismerte el testvérének ? Ha van, akkor ők lemondanak a socialismusról, de addig nem. Vádolják a szociálistákat, hogy nem ismernek hazát. Erre felhozza Petőfit, ki azt mondja: Haza csak ott van, a hol joga van az embernek, nekik pedig nincsenek jogaik. Rá fogják a socialismusra azt is, hogy eltörli a vallást. Ha valaki az ő könyveiket felüti, mást nem talál

Te vagy, te vagy barna kis lány Szemem, lelkem fénye,

Te vagy mind a két életem '

Egyetlen reménye.

Ha ez az egy reményem is Elmúlandó álom:

Nem leszek boldog sem ezen,

Sem a más világon.

E közben Julia szerelmének boldogító tudatában számos enyelgő hangú, tréfás költeményt irt. De a boldog szerelem napjait nem egyszer zavarták meg apróbb félreértéseken kívül azok az érzelem hullámzások is, melyek a két szenvedélyes szívben, mint a tenger mélysége, váltakoztak. Kínossá tette a helyzetet, hogy Julia szülei hallani sem akartak róla, hogy leányukat Petőfihez adják s midőn a költő kérőként lépett fel, az apa udvarias hangon egy évi várakozásra szólította (fel, amikor majd ismét beszélhetnek e dolog felől. Petőfi ezt rideg visszautasitásnak vette s daczosan irta „Röpül az úti por“ ez. költeményében:

Kértelek apádtól, kértelek hiába,

Nem kaptam egyebet hideg feleletnél. Eltiztek tőled szép paradicsom kertem ;

De nem angyal aki ott őrt áll előtted:

Ne félj, nem örökre váltunk el! te érted Még többet is merek, ha már annyit mertem. Elvittelek volna, mint nap a harmatot, Mint az esti szellő a rózsalevelet;

De most mint a nyílvesszővel a zaklatott Megsebzett oroszlán, úgy megyek el veled 1

Julia mint naplójegyzetei, levelei és későbbi élete is bizonyítják, nem volt határozott jellem. Szive lángoló érzését hideg okoskodásokkal ellensúlyozta s emiatt többszőr meghasonlott a két szerelmes. A ■költő már-már elveszteni vélte a közel menyországot s bánatos lemondással zengé:

Álmodtam szépet, gyönyörűt.

Álmodtam és felébredék;

I benne, csak emberszeretetet. Ők nem ab- I ban találják az emberszeretetet, hogy va- I lakit az utczán megsüvegelnek, hanem I abban, hogy egymásért 'küzdve vállvetve I harczolnak mindaddig, mig czéljaikat el I nem érték. Ez az ő hitük szerint az em- I berszeretet. Azt mondják róluk, hogy I meg akarják semmisíteni a családot is. I Ezt így állítva az ő könyveikből egy be- I tűvel sem lehet beigazolni. Tiltakoznak I ellene, sőt azt állítják, hogy ebben a tár- I sadalomban van a család szétrombolva, I szétrombolja a töke. Azt állítják a socialismusról, hogy ök a mások vagyonát el- I akarják venni, s felosztani, s aztán majd I mikor fel lesz osztva s elfogyott, ismét I elölről kezdenék az osztást. Ez a legosto- I bább állítás és ráfogás. Ezzel ők semmit sem érnek el. Ők a közös munkát s közös javadalmat akarják. Minden ember számára biztositani akarják az ő és családja részére a biztos megélhetést, biztositani akarják azért, hogy a munkásosztály öregségére ne legyen az utczára dobva. Akarnak munkásvédtörvényékét, melyek egy pártnak alapelveiben sincsenek meg. Közben felolvasták, hogy mit akarnak a magyarországi sociálisták. Kívánságuk a következő pontokban foglaltattak össze: i) Általános és titkos választási jog, az országban lakó minden 21 éves polgár részére, nemi, nemzeti, vallási tekintetre való különbség nélkül. 2) A 8 órai munkaidő törvénybe iktatását. 3) Teljes munkás védelmet. 4)f Ingyenes iskoláztatást, a szegényeknek könyvekkel, tanszerekkel való ellátását. 5) Ingyenes gyógykezelest. Ezután újra Mónus lépett az emelvényre, s főkép a választási jogról beszélt. Utal az eddigi választásoknál történt visszaélésekre és vesztegetésekre s ezért titkos választást követelnek, hogy mindenki arra adhassa szavazatát, ki az ő, a munkások elveit leghívebben képviseli az országházban. Szavazati jogot követelnek minden 21 éves polgár részére, mert ha a 21 éves férfi katonának jó, a hazát megvédni jó, jónak kell lenni szavazó polgárnak is. A sociálisták általános és titkos választási jogot követelnek a nők részére is. A nők nehezebben vesztegethetők meg, mint sok hitvány férfi. Az az anya, a ki 8—10 gyermeket hoz a világra, 8—10 gyermeket ad a hazának, s 8—10-szer nézett a halál elébe, ha a halálnak jó volt, jónak kell lenni szavazó polgárnak is. Követeli a socialists párt az ingyenes iskoláztatást, az iskolák építtetését. A ki a lapokat kezébe veszi, olvashatja, hogy Budapesten 10,000 gyermek van oktatás nélkül, iskola persze nincs!

A választásokra százezreket és milliókat lehet elpuczolni, de iskolára nincs pénz 1 Ezzel fejezte be Mónus több Ízben zajosan megéljenzett és megtapsolt beszédét.

Ezután N y i s z t o r György nevű paraszt ember lépett az emelvényre s leginkább a választási jogról beszélt. Beszédének tartalma ez: A történelemből tudjuk, hogy a középkorban a kormányzás a nemesség kezében, hogy az embereknek csak egy bizonyos része vitte a kormány gyeplőjét. Semmi terhet nem

Miért költöttéi fel oly korán,

Miért nem hagyál álmodni még ?

Mit a való nem küld reám:

A boldogságról álmodám,

Miért bántottad álmomat ?

Oh Istenem, óh Istenem 1 Hát a boldogságról nekem Még csak álmodni sem szabad ? !

A félreértések elsimultak; a szülék ellenzésénél erősebb volt a kitartó szerelem s Petőfi és Julia 1847. aug. 5-én jegyesek lettek. Szinte ujjongó örömmel szólalt meg a költő lantja e napon:

Itt a gyürU, itt a gyűrű,

Itt van végré ujjamon !

Itt van ajka, itt van ajka,

Itt van végre ajkamon !

Hogy mily boldog volt Petőfi e napokban, több levele is bizonyítja. Ma is élő Papp Zsigmond barátjának ezt írja levelében: „Amit pedig most mondok, arra meg ne ijjedj szent fiaml... Szeptemberben lakodalom lesz I Ölel a világ legboldogabb embere Petőfi Sándor.“

Petőfi Jókait hívta vőfélyül, de nem sokára már ezt irta neki: „Nem veszem nőül, mert úgy tapasztaltam, hogy valami osztrák gróf akarja elvenni. Osztrák katonatiszt és gróf, — háromszoros ellenség.“

Ennek pedig az a magyarázata, hogy valamint manapság, úgy abban az időben is virágzott az a dísznövény, melynek „pletyka“ a neve s melyet sokan oly gondosan ápolnak.

Végre mégis egymásé lett a két lángoló szív s csak a költői kastély tudna mesélni arról a nagy boldogságból, melyben az ifjú pár mézes hetei folytak le $ tpelyről Petőfi lantja igy zengett:

Elértem, amit ember érhet el! Boldogsággal csordultig e kebel !

(Folyt, köv.)

viseltek, ők szabták meg a törvényeket, s irgalmatlanul megadóztatták a szegény embert. A mostani rendszer épen olyan, mert akkor annak volt szavazó joga, a kinek nemesi oklevele van, most pedig annak van joga, a ki vagyonos. Hiszen pl. Magyarorsságon 17 millió lélek van és 800,000 a választópolgár. Ez a vagyonos osztály hoz nekünk törvényeket, s ezt érezzük az emelkedő adóban. Nagyon jól tudjuk, hogy szeretik világgá kürtölni, hogy Magyarországon a jogegyenlőség és testvériség hazájában élünk. Hát ez a legnagyobb hazugság, a mi csak létezik. Természetssen az adófizetésben egyenlőség van, hanem a jogokban nem I Államférfiaink közül sokan azt mondják, hogy nem lehet a népnek megadni a választási jogot, mert nincs rá megérve. Épen ellenkezőleg áll a dolog, s tudják ezt ők is nagyon jól, tudják, hogy a nép nagyon is meg van érve, s épen ezért nem adják meg neki. Tudják, hogy ha népnek megadják a választási jogot, akkor az olyan képviselőre adja szavazatát, a ki a nép és iparos osztály érdekeit a szivén viseli. Nem ül ott 5 I évig s egy kukkot sem órái. S mikor haza jön, azt mondja: ezt tettem, azt tettem, és nem tett semmit. Példa rá Németország, hogy az általános választási jog használt. Németországban a kinek 500 forint a jövedelme, nem fizet adót. S nálunk hány kis ipar van, a kinek nincs több jövedelme 200 forintnál (Közbekiáltás! Nekem meg egy krajezár sincs!) és oly irtóztató adót fizet, hogyha, előbb nem, de utóbb minden esetre tönkre megy, kénytelen vele, mert oda viszi a nyomor. Hány kis iparos van a ki naponta nem keres többet 70—80 krajezár- nál (Közbekiáltás: Igen, meg négy vénét 1) és abból 7—8 tagú családot kell fenntartania. Ilyen dolgok történnek a mi osztályparlamentünk mellett. Hány kis iparos van, a ki a zálogházba viszi munkáját, mert nem tudja elárusítani, mert a nagy ipar már kivette kezéből a kenyeret, és ki a szerszámot, s hozzá még az ilyen embert meg is adóztatják. A szocziá- lismus tehát követeli az általános titkos választási jogot, mert ha a választás általános lesz és nem titkos, akkor nem 3 hanem 6 millióval jönnek ellenünk.

A sürü helyeslés és éljenzés közt lefolyt beszéd után újra Mónus József vette fel a szót, ki a munkás helyzetéről akart még egy pár szót szólani. Elmondja a munkások nyomorult helyzetét, elmondja miként tfeszik őket tönkre, milyen silány bért fizetnek nekik, csak azért, hogy nekik annál több legyen a hasznuk. Ez a szegény ember persze nyomorult béréből sem czipőt, sem csizmát, sem gubát, sem más szükséges ruházatot nem tud magának venni és jár mezítláb jár, guba nélkül, rongyosan. Pedig dolgoznék a szegény ember, dolgozik is, de hiába minden, ha olyan silány nyomorult bért kap. Nagyon természetes ennek következtében,-hogy a kis iparosok is napról-napra hanyatlanak, kénytelenek zálogba vinni czipőiket gubáikat. De még az ilyenek szerencsések azokhoz képest, a kik munkáikat még zálogházba sem tehetik; ezek azután a nyomortól hajtva az uzsorások karmai közé vetik magukat. Mi küzdünk és küzdeni fogunk az ellen, hogy az uzsorások kiszipolyozzák az ilyen munkások vérét. Azután összegezi még egyszer a szocziálisták kívánságát, s azt mondja, hogy mindezeket meglehet változtatni törvényes eszközökkel. Beszédét a nemzetközi socziális- mus éltetésével fejezi be, a melyet természetesen viharosén megéljeneztek. Végül pedig, 4? elnök í>?ajadják Mihály köszönetét mond a hatóságnak, a miért a gyűlésnek qyilvánqs tartását megengedte, köszönetét mond az egybegyűlteknek higgadságukért s figyelmükért, s köszönetét mond a rendőrségnek a közrend fentartár sáért, s a gyűlést bejrekesztettnek nyilvánítja.

Apróságok.

Ravasz emberek ezek a helybeli szo- cziulisták, még a nőknek is szavazati jogot akarnak. Ha ezt megtudják a németi asszonyok, a kik a legutóbbi választáskor is oly lelkesen vettek részt a küzdelemben, az egész Németi egyszerre felcsap szocziál- istnnak.

*

Nem Í9 rosszul venné ki magát különben, ha a nők is szavazók volnának, s aztán a férfi is, az asszony is, más politikai párthoz tartoznék. Micsoda csinos verekedések volnának a családi tűzhely körül, s egy egy választás után hány válópert indítanának, a jó ég tudná megmondani.

' #

Kérdeip a gyűlés qt(in egyik jelenvolt röndő?tisztvisel(ft(il, hogy íjait beszéltek az atyafiak.

— Ártatlan emberek ezek — mondja az illető — a mit ők kívánnak, az nem is

törvényellenes. Kevesebb munka és jobb megélhetés, ezt bizony még mugam j9 aláírom.

Már többször hallottam azt a kifogást hogy nem névtelenül kell a csikket irníí hanem a ki a közdolgokhoz hozzá szól, az* írja is ki a nevét a czikk alá.

Hát csak az a megjegyzésem rá, hogy a közönség a czikkben igazságot keres, g ha ez benne van, a nevet nem követeli mig ha ez hiányzik, u legjobb hangzású ne! ven is mosolyog. Esz kell a czikkhez és antimónium, nem pedig névaláírás.

*

Olvasván a Szamosban, hogy a „Leg. újabb hirek“ czimü rovat vezetését Sipuln8z fogju átvenni, ittléte alkalmával megkérdez, tem tőle, hogy igaz-e ?

— Nem veszem át — mondja ő _,

hane

m e helyett tanácsoltam, hogy a rovat, nak más czimet adjanak,pl. „A hét legroszszabb viczczei“, mert a mostani nem találó *

— Jösztök este Odryt meghallgatni ?

— Ha jó idő lesz.

— De hát honnan veszed most a rossz időt?

— Barátom, ez a Weisz olyan peches mikor ő nála rendeznek valamit, akkor rendesen esni szokott.

*

— Hát hiába minden küzdelem, mégis meg lesz a Vigadó ?

— Nem bizonyos. Mióta a Szamos azt irta, hogy a Vigadó építése befejezett dolog kezdek bízni benne, miszerint az építés elmarad. Az ő jövendölései többnyire megfor. ditva szoktak beteljesedni.

Demeter.

HÍREINK.

— Lapunk jelen számához egy negyed iv melléklet van csatolva.

— Személyi hír. Habrovszky József m. kir. honvéd ezredes dandár parancsnok a Huszton tartott s ott a múlt hét szerdáján befejezett gyakorlatokról Szatmárra érkezett s az állomás parancsnokságot átvette.

— A Huszton befejezett honvédségi gyakorlatokról a helybeli zászlóalj pénteken érkezett haza, a legjobbm kondiczióban.

— Kinevezés. Őfelsége a király, káptalanon kívüli szatmári főesperességre Melles Emil szatmár-németii gör. szertartási: kath. lelkészt és kerületi esperest nevezi« ki. Őszintén gratulálunk.

— Előléptetés. A m. kir. kereskedelemügyi minsszter Augusztiny János helybeli posta- és táviró felügyelőt a VIII. fizetési osztály 2-ik fokozatába (1600 frtba) léptette elő. Patóccs Adám helybeli posta segdéd ellenőrt a X. fizetési osztály 1-ső fokozatába (1000 frt) — Fekete Róza távirda kezelőnőt az 500 frtos fizetési fokozatba léptette elő.

— Esküvő. Dr. Gőbl Alajos helybeli fiatal orvos szombaton tartotta esküvőjét Kossuth Gabriella úrnővel, néhai dr. Gőbl Adolf orvos özvegyével. Az egyházi szertartást Gopcsa Endre beregszászi r. Icutb. segédlelkész végezte, a ki az ujpárhoz lendületes beszédet intézett.

— Esküvő. Spiegel Ferencz birtokos és megyebizottsági tag ma tartja esküvőjét Fisch Berta kisasszonynyal, Fisch Jakab nagybirtokos leányával, Nyírbátorban.

— E. Kovács Gyula. Mély részvéttel vettük a hirt E. Kovács Gyula, a kolozsvári nemzeti színház és a Petőfi társaság tagjának váratlan és korai elhunytéról. A segesvári Petőfi-ünnepen szavalta a jeles tragikus Jókai Apotheozisát s ennek befejezte után olyan fogazol lett, hqgy elalélt. A kitűnő színművész napszprást kapott s kínos haláltusa után kiszenvecjett. Az *d0' ális és költői lelkületű férfin tehát a Petőfi* ünnepnek lett halottja. A megboldogult váf* megyénk szülötte volt, a kit mindig büszkeséggel említettünk s most rokonai, isme? rősei és igaz barátai méltán inegsiratnak. E. Kovács Gyula 1839. febr. 14-én született vármegyénkben Gebén, azonban gyermek éveit Nagy-Ecsedeu töltvén, a hol apja ref. 1 jlkész volt, magát mindig ecsedinek tartotta. Debreczenben iskolázott, a honnét a színészet iránti hő vágya a színpadra vitte,

a melynek jeles művésze volt s több éven át a nemzeti színháznak volt tagja, a mely* tői csak magán körülményei miatt volt kénytelen elválni. Ideális lelke ezenkívül a költészettel is foglalkozott s a mai kot egyik legjobb költője volt, a mit mutat az is, hogy a Petőfi-társaság tagjai sorába em ilte. Gyermekes rajongással szerette szu* lőföldét, vármegyéjét s boldog volt ha par napot tölthetett a Nyíren, barátai és ismerősei körében. Legyen áldott emlékezete!

— Bimbóhullás. Dr. Kurtz Sándor főgimnáziumi tanárt és nejét súlyos csapás érte. Három hónapos kis fiacskájuk Antali rövid szenvedés után az angyalok k° i költözött. Az Isten kegyejme yigasztalja meg a bánatos szülőket!