Szatmár és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-07-25 / 30. szám

SZATMÁR ÉS YIDÉKE. Levél á szerkesztőhöz. Ismeretes bizonyára a Tekintetes Szerkesztőség előtt az a kegyeletes ^moz­galom, mely a főváros kath. köreiből in­dult ki, hogy felejthetetlen emlékű, örökre siratott felséges asszonyunk, Erzsébet királyné emlékére közadakozás utján templom emeltessék az ország fő- és székvárosában, melynek falai között nap­nap után imádkozni fognak a nagy em­lékű királyné lelkiüdvösségeért. E kegyeletes terv kiviteléhez leg­nagyobb készséggel adta meg beleegyezé­sét Felséges Apostoli királyunk, és az ő legmagasabb elhatározása folytán Mária Valéria Főherczegnő ő cs. és kir. fensége, mint fővédnöknő állott a gyűjtő bizottság élére, a mely már eddig, körülbelül 90.000 forintot gyűjtött a kegyeletes czél megvalósítására. Ez a központi gyűjtő-bizottság szük­ségesnek látja most már ezt a mozgalmat az egész országra kiterjeszteni és tervbe vette, hogy az ország nagyobb városaiban, a megyék székhelyein gyűjtő-bizottságokat alakit, melyek a társadalom minden rété-*' gét be fogják vonni a szép és kegyeletes mozgalomba. Nagyon jól tudván azt, hogy ily országos nagyfontosságu ügy csak akkor számíthat biztos eredményre és sikerre, ha a magyar hazafias sajtó, mely minden nemes és hazafias czél előmozdítója, tá­mogatója szokott lenni, ezt az ügyet is a jóindulatú érdeklődésébe, támogatásába fogadja, azon tiszteletteljes kérelemmel ke­resem meg a Tekintetes Szerkesztőséget, hogy a vidéki bizottságok megalakulásával egyidejűleg ezt a mozgalmat szives érdek-1 lődésébe fogadni, azt előmozdítani és támogatni kegyeskednék. Budapest, 1899. június hó. Hazafias tisztelettel a központi bizottság nevében: Özvegy báró Sennyey Pdlné. Apróságok. Egy fővárosi ismerősömet, a ki le- rándult a vidékre, kalauzóltam pár nap­pal ez előtt a városban. Különösen az ipari vállalatokról kérdezősködött. — Hát van itt kérlek — mondom neki — két vagy három gőzmalom, több téglagyár, villamvilágitási vállalat és — itt megakadtam, egyéb nem jutott eszembe, de épen akkor haladt el mellettem egy szódás kocsi, mire örömmel tettem hozzá — és az „Egyesült szikvizgyárak“ 1 * A helybeli újságírók kegyelmet kap­tak. Áz adókivetö bizottság nem vetett ki rájuk semmi adót. — Minek bántani őket — mondta az egyik bizottsági tag — mikor az egész helybeli sajtó nem ér egy fa batkát. Mi­ből lenne tehát jövedelmük. $ Invitáltak egy barátságos kirándu­lásra, de mentegetődztem, hogy nem me­hetek, mert a lapot kell csinálni s még se tárczám, se vezérczikkem nincsen. — Hát miért nem fizetsz elő egy kőnyomatosra — mondja az illető — az nagyon jó kisegítő. — Barátom — válaszolom neki — én tisztelem a közönségemet, azért olyat nem tennék, hogy a mit a fővárosban összetákolnak, azt mint helybeli terméket tálaljam fel. * Cayenne Peper, a szellemes amerikai tourista megérkezett s ismert szatmári éleményeit most vagy huszadszor újból kinyomatta. Hogy mint önzetlen amerikai a Vigadót óhajtja, az természetes min­denki előtt, a ki tudja, hogy Peper ur­nák bérháza van, a mire nagyon rósz hatással volna, ha a Vigadó nem épülne. * A töltött káposztának az a tulajdon­sága, hogy annál jobb, minél többször fel melegítik. Ennek az ellenkezőjét lehet mondani a Peper ur szatmári éleményeiröl. Egy haszna azonban mégis van, az t. i. hogy a közönség megtudja belőle, miszerint „az 5 nem kellemes szagu kó­ser mészárszék még mindig a régi helyen van“. * Különben kiadta a jelszót, mely igy hangzik: „Azért ti ott Szatmáron ne hallgassatok magán érdekből eredő okos­kodásokra, hanem épüljön a Hotel. — A hol egy város érdeke kívánja, ott áldozni kell és nem jajgatni.“ Bölcs szavak, megérnek egy lyukas fillért, a mit Peper ur részére elismeré­sem jeléül ezennel ki is utalok. * Az én Pátri barátom is annyira mennyire czélhoz jutott. Terembiztos lett az országházban. Eszembe jut itten az a nálunk tör­tént adoma, mikor a főispán azt kérdezte egyik hivatalt kereső atyafitól. — Hát aztán mi akarsz lenni, csendbiztos, utbiztús vagy folyambiztos í — Mindegy nekem méltóságos uram — felelt az illető — csak biztos legyem Pátri is azt mondja, csak biztos le­gyen, mert még ez időszerint ideiglene­sen van alkalmazva. * Vasárnap künt voltunk a sógor szőlőjében. .Örömmel konstatáltuk, hogy a termés pompásnak Ígérkezik. Ha valami közbe nem jön, legalább öt évre bizto­sítva leszünk, hogy tiszta bort önthetünk a pohárba. Demeter. HÍREINK. — Petőfi ünnepélyünk vasárnapi műsora megváltozott, a mennyiben a Petőfi Társaságtól várt és biztosra vett, nálunk szereplendő ; egyének közül Pósa Lajos, á j segesvári ünnep minél inpozánsabbá tétele miatt az országos ünneplés színhelyére megy, s hozzánk csak Rákosy Viktor (Sipulusz) jön. így a mi vasárnapi Petőfi ünnepélyünk műsorát a rendező Kölcseykör véglegesen a következőkben állapítja meg: I. megnyitó ének, előadja a helybeli iparos dalárda. II. Beszéd, a Petőfi társaság nevében tartja Rákosy Viktor. III. Alkalmi beszéd, tartja Mátray Lajos tanár. IV. „Egy gondolat bánt engemet“ Petőfitől, szavalja Szentivanyi Jenő joghalllgató urj V. Jókai: Aposheozisa. szavalja Deák Kál-, mán ur. VI. Záró ének, előadja a helybeli iparos dalárda. Felhívjuk közönségünk érdeklődését e hazafias ünnepélyre. — Kirendelés. Az igazságügymi­niszter,. u szatmárnémetii törvényszék terü­letére vizsgálóbírói állandó helyettesül Kölcsey János törvényszéki bírót ren­delte ki. — Áthelyezés. Az igazságügy mi­niszter Kótai Károly szatmár-németii járás- birósági aljegyzőt a szatmárnémetii tör-, vényszékhez helyezte át. — Kinevezés- Főispán ur ő méltó­sága Kállay Ödön keérsemjéni lakost dijjas közigazgatási gyakornokká nevezte ki. — Adomány. Kozma Béla nagy-1 bocskói plébános a néhai szentéletü H á in' János püspöknek emelendő szobrára 20 frtot adományozott. — Esküvő. Dr. RylI Ferenc/, ‘ Yü. I kir. honvéd ezredorvos és Lengyel Alice kisasszony, dr. Lengyel Márton földbirtokos kedves leánya a múlt héten szerdán d. e. tartották esküvőjüket. Az esketési szertar­tást, a család régi kedves barátju, Hehelein’ Károly, ungvári prépost-plébános végezte; — Esküvő- Heidelberg Imre, a' Neuschlosz-télo fűrészgyár igazgatója u na­pokban tartotta házassági egybekelését Grosz Laura urhölgygyel. — Halálozás. Raucha Mihály nyu­galmazott telekkönyvi tisztviselőt e hó 21-én d. u. 5 órakor temették el nagy részvéttel? A megboldogult hosszú ideig, mint telek-' könyvi mutogató szolgálta a közönséget s szívélyes bánásmódja és szolgálatkészségd által közbecsülést vívott ki a maga részére.' Szerény, becsületes ember volt, a ki dol­gozott egész életében. Nyugodjék békével I — Vizbefült tanuló. Murkovics Sándor gimnáziumi VI. osztályú tanuló,, szombaton regj el két kisebb testvérével a’ Fink-féle uszodába ment fürödni. A külön­ben is élénk vérmérsékletű fiatalember* mindenféle mutatványokkal szórakoztatta az uszodában volt vendégeket, inig egyszer az ugródeszkáról akart egy merész siökésssl a vízbe ugrani; azonban a deszkán megcsú­szott s fejét oly erővel vágta a deszka szé­lébe, hogy eszméletlenül bukott a vízbe. ML dŐn észrevették, hogy a rendesnél tovább van a viz alatt testvérei kiabálni kezdettek—- Az úszómester rögtön vizbe vetette magát, sőt a Katona-uszodából is csónakkal jöttek keresésére, de hulláját csak d. u. 1 órakor fogták ki. Intő példa, hogy tulságba ne csapongjon a tanuló, mert végzetes követ­kezménye lehet a jókedvnek, s a szülőknek nagy bánatot okoznak. — A Szamos hullámai között- Bogya János cseléd a múlt hét szerdán fü­rödni ment a Szamosba, s bár úszni nem tu­dott a mély vizbe ment hüsölni, csak a vé­letlennek köszönheti, hogy a közelben für­dőit Heilinger Simon és Kron Adolf tanulók a fuldoklót a biztos haláltól megmentették^' — Elutasított fellebbezés. A hely­beli lövészegyesület fellebbezését, hogy u löveldének a Kossuth-kertben a város to­vább helyt nem ád, a belügyminisztérium u fellebbezést elutasította s a közgyűlésnek e tárgyban hozott határozatát jóváhagyta. — Közgyűlés. A helybeli társaskör f. évi julius hó 30-án d. e. 10 órakor a vá­rosháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgy: Az épitkezés költségei fedezé­sére szükséges 24 ezer frt kölcsönről ki­állítandó kötvény elfogadása. í — Jóváhagyás. A földmivelésügyi ! m. kir. miniszter Szatinár-Németi szab. kir. városnak a községi segélyalapnak szerveze­téről és kezeléséről alkotott sznbályreudele- 1 tét jóváhagyta. — A szatmári ügyvédi kamara dr. Makár Károly ügyvedet Szatmár szek- helylyel az ügyvédekről vezetett lajstromba felvette. A szaímár-németi iparos-ifjnk köre építendő háza javára f. évi augusztus 6-án a Kossuth-kertben nyári tnuczmulntsngot rendez. — A szatmári Kölcsey-kör Petőfi ünnepet tart julius 30-án délelőtt a sétaté­ren. Rákosi Viktort mint a Petőfi társaság küldöttét várják. — A n.-károlyi városi rendőrkapi­tányi állásra ujjubban pályáztak: Benitzky Sándor nyug. honvéd-százndos, nagyváradi lakos. Chirisztó Miklós nyug. árvaszéki ül­nök, szeghalmi lakos. IL'gedüs Sándor nyug. honvéd-huszár százados, m.-szigeti rendűm I- kapitány. Mihálovics Árpád nyug. honvéd főhadnagy, ungvári lakos. Murkovszky Sán­dor ungvári rendőr-tanácsos. Dunai József , czeczei jegyző. Reméljük hogy a kinevezés a napokban meg fog történi. — Közutak államosítása. Az ál­lami úthálózat ujabbi megállapítása alkal­mából közelben várható, hogy a Duna-Földvár —S z o 1 nők— Debrec/en—márumnros-szigeti (téesői) közitt állami kezelésbe fog vétetni, mivel ezen közútnak a szükségelt előtanul- mányok megtétele végett a kereskedelmügyi minisztériumból Hartig Sándor műszaki ta­nácsos kiküldetett, ki a fenti közútból vár­megyénk terülétén Ér-MihályFalván—Nagy- Károly—Szatmár— A vas Újváros—Mózesfu- lun átvonuló szakaszát augusztus hó 3-án és 4-én fogja beutazni. — A kir. tanfelügyelőség értesíti azon tanítókat, kik a gazdasági tanfolyamra való felvételüket kérelmezték, de ez ideig {érvényükre választ nem kaptak, hogy a tanfolyamokra ez év folyamáu felvehetők nem voltak. — Tudomásul. Dr. Jéger Kálmán tiszti főorvos urnák, az Alexandriában fel- épett pestis következtében e hatóság terü­letén foganatosítandó óvóintézkedések tár- gyábun a tanácshoz beadott véleményos je­lentésére a tekintetes tanács által közölt 5478—899. sz. végzése folytán e kapitányi hivatal által tett intézkedések tárgyában. Végzés. Tekintettel arra, hogy a tiszti főor­vos véleményes jelentésében foglallak szerint a pestis behurczolásn ez idő szerint nem ‘csak még"iiein történt, de még nem is mond­ható fenyegetőnek, — mindazonáltal követ­kező óvintézkedések rendeltetnek el. 1. Szi­gorú gond fordítandó a közterek, utezák köz és magán épületek, udvarok, ulczai árkok és folyásoknak alapos tisztántartása, az ut- czni folyárok és árkokból kikerült büzhödt sár, csomókba szedendők és azonnal elhor­dandó. 2. A vendéglők, szállodák, valamint azoknak éttermei és főző helyiségeinek foly­tonosan és kifogástalan tisztán tartása, a te- ritéknek tisztára mosatása. 3. Kávébázak, ezukrázdu s azok mellékhelyiségeinek tisz­tántartása. 4. Szálló udvarok, ipar telepek, gyárak, műhelyek, munkás szállók folyton tisztán tartása. 5. Az udvarokon összegyűlt trágya és szemét kihordandó, azok felhal­mozása s az udvarokban tartása meg nem engedtetik. G. Az árnyékszékek, pöczegöd- rök teljesen kitakaritandók. 7. Csont és rongy összegyűjtése a város belterületén meg nem engedtetik- 8. A vágóhíd, valamint az izra­eliták metsző helye folytonosan tisztán tar­tandó. Miről c város közönsége a hirdetési táblákon és házról-házra hordás által tudo­másba helyeztetnek, áz összes vendéglősök, szálloda tulajdonosok, kávéház, ezukrászda, gyáruk, ipartelepek, szálló udvarok tulajdo­nosai — jelen végzés által értesittotnek;— Dr. Jéger Kálmán tiszti főorvos, Dr. Vallon Gyula és Dr. Vajay Imre kerületi orvosok tudomás, az összes rendőri személyzet ellen­őrzés és netalán tapasztalt rendellenesség vagy mulasztás bejelentése végett jelen vég­zés kézbesítése által értesittetni rendeltetnek. Szatmárnémeti 1899. julius 19-én. Péchy Antal tb. főkapitány. — Sahíb c/.imen csinos kiállítású könyv hagyta el a sajtót. Szerzője Damo- kos Ferencz, ki sok tanulmánynyal, mélyre ható és többnyire egészséges filozófiával, érző szívvel és merész fantáziával irj 1 me j tör­ténetét. Az egyszerű és valószínűtlen tör­ténet át- meg átvan 6zővo elmélkedésekkel az Istenről, világegyetemről, a lélek létezé­séről, szeretetről, szerelemről stb., és ez el­mélkedések teszik becsessé a művel. A tör­ténet hőse Sahib egy különcz ideilista, ki mikor maga szerencsétlenné lesz másokat akar boldogokká tenni. Egy paradicsomi szépségű helyen községet telepit, hogy la­kosúi törvények és gondok nélkül boldogan éljenek; de itt a nagy filozof kihagyja szá­mításból I boldogság legfőbb feltételét az 1st int, nem gondoskodván a lakosok vallá­sos érzelmeinek kielégítéséről. Csakhamar megkezdődik az egyenetlenkedés, a vallásnak 1 utána sir az erkölcs, melynek sűlyedésétől a józanabb és nagyobb rész megcsömörölve cl­{ hagyja a boldogság hamis tanyáját, uj köz­séget alapit, hol | munkával gyarapodva | vallástól vigasztalva éli boldog családi éle­tét. Suhib a visszamaradottak nyomorult pusztulása után harangszótól vezettetve el­jut az uj telepre s megtalálja az igazi bol­dogságnak s egyszersmind a valódi bölcsé­szeinek kezdetét és végét az Istent I Sahib egyszersmind természettudós, ki a világ­©» , . j • ^ ® egyetem minden zegét zugát, n természeti erők titkait s a csillagok járását egyaránt ismeri; csodálatos és titokteljes repülőgépe­ivel egy-egy csavar fordítása vagy gomb megnyomása által úrrá lesz a levegőben, tenger fölött és alatt egyaránt. Sahib mesés gazdagember, ki az Indiákou hozzá­jutván n Nál király vagyonához, haza jövet óriási gyárakat épittet, szórja a pénzt a szegény nép között, paradicsomokat varázsol a földre, tündér kertté alakit egy korall szigetet, hogy szerencsétlen szerelmének emlékével együtt oda temetkezzek a világ elől. Kár hogy Suhib jelleméből hiányzik a leikicrősség az élet terheinek és keserveinek elviselésére; igy aztán nem csoda, ha az, aki másoknak a lélek minden bajaiban oly szép eszméket cs szentencziákat tud adni vigasztalásul, maga eldobja magától a megunt életet! A mű különben szép tehetségre vall; Damokostól még sokat várunk. A mű Ízléses kiállítása Morvái János nyomdájából került ki. — Kapható vagy megrendelhető Lővy Miksa könyvkereskedésében Szatmáron, Ára: 1 frt 50 kr. — Zarándoklás Rómába. A görög katholikus magyarok országos bizottsága, a kik a magyar nyelvű istenitisztelet be­hozatalán fáradoznak, zurá.idoklást szervez­nek Rómába, XIII. Leó pápához, hogy személyesen kérjék a pápától a magyar nyelvű rítus behozatalát. Firczák Gyula munkácsi gör. kath. püspök, körlevélben hívta fel az egyházmegye papságát és hí­veit a csatlakozásra. Melles Emil szatmári gör. kath. esperes plébános buzgó tevé­kenységet fejt ki a mozgalomban, s egyik czikkét akként végzi, hogy: bármily őszin­tén szeretjük is a görögszertartásu egyha­zat, mindamellett a szó legvalódibb értelmében magyarok és katholikusok vagyunk. — Magyar nemzeti esketö-szer- tartás. Újabb időben több ízben pengették már a lapokban, hogy Magyarországon nemsokára gyökeresen megváltozik az eske- tésnél szokásos czeremónia a katholikus egyházban. Nemrég jelentették ugyanis több oldalról, hogy Vaszary Kolos herczeg- primás feliratot intézett a római szentszék­hez, hogy engedje meg, mikép Magyaror­szág egyházaiban ne a jelenlegi római szokások'alapján történjék az esketési szer­tartás, hanem az legyen hagyományos nemzeti jellegű. A római szentszék pásztor- levele állítólag megadta erre a legmagasabb beleegyezést és igy tárgyalás alá vették a dolgot. Esztergomban ez engedély alapján, hír szerint pár nap óta már dolgozik is az uj katholikus eskető szertartáson egy or­szágos bizottság, mely az összes egyház­megyék kiküldötteiből alakult. Az eskető szertartást Pázmány Péter magyaros alko­tása szerint dolgozzák át az ezzel meg­bízott legkiválóbb egyházférfiak, vissza­állítván a régi eredeti formát. — A vármegyei gazdasági egye­sület elhatározta, hogy ez év őszére ter­vezett mezőgazdasági kiállítást más évre halasztja. — Kinevezés. A megyés püspök ur Lápos-bányára az elhunyt Fleiser Károly helyére helyettes lelkészül Felhő Gyula, felsőbányái segédlelkészt nevezte ki. — Hamis pénz. Városunkban hamis egy koronások vannak forgalomban. Jó lesz vigyázni. Teremőr. Szűcs Gyulát városunk fiát az országgyűlési képviselőház elnöke te­rembiztossá nevezte ki. — Tudomásul. A városi tiszti fő­orvos urnák beadott jelentéséből sajnosán tapasztaltán yárosi hatóság, hogy a járvá­nyossá fajult hükhurut (szám írhurut) leg­inkább a szülők azon kárhozatos mulasztá­sának tulajdoniihat/), hogy gyermekeiket orvosi kezelésben nem részesítik, hanem a betegséget eltitkolták. — Ez okból komolyan utasítom e város lakosait, ha családtagjaik- uál a szamárhurut, mely elsőrendű fertőző betegség — mutatkoznék, azonnal orvost hivassanak, egyszersmind szigorúan kerü­lendő minden alkalom, mely az egészsége­seket a bctegültekkel vagy az azok által fertőzött helyiségekkel összehozza, kerülendő az ily betegek látogatása, valamint a meg- betegülteknek az egészségesek közöti járása ; a mulasztó szülő ellen a törvényt szigorral fogom alkalmazni. Szatmárnémeti 1899. julius lG-án Péchy Antal tb. főkapitány. — Szabó László hivatal szolga f. hó 16-án a Szatmár Amacz közötti útvonalon egy 120 frtról kiállított lejárt váltót leszámo­lási ívvel elfogadó Szabó Sándor, egy ki­töltetlen váltót melyen Szabó László van irva elveszített — megtaláló felhivatik ndja be e főkapitányi hivatalhoz. Szatmár­németi 1899 julius 17. Péchy tb. főkapitány.

Next

/
Thumbnails
Contents