Szatmár és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-07-18 / 29. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE

vételi, mint kiadási tételeit egyenként tegye vizsgálódása tárgyává, s a hol csak képzelhető valami javítás, jelentse a közgyűlésnek. A városi háztartásban a költségvetés és a zárszámadás a két legfontosabb mozzanat, | mégis azt tapasztaljuk, hogy épen e kettő az, a melylyel a legfelületeseb ben bánik el a közgyűlés. Nincs senki a bizottsági tagok között, a ki azt minden tételében alapos tanulmány tárgyává tenné, épen azért nem is szól hozzá jóformán senki, a költségvetés és zárszámadás rendesen a legteljesebb érdeklődés hiánya mellett szokott tárgyaltatni. Pedig, ha javulást várhatunk, az csakis itt remélhető, azért a jelzett bizottságnak kiküldése praktikusnak mutatkozik s minden esetre hasznára volna a városnak.

Végül, ha pénzügyi állapotainkon csakugyan javítani akarunk, fel kell hagyni azzal a nagyzással is, mely egy idő óta nálunk lábra kapott, s melynek egyik tünete épen a most szőnyegen forgó Vigadó építése is. Hogy egy város, melynek több az adóssága, mint a haja szála, s a hol a polgárság nyög a terhek alatt és alig képes megélni, százezreket áldozzon egy szálloda építésére, s szórja ki a pénzt azért, hogy egy fényes táncz- terme legyen, az több mint nevetséges, könnyelműség a legnagyob fokban, mely ha mégis megtörténik, azt mutatja, hogy azok, kik a város vezetésére hivatvák, vagy nem gondolkoznak, vagy a mi inég rosszabb, egyáltalán nem törődnek a polgárság érdekeivel.

Egy uj század küszöbén állunk. Attól félek, ha a régi erkölcsökkel lépjük át e küszöböt,, a jövőben nagyon sok okunk lesz siratni a múltnak hibáit, mezeken nem igyekeztünk segíteni addig, a inig lehetett volna.

X. Y. Z.

Fölhívás.

Megnyitni akarjuk Erdélyt a turistaságnak ; föltárni szándékunk azokat a gyönyörű vidékeket, melyeket eddig sem magunk, sem a külföld nem ismert; itthon tartani és idevonzani óhajtjuk a hazai és külföldi lakosságot, hogy üdülés és gyógyulás végett a mi fürdőinket keresse fel és á mi hegyeinkben találjon enyhülést és szórakozást. Második Svájczot akarunk teremteni Erdélyből, hogy az a sok pénz, melyet évek során külföldön költünk el, bentmaradjon az országban elhanyagolt közgazdaságunk javára, a kulturális haladás és a szegény nép vagyonosodása érdekében. Ha Svájcz milliókat tud évente a turistaság hasznosításával teremteni, a mi pazar szépségű Erdélyünkben szintén megtehetjük ezt, ha tudunk lelkesedni az eszméért s ha tudunk egyelőre áldozni azért, hogy hozzáférhetővé tegyük hegyeinket, hogy ellássuk a kényelemhez szükséges alkotásokkal, hogy utakat nyissunk, hogy utjelzéseket csináljunk, hogy leírjuk és képekben bemutassuk ezt az Istentől megáldott országrészt, hol még kiaknázatlanul hever a folyó, a kitűnő gyógyitóhatásu ás- ványosviz, az erdő szépsége és a havasok testedző látnivalója.

De nemzeti szempontból is felette fontos okok sürgetnek, hogy az eszme megvalósuljon és Erdély bérczeit minél gyakrabban turista-csoportok járják keresztül, mert csak a barátságos érintkezés által remélhetjük kiegyeztethetni azokat az ellentéteket, melyek országrészünkben köznapiak. Áz Alföld és a Dunántúl erős, szilárd, hajthatatlan magyarságának idevon- zásával: az egymás tűzhelyeinél találkozó társadalmi rétegek és népfajok közeledése és összesimulása a legádázabb politikai izgatások közepette is be fog következni.

Ezeknek megvalósítása oly szent cs hazafias czél, hogy teljes bizalommal és reménységgel teszünk eleget közgyűlésünk határozatának, hogy e fölhívással a fenti czélok érdekében megalakult Erdélyi Kárpát-Egyesületbe, a tagul való belépést és ezzel törekvéseinknek támogatását kérjük. Az erdélyi és anyaállambeli vármegyékben osztályaink és ügyvivőségeink immár megalakultak, a menedékházak építését megkezdettük, az utak nyitása napirenden van, a kirándulások rendezésével már sikereket értünk el, fürdőinket egy alapos, képekkel gazdagod illusztrált könyvben leírtuk, az erdélyi úti kalauzt már második kiadásban adjuk közre, a természeti szép ségekről színes akvareli képeket hoztunk forgalomba, az országrész legszebb pontját, a Székelyföldet gyönyörű díszmunkában ismertettük, a tagokkal való folytonos érint- kezhetés végett közkedveltségnek örvendő ingyenes lapot adunk ki, utjelzéseket csinálunk, a külföldi sajtóban ismertetéseket teszünk közzé, egyszóval a mozgalmat a czél érdekében minden vonalon megindítottuk, ugyannyira, hogy eredményes és közhasznú munkásságunkért az ezredéves kiállítás jury-tanácsa a kiállítási nagyéremmel, a brüsszeli nemzetközi kiállítás pedig díszoklevéllel tüntetett ki. Újabban Mátyás király szülőházában táj- és néprajzi muzeum szervezését kezdettük meg. Nincs kétségünk benne, hogy czéljaink haszna, nemzeti sürgőssége megtalálják az utat a nagy közön séghez és eme Fölhívásunk alapján meg nyerjük azt a támogatást, melyre szükségünk van, hogy a szépen megkezdett ha zafias munkát tovább folytathassuk. Ezért tehát tisztelettel kérünk mindenkit, kit Fölhívásunk megtalál, hogy egyesületünkbe ez ivén tagul belépni és erre másokat is buzdítani szíveskedjék.

A pártoló tagdíj i frt, a rendes tagság évi dija 3 frt, az alapitó tagságé ioo Irt, az örökös tagságé pedig 500 frt. A rendes, alapitó és örökös tagok ingyen kapják az »Erdély“ czimü honismertető fényes kiállítású, illusztrált lapot. — Kedvezményeket szereztünk és adunk tagjainknak a csoportos vasúti utazásoknál, s az erdélyi fürdőkben való tartózkodásoknál, sőt tagjaink részére külön üdülő-telepet létesítettünk a regényes fekvésű Radna-Borbereken.

Magyarország jobb kezének, Erdélynek közgazdasági fejlődése, kulturális haladása egyik nemzeti nagy kérdését tesszük le a hazafias közönség kezébe, remélve és bízva abban, hogy áldozatkészségével azt a egrövidebb idő alatt megoldja. A támogatásban van az erő és mi ezt az erőt kér- ük, hogy munkánk hasznos legyen az országra és annak nemzeti erősbitésére. Kolozsvár, 1899. jun. 15.

Hazafias tisztelettel:

József Ágost főherczeg,

az E. K. E. védője.

Gr. Bethlen Bálint, Br. Feilitzsch Arthur,

elnök. társelnök.

A boldogságot tárgyalják, s mig többen a mellett vannak, hogy nincs teljesen boldog ember, addig akad olyan is, a ki az ellenkezőt vitatja.

— Mutass hát egyet, ha tudsz I — förmednek rá valamennyien ez utóbbira.

— Eredjetek mostanában a Fink uszodába — válaszol az illető — s azt az egyet okvetlenül látni fogjátok a tulajdonos személyében.

Demeter.

Radnóti Dezső,

főtitkár.

Apróságok.

Egyik német tartományban életbe lépett az agglegényi adó. Egy hét múlva az összes agglegények kiköltöztek az országból s ma már a tartománygyülés előtt van a nők memoranduma, a melyben kérik az adó eltörlését.

— Ha nem házasodnak is — gondolják magukban — mégis jobb, ha itt maradnak, mintha elhagynak bennünket.

*

— Úgy látom nálad családi öröm van készülőben.

— S honnan látod, ha szabad kérdenem.

— Hát a feleségedről. Nagyon elkeseredett arczczal jár mostanában.

$

— Mennyi az üzleti tőkéje ? — kérdik az adókivetésnél egy csizmadiától.

— Kettő, instálom aláson — feleli a kérdett — egy nagyobb és egy kisebb, s mindakettő tölgyfából van.

*

— No ez már még sem járja — fakad ki a fömunkatársam — hogy bár én a laptól mit sem kapok, mégis öt forint adóval akarnak megróni.

— Fizetheted nyugodtan — mondom én neki — az a szép czim megéri. .

*

Annyi bizonyos, hogyha a helybeli újságírókat megadóztatják, akkor még több joggal lehetne adó alá venni a különböző kibiczeket. Mert ez a két foglalkozás körülbelül egyforma jövedelemmel jár, de a kibicz legalább szórakozik és hozzá kevesebbet szidják, mint az újságírót.

*

Egy ismert zsugoriról folyik a beszéd, a kiről többen állítják, hogy minden kraj- czárt a fogához ver, mielőtt kiadná.

— Most értem már — szól közbe valaki — hogy miért oly rosszak a fogai.

Megható az a figyelem, a melylyel a kereskedelemügyi miniszter szeretne rólunk gondoskodi. Hajlandó uj postapalotát építeni, ha a város vesz egy 20 ezer frtos telket s magára vállalja azt is, hogy a mostani postaépületet valaki 70 ezer írtért megvegye.

És csodák csodája, a város nem akar belemenni J

*

HÍREINK.

— Személyi hir. Gróf Hugounai Béla főispán f. hó 11-én nyári tartózkodásra Kömlődre komárommegyei birtokára utazott.

— Petőfi-Ünnep- A Kölcsey kör f. hó 11-én tartott választmányi illésén elhatározta, hogy Petőfi Sándor halálának 50-ik évfordulója alkalmával szintén ünnepet dl. Az ünnepély a Sétatéren fog megtartatni julius 30-án d. e. 11 órakor, melyen a Petőfi társaság küldöttjeként Rákosi Viktor (Sipulusz) s valósziuüleg Pósa Lijos is jelen lesz. A részletes progrumm még nem készült el, miután előbb tudni kell, hogy n fővárosból kik fognak biztosan megjelenni.

— Áthelyezés és helyettesítés. A főispán ur dr. Képessy Lászlót saját kérelmére felmentette az erdődi főszolgabiró helyettesítésétől és Csengerbe helyezte át. Erdődi főszolgabírónak pedig Damokos Feencz tb. főszolgabírót helyettesítette.

— Kinevezés. A m. lei 1-. igazságügy- miaiszter Tótli Elek törvényszéki Írnokot a szatmárnémeti kir. törvényszékhez irodatisztté nevezte ki.

— Eljegyzés- Czaich Endre Lajos tápió-szelei oki. tanító eljegyezte Cserna György tiszttartó leányát Margitot Pú. Nagy-Megy erről.

— Esküvő- Fodor Izsó hegedűművész a ki hosszabb ideig városunkban is működött, ma dél után 3 órakor tartotta esküvőjét Raich Irén kisasszonynyal, özv. Raich Móráé kedves leányával Gödöllőn.

— Gyäszhir. Alant Írottak fajdalom- telt szívvel tudatják a legjobb férj, upa, nagyapa és apósnak fogarasi Képessy Gyula 1848/49-iki honvéd, földbirtokos és várm. bizottsági tagnak, folyó évi julius hó

13-án d. u. 6 órakor életének 65-ik, boldog házasságának 34-ik évében rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A kedves halott földi maradványa folyó év julius hó 15-ikén d. u. 4 órakor fog Csengerben a óm. katli. egyház szertartásai szerint örök

nyugalomra tétetni, az engesztelő szent ruise- áldoznt pedig f. hó 17-én d. e. 9 órakor fog a Mindenhatónak bernututtatni. Csengői-, 1899. julius 13. Áldás és béke poraira! 0zv, Képessy Gyuláné szül. oroszfái Fogarassy Anna neje. Dr. Képessy Árpád, Képessy Irén férj. Mudarassy Sándorné, Dr. Képessy László, Képessy Elemér, Képessy Gyula gyermekei. Ifj Madarassy László unokáji- Mezőmadarassi Madarassy Sándor vője. És az összes rokonság. Lilienfeldi Günther Ig- náczné szül. Fogarassy Róza. Szeniczei Gáspár Bélánó Fogarassy Izabella sógornői. Nyugodjék békében.

— Kinevezés- Kupái- Rezsőt a „Magyar Állam“ belmunkatársát, a „Szatmar“ ez. helyi lap volt agilis szerkesztőjét Pável Mihály n.-váradi gör. kath. püspök titkárjává nevezte ki.

— Áthelyezés- Kelemen Gyula szinérváraljai Írnokát az igazságügyminiszter a szatmári törvényszékhez helyezte át.

— Eljegyzés. Kutka Géza Márma- ros vármegye tb. aljegyzője e hó 10-én váltott jegyet Weis/, Mariska kisasszonynyal. Weisz Gyula debreczeui kataszteri titkár bájos leányával.

— Személyi hír- Boné János in. kir. bonvédszázados az elmúlt héten családjával együtt városunkba érkezett s innen a Szat- márhegyre ment, a hol sznbudság idejét fogja tölteni.

— Lányi Géza a kiváló czitnbuloin- művész és dalszerző — kinek érkezését már előző számunkban jeleztük. —- Jul. 10-én hétfőn kezdte meg jól szervezett daltársu- lutávul hangversenyelőadásait s három estén át játszott a közönség zajos tetszésétől kisérve a Sörcsarnok nyári kerthelyiségé- ben. A mily szép hir előzte meg a népszerű társulatot hangverseny körútja alkalmából, ép oly lelkesedéssel és örömmel fogadta őket a szatmári közönség is. Thurzó Ilonát a társulat primadonnáját, mint jó ismerősünket üdvözöltük, kinek hatalmas, erőteljes hangját a téli vendég- szerepléséből közönségünk már jól' ismeri. Lányi Géza művészi czimbalomjátékát is zajosan megtapsolták. Kedves hangú énekesnőnek bizonyult Krofta Rózsi ka is, kinek Baj Lászlóval a társulat szép hang- anyaggal bi ró baritonistájával énekelt „Megjöttek I szubadságos huszárok“ ez. kettőse viharos tapsot aratott. Minden énekszámukat megkel lett ismételniük. Szi- negh Viola, Horváth Juliska s Kalocsay Ferencz énekéről is, valamint Baknj. Jenő

hegedű szólójáról szintén dicsérettel emlékezhetünk meg. Nánássy Gézában a „Vig. színház“ tagjában — az életből ellesett alakok, mint a 6 éves kis leány, iskolás parasztfiu s a Görög tanár bemutatásával pompás komikai tehetséget árult el s a mellett gyönyörű bariton hangján számos szebbnél-szebb mugyar nótákat énekelt. A társulat szerdán este tartotta utolsó előadását, mely alkalomból a szatmári arany fiatalság sikerült bucsue&télyt rende. zett, hogy a művész és társalata iránti elismerésének a fehér asztalok mellett is kifejezést adjon. A jókedvű társaság sokáig együtt maradt s az talán mondanunk is felesleges, hogy pohárköszöntőben, dalban nem volt hiány. A fiatalság közül többen a társulatot a vonathoz is kikisérték, hogy az elutazás előtt búcsút vegyenek a kedves társaságtól. A társulat Szatmárról Máramaros-Szigetre utazott, s jelenleg Nugy-Károlyban játszik a közönség élénk pártfogása mellett.

— A társaskör építkezése serényen halad előre. A homlokvonalon elhelyezett olvasó és játéktermek, vulamint az előcsarnok és üvegterem kőműves munkái csakuem teljes rendben vannak. Jelenleg az ebédlő és a szárnyba fektetett kártyaterem alapozása folyik. A választmány tegnap tartott ülésén elhatározta, hogy az épületnek frontját szintén diszesen átalakíttatja, hogy a belső berendezésnek a külső is megfeleljen. Ezenkívül kimondotta, hogy a billiard és kártyaszoba között tervezett üvegfalat, mint fölöslegest elejti, az olvasó és billiárd terein között pedig a tervbe vett elmozdítható fal helyett rendes tömör falut fog készittetni. Elfogadta vállalkozónak u bizonyos helyre vonatkozólag tett előterjesztését, mely szerint ez a kényes kérdés is igen praktikusan oldatik meg. Az elfogadó terem felülvilági- táeára nézve úgy határozott, hogy azt egyelőre függőben tartja, s majd ha az épület készen les/, és arról győződik meg, hogy szükséges, fogja elkészitteteni. Mennyiben a társaskör részére 20 ezer frtos törlesztéses kölcsön meg van szavazva, a kötvény szabályos kiállítása czéljából legközelebb rendkívüli közgyűlést fog összehívni. A munkálatok haladásából előre láthatólag mondhatjuk, hogy az építkezés a kikötött 3 hónap alatt teljesen készen lesz, s a társaskör be- költözhetik állandó otthonába.

— Nem kell Vigadó. A fővárosi Vigadóról van szó, a melyre az idén nem akadt pályázó, s a tanács rettenetesen meg van akadva, hogy mit csináljon vele. Pedig hát Budapest nem Szutmár, s ha már ott is igy történik, mennyivel inkább megeshe- tik majd nálunk, hogy nem fog bérlő akadni. Ezzel kapcsolatosan megemlítjük, hogy a Vigudó építésére 7 ajánlat érkezett be, a melyeket ma délután 3 órakor fognak felbontani. Helyből pályáztak: Az Első Szatmári Téglagyár, Kovács Ábrahám és Schef- teli és Reiter, azután Freund Ezékiel, Lit- teczky Endre és Márkus Mártou, ezenkívül pályázók még Gerster Béla és- más három idegen vállalkozó.

— Építési és javítási engedély iránt a tanácshoz hell folyamodni, a ini rendjén is van, az ő tiszte lévén nyilvántartani a szabályokat s ahhoz képest intézkedni. Ha a polgárság kénye-kedve szerint javítgathatná épületeit, sok kívánalomnak, minő pl. a közegészség, utczarendezés, stb. nem lehetne eleget tenni. Az utóbbi időben azonban gyakran lehetett tapasztalni, hogy a tanács engedélyt adott épületek kijavítására, a hol annak helye nem volt, s ezáltal évtizedekre lehetetlenné tette, hogy egyikmásik utcza rendezési vonala rendbe jöjjön vagy hogy uj építkezés által az utcza szépészeti szempontból emelkedjék. Épen most folyik két ilyen épületjuvitás, a melyet nem lett volna szabad megengedni. Egyik a Rá- kóczy-utczán, szemben majdnem az igazságügyi palotával, hol egy alacsony, régi ház- nuk az újból való fedésót megengedték, s a másik a Várdomb-utczán levő Rosenblatt- félo telken, a hol egy düledező, ócska, a lebontásra teljesen • megérett, s a rendezési vonalát zavaró rongy épületnek lakóházzá való átalakításán dolgoznak. Furcsán veszi ki magát, hogy a mikor a főorvos jelentése alapján egyik-másik lakást kiürítik és pedig helyesen, ugyanakkor a hatóság engedélyt ad hasonló rongy, épületeknek a készítésére. Ideje volna már egyszer az ilyen engedélyek kiosztásánál nagyobb körültekintéssel eljárni, s minden esetre helyes volna, ha a tanács minden egyes esetben az építkezési szakosztály véleményét is meghallgatná, akkor talán ilyen engedélyek nem adatnának. A fenti két esetben pedig nem ártana, ha a tanács újból megvizsgáltatná az épületet, s ha az eredmény azt mutatná, hogy az engedély nem helyesen adatott ki, az engedélyt visszavonná és a javítást beszüntetné.

— A Kossuth-kerti kioszk terveit a városi tanács a tervezőknek uzzal az utasítással adta vissza, hogy a méretek betartásával uj tervet és költségvetést készítsenek, mely a 21 ezer forintot ne haladja túl.