Szatmár és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-07-18 / 29. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE vételi, mint kiadási tételeit egyenként tegye vizsgálódása tárgyává, s a hol csak képzelhető valami javítás, jelentse a közgyűlésnek. A városi háztartás­ban a költségvetés és a zárszámadás a két legfontosabb mozzanat, | mé­gis azt tapasztaljuk, hogy épen e kettő az, a melylyel a legfelületeseb ben bánik el a közgyűlés. Nincs senki a bizottsági tagok között, a ki azt minden tételében alapos tanul­mány tárgyává tenné, épen azért nem is szól hozzá jóformán senki, a költségvetés és zárszámadás rendesen a legteljesebb érdeklődés hiánya mellett szokott tárgyaltatni. Pedig, ha javulást várhatunk, az csakis itt remélhető, azért a jelzett bizottság­nak kiküldése praktikusnak mutat­kozik s minden esetre hasznára volna a városnak. Végül, ha pénzügyi állapotainkon csakugyan javítani akarunk, fel kell hagyni azzal a nagyzással is, mely egy idő óta nálunk lábra kapott, s melynek egyik tünete épen a most szőnyegen forgó Vigadó építése is. Hogy egy város, melynek több az adóssága, mint a haja szála, s a hol a polgárság nyög a terhek alatt és alig képes megélni, százezreket áldoz­zon egy szálloda építésére, s szórja ki a pénzt azért, hogy egy fényes táncz- terme legyen, az több mint nevetsé­ges, könnyelműség a legnagyob fok­ban, mely ha mégis megtörténik, azt mutatja, hogy azok, kik a város ve­zetésére hivatvák, vagy nem gondol­koznak, vagy a mi inég rosszabb, egyáltalán nem törődnek a polgárság érdekeivel. Egy uj század küszöbén állunk. Attól félek, ha a régi erkölcsökkel lépjük át e küszöböt,, a jövőben na­gyon sok okunk lesz siratni a múlt­nak hibáit, mezeken nem igyekez­tünk segíteni addig, a inig lehetett volna. X. Y. Z. Fölhívás. Megnyitni akarjuk Erdélyt a tu­ristaságnak ; föltárni szándékunk azokat a gyönyörű vidékeket, melyeket eddig sem magunk, sem a külföld nem ismert; itthon tartani és idevonzani óhajtjuk a hazai és külföldi lakosságot, hogy üdülés és gyó­gyulás végett a mi fürdőinket keresse fel és á mi hegyeinkben találjon enyhülést és szórakozást. Második Svájczot akarunk te­remteni Erdélyből, hogy az a sok pénz, melyet évek során külföldön költünk el, bentmaradjon az országban elhanyagolt közgazdaságunk javára, a kulturális hala­dás és a szegény nép vagyonosodása ér­dekében. Ha Svájcz milliókat tud évente a turistaság hasznosításával teremteni, a mi pazar szépségű Erdélyünkben szintén meg­tehetjük ezt, ha tudunk lelkesedni az esz­méért s ha tudunk egyelőre áldozni azért, hogy hozzáférhetővé tegyük hegyeinket, hogy ellássuk a kényelemhez szükséges al­kotásokkal, hogy utakat nyissunk, hogy utjelzéseket csináljunk, hogy leírjuk és ké­pekben bemutassuk ezt az Istentől megál­dott országrészt, hol még kiaknázatlanul hever a folyó, a kitűnő gyógyitóhatásu ás- ványosviz, az erdő szépsége és a havasok testedző látnivalója. De nemzeti szempontból is felette fontos okok sürgetnek, hogy az eszme megvalósuljon és Erdély bérczeit minél gyakrabban turista-csoportok járják keresz­tül, mert csak a barátságos érintkezés által remélhetjük kiegyeztethetni azokat az ellen­téteket, melyek országrészünkben közna­piak. Áz Alföld és a Dunántúl erős, szi­lárd, hajthatatlan magyarságának idevon- zásával: az egymás tűzhelyeinél találkozó társadalmi rétegek és népfajok közeledése és összesimulása a legádázabb politikai iz­gatások közepette is be fog következni. Ezeknek megvalósítása oly szent cs hazafias czél, hogy teljes bizalommal és re­ménységgel teszünk eleget közgyűlésünk határozatának, hogy e fölhívással a fenti czélok érdekében megalakult Erdélyi Kár­pát-Egyesületbe, a tagul való belépést és ezzel törekvéseinknek támogatását kérjük. Az erdélyi és anyaállambeli vármegyék­ben osztályaink és ügyvivőségeink immár megalakultak, a menedékházak építését megkezdettük, az utak nyitása napirenden van, a kirándulások rendezésével már si­kereket értünk el, fürdőinket egy alapos, képekkel gazdagod illusztrált könyvben le­írtuk, az erdélyi úti kalauzt már második kiadásban adjuk közre, a természeti szép ségekről színes akvareli képeket hoztunk forgalomba, az országrész legszebb pontját, a Székelyföldet gyönyörű díszmunkában ismertettük, a tagokkal való folytonos érint- kezhetés végett közkedveltségnek örvendő ingyenes lapot adunk ki, utjelzéseket csi­nálunk, a külföldi sajtóban ismertetéseket teszünk közzé, egyszóval a mozgalmat a czél érdekében minden vonalon megindí­tottuk, ugyannyira, hogy eredményes és közhasznú munkásságunkért az ezredéves kiállítás jury-tanácsa a kiállítási nagyérem­mel, a brüsszeli nemzetközi kiállítás pedig díszoklevéllel tüntetett ki. Újabban Mátyás király szülőházában táj- és néprajzi muzeum szervezését kezdettük meg. Nincs kétségünk benne, hogy czéljaink haszna, nemzeti sür­gőssége megtalálják az utat a nagy közön séghez és eme Fölhívásunk alapján meg nyerjük azt a támogatást, melyre szüksé­günk van, hogy a szépen megkezdett ha zafias munkát tovább folytathassuk. Ezért tehát tisztelettel kérünk mindenkit, kit Föl­hívásunk megtalál, hogy egyesületünkbe ez ivén tagul belépni és erre másokat is buz­dítani szíveskedjék. A pártoló tagdíj i frt, a rendes tag­ság évi dija 3 frt, az alapitó tagságé ioo Irt, az örökös tagságé pedig 500 frt. A rendes, alapitó és örökös tagok ingyen kap­ják az »Erdély“ czimü honismertető fényes kiállítású, illusztrált lapot. — Kedvezmé­nyeket szereztünk és adunk tagjainknak a csoportos vasúti utazásoknál, s az erdélyi fürdőkben való tartózkodásoknál, sőt tag­jaink részére külön üdülő-telepet létesítet­tünk a regényes fekvésű Radna-Borbereken. Magyarország jobb kezének, Erdély­nek közgazdasági fejlődése, kulturális hala­dása egyik nemzeti nagy kérdését tesszük le a hazafias közönség kezébe, remélve és bízva abban, hogy áldozatkészségével azt a egrövidebb idő alatt megoldja. A támoga­tásban van az erő és mi ezt az erőt kér- ük, hogy munkánk hasznos legyen az or­szágra és annak nemzeti erősbitésére. Kolozsvár, 1899. jun. 15. Hazafias tisztelettel: József Ágost főherczeg, az E. K. E. védője. Gr. Bethlen Bálint, Br. Feilitzsch Arthur, elnök. társelnök. A boldogságot tárgyalják, s mig töb­ben a mellett vannak, hogy nincs teljesen boldog ember, addig akad olyan is, a ki az ellenkezőt vitatja. — Mutass hát egyet, ha tudsz I — förmednek rá valamennyien ez utóbbira. — Eredjetek mostanában a Fink uszo­dába — válaszol az illető — s azt az egyet okvetlenül látni fogjátok a tulajdonos sze­mélyében. Demeter. Radnóti Dezső, főtitkár. Apróságok. Egyik német tartományban életbe lé­pett az agglegényi adó. Egy hét múlva az összes agglegények kiköltöztek az ország­ból s ma már a tartománygyülés előtt van a nők memoranduma, a melyben kérik az adó eltörlését. — Ha nem házasodnak is — gondol­ják magukban — mégis jobb, ha itt ma­radnak, mintha elhagynak bennünket. * — Úgy látom nálad családi öröm van készülőben. — S honnan látod, ha szabad kér­denem. — Hát a feleségedről. Nagyon elke­seredett arczczal jár mostanában. $ — Mennyi az üzleti tőkéje ? — kér­dik az adókivetésnél egy csizmadiától. — Kettő, instálom aláson — feleli a kérdett — egy nagyobb és egy kisebb, s mindakettő tölgyfából van. * — No ez már még sem járja — fa­kad ki a fömunkatársam — hogy bár én a laptól mit sem kapok, mégis öt forint adóval akarnak megróni. — Fizetheted nyugodtan — mondom én neki — az a szép czim megéri. . * Annyi bizonyos, hogyha a helybeli újságírókat megadóztatják, akkor még több joggal lehetne adó alá venni a különböző kibiczeket. Mert ez a két foglalkozás kö­rülbelül egyforma jövedelemmel jár, de a kibicz legalább szórakozik és hozzá keve­sebbet szidják, mint az újságírót. * Egy ismert zsugoriról folyik a beszéd, a kiről többen állítják, hogy minden kraj- czárt a fogához ver, mielőtt kiadná. — Most értem már — szól közbe valaki — hogy miért oly rosszak a fogai. Megható az a figyelem, a melylyel a kereskedelemügyi miniszter szeretne rólunk gondoskodi. Hajlandó uj postapalotát épí­teni, ha a város vesz egy 20 ezer frtos telket s magára vállalja azt is, hogy a mos­tani postaépületet valaki 70 ezer írtért megvegye. És csodák csodája, a város nem akar belemenni J * HÍREINK. — Személyi hir. Gróf Hugounai Béla főispán f. hó 11-én nyári tartózko­dásra Kömlődre komárommegyei birtokára utazott. — Petőfi-Ünnep- A Kölcsey kör f. hó 11-én tartott választmányi illésén elha­tározta, hogy Petőfi Sándor halálának 50-ik évfordulója alkalmával szintén ünnepet dl. Az ünnepély a Sétatéren fog megtartatni julius 30-án d. e. 11 órakor, melyen a Pe­tőfi társaság küldöttjeként Rákosi Viktor (Sipulusz) s valósziuüleg Pósa Lijos is je­len lesz. A részletes progrumm még nem készült el, miután előbb tudni kell, hogy n fővárosból kik fognak biztosan megjelenni. — Áthelyezés és helyettesítés. A főispán ur dr. Képessy Lászlót saját ké­relmére felmentette az erdődi főszolgabiró helyettesítésétől és Csengerbe helyezte át. Erdődi főszolgabírónak pedig Damokos Fe­encz tb. főszolgabírót helyettesítette. — Kinevezés. A m. lei 1-. igazságügy- miaiszter Tótli Elek törvényszéki Írnokot a szatmárnémeti kir. törvényszékhez irodatisztté nevezte ki. — Eljegyzés- Czaich Endre Lajos tápió-szelei oki. tanító eljegyezte Cserna György tiszttartó leányát Margitot Pú. Nagy-Megy erről. — Esküvő- Fodor Izsó hegedűművész a ki hosszabb ideig városunkban is műkö­dött, ma dél után 3 órakor tartotta eskü­vőjét Raich Irén kisasszonynyal, özv. Raich Móráé kedves leányával Gödöllőn. — Gyäszhir. Alant Írottak fajdalom- telt szívvel tudatják a legjobb férj, upa, nagyapa és apósnak fogarasi Képessy Gyula 1848/49-iki honvéd, földbirtokos és várm. bizottsági tagnak, folyó évi julius hó 13-án d. u. 6 órakor életének 65-ik, boldog házasságának 34-ik évében rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A kedves halott földi maradványa folyó év julius hó 15-ikén d. u. 4 órakor fog Csengerben a óm. katli. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra tétetni, az engesztelő szent ruise- áldoznt pedig f. hó 17-én d. e. 9 órakor fog a Mindenhatónak bernututtatni. Csengői-, 1899. julius 13. Áldás és béke poraira! 0zv, Képessy Gyuláné szül. oroszfái Fogarassy Anna neje. Dr. Képessy Árpád, Képessy Irén férj. Mudarassy Sándorné, Dr. Képessy László, Képessy Elemér, Képessy Gyula gyermekei. Ifj Madarassy László unokáji- Mezőmadarassi Madarassy Sándor vője. És az összes rokonság. Lilienfeldi Günther Ig- náczné szül. Fogarassy Róza. Szeniczei Gás­pár Bélánó Fogarassy Izabella sógornői. Nyugodjék békében. — Kinevezés- Kupái- Rezsőt a „Ma­gyar Állam“ belmunkatársát, a „Szatmar“ ez. helyi lap volt agilis szerkesztőjét Pável Mihály n.-váradi gör. kath. püspök titkár­jává nevezte ki. — Áthelyezés- Kelemen Gyula szinérváraljai Írnokát az igazságügyminisz­ter a szatmári törvényszékhez helyezte át. — Eljegyzés. Kutka Géza Márma- ros vármegye tb. aljegyzője e hó 10-én váltott jegyet Weis/, Mariska kisasszony­nyal. Weisz Gyula debreczeui kataszteri titkár bájos leányával. — Személyi hír- Boné János in. kir. bonvédszázados az elmúlt héten családjával együtt városunkba érkezett s innen a Szat- márhegyre ment, a hol sznbudság idejét fogja tölteni. — Lányi Géza a kiváló czitnbuloin- művész és dalszerző — kinek érkezését már előző számunkban jeleztük. —- Jul. 10-én hétfőn kezdte meg jól szervezett daltársu- lutávul hangversenyelőadásait s három es­tén át játszott a közönség zajos tetszésétől kisérve a Sörcsarnok nyári kerthelyiségé- ben. A mily szép hir előzte meg a nép­szerű társulatot hangverseny körútja alkal­mából, ép oly lelkesedéssel és örömmel fogadta őket a szatmári közönség is. Thurzó Ilonát a társulat primadonnáját, mint jó ismerősünket üdvözöltük, kinek hatalmas, erőteljes hangját a téli vendég- szerepléséből közönségünk már jól' ismeri. Lányi Géza művészi czimbalomjátékát is zajosan megtapsolták. Kedves hangú éne­kesnőnek bizonyult Krofta Rózsi ka is, ki­nek Baj Lászlóval a társulat szép hang- anyaggal bi ró baritonistájával énekelt „Megjöttek I szubadságos huszárok“ ez. kettőse viharos tapsot aratott. Minden énekszámukat megkel lett ismételniük. Szi- negh Viola, Horváth Juliska s Kalocsay Ferencz énekéről is, valamint Baknj. Jenő hegedű szólójáról szintén dicsérettel emlé­kezhetünk meg. Nánássy Gézában a „Vig. színház“ tagjában — az életből ellesett alakok, mint a 6 éves kis leány, iskolás parasztfiu s a Görög tanár bemutatásával pompás komikai tehetséget árult el s a mellett gyönyörű bariton hangján számos szebbnél-szebb mugyar nótákat énekelt. A társulat szerdán este tartotta utolsó előadását, mely alkalomból a szatmári arany fiatalság sikerült bucsue&télyt rende. zett, hogy a művész és társalata iránti elismerésének a fehér asztalok mellett is kifejezést adjon. A jókedvű társaság sokáig együtt maradt s az talán mondanunk is felesleges, hogy pohárköszöntőben, dalban nem volt hiány. A fiatalság közül többen a társulatot a vonathoz is kikisérték, hogy az elutazás előtt búcsút vegyenek a kedves társaságtól. A társulat Szatmárról Máramaros-Szigetre utazott, s jelenleg Nugy-Károlyban játszik a közönség élénk pártfogása mellett. — A társaskör építkezése serényen halad előre. A homlokvonalon elhelyezett olvasó és játéktermek, vulamint az előcsar­nok és üvegterem kőműves munkái csakuem teljes rendben vannak. Jelenleg az ebédlő és a szárnyba fektetett kártyaterem alapozása folyik. A választmány tegnap tartott ülé­sén elhatározta, hogy az épületnek frontját szintén diszesen átalakíttatja, hogy a belső berendezésnek a külső is megfeleljen. Ezen­kívül kimondotta, hogy a billiard és kártya­szoba között tervezett üvegfalat, mint fö­löslegest elejti, az olvasó és billiárd terein között pedig a tervbe vett elmozdítható fal helyett rendes tömör falut fog készittetni. Elfogadta vállalkozónak u bizonyos helyre vonatkozólag tett előterjesztését, mely sze­rint ez a kényes kérdés is igen praktikusan oldatik meg. Az elfogadó terem felülvilági- táeára nézve úgy határozott, hogy azt egy­előre függőben tartja, s majd ha az épület készen les/, és arról győződik meg, hogy szükséges, fogja elkészitteteni. Mennyiben a társaskör részére 20 ezer frtos törlesztéses kölcsön meg van szavazva, a kötvény sza­bályos kiállítása czéljából legközelebb rend­kívüli közgyűlést fog összehívni. A munká­latok haladásából előre láthatólag mondhat­juk, hogy az építkezés a kikötött 3 hónap alatt teljesen készen lesz, s a társaskör be- költözhetik állandó otthonába. — Nem kell Vigadó. A fővárosi Vigadóról van szó, a melyre az idén nem akadt pályázó, s a tanács rettenetesen meg van akadva, hogy mit csináljon vele. Pedig hát Budapest nem Szutmár, s ha már ott is igy történik, mennyivel inkább megeshe- tik majd nálunk, hogy nem fog bérlő akadni. Ezzel kapcsolatosan megemlítjük, hogy a Vigudó építésére 7 ajánlat érkezett be, a melyeket ma délután 3 órakor fognak fel­bontani. Helyből pályáztak: Az Első Szat­mári Téglagyár, Kovács Ábrahám és Schef- teli és Reiter, azután Freund Ezékiel, Lit- teczky Endre és Márkus Mártou, ezenkívül pályázók még Gerster Béla és- más három idegen vállalkozó. — Építési és javítási engedély iránt a tanácshoz hell folyamodni, a ini rendjén is van, az ő tiszte lévén nyilván­tartani a szabályokat s ahhoz képest intéz­kedni. Ha a polgárság kénye-kedve szerint ja­vítgathatná épületeit, sok kívánalomnak, minő pl. a közegészség, utczarendezés, stb. nem lehetne eleget tenni. Az utóbbi időben azonban gyakran lehetett tapasztalni, hogy a tanács engedélyt adott épületek kijavítá­sára, a hol annak helye nem volt, s ezáltal évtizedekre lehetetlenné tette, hogy egyik­másik utcza rendezési vonala rendbe jöjjön vagy hogy uj építkezés által az utcza szé­pészeti szempontból emelkedjék. Épen most folyik két ilyen épületjuvitás, a melyet nem lett volna szabad megengedni. Egyik a Rá- kóczy-utczán, szemben majdnem az igazság­ügyi palotával, hol egy alacsony, régi ház- nuk az újból való fedésót megengedték, s a másik a Várdomb-utczán levő Rosenblatt- félo telken, a hol egy düledező, ócska, a lebontásra teljesen • megérett, s a rende­zési vonalát zavaró rongy épületnek lakó­házzá való átalakításán dolgoznak. Furcsán veszi ki magát, hogy a mikor a főorvos je­lentése alapján egyik-másik lakást kiürítik és pedig helyesen, ugyanakkor a hatóság engedélyt ad hasonló rongy, épületeknek a készítésére. Ideje volna már egyszer az ilyen engedélyek kiosztásánál nagyobb körülte­kintéssel eljárni, s minden esetre helyes volna, ha a tanács minden egyes esetben az építkezési szakosztály véleményét is meg­hallgatná, akkor talán ilyen engedélyek nem adatnának. A fenti két esetben pedig nem ártana, ha a tanács újból megvizsgáltatná az épületet, s ha az eredmény azt mutatná, hogy az engedély nem helyesen adatott ki, az engedélyt visszavonná és a javítást be­szüntetné. — A Kossuth-kerti kioszk ter­veit a városi tanács a tervezőknek uzzal az utasítással adta vissza, hogy a méretek betartásával uj tervet és költségvetést ké­szítsenek, mely a 21 ezer forintot ne haladja túl.

Next

/
Thumbnails
Contents