Szatmár és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-07-04 / 27. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. A jogszolgáltatás terén szer­zett tapasztalataink. — Az ügyvédi kamara jelentéséből. — (Folyt, és vége.) • Az „Ecsedi láp lecsapoló, Szamos balparti ármentesitö és belvíz szabályozó társulat“ védtöltések és csatornák csélja- ira köriil-belül 4o község határán sajátit ki ingatlanokat, körülbelül 300,000 frtnyi értékben. Az ingatlanokat legnagyobb részben már 3 év előtt elfoglalta a társulat s mégis csak kisebb részben jutottak az érdekeltek és csakis nagy késedelemmel az őket megillető kártalanításhoz ; — mig az ügyeknek nagy része még mindig füg­gőben van. Ez a nagy késedelem a köz­népben nagy ingerültséget szült, a mit csak fokozni képes az, hogy a köznép magát a társulattá alakulást is érdekei­vel ellentétesnek hiszi s a társulati mű­ködést ellenszenvvel kíséri. Ismeretes Nagy méltóságod előtt, hogy megyénk területén a múlt évben socialis- ticus lázongások fordultak elő, hálás te­ret találván az izgatók a nép elégedetlen­ségében veszedelmes tanaik részére. Az ilyen aláaknázott talajon kettős gonddal kellene minden tényezőnek közrehatni az elégedetlenség minden okának elhárítására. Éppen azért felette sajnos, hogy a kártalanítási ügyek gyors lebonyolítására oly kevés gond fordittatik. Hibás első sorban maga a társulat, mert késedelmesen teszi folyamatba az ügyeket s a bíróság oly végzéseinek, mely- lyel ez pótlásokat rendel, csak hónapok múlva s gyakran csak részletekben tesz eleget s következetesen minden ügyet a Curiáig felebbez, — felebbez olyankor is, mikor világosan láthatja, hogy felebbezé- sének sikere nem lehet. De hibás főleg abban, hogy végérvényes megállapítás után se fizeti ki a tehermentes ingatlanok tulajdonosainak sem az őket megillető kár- talanitást, — hanem ezt is a bírósághoz fizeti be az elterhelt, ugyanazon község­beli ingatlanokért járó kártalanítási ősz- szegekkel együttesen s ezzel oda kény­szeríti a tehermentes ingatlanok tulajdo­nosait, hogy ők is bevárják a hosszadal­mas kiutalási eljárás befejezését, tárgyalá­sokra járjanak s a bírói letétből nagy költséggel vegyék fel illetményeiket. Óhajtandó volna, hogy Nagyméltó­ságod a nevezett társulatot a földmivelés- ügyi miniszter ur utján felhívni kegyes­kednék, hogy az érdekelték gyors kárta­lanítására az eddiginél nagyobb figyelem­mel legyen. Magának a kártalanítási összegnek a kir. törvényszék polgári osztályánál tör­ténő megállapítását illetőleg — eltekintve néhány esettől, hol azonban a késedelmet a társulat okozta — panaszunk nincs; az ügyek ott elég gyorsasággal intéztetnek el s el kell ismernünk azt is, hogy ér­demi eg is a legnagyobb méltányossággal döntetnek el. Ellenben a kir. törvényszék telek­könyvi osztályánál csak az egyik előa­dóra mondhatjuk azt, hogy a törvényes határok közt lehetőleg sürgősen eszközli a kiutalásokat, mig a másik tkvi bíró ur­nái oly lassúsággal folynak a kiutalások, hogy van rá eset, hogy tehermentes in­gatlanok tulajdonosai csak két év múlva tudták sok sürgetés után pénzüket meg­kapni, azok meg, a kiknek teher van a birtokán, ma is 3!l/s®/0-ra kamatoztatják illetményeiket — akaratlanul — az ál­lampénztárban. Szükségesnek Iá'szik, hogy Nagy- méltóságod elrendelje, hogy a törvényben ezen ügyekre s főleg a kiutalásokra elő­irt soronkívüliség tényleg érvényesüljön s ezáltal az elégedetlenség fokozódásának eleje vétessék. Jogos panaszokra ad okot ugyancsak a kisajátítási ügyekben, az is, hogy a ki­sajátított területek adója a legtöbb helyen le nem Íratott a volt tulajdonos terhiről s ez ma is fizeti oly ingatlannak az adó­ját s egyéb közterheit, a mely már évek óta nem az övé. j Kérjük Nagyméltóságodat, hogy ezen kirívó törvény-ellenesség megszüntetését kieszközölni méltóztassék és pedig akként, hogy az egyesektől a kisajátított terüle­tek után eddig beszedett adók visszafizet­tessenek. * * * A szatmári járásbíróságról, annak vezetőjéről s biróiról csak ismételjük mind azt a jót, a mit előbbi jelentéseinkben ró­luk elmondottunk. Apróságok. Részvéttel olvasom, hogy az orosz ezárnénak megint csak lánya született, pe­dig a Schenk tanár Útmutatása szerint táp­lálkozott. Képzelem, hogy 1 czár mennyire el van szontyolodya. Le is ültem nyomban s megírtam az OtosZok mindenható urának, hogy ne búsul­jon, mert a fiú a negyedik lány után okvet­lenül jönni fog. Nálam is úgy volt. * Én külömben nem értem, hogy miért vágyakoznak nz emberek a fiú után, mikor a lány sokkal kedvesebb. Elővettem a napokban a két gymná- sium értesítőjét, s látva benne azt a, sok bukott diákot, mindegyiknél elgondoltam, hogy ennek az apja is jobban járt volna, ha fiú helyett lánya születik. * — Lásd fiam — mondja az asszony — mindenki megy nyaralni, bizony mi is el­mehetnénk, hiszen nem kerülne az olyan sokba. — Hjl ám — szól rá a férfi — de hova ? Mert ha igy tart az idő, nem me­hetünk másfelé, mint Olaszországba va^y Afrikába, az pedig sokba kerül. * Az Ezres szombati finom estélye nem volt nagyon népes. Hiába volt hirdetve, hogy a küldöttség beszámol, mit üzent a miniszter ur a szatmári hölgyeknek, a töl­gyek mégis kevesen voltak. — Én nem csodálkozom rajta . _ mo ndja valaki -— hogy a hölgyek nem ki­váncsiak az üzenetre, mert ha üzenetről van szó, ők nem a rangját, de a korát né­zik az üzenőnek, * A Vigadóról folyik a beszéd egy tár­saságban, a melynek egyik tagja nagy tűz­zel hangoztatja, hogy Szatmárnak nincs megfelelő díszes tánezterme, tehát okvetle­nül építeni kell. — No már kérem — szól közbe egy fiatal hölgy — én nem vagyok azon a vé­leményen. Arru, hogy a fiatal emberek ne tánczoljunak, a mostani Vigadó is teljeseu megfelel. * A főkapitány szabályrendeletet ter­jesztett be, mely szerint a többi között ki­hágásnak van minősítve az éjjeli zene is. A jogügyi szakosztály komoly tagjai elmélázva a fiatal évek édes emlékein, ezt nagyon szigorúnak találálták s megkegyel­meztek az éjjeli zenének. Hagy csinálják ezután is, mikor az olyan jól esik ! — Hát hogv vagytok már a villam- világitási vállalat zárszámadásával?' — Nagyszerűen! Három ülése volt eddig a bizottságnak, s | veszteség minden ülésen kevesebb lett. Ha még egy ülést tartunk, okvetlen nyereség lesz. $ Vasárnap délután volt a városház diszterinében a Benkő és Füredi tanítvá­nyainak a zenevizsgálata. Nekem is két lányom — az egyik hegedűn, a másik zongorán — mutatta be a tudományát. — Látom, hogy praktikus ember vagy — mondja egy jó barátom — egész zene­kart neveltetsz magadnak. Ha kedved csu- csorodik, ki sem kell mozdulni hazulról, megkapod helyben a muzsikát. Demeter. HÍREINK. — Táblabiróvilág a szatmári hegyen. Unger Gusztáv, Visky Károly, Jeney György, Kölcsey Sándor debreczeni és Madzsar Károly kassai kir. Ítélőtáblái bírák tegnap szeretett családjaikkal váro­sunkba érkeztek, s innen felmentek a szat­mári hegyre, a hol nyári szabadságidejöket fogják tölteni. — Katonai szemle. Nemes Pokorni Herman cs. és kir. altábornagy, a kassai VI. sz. hadtest parancsnoka a napokban Szatmáron volt s az itteni zászlóalj felett szemlét tartott. — Kinevezések. Dr. Tóth István városunk szülöttének a vallás és közokt. miniszter a szülészeti mütéstnn és nőgyógyá­szati propedeutikából a budapesti tudomáiry egyetemen magántanán-á történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette s ezen minő­ségben megei'ősitette. ,— Vicenty Gyula m. kir. konvéd főhadnagy, ki városunkban huza­mosabban volt állomáson, számtisztté nevez­tetett ki. — A földmiv. miniszter az orsz. vízépítési igazgatóság személyzeti létszámába Némethy János műszaki tanácsosi czimmel felruházott kir. főmérnököt műszaki taná­csossá, Gillyén József kir. segédmérnököt pedig a m. kir. folyam- és kultúrmérnöki hivatalok személyzeti létszámába kir. mér­nökké nevezte ki. Gratulálunk ! — Eljegyzés. Dobay Zoltán hely­beli kereskedő eljegyezte néhai László Imre. volt országgyűlési képviselő kedves leányát Mariskát. r — Államsegély. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter a szatmármegyei Szé- chenyi-társulatnak éz évre 500 frt államse­gélyt utalványozott. — A városi számvizsgálói állás, mely az évekkel ezelőtt elhalt Wen ke Emil élhalálozása óta betöltetlenül van, legközelebb pályázat ulá bocsáttatok s a városi közgyű­lés által befog töltetni. \ _ Gyászhir. Hetei Kanizsai Zzig­mo nd, ügyvéd és földbirtokos f. hó 27-én déli 12 órakor hosszas szenvedés után 66 éves korában elhunyt. A megboldogult vál­tozatos pályát futott meg. Volt a helybeli ev. ref. gymnáziumban tanár, később mint ügyvéd működött. Majd a városnál községi biró, azután hegyi kapitány. Minden hely­zetben nagy munkaszeretet és szigorú kö­telességtudás jellemezték. Nyugodjék bé­kében ! — Lelkész-meghívás. Biky Ká­roly esperesnek a szatmári ev. ref. lelkészi állásra leendő meghívása tárgyában f. hó 2-án a szatmári ev. ref. egyház lelkész­választói közgyűlést tartottak, melyen a választók nagy számban jelentek meg. A ragaszkodás fényesen nyilvánult az esperes személye iránt, amennyiben 141 választó a meghívás mellett; ellene pedig csak 26 sza­vazott. A lefolyt közgyűlésen tehát eldőlt a lelkészi állás sorsa, tisztán csak az espe­restől függ, hogy a szatmári ev. ref. lel­készi állást elfogadja-e. — Házszentelés. Irinyi Tamás szat­mári theol. tanár vasárnap szentelte fel Irinyben ujjonnan épült házát. Ez ünnepé­lyes alkalomra Szatmárról, barátai és isme­rősei közzül számosán rándultak el Irinybe. Mondani sem kell, hogy vig hangulat kö­zött számos pohárköszöntő mondatott. — Finom asztal. Az Ezres szombati finom asztalához daczára a sokat ígérő prog­ramúinak kevés közönség gyűlt össze, a minek oka valószínűleg az, hogy ilyenkor már nagyon sokan távol vannak a várostól. Az a kevés közönség azonban jól találta magát s Bunkó Vincze zenéje és az elnökök beszámolója mellett kellemesen töltötte ide­jét. Először történt, hogy a főalamizsnás körül járta a közönséget az Ezres perselyé­vel és adományt, gyűjtött, s mondhatjuk, hogy az első kirándulás jól sikerült, szép kis összeg gyűlt egybe a szegény gyermekek javára. — A kath. legényegylet szokásos nyári tánczmulatságát vasárnap este tartotta meg a Kossuth kert tánczheiyiségében. A mulatság iránti érdeklődés az előző éveké­hez hasonlóan most is nagy volt, bár sajnálat­tal tapasztaltuk, hogy ép oly egyének tün­tettek távol maradásukkal, kiknek megjele­nését a vezetőség joggal elvárhatta. A pap­ság is (a szatmári g. k. lelkész kivételével) távoltartotta magát a mulatságtól. Az egy­let buzgó és tevékeny elnöke Ékkel Lajos s. lelkész elkövetett mindent a mulatság si­kere érdekében s bogy az erkölcsi haszon mellett az anyagi is meg volt, mutatja azon körülmény, hogy a tiszta jövedelem a 140 frtot meghaladja. Az egyleti dalárda Í9 ez estén szerepelt először, melynek énekét nagy figyelemmel s lelkesedéssel hallgatta a kö­zönség:. Az érdem itt is az elnöké, ki a da- rabokat nagy gonddal s kedvvel tanította be, viszont a működő tagok Í9 az elért si­kerből buzdítást meríthetnek maguknak to­vábbi működésükhöz. A táncz Oláh Feri zenéje mellett reggelig tartott s az első né­gyest 84, a másodikat 120 pár tánczolt. — Dalegyletünk N.-Karolyban. A nagykárolyi dalegyesület fi hó 1-én dal­estélyt tartott, a mely mulatságra a szat­mári dalárdisták közül mintegy 11-en rán­dultak át. Ha az „Ezres“ finom estélyét nem ezen a napon rendezi s ha a szünidő kezdetét nem vette volna, — a megjelenők száma bizonyára megkétszereződik. A tagok részben a délutáni, részben az esti vo­nattal érkeztek. A dalestély qz „Úri Kasziuó“ nyári helyiségéhez tartatott meg, mely alkalommal a helyiség színükig meg­telt fényes közönséggel. Az előadott dara­bok majdnem mindazok voltak, a melyek a mi programmunkon szerepelnek, mint a „Dalra magyar“, „Ossián“, melyet a dalárda finom precizitással a közönség lelkes tapsai­tól kísérve adott elő. Legsikerültebb volt a „Harangoznak, imádkozunk“ népdalegyveleg előadása, melyet a dulárda közkívánatra meg is ismételt., lelkes óvatióban részesít­vén a jelenlevő szerzőt, Méder Mihályt a szatmáriak népszerű karmesterét. A közönség terített asztalok mellől hallgatta a dalosok énekét, mely újítás akár csak minálunk, itt sem vált be, a mennyiben a folytonos zaj a kellő figyelmet megakadá­lyozza. A műsor végeztével a fiatalság tánezra perdült, a fehér asztalok mellett pedig megindult a vidám poharazás, mely alkalommal sok lelkes pohárköszöntő hang­zott el, melyek mind a két testvér 'dalárda között fenálió szeretet és barátság ápolásá­ról szállottak. Lehetetlen megnetu emlé­keznünk külön a dalárda elnökéről Demidor Ignáczról s Debreczeni Istvánról á város polgármesteréről, kik gyakran időztek a szatmáriak asztalánál s kifejezést adtak több ízben a szatmáriak iránt érzett barát­ságuknak és tiszteletüknek. A dalárda tagjai másnap a szőlőbe rándultak ki, mig más részük szives házigazdájuk vendégsze­retetét élvezte.' A dalárda nagy része az esti gyors s az éjjeli vonattal hazaérkezett, elhozván szivükben eg? kedves napnak emlékét, melyre igen soüáig kedvesen fog­nak visszaemlékezni. — A kerékpár-egylet kirándu­lása. Az immár oly népszerűvé vált ke­rékpár-egylet az elmúlt vasárnap ismét ki­rándulást rendezett, mely alkalommal Nagy. Károly városát keresték föl. A mintegy 20—25 személyből álló társaság d. e. egynegyed 12 órakor indult el a Károlyi ház udvará­ról s az egész ut alatt a kedélyes kis tár­saság csupán egyszer tartott pihenőt a nagy. majtényi „Messzelátó“ csárdánál. Nagy-Ká- rolyból a szatmári testvérek fogadására töb­ben jöttek a kerékpárosok elébe, közöttük Tankóczi Gyula elnökük is, ki a dalestélyre már előző nap érkezett. Fél 2 órakor ér­keztek be N.-Károlyba, s itt mindjárt szí­vesfogadtatásra találtak Fridi János bácsi házánál, hol terített asztulok várták tt kerékpárosokat. Azután bankett ' volt az „Úri Kaszinó“ helyiségében. Dé lntán pedig a szőlőbe rándultak ki kedélyes poharozásra, élvezvén itt is a szives karolyiak vendég­szeretetét. Majd ismét visszatértek a Ka- szinóba, hol még egy nehány órát kelleme­sen töltöttek. A társaság felejthetetlen ked- vés nap emlékével az éjféli időben • érke. zett haza. _ A Kossuth-kert rendező bizott­sága szombaton délután a polgármester el­nöklete alatt tartott ülésében beható ta­nácskozás után a következő fontos vélemé­nyező határozatban állapodott meg. F. évi októker 1-re egy váro$i főkertész vétetik fel évi 400 frt fizetéssel és szabad lakással, melléje később egy állandó, 240 frt évi fizetéssel és szabad lakással javadalmazott másod kertész, és a nyári hónapokon egy kertészsegéd fog alkalmaztatni havi 20 frt fizetéssel. — A főkertész lakásául jelehleg a dombon álló épület fog átszállittatni. —■ A vállalkozó abbéli kérelmét^ hogy tőle a kert már most átvétessék, bizottság nem tartja teljesíthetőnek, mert a szerződés szövege szerint a város erre csak október 31-én köteles. — A Kossuth-kertben lévő fúrótt kút felszex*elését bizottság azért nem vélelmezi, mert a kert ültetvényeinek fen- tartására később n mutatkozó szükséghez képest úgyis valamilyet vízmüvet kell majd létesíteni, s a kút fölszerelését ehhez képest fogják' alkalmazni. Az utaknak törmelékkel való borítására egyelőre 400 korona utal­ványozandó ki a városi mérnök kezéhez. — A Kossuth-kert Attila-utcza felőli része a lövelde előtt elvonuló sodrony kerítéshez, hasonlóval fog elláttatni, a főbejáratnál pedig díszes oszlopok közt álló kovácsolt vaskapu fog készülni. — Ülés után a bi­zottság kiment a Koszuth-kertbe és a meg­ejtett szemle alkalmával a látottak felett teljes megelégedését nyilvánította. * — Ä németi ev. ref. egyhaztanács legközelebbről tartott ülésében kimondotta, hogy a város azon határozatát, mely szerint a 600 frt személyi pótlék kiutalását Pótor Dániel lelkésznek megtagadta, a belügyminisz­tériumhoz megfelebbezií — Uj egyesület van alakulóban vá­rosunkban, „a szatmári- izraelita gyermek felruházó egyesület.“ Czélja a szatmári iz­raelita népiskolai tanulókat, kik szegénysé­güknél fogva erre rászorulnak, téli ruhák­kal ellátni. — Névnapi tisztelgés. Nagy László alispánt, nevenapja alkalmából a vármegye központi tisztikara testületileg üdvözölte. A tisztikar szónoka Uosvay Aladár volt. a ki meleg érzelemtől áthatot hangon üdvözölto a szeretett alispánt, a kit a beszéd látható­lag kellemesen érintett s meghatva köszönte meg a tisztikar jó kiváhatát. — Ünnepelt tanító. Krassón, Sinka Lajos 25 évex tanítósága alkalmából tiszte­lői jubileumot rendeztek, mely alkalomból őt tisztelői pompás kivitelű íróasztallal és Íróasztali készlettel lepték meg. Mi is szí­vesen és őszintén gratulálunk a derék ta­nítónak. — Az iskolák államosítása ellen, mint köztudomású, egyedül a róin. katli. is­kolaszék adott be számba vehető fellebbe­zést. A jogügyi szakosztály letárgyalván .» beadott fellebbezést, azt elutasítandó v^le- ményuyel terjeszti fel a tanács a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. A város, a rám. kath. iskolára vonatkozó patronátus- ságát nun ismeri el. — A városnál megüresedett ikta­tói állásra pályáztak: Ydezi Imre, K0Ó9 Gábor I. oszt. Papp István Il-od 09zt. Ír­nokok, Berky István napdijas és Schöberl Ferencz vármegyei írnok N.-KárolybóL Az előléptetés folytán megüresedő I-ső oszt. irnoki állásra pályáztak ; Matkó József, Papp István, Fűrész Pál II. oszt. írnokok, Berky Ltván és Dőry László napdijasok. A megüresedhető Il-od oszt. irnoki ál­lásra pályáztak: Brand Imre, Berky Ist­ván, DŐry László, Bodnár Alajos, Szelics Sándor napdijasok és Bélteki Ferencz. — A közosend háboritásáuak meg­akadályozása iránt egy uj szabályrendeletet léptet életbe a városi hatóság; a ki a sza­bályrendeletben felsorolt közcsend elleni há- boritást követ el akár éjjel akár nappal, az kihágást követ el, s 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel vagy megfelelő elzárással fog büntettetni,

Next

/
Thumbnails
Contents