Szatmár és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-05-30 / 22. szám

Tizenhatodik évfolyam.

22-ik szám.

Szatmár, 1899. m^jus 30.

TÁRSADALMI. ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.

MEGJELEN MINDEN KEDDEN.

AZ ELŐFIZETÉS ÁRA:

Egén* érre 3 írt. I Negyedévre . ... 75 kr.

Fél évre . . I „ 50 kr. | Egyes szám ára. . 8 Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 2 írtSZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL,

hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők:

Morvái János könyvnyomdája Eötvös-utcza 2-ik sz. alatt.

A SZERKESZTŐ LAKÁSA:

Eötyös-utcz*. 19-ik szám.

HIRDETÉSEK

e lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fölvétetnek.

Nyilttér garmond sora 8 kr.

Hirdetés és nyil'tér kincstári bélyegilletéke minden beiktatásnál 30 kr.

Városi dolgok, in.

Állandó rovatot nyithatunk ezen czim alatt, mert az bizonyos, hogy állandó anyagról kellőleg van gondoskodva. Ezúttal a villamvilágitási vállalat szolgáltatja, melynek múlt évi zárszámadása azon kellemes meglepetést szerezte, hogy a mikor végre nyereséget vártunk, a helyett kaptunk egy csomó veszteséget, és egy felette szomorú tapasztalást, azt t. i. hogy a városnak egy félmilliót képviselő vagyontömege minden ellenőrzés nélkül kezeltetik, s ha tovább is a mostani ár- kádiai állapotok fognak tartani, minden esztendőben ráfizethetünk vagy 20 ezer frtot erre a nyereséges vállalatra.

: A mostani vezetés ugyanis a következő: Az igazgató rendel, a mit akar, felhasználja, a hogy akarja, s mikor már nincs más kitérés, elő áll egy csomó számlával, a mit fizetni kell. Volt-e szükség a rendelésre; fel- használtatott-e, a mit rendeltek, azzal jobot^tíiri^ik^eoJáSomikor itt a zárszámadás, akkor nűleafezve iaijd

mindenki, hogy sokkal többet adtunk ki, mint a mennyi elő volt írva, s ezenkívül van egy csomó adósság, a mire pénz nem jutott.

A múlt évben, mikor a zárszámadás tárgyaltatott, éppen olyan volt a helyzet, mint a mostani. Akkor isdefi- czit és nagy mennyisége a fizetetlen számláknak. És volt nagy felháborodás, mely végre is arra csillapult le, hogy 1897-ről minden számla ki van fizetve. És ime egy évre. rá kiderül, hogy ez a kijelentés, melyet a polgár- mester és a villamvilágitási bizottság

TAllCZA. r

Kölcsey Ferencz sírjánál.

1899-ik év május 28.

Ezelőtt kilencz évvel 1890. aug. 8-án Szatmármegye és Szatmárváros nagyszabású emlékünnepet rendezett Kölcsey Fe- rencznek születése száz éves évfordulóján. Tudomást szerzett ezen ünnepségről az egész ország, s ezért brszágos ünneppé is avatta.

Nagy-Károiyban a vármegye szék- házában, Domahidy Ferencz főispán, Nagy László alispán és Zanathy Ferencz főjegyző mondottak az ünnepséghez méltó nagyszabású beszédeket.

Szatmáron a Kölcsey szobor előtt, ezrekre menő ünneplő közönség előtt: Jandrisits Jánoa apát-esperes, Gyulai Pál az akadémia küldötte, Berenczei Kovács Ágoston, Domahidy István * képviselő és Böszörményi Károly polgármester mondották el ünnepi beszédeiket.

Másnap augusztus 9-én elzarándokolt a nagy társaság a Szatmárhoz 50 kilométerre fekvő csekei temetőbe, hol a nagy költő hamvainak pora felett Lévay József, a Kisfaludy-társaság képviselője, Barabás Béla az aradi Kölcseykör küldötte, dr. Farkas Antal, Isaák Dezső képviselő és Uray Antal Cseke község főbírája mondottak beszédeket s helyezték a sirra koszorúikat.

Ezelőtt két évvel Nagy-Károlyban a gróf Károlyi István parkjában leplezték le Kölcsey érczbe öntött életnagyságu szobrát, hol az ünnepi beszédet Bartha Miklós mondotta.

elnöke tett a közgyűlésnek, nem felel meg a valóságnak, mert 1897-ről még ma is akadnak olyan számlákba melyek kifizetve nincsenek,

Meg vagyunk győződve, hogy az a kijelentés jóhiszemű vojt, s hogy most mégis igy fordult, hibás csakis az a közeg, a ki őket félrevezette. Mert itt határozott félrevezetésről lehet beszélni, miután annak, a ki rendelt, tudnia kellett, hol rendelt, s mely rendelések nincsenek még kifizetve.

Már egy év óta tisztába volt vele mindenki, hogy a kezelés tarthatatlan, ki is mondta a közgyűlés, hogy haladéktalanul uj kezelési szabályzatot kell kidolgozni és jóváhagyás végett beterjeszteni, ennek daczára a szabályzat hónapokon keresztül nem készült s a kezelés tekintetében ezen egész- idő alatt változás nem történt. Hogy itt mulasztás követtetett el, az kétségtelen, s hogy e mulasztásnak következménye nagyrészben a zárszámadásban kimutatott anyagi károsodás, az is bizonyos. Már pedig 9 anyagi

kár.éri a- várost?-első OQrhanJ._katP.Ua» -áegHcere&m ézt hn.av kj iöévte eVö, PJ ha a károsodás mulasztásból származik, felelősségre kell vonni azokat, a kik mulasztottak.

Az intézkedés joga, mint mindenben, úgy a villamvilágitási vállalat kezelésében is a városi tanácsot illeti, de az ellenőrzés kötelessége viszont az ő feladata, s ha nem intézkedett arra nézve, hogy a kezelésnél tapasztalt rendetlenségek megszűnjenek, mikor azokról a fentiek szerint tudomása volt, s ha az ellenőrzésről nem gondoskodott, mikor annak szükséges volta előtte is tisztán állott, akkor ezért a

Ma május 28-án a szatmári Kölcseykör közreműködése folytán ismét a csekei temetőben vagyunk, a drága hamvakat takaró egyszerű sirdomb mellett állunk, hogy letegyük reá az emlékezés örökzöld koszorúját.

Az ünnepélyre Szatmárról igen di- szés társaság rándult, kik Penyigéig vonaton innen pedig kocsikon mentek Csekébe. Az ünnepség a temetőben folyt le,, hol a szózat és a csekei. dalárda által elénekelt darabok után, Ács Lajos' csekei lelkész üdvözölte a megjelent disze's közönséget, mely után dr. Fechtel János szatmári kir. kath. főgimnáziumi tanár, mint a Kölcseykör titkára a következő szép beszédet mondotta:

T. ünneplő közönség t

Halhatatlan KÖlcseynk földi részeinek lakóházát álljak körül, hogy égi széliemének fényessége előtt meghajolva, magas röptű lelkének ihlető erejét csodálva, e szerény oszlopra meghódolásunk, bámulatunk jeléül e koszorút j mi is elhelyezzük.

Az emberiség egyetemének élete, az eszes mozgó parányok eme halmaz állapota, melynek küzdelme őrületes, gyilkos és örökös, a hol minden tömecs külön testté kíván formálódni s útjában minden minden ellenállást összetörni, szomorú képét nyújtja az alacsony szenvedélyek sodró örvényeinek, a diadalra törő érdekek rémes harczainak, az állandóan morajló önzésí -tenger tomboló orkánjának ; de a világmorál e vigasztalan zajlásában, a nivellált világ egyformaság sivárságában ha- I talmas jelző oszlopok nyúlnak az ég felé, • tartalmuk nemes érez, szivük arany, korofelelőséget magától el nem háríthatja;

Hiszen csak a múltkor láttuk azt a rigorozitást, melylyel a tanács eljárt, mikor a főkapitány az általa alkalmaztatni kért két polgári rendőr ruhapénzéért fordult hozzá, hogy minő hevesen szegült ellene a ruhapénz kiutalásának. holott e kérdésnél pár forintról volt csak szó, annál inkább meglepő tehát, hogy a mikor ezrekről kell gondoskodni, egészen úgy cselekszik, mintha az őt egyáltalán nem érdekelné.

Hogy a villamvilágitási vállalat kezelésénél nagymérvű mulasztások vannak, az ma már nem kétséges, s hogy üdvös eredmény csakis gyökeres rendszer- és személyváltozás mellett lehetséges, az is természetes. Itt az ideje felvetni végre a kérdést, hogy szükséges-e a mi villamvilágitási vállalatunk vezetésére egy 1800 írttal dotált mérnökigazgató, s ha szükséges, megfelel-e a most ideiglenesen alkalmazott igazgató a kivánalmaknak.

Annak elbírálásába, hogy van-e

/kfcüj

kérdésre, Hogy a mostani igazgató megfelel-é a kivánalmaknak, bárha szakképzettségét elismerjük, az általános tapasztalat és vélemény nyomán egész határozottan annyit mondhatunk és ezt a zárszámadás is támogatja, hogy nem felel meg.

Minthogy a villamvilágitási bizottság vizsgálatot rendelt el, a mely most folyik,, egyelőre többet nem akarunk mondani, de tudjuk, hogy e kérdésben lesz még alkalmunk többször is fel- . szólalni.

nájuk az irányitó nemes eszmék elömlő napsugár-özöne.

Ezek az oszlopok az embiriség felsőbb rendeltetésének messzire világitó tornyai. Ezen üstökösökre tapad a vezér után néző ember szeme, s ujjmutatásuk után haladnak eszményi végczéljuk örök birodalma felé.

Miként a tengerár tovább-tovább hömpölyög végnélküli szabályos ingadozásában, most előre ömlik, majd újból visszatér ; úgy csak egy, egyetlenegy van, mi örökké tart. Az ördögi temperamentumok gonosz munkái csak pillanatnyi foltokként mutatkoznak a világ orczáján, a jók, erényesek tettei hatásaikban rövid életűek, de lángelmék, nagy szellemek az isteni szikrával lelkűkben, mert isteni sugallat nélkül nincs semmi, maradandót teremtenek, felfedései, kincsei az emberiséget soha cserben nem hagyhatják. És ezen lángszellemekről való megemlékezés, kikben az emberi alkotó képesség Oly bámulatosan megnyilatkozott, egyike a legbecsesebb örökségeknek, melyek a múltból, a történelem tanulságaiból reánk szállottak és vannak nevek, melyek oly örök fénynyel tündökölnek, mint az égen reszkető csillagvilágok.

S ha a világnépek megbecsülik nagy- jaikat, érczoszlopokat emelnek vezérlő, halhatatlan szellemeiknek; , ha panteonokban helyezik el márvány szarkofágaikat s elporladó tetemeik fölött az örök emlékezés szent tüzét égetik; százszoros kötelessége a magyarnak, hogy az ellenséges nép-óczeánok hullámverései között, a világnyelvek és aspiracziók ádáz élet- > halál harczában, genialis, hősies, lelkes, de 1

Államosítandó tanítóink.

A küszöbön lévő elemi népiskoláink államosítása karöltve fog járni a helybeli tanítóság államosításával. Á városhoz leküldött miniszteri leiratból is olvashattuk, t. i. hogy a városon működő tanítók, amennyiben azok törvényes képesítéssel bírnak és égyéb tekintetben kifogás alá nem esnek, rendes tanítókul, illetve tanitó- nőkül átvétetnek az 1900-ban felállítandó állami iskolákhoz.

A városi közgyűlés egyhangúlag elfogadta az elemi iskololák államosítását, vagyis kimondta, hogy tgoo. január i-től azokat állami kezelés alá fogja adni, vagy ennek meggátolása esetén községi iskolákká fogja átalakítani. A czél azonban bármely módon is el lesz érve, mely városunk kultúráját nagyban fogja emelni. Ebben azt hiszem, senki sem kételked- hetik.

Ezen nagyfontosságu reform előtt áll- ván tanítóink, behunyt szemmel nem várhatták be az ígéret földjét; hanem miután érdekűkben eddig sehonnan, se a városi, se a tanügyi hatóság részéről szó nem emeltetett, mozgalom indult meg körükben egyes közelebbről érdeklő személyi

(

ügyeknek idejekorán leendő elintézése czél- jából. E mozgalom élén Nyisztor Endre --WoVyL«U-^nUó -áttett,‘—UV felhívást intézett kartársaihoz a közös ügy együttes megbeszélése czéljából. Eme felhívás folytán az összes tanítók s tanítónők (szám szerint 33-an) ma/dnem kivétel nélkül értekezletre gyűltek össze a szatmári ev. ref. egyház tanácstermében. Az értekezlet vezetésére Kótai Lajos, a jegyzőkönyv vezetésére pedig Paládi Lajos kérettek fel. Az elnök üdvözölvén karta'rsait, röviden előadja a felhívásban is előadott összejövetel czélját s bemutatja a Nyisztor Endre által kidolgozott javaslatokat, melyek pontonként felolvastatván, tárgyalás alá vétettek. A tárgyalás után a javaslatok egyes pontjai aztán csekély módosítással el is fogadtattak.

A javaslatok első pontjának tárgyalása, mely a fizetések rendezéséről szólott,

maroknyi nép e csekély határok közzé szorított hazában leboruljon nagyjainak sirhalmain, magasztalja emlékezetüket, di- csősitse fölöttünk őrködő szellemeiket, kötelessége a magyarnak, hogy szive vérét csepegtesse nemzeti hősei, költői emlékezete oltárára, hogy e vércseppek, mint a szerte pattogó görögtüz csontokig ható sebeket égessenek a tunyák, tespedŐk húsába, másfelől föllelkesítsék a szárnya- szegzétt reményeket, föltüzeljék a tettre kész hagyományos bátorságot, hogy mindenki, kicsi, nagy, erős és gyönge, szegény és koldus, munkálkodva a haza, a nemzet javán, hasznán, ez a nemzet hatalmassá, nagygyá, boldoggá legyen s mint egykoron a népeknek parancsolva az idők végéig álljon!

Nagy Kölcsey 1 Kevés jeleseink egyik legnemesbbike! Sirod fölött zeng a nemzet egy kis, de lelkesedés tekintetében egy ország láng hevét lehelő csapat hálájának szózata.

Itt álljuk körül ez áldott hamvakat, melyek a föld porával immár elvegyültek, e földből virágok fakadnak, illatukat szerte hordja a látogató esti szellő s e messze repülő illatban költészeted borongó titkai lebegnek, s az enyhe szellő szivek sóhajtásait rebegi. Ez illat, e szellő által ringatva lelkünk fölmagosztosul, megittasul s dicsőült szellemedhez emelkedik.

Költő valál, Szokrateszként szólottái, tanítottál, Demonsthenes, Cicero erejével szónokoltál, hazádért Brutus és Catoval lángoltál, az erénynek szilárd barátja voltál, szeretted a jogot, igazságot, népek, nemzetek szabadságáért lángoltál.

Nyissuk föl a történet könyvét.