Szatmár és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-05-02 / 18. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE den része élvezze a jó rendőri igaz­gatás előnyeit, hogy egy hely se vál­jon a bűn védő fészkévé. A polgári rendőrök a folyton szemlélődő orgánu­mok, a kik ellenőrzik a fegyveres ren­dőri legénység szolgálatát, felügyelnek a veszélyes egyénekre és helyekre, rendőri felügyelet alá helyezettekre, piaczra, vásári csalókra, teljesitik a bírósági rendészeti teendőket. Valamint a pandúrintézmény képtelennek bizo­nyult aj vidék rendőri érdekeinek meg­védésére, ép oly elvetendő a városok­ban a hajdú intézmény. E műveltsé­get, rendőri jellemet teljesen nélkülöző legénység a legdurvább rendőri szol­gálatra is képtelen. Mutatja számos városaink példája, melyekben kényelme­sen barangol fel és alá hazai s idegen tolvaj és kóborló, népgyülekézetek al­kalmával háboritlanul mennek végbe veszélyes verekedések elkövettetnek fol- vajlások, a piaczi forgalom biztonsága teljesen hiányzik, naponta előforduló rendellenességek a rendészet külön­böző érdekei ellen akadálytalanul haj­tatnak végre. A polgári rendőrlegény­ség a városok rendőri személyzetének nélkülözhetetlen alkateleme, mely a mai rendészet szeme, füle és jobb karja s csak ennek segélyével oldható meg ama rendőri feladat, melyet a rendészeti igazgatás elé tűz a mai köz­vélemény.“ „Man darf kühn behaupten — mondja erre czélozva — Zimmermann „Die deutsche Polizei des neunzehnten Jahrhunderts“ czimü munkájában — dass die Polizei des Platzes um so nidriger steht, je mehr sie fehlen, oder je mehr bewaffnete Agenten zu ihrem Dienst gebraucht werden.“ — Rédey Miklós pedig, „Magyaror­szág városi rendőrsége és annak újjá­születése“ czimü munkájában igy nyi­latkozik: „A bűnügyi nyomozásoknál egy-két detektiv, a ki belegyakorolja magát, több eredményt ér el, mint az egész egyenruhás legénység.“ Ilyen a véleményük szakemberek­nek, policistáknak és jogtudósoknak a polgári rendőrség intézményéről s re­méljük, hogy ezt a véleményt a tör­vényhatóság is magáévá teszi s igy csakhamar elfogadja városi rendőrsé­günk főkapitánya által rövid időn be­lől beterjesztendő javaslatát a rendőr­ség szolgálati és szervezeti szabályzata tárgyában, mely javaslatban ez elvek is lefektetve lesznek. Apróságok. Vasárnap két nevezetes dolog történt Németiben. Megnyitották az óvodát s uz uj ev. ref. lelkész tartotta a beköszöntőjét. Ki­küldött riporterünk referádája szerint a né­meti atyafiak el vannak ragadtatva a pap­juktól, olyan szép beszédet mondott. * Hanem az óvoda kicsinynek bizonyult. Annyi a gyermek Németiben, hogy még kettő is elkelne, a miből nyilvánvaló, hogy ha Szatmár hasonló irányban nem halad, az ellenzéki voksok idővel nagyon megszapo­rodnak. $ — Micsoda, hát ön is ellene van a felekezeti iskolának ? — En nem vagyok, sőt óhajtom, hogy továbbra is meglegyen, csak azt nem álca- rom, hírg-y a. vráros költségére. Fizesse a püspök, ő joboaüH?irj.a. _____ * Az t mondják, hogy egy fecske nem csinál nyarat, de úgy látszik, a jeges med­vével másként van, mert az telet tud csi­nálni. Alig érkeztek meg ugyanis a Koczka állatseregletébe a jegesmedvék, olyan jégeső esett, hogy lapáttal lehetett a jeget össze­szedni s a levegő úgy lehűlt, hogy vala­mennyi oroszlán náthát kapott. $ — Remélem, hogy a „Városi dolgok“ a legközelebbi számban is folytatódnak. — Egyelőre szünetelni fognak. Népi szabad az olvasó közönséget nagyon elké­nyeztetni, már pedig, ha tartósan ilyeh inyenczségckkel trak táljuk, a másféle dolgokra ügyet sem vet. — Hát úgy un mi haszna lesz annak a nemzeti szövetségnek ? — Ha egyéb haszna nem lenne, mint­hogy cgy pár okos embert meghallgatunk, akkor is megérdemli, hogy megalakítsuk. * A lövészek vasárnap tartották közgyű­lésüket, a hol is keményen neki mentek ;a városi tunácsnak, a miért a Kossuth kert­ből a lövöldét ki akarja telepitoni. Nem cso­dálkozom rajta, hogy annyira ragaszkodnak a régi helyhez, mert hiszen úgy hozzá van­nak már szokva, hogy ottan behunyt szem­mel is képesek a czentrumot eltalálni. * A „Heti Szemle“ nagyon megbotrán- kozott egy múltkori apróságon, a melyben a műtrágyáról volt említés téve. Klein Vil­mos terménykereskedő, a ki egyedül árul műtrágyát Szatmáron, viszont azon botrán- kozott meg, hogy a „Iíeti Szemle“ erről a kiváló czikkről olyan kicsinyléssel nyilatko­zott s e miatt, mint hallom, nevezett lapot, melynek alapítása óta előfizetője és lelkes olvasója volt, azonnal visszaküldte. Demeter. HÍREINK. — Lapunk jelen számához egy fél iv melléklet van csatolva. — A nemzeti szövetség vasárnap tartandó alakuló közgyűlésének programm- ját a szervező bizottság következőleg álla­pította meg: I. Hymnu», énekli a polgári énekkar. II. Elnöki megnyitó, tartja dr. Chorin Ferencz országgyűlési képviselő. III. Üdvözlések : Szatmár város nevében Hermán Mihály polgármester. A Széchenyi társulat nevében Majos Károly alelnök. A Kölcsey- kör nevében Dr. Fechtel János. Az iparos olvasókör nevében Kótai Lajos elnök. IV. Dr. Herczegh Mihály az országos nemzeti szövetség elnökének beszéde. V. A megala­kulás elhatározása és a tisztikar megválasz­tása, VI. Zárszó és befejező ének. Aszevező bizottság a tisztikart a következőkből állí­totta össze: Elnök: Jákó Mihály, alelnök: dr. Steinberger Ferencz, dr. Fejes István, pénztárnok: Kertészffy Gábor, ellenőr: Fe- renczy János, titkár: Osváth Eletnéiy felü­- gyerlő’ bizottsági tagokr Kovács Leo, ifj. dr. Farkas Antal és dr. Kelemen Samu, választ­mányi tagok: Herman Mihály, Majos Ka­roly, bér. Kovács Béla, Ratkovszki Pál, Bor­sos Benő, Kótai Lajos, Jankovits János, Tankóczy Gyula, Ékkel Lajos, Tar Karoly, dr. Fechtel János, Melles Emil, Papp La­jos, Antal Dániel, Gábriel József, Gyulai Lajos, Szakái László, Komku Alajos, Szent- ivány.i Károly, Toitelbnum Herman, Paskuj Imre, Radó Bertalan, Rácz István, Mátray Lajos, dr. Iíantz Jenő, Báthory Endre Bod­nár Gáspár, dr. Tanódy Márton, dr. Ke- resztszeghy Lajos, dr. Farkas Antal, Cso- may Imre, Uray Géza, Veréczy Antal, Sarkadi Adolf, Dénes Lajos, ilj. Hérmán István, Pótor Dániel, Franki Mihály, cs. Mayer Károly és Kató Antal. Az alakuló közgyűlés után diszebéd lesz a polgári tár­saskör felső termeiben, a hol óhajtandó, hog'y vendégeink tiszteletére szintén minél számosabban jelenjünk meg. Egy teríték ara zenével együtt 2 frt. — Rendkívüli városi közgyűlés lesz május 4-én d. u. 3 órakor. Tárgysoro­zat: % A város közönsége altul a felekezeti elemi népiskolák javára eddig adott segé­lyezésnek uz iskolák államosítása czéljából az állam részére felajánlása ügyében meg­küldött vullás- és közoktatásügyi kormányi leiratnak elfogadása iránti határozat. —• 2. A róm. kuth. iskolaszék kérelme a r. kath. fiúiskolára fordított segélyezésnek kiszállí­tására- és a hitközségnek rendelkezésére bo­csátása iráut. — Előléptetés. Régi ismerősünk Karstenfeldi és hegyaljai Pacor Vilmos tá­bornok a Il ik honvéd kerület parancsnoka altábornagygyá léptettetett elő. — Előléptetések a honvédségnél. A májusi előléptetések alkalmával ilab- rovszky József ezredes a helybeli 78-ik hon­véd gyalog dandár valóságos parancsnokává, Nagy Lajos főhadnagy II od osztályú szá­zadossá, Marsó Béla hadnagy főhadnagygyá léptetlettek elő. Mindnyájoknak szives sze­rencse kivánatainkat tolmácsoljuk. igen sok tönkrement játékos tudja magát a felszínen tartani. Ismertem közülük olyanokat, kik Üzletszerűen igyekeztek férjes nőktől gyöngédtartalmu leveleket kapni, hogy azután megvételre kínálják Írónőjüknek, azzal fenyegetvén őt, hogy átadják a férjnek. A prostitúció szervezete is olyan Parisban, hogy a félvilági nők alig nélkülözhetik az ügyleteiket előmoz­dítani s őket minden körülmények között megvédeni kész barátnak fizetett szolgála­tait. Professzionátus gonosztevők mellett inkább csak kártyások tudnak ilyesmire vetemedni. A Riviérán hemzsegnek az Adonis-megjelenésü játékosok, kik ha nyer­nek, maguk szórják a pénzt leányokra, ha pedig vesztenek, ők szegődnek az oda telelni járó öregebb hölgyek szeretőivé. Egy magyar grófnőt is egy ilyen nyomo­rult gyilkolt meg Nizzáben, mert a sze­rencsétlen nő nem akarta tovább pénzzel ellátni. Nálunk az ilyen esetek ritkábbak, de előfordulnak. A főváros egyik legnagyobb kártyása, hires szépségnek ismert nővére segélyével kelepczébe ejtette egyik bíboros érsekünket s mint mondják, félmillió ere­jéig sarczolta meg. A közös hadseregnek egy nagyreményű főhadnagya, csakhogy folyton játszhassék, otthagyva rangját, nőül vette a debreczeni alkalomcsinálók leggazdagabbikát. Egy belvárosi kávéház játékbarlangjának oszlopos alakja, ki nagy vagyont dobott el magától, most egy öre­gebb bécsi hölgy által tartatja ki magát, magyar játékosok speciálitása a partié- vadászat, mint végső mentő eszköz azzal a szándékkal, hogy elválnak, mihelyt el­verték a hozományt. Eddigi törvényeink nagyon megkönnyítették az ilyen gaz me­rényletek kivitelét és megtudnék nevezni akárhány most is szerepelő urat, kik tiz év lefolyása alatt háromszor is megujráz- ták gálád tettüket. Sajnos, hogy közvéle­ményünk nem sújtja eléggé a nyomorulta­kat. A Weckerle-kabinet egyik tagja azon­ban ilyesmiért azonnali lemondásra kény­szerítene egyik tanácsosát, ki harmadszor akarván nősülni, miután két héttel a há­zasság előtt kézhez kapta volna a 30.000 frtnyi hozományt, három nappal az es­küvő előtt megirta apósának, hogy elkár­tyázta a pénzt; ezért el se Veheti már most a leányt, a kapott pénz ellenértékéül pedig váltót küldött, melynek persze semmi értéke sem volt, mert fizetése is örök időre le volt foglalva. A befolyásos játékosok, ha pénz dol­gában megszorulnak, protekcziójukkal üzérkednek. Harmadéve ezért köveztek agyon hivatalosan és nem hivatalosan egy főispánt; mindjárt rá L . . , képvise­lőt, legújabban pedig egy fővárosi elöl­járó, ki nagy pénzekbe játszott, került e miatt bünügyber Eszembe jut a mér em­lített játékbarlangnak két másik tagja, az a két testvér, ügyvéd és mérnök, kik Ernyit, a gazdag háztulajdonost meggyil­kolták és kirabolták^ az az ulánus főhad­nagy, ki parasztnak öltözve, kifosztotta a postaszekeret, miután kocsisát lelőtte volna, M . . . ki szüleinek, majd nejé­nek ékszereit, értékpapírjait ellopta, mind­annyiszor ártatlan cselédeket juttatott bör­tönbe, mígnem saját bűnössége napfényre nem derült, az az orosz ezredes, ki elve­szítvén pénzeit, hogy tovább játszhassék, a párisi indóházakban zsebmetszésre adta magát, mígnem tetten érték . . . Könyve­ket Írhatnék tele az általam ismert és részben a legelőkelőbb körökből való já­tékosok elvetemültségéről. De nemesek azok gazemberek, kik pénzvágyból hamis kártyásokká, kozá­kokká, fosztogatókká lesznek, nemcsak azok, kik piszkos vagy épenséggel bűnös utón szerzik meg a pénzt a játékhoz, de azok is, kik akár csak a magukét heredál- ják el a kártyaasztalon, mint apák nyo­morba taszítják családjukat, anyagi és er­kölcsi elzüllésre kárhoztatják gyermekeiket. Egy huszártiszt, ki a legszebb magyar ne­vet viseli, elkártyázván saját vagyonát, nővérétől elkunyorálta annak örökségét, úgy hogy a mindenéből kifosztott com- tesse, ki mennyasszony is volt, kénytelen volt magát egy zárdába temetni. Egy al­ispán, kinek hat leánya van, szintén el­kártyázta terjedelmes erdeit, földjeit, ősi várkastélyát, majd annyira eladósodott, hogy székhelyén egy font húst, egy zsem­lyét sem kapott volna hitelbe. Boldogult anyósa, ki leányainak keresztanya is, böl­csőjükben 10.000 forintra biztosította mindegyiküket, mely összeg éleibenmara- dásuk esetében férjhezmenetelkor, vagy legkésőbb húsz éves korukban fizetendő ki nekik. Ketten már elérték ezt a kort; a . kártyás apa pedig elkunyorálta tőlük a pénzeket és el fogja venni és eljátszani a többi leányokét is. Valahányszor Pesten vagyok, hozzám is eljárogatnak egy orszá­gos nevű férfiúnak családtagjai • apróbb p é n z k-ö 1 c s ö n ö k é r t; a 8—12 éves gyermekek zokogva' panaszolják ilyenkor, hogy „apa megint elkártyázta fizetését, kölcsönt nem kap már senkitől, a házban nincs egy krajezár.“ A magáról ennyire megfeledkezett ember pedig, ha a hónap elején elveszíti pénzét, éjjeleit mégis a a barlangokban tölti, ott kibiczkedik és a nyerőket zaklatja szerencsepén­zért, mint a hogy a barlangokban az alamizsnát nevezik és ha végigjárva ilyen czélból több játékhelyet, nehány forinthoz jut, addig nincs nyugta, mig ezt is el nem vesziti. Harmincz évre, a hazai és külföldi játékosok ezreire és ezreire kiterjedő meg­figyeléseim és tapasztalataim végeredmé­nyét abban a kijelentésben összegezem hogy minden kártyaspiler gaz­emberré leszen, vagy a szemét­dombon pusztul ei, hacsak, mig nem késő, magába nem száll és le nem küzdi ez ördögi szenvedélyét. — Első áldozás. A zárdái elemi |e. ány-iskola növendékei közül G4-en, a kulli. fia-iskola növendékei közül 42-cn járultuk tegnap délelőtt a szent áldozáshoz. A kis leánykák az ártatlanság sziliében, fejükön koszorúval, a fiuk szalaggal díszítve jelentek meg a2 ünnepi szertartáson, melyet Tóth József s. lelkész végzett több növendék pap segédletével. A keresztkut előtt együttesen elmondott keresztségi fogadalmak után Ék­kel Lajos s. lelkész mondott a bűn szeny. nyétől már megtisztított gyermekekhez a nap jelentőségét tárgyaló gyönyörű alkalmi szent beszédet, melyben különösen szivükre kötötte u gyermekeknek a hit, remény és szeretet magasztos erényeit.. A szentbeszéil nemcsak az első áldozókrajvolt nagyhatássul, hanem a gyermekeikért aggódó szülődre ja kik közül a beszéd hatása alatt többen hul­latták a meghatottság eröiukönyeit. A gyermeki lel kekbe örökbe bevésődő lélekemelő szertartás után a leánykák a zarda-kolos- ' torba, a fiuk a szemináriumi ebédlőbe vonul­tak lakomára. — Beköszöntő. Pótol" Dániel az nj németii ev. ref. lelkész vasárnap tartotta be­köszöntőjét. A templom oz alkalomból zsuf- folásig megtelt közönséggel. Beköszöntő be­szédjében foglalkozott azzal is, hogy milye­nek kell a jó lelkipásztornak lenni. A be­széd általában jó hatást tett a hívekre. — A németi óvoda megnyitása. Vasárnap délelőtt volt a németi óvoda hi­vatalos és ünnepélyes megnyitása, a melyen jelen volt Hérmán Mihály pojgármester is nejével, valamint Kovács Béla kir. tanfelü­gyelő, dr. Steinberger Forencz képezdei igaz­gató, és még igen számosán a szép nemből, valamint a németi polgárok és polgárnők közül mintegy kétszázan. Szatmárról is igen számosán. Jákó Mihály az óvoda gondnoka megnyitó beszédében visszapillantást vetett az óvodák keletkezésére s röviden vázolta az uj óvoda történetét, ezután az óvodát meg- nyitottuak nyilvánította. Az óvoda mar a megnyitás előtt kicsinek bizonyult, a meny­nyiben csak 80 gyermekre van építve 8 már a megnyitás napjáig kétszáz gyermek irat­kozott be, mely létszám aunyira népes, hogy csakhamar még egy tágasabb vagy még két óvodát kell építtetni, mert ha alkalmatlan időben a gyermekek beszorulnak a terembe, ott oly rossz levegő lesz, — mint tapasz­taltuk a megnyitáskor is — hogy valósággal bűn lesz a gyermekeket ott tartani. Meg­lepett benüukot, hogy az épület homlokán az á 11 a m i jelző hiányzik, holott ennek ott volna a helye. Arról is gondoskodjék a gond­nokság, hogy az óvodának, magyar czi- 111 e r r e 1 ellátott nemzetiszinü lobogója le­gyen, mert hivatalos helyiségre csak ilyet szabad kitűzni. Az óvoda előudvara már fá­sává van, mely pár év múlva szépen fog kinézni, u hátulsó udvar, hova a fedett nyári játszótér jön még feltőtetlen és dudvával van benőve, holott ennek rendbehozatala égető szükség, miután az apró gyermekeknek nincs alkalmunk a nagy melegben hová menekül- niök. Node ez csak azt hisszük rövid idő kérdése és minden meglesz. A szomszédokat is kötelezni lehetne, hogy az óvoda telke felől díszesebb kerítést állítsanak fel. Egye­bekben az óvoda igen czclszerüen s a mo­dern követelményeknek megfelelően van épitve és felszerelve. Isten áldása legyen rajta. — Az ügyvédi kamara közgyű­lése vasárnap d. e. 10 órakor tartatott meg szokatlan nagy érdeklődés * mellett, a minek főoka az volt, hogy a tárgysoroz ;tban a tisz­tikar választása s különösen a titkári állás betöltése is szerepelt. A Nagy Elek elliuny- tával megüresedett titkári állásra két komoly jelölt volt Gsomay Imre és dr. Schönpflug Jenő, lapunk főmunkatársa, aki nagy több­séggel meg is választatott. A választás ered­ménye különben a következőt Elnök: dr. Farkas Antal 67; alelnök: Papp József 39; titkár: dr. Schönpflug Jenő 48; ügyész: Korányi János 62; pénztáros: Savanyu Já­nos 66; választmányi tagok: Helineczy Jó­zsef 66, dr. Fejes István 66, Uray Géza 64,.. JJray Gáspár 64, Csomay Imre 59, dr. Ke- resztszeghy Lajos 47, dr. Vujay Károly 46 és dr. Zachariás Ábrahám 45 szavazattal. Póttagokul Balogh Kálmán, Koroknay Ká­roly, Magos Menyhért és Nagy József vá­lasztattak meg. A. számvizsgáló bizottság tagjai lettek: Haraszti Tamás elnöklete alatt ifj. dr. Farkas Antal és dr. Harcsár Géza. Bjudutott összesen 76 szavazat, a miből 9 nem fogadtatván el, érvényes szavazat volt 67. Az évi jelentésben, mdy a kamara terü­letén felmerülő eseményekkel foglalkozik s ebbeli megfigyeléseit közli az igazságügyi miniszterrel, egyik kiváló pont, mely az ecsedi láp lecsapoló stb. társulat viselkedé­sét tárgyalja, a mely társulat tudvalevőleg a kisajátjtott területek becsárát éyek óta sem fizeti, sőt ha azt egyik másik esetben a bi* roságnál letette, annak kiutalását akadályozza. Helyesén jegyzi meg a jelentés, hogy a tár­sulat eme magatartása az egyik főoka, hogy megyénkben a szoczializmus oly veszélyes mélyeket öltött. Az évi katuurai tagsági di­jat közgyűlés 12 -írtban állapította meg. A szavazás eredményének kihirdetése után a közgyűlés d. u, 1 órakor véget ért, Folytatás a mellékleten,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents