Szatmár és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-12-19 / 51. szám

SZATMÁR fiS VIDÉKE. De még kevésbé lehet okuk az ipa­rosoknak | régi czéhek,csak képzelt előnyei­hez ragaszkodniok, s e miatt az ipartestület magalakitását halogatniok, mert iparosaink nemcsak mindazon jogokat élvezik és gya­korolhatják azipurtestületben, minta régi czéheknél, — csakhogy uemesitet alakban átszürődve az ipari fejlődés és haladás ál­tal, előidézett tisztitó elméleteken és ta­pasztalatokon, — hanem olyan jogok ré­szeseivé is lesznek, mint ipartestületi ta­gok, melyekből mig egyrészt a gyár és nagy iparral való sikeres megküzdésre képesiti őket, másfelől az iparosok ajakán ma sűrűén felhangzó panaszok elnémitá- sára, bajok orvoslására az ipartestület kebelében maguk találhatják meg a gyors és alkalmas módot. Az ipartestületi kötelékben álló ipa­rosok még fokozottabb s összehasonlithat- lanul eredményesebb mérvben találhatják meg érdekeik védelmét, mint a régi czé- hekben s az ipartestület tulajdonképen nem egyéb, mint hatványozott jogokat nyújtó, modernebb szervezettel biró czéh vagy czéhek egyesülése, amire nézve elég egy pár összehasonlítást felhoznom. A czéheknek hármas czélja volt: kézmüüzleti, jótékony és vallásos czélok elérése. Ipartestületeknél is feltalálható e hármas czél a mai ipari viszonyokhoz mért formában. A kézmüüzleti czél az ipartes­tületnél ma sokkal tágabb keretben mo­zog, amennyiben a kézműves ipar fejlesz­tése egyenesen az iparosok kezében van letéve s e czél elérésére nekik törvényes eszközök, állami anyagi és erkölcsi támo­gatás Van biztosítva. A jótékony czélt illetőleg utalhatok a fentálló ipartestüle­tek legtöbbjére, melyeknél az elaggott iparosok segélyezésére részint gyűjtés folyik, részint e czélra már segélyalap is van. Avagy kell-e nemesebb jótékony czél, mint az iparosok nyugdíj ügye, melynek helyes megoldása több év óta foglalkoz­tatja a szakférfiakat és iparosokat egyaránt s mely a hazai ipartestületeknek a mu't hónapban Kolozsvárott tartott kongreszu- sán hozott határozata értelmében egészsé­ges és az érdekelt iparosokat megnyug­tató alapon csak területenként és kizárólag az ipartestületek által valósítható meg. (Folyt, köv.) Színház. Legutóbb szinrekerültek : „Királyfo­gás.“ „A férj vadászni jár.“ „Aranykakas“ Lrczkövy jutalmául. „Mikádó“, ifjúsági elő­adásul „Julius Caesar“ s végül a „Görög rabszolga“ negyedszeri ismétlésben. A hét első előadása Konti dallamos szép ope­rettje a „Királyfogás“ volt, mely előadás semmiféle tekintetben sikerültnek nem mondható. Kevés közönsége volt Feydean a „Férj vadászni jár“ bohózatának előadásán is, de nem is érdemelt az nagyobb közön­séget. £ darabról röviden elmondottuk már véleményünket s egyszer szívesen vettük, hogy a közönség távol létével tün­tetett. Az „Aranykakas“ csütörtökön ne­gyedszer adatott s az ügyes bohózat ez alkalommal is szép közönséget vonzott, igaz ugyan, hogy a darab már félhely- árakkal adatott. teljes igazságnál maradva, hogy művésze­tében melyik nagyobb s ha párhuzamot kel­lene vonni a kettő között, bizony nehezebb feladat volna, mint emlékszel még az érett­ségi theziseink. Jéka telve egy asszonyi báj és ked­vesség tömkelegével s ha látod a színpa­don, azt gondolod, hogy neked játszik, hogy neked dalol, te rcád néz hamis sze­meivel, hogy egyedül neked járja észbontó, remek tánczait vagy hogy neked, hozzád dalolja kellemes hangján a szebbnél-szebb áriákat, melyek az ő ajkain kétszerte bájo- sabbaknak, százszorta kedvesebbeknek hal­latszanak, Én óhajtom, hogy megitnerjed, íe azonban ne kívánkozzál, ha csak nem akarsz örök rabja lenni ez asszonynak, ki egy tekintetével mennyet igér, a másikkal pedig bohónak tart. Nem irok most róla bővebben, ezt a jogomat fenntartom nálad máskorra«; majd, ha beljebb leszünk a színi évadban ; előre jelzem azonban azt, hogy amit kis prima­donnánkról tudsz már. mind keyés azok­hoz képest, a mit majd későbben a szép asszonyról fogok neked írni s ha majd meseszerüeknek találod .azokat, úgy nem marad egyéb teendőd, minthogy ott ha- •gyod régi fészkedet, átrándulsz hozzám egy -pár foétre és saját szemeiddel meggyőződöl ;prró!,.'hbgy mily gyönge vagyok én, mikor egy szép asszqqyrói és leányról, kiket annyian ^szeretnek, hefl j^rm s biztosra veszem, hogy .az egyikbe beleshetsz, de előre is óva -.intlek, hogy a .másik $£ép szemének ne -hidj, mert akkor menhetet^q^J £1 vagy veszve. "Judom magamról. Jsten veled, ölel iBétn, 1 Pénteken Érczkövi Károly kedvelt baritonistánk jutalomjátékul a már régóta nem adott „Mikádó“ operette került színre. A közönség telt házzal, értékes ajándé­kokkal és babérkoszorúval lepte meg Ércz- kövit, kinek e darabban csak kisebb sze­repe volt ugyan, de az előadás sikere nála nélkül még sem lett volna teljes, a meny­nyiben a Tárnái, Feledi és Nagy Gyulá­val együtt énekelt madrigal-quartet a da­rab zenei részének fénypontját képezte. Feledt Boriska és Tárnái Leona élénksége Szegedy Zelmára is hatott s igy mindhár­man megérdemelték a tapsokat. Nagy Gyula szépen énekelt és kifogástalanul játszott. Tábori mókái sok derültséget kel­tettek. Fényesiben kevés volt a kedély. Guti Sarolta (Katisha) szép öltözetével, énekével és játékával egyaránt kivette részét a sikerből. Kömley a Mikádó sze­repében jó alakítást nyújtott, de játékával, mint legtöbbször, most is csak a karzat tetszésére vágyott. Egy személyes vonat- kozásu kupléja pedig, melyben a „kritikus papocskát“ akarta kigunyolni, méltán szjjlt visszatetszést, mert mikor a legkitűnőbb művészek is respektálni tartoznak minden tárgyilagos kritikát, akkor Kömley eljá­rását (akit bizony senki nem tarthat kriti­kán felül álló színésznek) nem tarthatjuk egyébbnek, mint a kritika szabadsága el­len intézett támadásnak, mely ellen til­takozni jogunk és kötelességünk. S egy­úttal az igazgató ur és a szinügyi bizott­ság figyelmét is felhívjuk e dologra. Ifjúsági előadást tartott szombaton a társulat, mely alkalomból az igazgató helyes érzékkel Schakspeare egyik leg­hatalmasabb alkotását „Julius Caesart“ választotta ki. A darab szép s sok tekin­tetben sikerült előadásban került színre. Szívesen vennők, ha ily ifjúsági előadások alkalmával a „Nemzeti színháziban ren­dezni szokott előadásokhoz hasonlóan szak­férfiak által bevezető ismertetések tartat­nának, mely ujjitás mennyire czélszerü, a Nemzeti színház előadásai mutatják. A tanuló ifjúság közvetlen az előadás előtt teljes képét nyerne a szinrehozandó darab­ról s nagyobb figyelemmel s érdeklődés­sel kisérné az előadás menetét. Úgy tud­juk erről volt is már szó s valószínű, hogy a legközelebbi ifjúsági estén bevezető is­mertetés fogja megelőzni az előadandó da­rabot. A nézőtér csaknem egészen telve volt, melyek nagy részét a tanuló ifjúság töl­tötte be sa darabegyes jelenetein felbuzdulva gyakran adott kifejezést lelkesedésének. Vasárnap újra a „Görög rabszolgát“ ismételték ez alkalommal ötödször. * Egészen váratlanul jött hozzánk, de annál kellemesebben lepett meg bennün­ket Maróthy Margit asszony a „Nemzeti színház“ bájos és kiváló tehetségű művész­nője, hogy egyre fejlődő s izmosodó szép tehetségét a szatmári közönségnek újra bemutassa. Tegnap este lépett föl először „Romeo és Juliánban. A közönség csak a vasárnap esti előadáson szerzett tudo­mást a művésznő fölléptéről,, nagy része pedig a hétfői nap folyamán s igy köny- nyen volt magyarázható, hogy a közönség a néző teret félig sem töltötte meg. Mi a kik jelen voltunk, nagy élvezettel s gyö­nyörködéssel kisértük a művésznő minden egyes szépen megjátszott jeleneteit, melyet a kicsiny, de lelkes közönség gyakori tapssal jutalmazott. A mieink játékáról azonban ez alkalommal csak kedvezőtle­nül nyilatkozhatunk, bosszantó, szinte kí­nos volt hallgatnunk pényessi s Simon jelenéseit, szerep nem tudással küzdve egész estén át. Menthetők azonban némi- kép azért, mivel a darab szinrehozataláról ők is az utolsó órában nyertek tudomást. Morvái Rómeót szépen játszotta, meglát­szott játékán, hogy e szerepet több ízben alakította már. Jó volt Rakodczay Lőrincz barát szerepében, a többiek játéka a kö­zépszerűség fokát sem érte el. Maróthy Margit asszony egész estén át ünneplés tárgya volt. Apróságok. A Buller tábornok haditerve szerint három hadsereg indult ej kölönböző irány­ban, de azzal a kitűzött czéilal, hogy vé­gezetül találkozni fognak. A burok meg­vertek mind a hármat, de azérf a hadi­terv tökéletesen bevált, mert a czélt el­érték, a /három hadvezér most már kezet foghat egymással. $ Az angol királynő elébe csakis olyan har,czté|FÍ jelentéseket terjesztenek, a me­lyekben a^ angplok veresége lehetőleg el yao burkolva, pehogy csak sejtelme is le­gyen róla, nji tqrtépik | hadsereggel. Mert ha tudná, bizonyosan nem csókplá- dét, hanem angol flastrpipot küfdene a ketonáknak. eft Úgy rám ijesztett a múltkori nagy hideg, hogy a postára mentemben elha­tároztam magamban, miszerint visszajövet |gi| .fér bélelt czipőt fogok vásárolni. ' De bizony a vásárlás elmaradt, mert mire visszajöttem, már a hidegnek is vége volt. Tél apó csak tréfálkozott, megmutatta egy kis időre, hogy milyen tudna lenni ő, ha akarna. * — Láttad a múltkori holdfogyatkozást ? — Dehogy láttam. Beültünk ugyan a kaszinóba, hogy megnézzük, de mivel az ég felhős volt, holdfogyatkozás helyett csakis borfogyatkozást láthattam. Hanem ez aztán teljesnek mutatkozott. * Mondja a kiadóm, hogy év vége lé­vén, jó volna egy előfizetési felhiást meg­ereszteni. — Mire az? — válaszolom én — hiszen még a burok is tudják, hogy a „Szatmár és Vidéke“ egész évre 3 frt, félévre 1 frt 50 kr, negyedévre 75 kr, s egyes szám ára 8 kr. A kaszinó választmánya tegnap el­határozta, hogy a telefont bevezeti. Bögre ur a mint meghallotta, rögtön ily szókra fakadt: — No ha bevezetik, akkor én kilé­pek. Ez volt az egyetlen hely, a hol eddig nyugodtan időzhettem, de ha telefont csi­nálnak, akkor ennek is vége lesz I Demeter. HÍREINK. — Lapunk jelen számához egy negyed iv melléklet van csatolva. — Személyi hir. Gr. Hugonnai Béla főispán több napi tartózkodásra Buda­pestre utazott. — Adomány. Dr. Steinberger Ferencz nagyváradi kanonok a kath. tanügy kilencz százados múltja mogirására díjul 1000 koro­nát adományozott. — A polgármester állapota, mint örömmel jelenthetjük, határozattan jóra for­dult. A láz teljesen megszűnt, s most már a javulás tartós, nincs semmi ok uz aggódásra. — Vendégszereplés. Maróthy Mar­git asszony a „Nemzeti színház“ ifjú mű­vésznője újra körünkbe érkezett s mint je­lezve van három e9tén át lép föl színházunk­ban Héttőn játszott először „Romes és Júli­ában,“ mely előadásról „Színház“ rovatunkban emlékezünk meg, mn „Egy szegény ifjú történetében“ szerepel, szerdán Váradi nagy­hatású darabjában „Rafael“-ben játszik. Úgy a művésznő, ki szeretettel jött hozzánk, mint. az áldozatkész igazgató nagyon megérde­melnék, hogy e két előadást tömeges párt­fogásban részesítsük. — A kaszinó választmánya teg­nap délután 4 órakor tartott ülésén” foglal­kozott a befejezett építkezéssel s a felül­vizsgálat eszközlésével megbízott Nyárády László és Erdélyi István főmérnökök által előterjesztett leszámolást, melyhez a vállal­kozó is hozzájárult, elfogadta. E szerint jár a vállalkozónak,, a többlet munkákat is be- beleszámitva, összesen 11549 frt 06 kr., a miből a még fizetetlen részt, az egyévi jót­állásra nézve biztosítékul viszatartandó 10°/0 levonásával, a választmány fizetésre utalta. Miután pedig a belvárosi tekarékpénztár- tól felvett 20 ezer frt felhasználása után, a melyből különben a szatmári takarékpénz­tár 10970 frt 78 kr. követelése fizettetett ki első sorban, maradt még 6517 frt 68 kr. fizetni való, választmány úgy határozott, hogy a helybeli takarékpénztártól vesz köl­csön 5 ezer f'rtot s az ezenfelüli részt pénz­tári készletéből fedezi. A választmány ez után vállalkozónak a szépen sikerült és ki- fogíjstufan ípunkáért jegyzőkönyvi elisme­rést és köszönetét szavazott, | ugyancsak elismerés^ szayazott az ellenőrzéssel meg­bízott Nyárády László és Erdélyi István főmérnököknek, továbbá Ilérraán Mihály elnöknek, Antal Dániel alelnöknek és ßartha Kálmán felügyelőnek, mint kik az építke­zés körül a legtöbbet fáradoztak. Elénk eszmecserét idézett elő a katonaság kérelme, hogy a kaszinó helyiségeit Silveszter estére részükre átengedjék. Nem mintha bárki is a kérelem megadását ellenezte volna, ha­nem inkább abból a szempontból, hogy ál­talában minő álláspontot foglaljon el a vá­lasztmány e tekintetben a jövőre nézve, mi­után a tagok egy része nem szívesen veszi,’ hogy ipegs/qkott kényelmében háborgatják, másrészt pedig alkalmas helyiségek hiányá­ból a most ujjonoan beszerzett' felszerelések is tetemes rongálásnak vaunak kitéve. Az eszmecsere vége uz lett, hogy | katonaság kérelmét egyhangúlag teljesítette | választ­mány, jövőre nézve pedig csak annyit mon­dott; hogy minden egyes esetben külön fog határdz'ni: ‘ " f *V — Tártsas estély. A cs. és kir. kö­zös hudseivgüeli és a m. kir. honvédségi tisztikar Szilveszter estéjén a polgári ka­szinó helvisjégébeq táüczczal egybekötött "társas-estéivt Véndez, melyre | tisztikar is- werfisej | általában a kaszinó tagjai'család­jaikkal egyfójtjt hivatalosak. ||| estélyen | honvéd zenekar fogja p zeqßt jjjtplgált^tpi. A kik ott lesznek, azok jó kedvyel fognak belépni az uj százudbu. — Kalikó bál. A nőegylet által rendezendő tánczmulatság napjául a rendező bizottság legutóbb tartott ülésén január 13-dika tűzetett ki. A mulatságot megelő­zőleg egy kis hangverseny is lesz, melynek egyik érdekes pontját a Rákosi Viktor (Sipulusz) felolvasása fogja képezni. 0 ugyanis egyszersmindenkorra megígérte, hegy jóté­kony czélra bármikor a legszívesebben kész közreműködni Szutmáron. A bizottság által a ruha megválasztása czéljából kiküldött hölgyek már a választást is megtették s c szerint a báli, ruha piros bsz feketével díszítve, mihezképest azon leányok és fiatal asszonyok, a kik kalikóban akarnak meg- jellenni, már e czélból jelentkezhetnek Páskuj Imre üzletében, ő lévén a vállalkozó a ruhák beszerzésére. Hogy a mulatság sikerülni fog. urra nézve nincs semmi kétség, miután az mindig sikerülni szokott, a mit az asszonyok rendeznek. A hely valószinüleg a Vigadó lesz, mert a kaszinó választmánya aligha fogja átengedni az összes helyiségeket, már pedig e czélra átengedhető helyiség ilyen nagyobb szabású .mulatságra nem elegendő. Különben asszonyokkal. lévén dolog, sem­mit sem lehet biztosan tudni előre. — Karáosonyfa ünnepély. A nő- egylet árvuházi felügyelő bizottsága f. hó 23-án délután 5 árakor az árvaházban az árvagyermekek részére karácsonyfa ünnepélyt rendez, melyre az egyleti tagok figyelmét ez utón is felhívja. Egyben ez utón felkéri a választmányi tagokat, hogy a kik adomá­nyaikkal hozzá járulni óhujtanak, azt bár­mely bizottsági taghoz a fenti időig küld­jék el. — Kinevezés. Gróf Hugonnai Béla főispán Morgenthal Antal törvényhatósági bizottsági tagot borellenőrző bizottság tagjá­nak kinevezte. — Eljegyzés. Gyárfás Béla szolnoki vállalkozó jegyet váltott Spitz Sarolta kisasz- szonyal, Spitz Dezső nagy-ecsedi nagybérlő szép és kedves leányával. — A missió, mely tíz napon út tar­tott a székesegyházban, melyet minden al­kalommai nagy közönség hallgatott végig, a tegnapi nappal befejezést nyert. Hétfőn reggel Meszlónyi Gyula püspök mondott gyász szent misét a meghaltak lelki üdvéért, A missió-kereszt vasárnap lett megáldva és felállítva. — Az uj sz&zad. A nagy római jubileum kezdetére és a két század között levő éjfélen mondandó ünnepélyes szent misére vonatkozólag Vaszary Kolos her- czegprimás a következőképp intézkedett: A deczember 24-diki szent beszédekben megismétlendő a jubileumot elrendelő bulla, valamint a jubileumi év folyamán az összes bnesule felfüggesztése. Qélután 3 órakor, amikor Rómában a szent kappt elzárják, aj egyházmegye templomainak 'összes harang­jait félórai tartamra meghúzzák. Szilveszter napján a szeutbeszéd helyett felolvasandó a magyar pü-pökök körlevele. A depzembep 31-ike és január elseje között való éjfélen szent mise turtandó szentségkitétcllel, arae? lyen a hívek — kivételesen — szent áL dózishoz járulhatnak. A mise végén’a Szent Szívnek való felajánlási ima tépdenállva mondandó el. Éjfélkor, a mikor u pap meg. kezdi a szent misét, az összes harangok szóljanak. Mindezeket a lelkipásztorok Szent- István vértanú ünnepén a szószékről a hí­veknek tudomására adják. — Éjjel* mise Szilveszterkor. XIII. Leó pápa ő szentsége elrendelte, hogy az összes plébániai templomokban 1899. és 1900-ik év Szilveszter napján éjféli 12 órakor ünnepélyes szent misét tartanak; Ezen éjféli misék a századforduló al'káliná: ból elrendelt szent év" megünneplésének" u határjelzői. E mise alatt a hívek'1 is áldoz­hatnák, ' ' 1 '' ' -1. • I ’’a — Hangverseny. A szatmárnémeti ev. rét. felsőbb leányiskola pöyendékej a tanárkar vezetése mellett folyó hó 19-én, a? intézeti pénztár javára tápzczal egybekötött hangversenyt rendeznek, melynek műsora a következő: 1. Dalra fel! Énekli a kar. 2. Mamáceka oda van. Monolog. Előadja: Gulacsy Ilona II. 0. n. 3. Egyveleg. Zon- gorázza Walkovits Helen II. 0. n. 4. Kará­csonyi párbeszéd. Előadják: Bőd Ilona, Berghofei* Ilona, Draskóczy Jolán, Kelemen Lili, Feuerstein Matild, Sepsy Mariska, Szőllőssy Ilona, Yajay Etelka elemi osztályú növendékek. 5. A tavasz érkezése. Poldinitól, daljáték, J?avász? Oaváth É. IV. d: tt. Fees* kék: Nagy Ilona IV. 0. Kerekes Irén IV. 0.( Kovács Murgit I. 0. Ibolya: Wodiáner- M. IV. 0. Hóvirág : Bakó Gizella III. 0. Ne­felejcs: Grünfeld Ida II. 0. n. Liliom : Dóka Emma IIT. 0. Örgonavirág; Borbély Ida IV, 0, Kökörcsin; Literáty Ilona I. 0. Rózsák} Kőfüsmezey Etelka lV. 0. növendék, 6; Párisi baba. Szindarabl. felvonásban. 7. Ma­gyar dalok. Zongorázzál Bakó Giziké III. 0. n. 8. A névnap. Vígjáték 1. felvonásban. 9; A nővér, fncjétji Lászlótól, szavalja Literáfj; .Erzsiké TIJC. « n. 1Ó. Pétőtí a HoAobágyön*. Váradi Antaltól. JVIelod'rámá, szavalja Qsváfb Epsike IV. 0. p., jongoyán kíséri Bakó Gizella pl o, n. czimbalmcín kíséri Éél* egyházi Mariska, 11. Alom az erdőben,

Next

/
Thumbnails
Contents