Szatmár és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-12-12 / 50. szám

Tizenhatodik évfolyam. 50-ik szám. Szatmár, 1899. deczember TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre . 3 frt. 1 Negyedéire ... 75 kr. Fél évre . . 1 „ 50 kr. | Egyes szám ára'. . 8 „ Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 2 frt. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: Morvái János könyvnyomdája Eütvita-utoza 2-ik sz. alatt. A SZERKESZTŐ LAKÁSA: Eötvös-utcza 19-ik szám. HIRDETÉSEK e lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fölvétetnek. Nyilttér garmond sora 8 kr. Hirdetői és nyiJ'tér kincstári bélyegilletéke minden beiktatásnál 30 kr. Városi közgyűlés. Utolsó rendes közgyűlés volt ez évben a tegnapi s igy egyik fö fel­adatát képezte a különböző szakbi­zottságok megalakítása. Ezen bizott­ságok közül kettőbe, a közigazgatási bizottságba és az igazoló választ­mányba a választás titkos szavazás­sal, a többibe közfelkiáltással történt. Uj tagul bejött a közigazgatási bizott­ságba di\ Kölcsey; Ferencz s az iga­zoló választmányba Uray Gáspár. Mindkét hely Keresztes Sándor elha­lálozása folytán jött üresedésbe. A többi szakbizottságok tagjai kevés változtatással a régiek maradtak. Ezt megelőzőleg tudomásul vette polgármester havi jelentését és el­fogadta Kovács Leo indítványát és Kertészffy Gábor városi pénztárnok részére 25 éves buzgó hivatali mű­ködéséért elismerést szavazott, sőt egy lépéssel tovább ment, mert a jubiláns kérelmére még fizetését is felemelte 100 írttal. A polgármesteri jelentésnek ér­dekesebb részei, hogy az esküdték névlajstroma elkészült; hogy az újonnan megválasztott villamos igaz­gató állását jövő hó 1-én foglalja el; hogy a S/.amosparton épült támfal és két zsilip felülvizsgálata megtör­TÁRCZA. —»-«JíhOOO«©* Egy szép álom. — A társaikor megnyitó ünnepén felolvasta, dr. Némethy József kir. alügyész — (Folytatás és vége.) Be mentem hát és láttam ott, Hogy a fütőlyukhoz közel Több' tisztes ur kártyát kezel, Vigyázva nézve a lapot. Rájuk tekinték s rögtön észrevettem, Hogy ezt a lépést nem hiába tettem. Mert kik elérték azt a kort, Hogy 6 kros kalaberrel Eme mérsékelt élvezettel Zárják be mindig a napot. Azoknál a tapasztalat Korukkal is lépést haladt, Ezek megmondják majd nekem, Miért üres e sok terem ? Miért nem zendül tánczra zenéje Eme falak közt soha sem, Miért nem lát itt tánczra kelni Vig párokat a vizsga szem. Mikor felálltak odaléptem És szépen egyet arra kértem, Kinek az arcza ismeirős volt, És ajka mindig csendesen volt; — Hogy mondja meg egy álmodénak . Vajon a régi kaszinónak, összes avult szokásait, Áthozta-e a gazda mind Vagy immár más erkölcsre int A hajnal pirkadása itt. Remélhetik e már a hölgyek Hogy önző férfiak kara Megnyitja nékik ezt a termet ? Vagy úgy lesz, mint eddig vala? Felelt az ősz; „Ne hidd fiam, Hisz változik minden mi van : _____ té nvén, jónak találtatott? hogy a szatmárhegyi—erdödi vasút törvény­hozási jóváhagyása rövid idő alatt bekövetkezik, a mikor is a forga­lomba helyezésnek nem lesz többé semmi akadálya; hogy a Kossuth- kerti kioszk felépitése befejezéséhez közeledik; hogy a telefon 64 helyre bevezettetett s működését e hó 1-én megkezdette, s végre, hogy a meg­indult iparos mozgalom, bárha az ellenvélemény is megvan, minden bi­zonynyal eredményesnek fog mutat­kozni. Tudomássul vette a közgyűlés a belügyminiszter leiratát, mely szerint a Szatmárhegyen Almássy József részére engedélyezett személy- jogú gyógyszertár felállításának jogát az adományozott elhalálozása folytán annak özvegyére ruházta át. A tanács előterjesztésére kiutalta a Kossuth-keríi kertészlak épületénél felmerült költségtöbbletet; helyt adott B c«ok Sándor nyug. ev. ref. fögymna- siu ni tanár azon kérelmének, hogy a pótadó fizetése alól felmentessék; módosítottá’ az "áfvTzVé'Sé^lmi "'szabály- rendeletet és egy uj szabályrendele­tet alkotott az erdöörök és szolgák ellenni fegyelmi eljárásra vonatkozó­lag: kiutalta az avasi bérczen vásá- rolt erdők után kiszabott mintegy 2200 frt vételi százalékot s tudomá­sul vette az 1900. évre megállapított legtöbb adót fizetők névjegyzékét, mely szerint uj bizottsági tagok lesznek: Daróczy Endre, ifj. dr. Farkas Antal, Heinrich Viktor és Kovács Ábrahám. Szűcs Márton bátyánk nevét is olvas­ták, de biz ö már nem fog élni jo­gával, miután egy jobb hazába köl­tözött, a hol az örök világosság fé- nyeskedik s a hol valószinüleg éppen ; ezért nincs semmi panasz a villamvi- lágitás ellen. No mert itt nálunk ez a legfőbb panasz. Ismét elfogyott a pénz a vil- í lamvilágitásnál s ha azt akarjuk, hogy ; világosság legyen, 20 ezer korona ere­jéig bele kell nyúlni az erdőalapba, s nagyon lehetséges, hogy az év vé­géig még többre is szükség lesz. A mit előirányoztunk bevételre, az nem folyt i be, s a mit előirányoztunk kiadásra, az bizony már október végéig elfo­gyott. A régi fejnólkiili rendszernek szomorú következménye, s habár vál­toztak a viszonyok, még idő kell hozzá, miig a rendes kerékvágásba zökke- Tnünk. Jjáíivá múlt évben is ott vol­tunk már október táján, hogy a költ— ' ségelőirányzat. ki volt merítve, mégis csak május hónapban tudtuk meg, hogy nyakig vagyunk az adósságban. Nem volt a ki idejében bejelentse, pe­dig ha akkor esünk túl a személyvál­tozáson, ma taliíu már rendben vol­nánk. Mert hasztulan minden argu- mentálás, hogy a villamvilágitás ilyen meg olyan rósz vállalat, miután nem a vállalat volt a rósz, hanem a keze­lés, ha pedig ezen akarunk gyökere­sen változtatni, akkor meg kell mon­dani nyíltan és őszintén, hogy a ke­zelésért, kik a felelősek. Ha pedig ehhez nincs meg a bá­torságunk, mert emberi természet, hogy senki sem szereti a kellemetlen­ségeket, az pedig rendesen nagy kelle­metlenségek szülője szokott lenni, mi­kor egyéneket kell számadásra vonni, hát akkor ismerjük el a gyengesé­günket s mondjuk ki minden hiraezés nélkül, hogy nem azért kell a villám- világitástól szabadulni, mert a válla­lat rósz és e miatt kárral jár, hanem egyedül és kizárólag azért, mert a károsodást a múltban is a kezelés idézte elő, s a mint szemet hunytunk a múltban, azonképen cselekednénk a jövőben is, a miből tiszta és világos, hogy haszonra a jövőben sem számít­hatunk. Ma már a közvélemény csaku- ugVan hajlandóságot érez arra, hogy a villamvilágitási teleptől megszaba­duljon, s valóban sokak előtt kívána­tos, hogy az a két ajánlat, a mely a ÓZSEF szabó üzlete Szatmár, Deák-tér, a városháza épületében. Készítek legjobl szabású polgári- és papi öltönyöket, reverendákat és katonai egyenruhákat. Mindennemű öltönyök saját műhelyemben készülnek Műhelyemben csak gyakorlott fővárosi munkások vannak alkalmazva. S mert változott a régi újra Mi sem maradunk összebújva; Hanem kitárjuk ime itt Az uj hajléknak termeit. A régi önzést eltemettük És hölgyeinket bévezettük; És mint a régi szurtos házat Lebontva újat épiténk; Kihevertük a régi lázat S a jobbik észt elő vevénk. Mert még se volt ám igazság, Hogy mig a régi kaszinóba Csak a fiuknak szólt a nóta S csak az uraknak volt mulatság, És mig a férj a pénzt elverte A nő csak a rántást keverte, A lánykák meg óh I stoppolással Kötéssel és ábrándozással Tölték el az időt szegények, De hajh 1 mulattunk mink a vének,“ De szólék én „Oh bölcs ki érted Az ember szive titkait, Miért kellett néked megérned Az üveg terem romjait. Ha az igazság lett ma úrrá Miért is bontátok le ezt. Hiszen e nélkül nincs mulatság A nagy terembe nem ereszt, Soha zenét, soha leánykát "‘A kártyázóknak tábora , S akkor hová menjünk hova ? Ha félre téve sakkot, kártyát, Vig tánczra perdülni kíván A boldog ifjú, szende lány ?<* De szólt az ősz: „óh álmodó 1 Ne hidd a népet oly gonosznak, Ne hidd a kártyást olyan rosznak, Hogy a szivében hódoló Érzés ne lakjék nők iránt, S ne tudja, hogy a múlt időkben A mig napja volt delelőben, Az ő szive is mit kivánt. _________ Me rt szép dolog a kényelem A kártya szép szenvedelem De bármi történjék velem Legszebb dolog a szerelem, A mely a dalban s táncz zenében Éled az ifjúság szivében. S ha az üveg terem falát A kötőkéknek otthonát Fel is dúlta a rombolás Itt e terem helyette lásd 1 É négy fal közt elég a hely Ha vig mazurkát ropni kell,“ A bölcs beszédre megnyugodtam S ott hagytam én az őszt legottan; Boldog remény sarjadt szivemben Hogy az uj hajlék uj időket, Szebb korszakot dérit reánk Azzal a régi korral szemben Mikor itt alig láttunk nőket, Bármily erősen akaránk Hiszem s hiszem hogy ez után E hely sem marad az csupán A mi eddig volt: férfiak tanyája, Az agg legények szomorú hazája S az a régi név sem illik többé rája „Gazdátlan kutyáknak sötét tabernája.“ Oh régi vén piszkos szobák, Hol annyi vidám éjszakát Töhénk el együtt legény sorba És bánatunk fojtánk a borba Hadd feledjünk el tégedet. Óh régi vén kártya terem, Mely kedves nem volt én nekem De melyben annyi éven át Verték a blattot az apák Boruljon rád a feledés. Oh régi vén hosszú szoba Ne éledj fel tcjfcLbé soha - Hof annyi jámbor olvasás Tanulta meg, hogy soh’se jó Törődni más bajával. S te kedves kert, te vig napok tanyája, Melyet egy barbár kertésznek kapája Kopárrá tett, s szép bokraid helyébe Ki tudja mit rak földed kebelére; Legyen emléked mindig áldott. Üvegterem, mély üveg soh’sé voltál, . S zene mely benne néha-néha szóltál, Lebegjen mindig emléktek felettünk S ha majd a múltból mindent elfeledtünk A ti emléktek álljon egyedül. S te uj lakunk I magas szobáid, A vidámságnak uj tanyáit, Ne illesse a mostoha Sorsnak lehellete soha. Légy te Örökké boldogok tanyája ^ Csak boldogságot láss köröskörül, . Minden partnernek legyen jó kártyája S te lásd soká, hogy ennek mint örül. Láss nemzedéket nemzedékre nőni, És hogy ha felnő egyik nemzedék, A másik lássa még ezt boldogulni, S a kik ma még itt mint legények élnek Legyenek később jó .kövér szülék, És sikerüljön a fűtőkészülék. És majd ha a dal, s bájos zenék akkordja, Egy .szép jövőnek dallamát dalolja, . Soh’se legyen itt elfucs.csolt mulatság -"•Csak reggel.vessen véget a csatáknak; Szülessen itt meg a szivbeli boldogság S kemény szivük ne.légyen a mamáknak, Találja meg kiki mága párját, , ti S találja meg a kedves szive zárját. Adja az ég, hogy sikerüljön tervem; S legyen uj az én bölcs életelvem, Hogy az a bölcs, ki nem gondolkodik, Ki éjjel él és nappal álmodik.

Next

/
Thumbnails
Contents