Szatmár és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-11-28 / 48. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. kor országgyűlési képviselőnk szemé­lyében akadt egy ember, a ki a múl­tak mulasztásait pótolni akarja, még az is, a kinek világos hasznára törek­szik, gyanakodással kiséri fellépését. A vasárnapi értekezlet egy ha­talmas lépés a kitűzött czél felé. Az a felzuduló ellenzés, nem egyéb, mint roszakaratu félrevezetés eredménye, de a mely elenyésző semmiség ahhoz a figyelemhez képest, a melylyel az iparosok nagy többsége az egyes fel­szólalásokat kisérte. Az elhintett mag legnagyobb része jó földbe esett, az meg is fogja hozni gyümölcsét, s hasztalan a korlátoltságnak minden eröfeszitése, ha kitartás lesz a veze­tőkben, meg fog alakulni városunk­ban is az ipartestület és meg lesz a hitelszövetkezet isi A pestis betegség ismertetése.*) 1. A pestis ragadós betegség, mely az által támad, hogy egy bizonyos beteg­séget okozó csira (a pestis bacillus) bejut az emberi testbe. 2. A pestis lázas betegség, melynél a láz vagy hirtelen, vagy rövid ideig ■tartó általános rosszullét után lép fel és mely a megbetegülés |—5-ik napján leg­többször halállal végződik, a belőle fel­gyógyultaknál pedig különféle enyhébb vagy súlyosabb utóbajokat hagy maga után. Pestis betegeknél szembeszökő az érverés nagy szaporasága, a verőerek fe­szülésének elernyedése, mire csakhamar nagyfokú gyengeség és rés2vétlenség kö­vetkezik. A pestis betegségnek a fertőzés helye és mérve szerint, többféle alakja van. Leggyakoribb a mirigyes pestis, melynél jellemző a czombhajlásban, a hó­naljban vagy a nyakon levő egy vagy több nyirok-mirigy fájdalmas megduzza- dása. Ennél az alaknál a betegség tető­fokát legtöbbnyire az első napon eléri. A betegség további lefolyásában rendszerint vérkiömlések mutatkoznak a nyálkahártyákban (vérvizellés, fekete­barna anyagok kiürülése, hányás és szék­letét utján), ritkábban a bőrben. Ha a beteg a betegség első napjain meg nem hal, akkor a mirigydaganat elgennyeSed- hetik vagy el is oszolhat. — A pestis be­tegség másik alakjánál a bőrön valahol hólyagocska támad, melyből néha te­nyérnyi nagyságú szövetpusztulásra ve­zető fokély, a pestis-fekély fejlődik. A *) Felhívjuk e czikkre a közönség figyel­mét, mint a mely a keletről közelgő ellenségnek le­írását tartalmazza, s mint a melyet megismerni nagyon is szükséges. Szerk. — Nézzétek 1 ezt Anna kisasszony vesztette el! — Utána kell menni és visszaadni neki, szólt Mari s közelebb lépett Margit­hoz, hogy szemügyre vegye a talált tárgyat. — Oh 1 hiszen arra ráérünk. Margit kíváncsian forgata kezében a kék zomán- ezozott medaillont, amely kopott, fekete bársony szallagra volt erősítve. — Nagyszerű! ezt a nyakán viselte. Vájjon ki lehet-e nyitni ? S már ki is nyi­totta a mikor mondja. A lányok egymás vállán át kandikál­tak, hogy jobban láthassák a szerény kis ékszer belsejét. A medaillon egyik oldalán, üveg alatt, rég elhalványodott arczkép volt. Egy fiatal katonatiszt arczképe. Szemeiből életkedv és vidámság sugárzott. Nyalka bajusza meré­szen ágaskodott kétfelé s ajkain könnyed mosoly ült. — No, nézzétek már!.Ki hitte volna ? 1 Anna kisasszony férfi arczképet visel a nyakán. Szólt a kis Etu, mig a leányok kézről-kézre adták egymásnak a medalliont. — Nagyon helytelen dolog, a mit csináltok. Jegyezte meg Mari és kiment a teremből. De a lányok kíváncsisága sokkal jobban föl volt csigázva, mintsem reá hall­gattak volna. — A másik oldalán is van valami, mondá az egyik növendék, mire rögtön kiemelték az üvegkarikát, mely alól egy többszörösen összehajtogatott, elsárgult írás hullott ki. „Édes egyetlen angyalom ! . . .“ Kezdte olvasni Margit. S mire végére ért a levélnek, a lányok mindnyájan el­komolyodtak . . . Margit szemeiből egy könycsepp hul­lott az elsárgult papirosra. Pedig az a levél olyan egyszerű, tu- czatlevél volt, a milyet minden nap kap­nak és Írnak az emberek. Egy szerető bú­csúlevele, melyben búcsúzik kedvesétől, de esküvel Ígéri, hogy vissza fog térni hozzá. Datum: 1857. márczius 21. Az aláírás egy férfi név: Ferencz. Egyéb semmi. Az egész betegség lefolyása ennél az alaknál vala­mivel enyhébb, mint a mirigyes pestis­nél. A tüdő pestis époly alakban jelent­kezik, mint valamely hirtelen kezdődő tüdögyuladás; — ez az alak majdnem kivétel nélkül halálos. Az ily betegnek köpetjében számtalan pestis bacillus van- Oly egyének, a kik a tüdő idült beteg­ségeiben, különösen tüdővészben szenvedi- nek, kiválőlag hajlamosítottak a pestis betegség ezen alakjára. A tüdőbe helyezkedett betegség a tüdőszövet elpusztulására, nagyfokú tüdÖ- vérzésre és végül üszkösödésre vezet. (Ezt nevezték a középkorban „fekete halálnak.") Némely kutatók a pestis betegség­nek egy negyedik alakját, bél pestist is észleltek ; úgy mondják, hogy ennél fe- kélyesedés támad a gyomor és a belek nyálkhártyáján és hogy a betegség úgy jelenik meg, mint valamely súlyos hasi hagymáz. A betegség mindezen alakjain^rk amúgy is rosszindulatú volta, már kezdet­ben is nagyban fokozódhatik a fertőzés­nek az egész szervezetre való kiterjedése által, úgy hogy általános vérmérgezés (sepsis) jelenségei között már néhány óra múlva bekövetkezik a halál. A felsorolt súlyos alakokon kívül vannak a pestis betegségnek — ha rit­kán is — könnyű alakjai, melyek alig észrevehető általános és helybeli tünetek­kel jelentkeznek és rendszerint kedvezően folynak le. 3. A pestis betegséget okozó fertőző anyag aföérben, a nyirokmirigyek nedvé­ben és szövetében, a pestises hólyagosá­ban és fekélyekben, — tüdöpestisnél a nyálban és köpetben van, ritkábban a betegek vizeletében és bélürülékeiben; — ezekből átvihető más személyekre, vala­mint némely állatokra, mint patkányokra, egerekre és eljuthat különféle tárgyakra, a melyekkel azután el is hurczolható. Ily tárgyak pld. a ruházat, ágynemű, rongyok, gyapjú, szőnyegek, szőrök és haj, nyers bőrök s hasonlók; — sőt étel és italne- müek is közvetítik itt-ott a fertőzést. 4. A fertőző anyag leggyakrabban úgy jut az emberbe és az iránta fogé­kony állatokba, hogy valamely észre nem vett, vagy figyelemre sem méltatott kis bőrsérülésen, például szúráson, karczolá- son, lehorzsoláson át vagy pestises beteg emberről vagy állatról származó rovarok csípése ufján keffil ^ keringő vérbe;' —■ de úgyis átvihető a fertőző anyag,11' 'ha1 porral belélegzi avagy étellel, itallal szá­jába veszi az ember. Tüdő pestisnél a betegnek bacillu- sok millióit tartalmazó köp :tje közvetíti a a fertőző anyag átvitelét személyről- személyre. 5. Egyik helyről, másikra úgy jut el a pestis: férfias, határozott vonásokkal volt meg­írva. Alá pedig Anna kisasszony írásával, melyet mindnyájan olyan jól ismertek a pensumokról, csak annyi volt jegyezve: „Nem jött vissza. Megnősült. 1760. január 6. Megbocsátok neki. Éljen bol­dogul !“ Margit szégyenkezve hajtogatta össze az elsárgult levelet s visszatette helyére. A lányok egyenkint, szótlanul sompolyog­tak ki a teremből . . . Legutolsónak maradt Margit. Hogy kilépett az udvarra, a büszke szép leány formás nyakán csak úgy csillogott a gyé- mántos medallion, a mint reá tűzött a napsugár . . . # ' i 1 * # Aznap nem beszélt róla senkisem. Másnap azonban nagy tanácskozás volt a lányok közt. Miképpen adják vissza a kis­asszonynak a medaillont? Hogy meg ne szégyenitsék, és ők se szégyeljék meg ma­gukat ? Mert abban természetesen mindnyá­jan megegyeztek, hogy vissza kell adniok. Mennyire sajnálták most azt a sze­gény, csalódott vén leányt! Mint szerettek volna a nyakába borulni és bocsánatot kérni tőle 1 (A jószivü Steiner Betty rögtön el­határozta, hogy a szünidőre elviszi maguk­hoz Anna kisasszonyt. A papa biztosan beleegyezik.) Végre a tanács abban állapodott meg, hogy Marit fogják félkérni, adja vissza Anna kisasszonynak elvesztett kincsét. Mari, ki erősen rosszalta a lányok viselkedését, előbb megdorgálta őket, de némi vonako­dás után elfogadta a megbízást. Margit hevesen megölelte s összecsó­kolta két szép arczát. — "Oh! hiszen ha te veszed kezedbe az ügyet, minden jól lesz elintézve. Tu­dom én azt. S ebben mindnyájan megnyugodtak. Azt pedig közösen elhatározták, hogy soha többé nem fogják a kisasszonyt kicsufolni, hanem megadják neki a tiszteletet, ami nemcsak koránál fogva megilleti őt, hanem azért is, mert sokat szenvedett . . . a) ha olyanok viszik el, akik csak könnyű pestis betegségben szenvednek vagy akik lábbadozók j b) ha pestis betegeknek kellőképen nem fertőtlenített tárgyain, ruháin, ágy­neműin s egyéb holmiján vitetik el; c( ha hajókon vagy egyébbként szál­lítóit, vagy önként vándorló egerek vagy patkányok viszik el magukkal ; sőt az ily állatokon tartózkodó parasita rovarok, vagy egerek, vagy patkányok ürülékei, esetleg holttestjei is közveiitik a betegség lova hurczolását. Apróságok. Az elmúlt vasárnap két nevezetes dolog történt. Iparosok értekezle'e és há­rom városi bizottsági tag választása. Az általános vélemény az, hogy a tisztelt polgártársaink egyik helyen sem mutatták magukat olyanoknok, mint a kik saját érdeküket ismernék. Ott rakonczátlan zajongás, itt pedig a legszebb polgári jog gyakorlásánál alig valami érdeklődés. Ha aztán sem az iparosok, sem 1 a város dolga nem halad úgy, a mint kellene, magukra vessenek. * Igazán szégyeltem magamat azok előtt az idegen vendégek előtt, hogy a mi iparosaink oly csúnya módon viselték magukat. Nem is csodálkozom egyik jelenvolt kifakadásán, a ki az értekezlet végén nagy elkeseredéssel igy kiáltott fel: ' — Nem ipartesiület kell ezeknek, hanem elemioktatás, javító intézet és sült galamb 1 — Ugyan, ki az a nagyhangú atyafi? — kérdem egy mellettem álló öreg ipa­rostól, rámutatva arra, a ki legjobban kiabált. — Nevét nem tudom, instálom, — felelt a kérdett — de csizmadia, valamint hogy a többiek is azok. A miből mindjárt tisztán állott előt­tem, hogy ezek nem tanulni, de politi­zálni jöttek. p A Il-ik kerület jóvá tette a múlt év­ben elkövetett hibáját, megválasztotta Teitelbaumot, de ezzel egyszersmind egy nehéz problémát is adott fel a közönség­nek. A múlt választáskor ugyanis meg­bukott 103 szavazattal, s most győzött 95-tel. A kérdés tehát az, akkor volt-e népszerűbb, mikor több szavazattal ki­esett, vagy pedig most, a mikor keve­sebb szavazattal bejutott ? $ Németiben erős volt a küzdelem. A győztes Wallon Edus csak 3 szavazattal kapott többet, mint ellenfele a kis Törzsök. Most értem már, hogy a lefolyt év alatt miért láttam annyiszor az én Edus A lányoknak most egyszerre eszökbe jutott, hogy milyen csodálatosan kegyetle­nek voltak egyszer-másszor a szerencsétlen vén leányhoz. Hányszor észrevette szegény, hogy növendékei kigunyolják, de azért soha nem mutatott neheztelést. Panaszra sem ment az igazgatónőhöz. Nyugodtan folytatta a leczkét, mint a ki tisztában van vele, hogy teljesítenie kell kötelességét, mert kenyérre van szüksége. Aznap nem volt franczia óra. A me­daillon egyelőre Marinál maradt. Másnap a leányokon izgalom vett erőt. Türelmet­lenül várták, hogy meglássák a kapuban föltűnni Anna kisasszony filigrán alakját. De az ósdi franczia kalap s a fekete rojtos, tobákszin mantilla sehogy sem akart megjelenni a látóhatáron. A kisasszony, a ki eddig maga volt a megtestesült pontos­ság, ma késett. Életében először. Már egy­negyed ötöt is elütött az óra, még mindig, nem jött. A lányok felváltva kandikáltak ki az ajtón. Mert úgy határozták, hogy Mari elibe megy és úgy adja át neki, hogy senki se lássa. Cakhogy mindhiába. Fél öt is elmúlt már, a lányok türelmetlensége tetőfokra hágott s Anna kisasszony még most sem jött. — Biztosan történt valami vele. Je­gyezte meg a baronesz. — Ugyan, már mi történt volna? Szólt idegesen Margit. — Nem tudom, de nekem rossz elő- érzetem van. És ez az előérzet valóra váK Mikor az igazgatónő bejött a terembe, komoly arczárói rögtön leolvasták a lányok, hogy baj van. — Szomorú hirt kell önökkel közöl­nöm, kisasszonyok. Szegény Anna kisasz- szony, az éjjel hirtelen meghalt. Szivszél- hüdés érte. Halálos csend követte az igazgatónő szavait. Csak az öreg álló óra rekedt ke­tyegése hallatszott a teremben. Majd halk zokogás zavarta mep a csöndet. Margit le­borult az asztalra és sirt keservesen . . barátomat a Frankó ' János boltja előtt- állani. Ezek bizonyosan a választásra ké­szültek. Aztán mondja még valaki, hogy nincs szükség Szatmáron detektivre. Mi lesz velünk és a Kossuthkerttel, ha ez a két mérges lövész most bevonul ? * Bizony, csak két esztendő van hátra s én is választás alá kerülök. Ha elgondo­lom, a mit Kovács Ábris szomszédomnak mondott egy tisztelt választó, hogy t. i. az nem megy máskép, mint egy kis előző értekezlettel, már előre is aggódva né­zek a jövőbe. No de hiszen ez csak a jövő század­ban fog bekövetkezni, hátha addig meg­javulnak az emberek. Demeter. HÍREINK. — Lapunk jelen számához egy negyed iv melléklet van csatolva. — Személyi hírek. Dr. Chor in Fe­rencz városunk országgyűlési képviselője, dr. Horváth János a központi hitelszövetkezet kiküldötte, Grünvald József, Kovács István, Tóth Kálmán és dr. Ivőrösy Kálmán u deb- rt-czeni kereskedelmi és ipar kamura és ipar- testület kiküldöttei, az ipari hitelszövetkezet megalakítása czéljából szombaton este váro­sunkba érkeztek, a kik, országgyűlési kép­viselőnk kivételével, küldetésük befejezése után vasárnap este városunkat elhagyták. — Kinevezés. Az igazságügyminisz­ter dr. Gobi Alajos gyakorló orvost a szat­mári kir. törvényszék területére a másod orvosi teendők végzésére nevezte ki. — Eljegyzések. Unger Géza szat­mári kir. törvényszéki albiró vasárnap vál­tott jegyet Dienes Dezső n—bányai főszolga - bíró bájos leányával Mariska kisasszonynyal, — Viczenty Pál alsókubini kir. p. ü. igaz­gató eljegyezte Moes Anna úrnőt Alsó-Se­besen. — Károlyi János uradalmi tisztartó eljegyezte Némethy Miklós kedves leányát Jolán kisasszonyt. — Bodnár Károly a szat­mári „Mezőgazdasági Gépgyár“ művezetője, folyó hó 26-án eljegyezte özv. Babucz Gá- borné kedves leányát Emmát. — Esküvő. Czuinbil István kisvárdai polgári iskolai tanár szombaton tartotta esküvőjét özv. Juráoskó Dánielné kedves le­ányával, Emmával. Az esketést a székesegy­házban a vőlegény tanártársa Rozmanits Timót kegyesrendi tag végezte, ki az ifjú párhoz megható szép beszédet intézett. — Jandrisics János emléke meg­örökítése czéljából megindult mozgalom a működés stádiumába lépett. Csütörtök dél­után 4 órakor a városház kis tanácstermé­ben népes értekezletet) tartottak c városban lakó tanítványai s megalakították a végre­hajtó bizottságot a következő tagokból : el­nök Melles Emil, jegyző Tóth József, pénz­táros Unger István, Bizottsági tagok: B.- gossy Bertalan, Bindei" András, Bodnár Gás­pár, dr. Fejes István, !Ferenczy Jáuos, dr. Kurtz Sándor, Nagy Endre, Nagy Lajos, Orosz Alajos és Poszv.ék Nándor. Elvül az értekezlet kimondta, Ijogy a mozgalom ve­zetését a volt tanítványok tartják kezükben, az adakozásra azonban felhívják a társadal­mat is, miután az elhünyt népszerű tanár a társadalomban is kiváló szerepet vitt és so­kan vannak, kik emlékének megörökítéséhez szintén hozzájárulni óhajtanák. Az előmun­kálatok most folynak s pár .nap múlva a felhívási ivek is ki lesznek bocsátva. ‘— Gyászhir Inán esi Pap Kálmán és neje nagyváradi Stépán Ilona, az összes rokonok nevében i*, a pótolhatlan veszteség fájdalmával jelentik drága jó anyjuknak özv. Pap Endréné szül. berenczei Kovács Josefának, folyó hó 27-én,' déli 11 órakor, életének 80 ik évében, rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtutos felvétele után történt elhunytét. A megboldogult földi ré­szei folyó hó 29-én, szerdán fél 3 órakor fognak a lóm kath. egyház szertartása sze­rint a vasút melletti ev. ref, sirkertben levő' .csuládi sírboltba elhelyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat folyó hó 30-án d. e. 10 órakor fog az egek urának bemutattaíni Szatmár, 1899. november 27. Áldott legyen emléke! — Matiné. A helybeli Kölcsey-kör decz. 3-én az az vasárnap d. e. 11 - órákor a városháza nagy tanácstermében, matinét rendez. — Kinevezés. A debreczeni kir. íté­lőtábla elnöke Juhász Endrét szatmári kir. törvényszéki díjtalan joggyakornokká, — Joó Károly díjtalan joggyakornokot a kis­várdai járásbírósághoz való áthelyezéssel ideiglenes minőségé segélydijas joggyakor­lókká Devezte ki. — Eljegyzés. Fried Mór szatmári lakos Hivatalnok f. hó 26-án váltott jegy t Katz Eeliz kisasszonnyal, Kalz Sámuel ti- szaujlaki lakos kereskedő kedves leányával — Vizsgázott gépész. Ifjú Gönczy’ Károly városunk fia a főgépészeti vizsgát. B.- Pesten kitűnő sikerrel tette le és a helybeli Nájslosz-féle gőzfürósz-gyárba főgépész.vé » megválasztatott.

Next

/
Thumbnails
Contents