Szatmár és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1899-11-21 / 47. szám
Tizenhatodik évfolyam. 47-ik szám. ■i Szatmár, 1899. novemb^ TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Felhívás a magyar nemzethez ! Nemcsak a magyar Helikon, de a világirodalom sem mutat fel oly magasra kiemelkedő költői alakot, a minő báró Eötvös József. A kiben a lángész egyesült az aestheticussal, a ki született főnemes volt és Istentől hivatott népbarát, a kinél az idealismus éltető elemét képezte a gyakorlati reformtörekvésnek. Mi, a kik fiatal szivvel olvastuk nagy régen Eötvös költői műveit, akkor a gyönyörű ábrándokat bámultuk azokban; most, midőn újra elolvassuk e műveket, megdöbbenünk rajta, hogy ezek az ábrándok megannyi profécziák voltak, a mik csodamódon beteljesültek. Akkor sirtunk rajtuk, most trium- fálva tapsolunk nekik. Báró Eötvös Józsefnek minden regénye korszakot jelző phenomenalis alkotás volt: a Karthausi, a Falu jegyzője, a Magyarország 1514-ben. Az eszmék gazdagsága, a szív mély érzelmei elfeledtetik az olvasóval, hogy ezek irányregények; de maga az irány, a kitűzött czél is oly isteni eredetű: a rokonszenv az elnyomott néposztály, a kitaszított vallásfelekezet iránt: hivatkozás az emberiségre, a szabadság, az egyenlőség igazai végett. És mindez eszméknek a győzelmét megérte, sőt kivívni segített az államférfi, a miket mint költő odarajzolt az égre, odavarázsolt a délibábra. A Fata Morgana álompalotái kővé váltak: a költő megérte saját apotheozisát a nemzeti átalakulás korszakában. Azért fokozott érdeküek báró Eötvös József művei most, a midőn azokat mint kivívott győzelmek történeteit olvassuk: költői szépségeik a mai kor teljes világításában még jobban kitűnnek. De versenyeznek a költői műveivel politikai munkálatai, a mikben a költő mint ember, philoáoph, mint hazafi emelkedik ki messze magasra a mindennapiság gőzköréből. Ezeket úgy olvassuk most, mint az evangéliumot. Báró Eötvös József munkáinak nem szabad hiányozni egy miveit, egy előkelő magyar család asztaláról sem. De el kell azoknak foglalni a maguk helyét annak a néposztálynak a házában is, mely felszabadulását, emberi és hazafiui jogainak megadatását ezen művek hatásának köszönheti. Ha egy gazdának sok az az ár, álljanak össze hárman, négyen; cseréljék ki a műveket. A mely háznak a mestergerendáján báró Eötvös József könyve ott fog állni, arra a házra áldás száll az égből. Óhajtandó, hogy ne legyen Magyarországon egyetlen társaskör, egyetlen iskola, égyetlen család sem, melynek könyvtárában Eötvös József munkái föltalálhatok ne legyenek; kívánatosnak tartanók, ha többen abból a czélból is megrendelnék Eötvös József munkáit, hogy azokat szegényebb iskolák könyvtárainak adományozzák. A nagy költő, mint államférfi, mint a magyar kormány tagja, a lelkűidének megfelelő munkát végezte: a vallás, a közmivelődés minisztere volt. Fő gondja volt a néptanítók ügyének emelése. Ez az osztálya a magyar társadalomnak az, melynek hivatása Magyar- országot másodszor is meghódítani, s melynek jutalma ezért — az életfogy- ; if tartó szegénység — fogadalom nélkül. A néptanítók sorsát enyhíteni még holta után sem szűnt meg a magyar közművelődés vezére. Resurrexit. A holt betűk feltámadtak, jótékony meleget adni a magyar haza mostoháinak És ez igy történt. Atyjának szelleme megihlette méltó örökösét báró Eötvös Lórándot, aki e halhatatlan nagyság minden munkájának tulajdonjogát az Eötvös-alapra ruházta át azzal a jólelkü gondoskodással, hogy a teljes kiadás jövedelméből a Budapesten és Kolozsvárott felállítandó Tanítók Házában magyar tanítók és professzorok gyermekei — felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül — lehetőleg ingyen élvezzék az internátus minden előnyét. Megjelennek tehát egyöntetű teljes kiadásban báró Eötvös József összes költeményei, regényei, politikai és böl- cselmi munkái, gondolatai és levelei, a mik eddig kinyomatva nem is voltak, a mi magában véve is nagy, emlékezetes irodalmi esemény. De a mi tartalmilag gazdagabbá, kultúránkra nézve pedig szinte korszakossá teszi e teljes kiadás megjelenését: az e vállalat jövedelmének hovaforditása. Mert ez már teljes diadalát jelenti j az Eötvös müveiben elhintett eszméknek. Gyakorlati megvalósulását az ő ' álomképeinek. Megértését széditöen mély és tartalmas államfilozofiai gondolatainak. Ebben feltámad a költő és az államférfi, az egyik, hogy újra és újra gyönyörködtessen, a másik, hogy újra cselekedjen. Kettős czélt szolgál igy mindenki, aki e nagyszerű munkára előfizet és aláírókat gyűjt. Magának örökké visszatérő lelki gyönyörűséget szerez, másoknak pedig, tehetetleneknek, az élettel küzdőknek istápolójává lesz. Eötvös József eszméit terjeszteni annyit tesz, mint a fölvilágosultság világát hinteni szét a népek millióira. Fölvilágosodott nemzet pedig megelégedett, virágzó és boldog 1 Budapest, 1899. november 15-én. Az „Országos Kötvös-Bizottsáy.“ A kiadandó mű programmja. Báró Eötvös Lóránd úr és családja, mint Eötvös József báró irodalmi hagyatékának örököse, a nagy költő és hazafi müvei tulajdonjogát örök időkre az „Eötvös-alap“-ra ruházták át, hogy e kiadás jövedelméből a Budapesten felépült „Tanítók Háza“ fenntartassék, és benne magyar tanárok és tanulók főiskolákra járó fiai, ingyenes, vagy mérsékelt díjú ellátásban részesüljenek. Az „Országos Eötvös-Bizottság“ hazai közéletünk jeleseiből azért alakult me hogy az „Eötvös alap“-ot Eötvös Jó báró összes müveinek kiadásában mozditsa és hogy e nemes vállalkozás minél nagyobb anyagi sikert biztosítson. Az összkiadás Eötvös József bárónak minden eddig könyvalakban megjelent és az időszaki sajtóban elszórva közzétett szépirodalmi és politikai munkáit fogja tartalmazni az első kiadások nyomán. A szerkesztés teendőire Eötvös Lóránd báró úr utasításai szerint Dr. Vojnovich Géza úr vállalkozott. Az összkiadás diszes kiadásban nagy nyolczadrét alakban, famentes finom azat ne TARCZA.-o— Báró Eötvös József. A nagy nevek, melyekhez Magyar- ország újjászületése fűződik, feledésbe nem mehetnek. Azon nagy férfiak szelleme, kik fá- radhatlan munkássággal, nagy tudománynyal s a hazaszeretet idealismusával készítették elő Magyarország e századi nagy átalakulását, azon nagy férfiak szelleme örökkön lángoló szövétnekként világit ki a század első felének mozgalmas történetéből. Eszméik varázsa alatt a mai nemzedék mintegy öntudatlanul hajtja végre azokat a feladatokat, , melyeket látnoki szellemük számunkra kijelölt. E szellemek egyik legnagyobbja báró Eötvös József. Most, midőn báró Eötvös Lóránt nagylelkű adományából kifolyólag az Országos Eötvös-alap a Tanítók Háza javára közrebocsátja a nagy férfiú Összes munkáit, történetünk e nagy alakja ismét előtérbe lép s az általános érdeklődés feléje fordul. Valóban alig van név, melylyel a modern Magyarország jobban össze volna forrva, mint báró Eötvös Józsefé. Nagy Volt 8, mint ember, mint tudós, mint államférfiu, mint költő egyaránt. A politikai élet küzdelmei semmit sem vontak el abból a nimfiusból, mely költői nevét körülragyogta. Eszméi egy világot öleltek át s hazája szolgálatában az egész emberiséget szolgálta. Ez az ő nagysága, s ez az az erő, mely kiapadhatlanul sugárzik munkáiból. És ez az, a mi munkáit mindenkor becsesekké és olvasottakká teszi. Báró Eötvös József munkái sohasem avulnak el s úgyszólván tpindig modernek maradnak, az 8 költészetének melege, az ő bölcsessége és az ő nagy gondolat- világa mindig oly forrás lesz, melyből az utódok vigaszt, erőt és lelki gyönyörűséget meríthetnek. Ennek a pár sornak' czélja nem az, hogy báró Eötvös József munkásságát részletesebben méltassa, hiszen megtették ezt már tudományos és irodalmi életünk legklválóbbjai; czélunk csak az, hogy a nagy érdeklődés alkalmából, mely e nagy férfiúnak most közrebocsátásra kerülő összes munkáit kiséri, összegyüjtsük kiváló kortársainak, életiróinak és bírálóinak nyilatkozatait, melyek őt valódi nagyságában, érdemei teljes világításában! állítják elénk. I. Eötvös mint ember. „Meglestük őt könyvháza rejtekében, Láttuk lelkét elöntni könyvein, Hol a Karthausi borongott setéten, Vagy szive lángolt népe könyjein.“ Szász Károly. „Mint magánember a modern magyar társadalomnak mintegy eszményi kifejezője.“ $ „...tehetségénél csak szive volt nagyobb s az irót csak az ember múlta fölül benne.“ Gyulai Pál. „Alig fognak felmutathatni férfiút, ki egész életén át mélyebb szeretettel ölelte volna át hazáját s egyszersmind következetesebb lett volna munkás szive legnemesebb érzetével, esze minden hatalmával nemzete dicsőségének és javának előmozdításában ; ki önzéstelenebbül szentelte volna munkás élete minden pillanatát az emberiség nemes törekvéseire.“ Gróf Lónyay Menyhért. „Báró Eötvös József azok közé a nagyok és nemesek közé tartozik, kiket sohasem felejthetünk el, a kiknek varázsa alól ha akarnánk sem menekülhetnénk, a kiknek emlékét azon melegen viszszük, elhülő keblünkben, magunkkal a sírba.“ Szász Károly. Sohasem ereszkedett le senkihez: magához emelte föl, a kive) érintkezett.“ Sebestyén Gyula. II. Eötvös , mint író, „A magyar regényt közelebb hozza az élethez s a társadalom rajzává és bírálatává emeli.“ * „Senki sem öntött a magyar költészetbe több gondolatot, nagy és nemes érzést, mint 8.“ Gyulai Pál. „Mindenki érezte, hogy egy nagyság tűnt fel benne a magyar irodalom egén: mindenki róla szólt, őt kívánta látni, őt dicsőítette.“ Toldy Fevencz. „Vele nemcsak a legnemesebb szellemek egyike tűnt el a földi pályáról, hanem azon magyar is, ki legtöbbet gondolkozott s legtöbb gondolatot hozott circulatióba a magyar irodalomban.“ $ „Báró Eötvös József mindenkor az uj iskola, az uj kor embere volt.“ Trefort Ágoston. „Szavát, eszmékbe kristályulva, dallá Olvadva, egész Európa hallá, S mig taps riadt rá túl a bérczeken: A mi szivünk dobbant föl melegen.“ „írásain sok nemzedék fog még lelkesedni ; alkotásai, mig magyar él s emléke is ki nem hal, fenmaradnak.“ Szász Károly. III. Eötvös mint költö. „A reflexió és érzés csodálatos módon egyesül benne, mintha fejével érzene és szivével gondolkoznék.“ „Bucsu-ja ma is a legjobb magyar ódák közé tartozik.“ Gyulai Pál. „A Búcsú hangja, mintédesbus csengésű esti harangszó, mindig újra fog, imára hivólag, csendülni a szivekben.“ Szász Károly. „Az érzelem nyelvét, Kölcseyn kívül, senki sem bírta inkább kezelni. S ha Köl- cseynek elsősége van forma tekintetében, Eötvös viszont eszméi gazdagságára s nagyterjedelmű európai műveltségére nézve magasan fölötte áll szépirodalmi Íróinknak talán kivétel nélkül.“ i Csengery Antal«
