Szatmár és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-10-31 / 44. szám

SZATMlB. ÉS YIDÉKK

ismert vezetői és a város _ polgárainak elöbbkelöi el fogják határozni az iparkiállitás rendezését, ezt befogják jelenteni a kereskedelemügyi ministe- riumnak, a melynek legszakavatottabb közegei egyesülve a kereskedelmi múzeum tapasztalatokban gazdag igazgatóságával, karöltve a városi hatósággal és az iparosokkal elfogják végezni a kiállítási munkálatokat. Azután felfogják hívni a polgárokat és a megye lakosait a megrendelések megtételére. Nincs kétség, hogy a felhívást szép eredmény fogja követni. Magyarországban már több helyi kiállítást rendeztek. Mindenütt - a polgárság és megye megrendelései alapján. Ha Hódmezö-Vásárhely 20,000 frtnyi megrendeléssel biztosította ipar- kiállitása sikerét, akkor nem vádol- tathatunk optimizmussal, ha a legszebb reményekkel nézünk a megrendelések elé. Jó rendezés és hazafias együtt munkálás a sikernek biztosítékai.

Az ipari szövetkezet megteremtésének párhuzamosan kell haladnia az iparkiállitással. Ezen szövetkezet iránt is melegen érdeklődik úgy a kereskedelmi minisztérium, mint a központi szövetkezet derék igazgatósága. —Legnehezebben tudván beilleszkedni az alakiságokba, már intézkedés történt, hogy mihelyt az iparosok kívánják a központ egy kiküldötte ránduljon Szat- márra és az iparosokkal érintkezésbe lépve elkészítse a szövetkezet keretét. Van okunk hinni, hogy a Szatmárit létesítendő ipari szövetkezet minden lehető anyagi és erkölcsi támogatásban fog a kormánynál részesülni sigy az iparosok kezében van' megállapítani azt a szövetkezetét, a melynek hivatása az lesz, hogy minden jogos hitel igényt mérsékelt feltételek mellett kielégítsen.

A fentiekből látható, hogy az értekezlet megtartása óta lefolyt nehány nap munkával volt tele. Megtalálták, a mire Széchenyi István gróf a legna- gobb súlyt fektette: a helyes egymásutánt felkeltették a kormány érdeklődését és megállapították a munka sorrendjét. Természetes, hogy a munka javarésze még hátra van, de ezzel is meg fogunk birkózni, mert mi dolgozni akarunk. A támogatás sem fog hiányozni, mert városunk országos! képviselője az értekezleten maga is megmondotta, hogy az értekezlet csak az első lépés volt, ezt követni kell a további szakavatott munkának, melyben ö a maga részét teljesíteni akarja és fogja. így mindenki a maga szaká1 etéteti. Az öreg Krüger jött erre a gondolatra, úgy okoskodván, hogy iszonyú valami lehet az, nem pipázni ott, ahol a többiek füstölnek, s tényleg mióta ez tör- vénynyé vált, a búr parlamentnek nincs ellenzéke. Meghajlik mindenki a kormány előtt s haragját legfeljebb egy hatalmas füstben fújja a levegőbe.

Egy hete mióta itt vagyok s már két ütközetben vettem részt; mindkettő a burok fényes győzelmével végződött. Glin- coe mellett kegyetlenül megvertük az angolokat. Withe tábornok úgy megszaladt a harcztérről, hogy á saját emberei alig tudták a lovát megállítani, mikor az üldözésnek vége volt. Ezer angol hpszárl elfogtunk, a kik most az arany frányákban dolgoznak, a lovakra pédig felültettünk ezer búrt, s most ennek az uj ezrednek én vagyok a parancsnoka.

Nagy baj az,* hogy a tüzérség nincs kellőleg szervezve s ebben a tekintetbe^ az angolok tényleg fölényben vannak. Dé ezen is segítve lesz nem sokára. A levél már elment IÍreyfus2hóz, melyben Krüger elnök megbízásából felajánlom neki a tüzérségi főparancsnokságot, s miután Reri- nesből való eljövetelem alkalmával sírva mondta, hogy a burok harczában szívesen résztvenne, egész biztosra vehető, hogy az ajánlatot elfogadja.

Épen most kapom Joubert tábornok parancsát, hogy azonnal menjek a haditanácsba a holnapi ütközet tervét megbeszélni. Sietnem kell, többet most nem irhatok.

T. Szerkesztő Ur 1 Isten Önnel

hive:

llipp.

ban munkára kész lévén, a városunkra és iparunkra nézve üdvös eredmény el nem maradhat.

Elmondottuk mindezt a legnagyobb tárgyilagossággal. De el kellett ezt mondanunk szemben az ismételten említett értekezlet óta felhangzó ellenvetésekkel, a melyek az egész mozgalmat kortesfogásnak akarják feltüntetni 8 igy eleve is a tétlenség álarczájába bujtatott bizalmatlanságot felébreszteni. Cobden Richárd, ez a nagy ; és örök emlékezetre méltó angol állam- férfiú hazájában a nép mindennapi élelmét megdrágító gabonavám eltörlésére indított mozgalmat; aconserva- tivek azzal akarták fáradságát megbénítani, hogy korunk ezen egyike legnagyobb agitátorának azt vágták szemébe,^ hogy lévén ő egy gyári város képviselője, melynek münkf&ai legjobban szenvednek a gabonavámok alatt, az ö agitatiója nem komoly hanem csak kortesfogás. De ezen vád nem lankasztotta a Cobden Richárd erejét. 0 dolgozott, irt, szónokolt és a midőn az ő agitatiója ledöntötte, a gabonavámok sorompóit, liberálisok és conservativek egyhangú dicséretekkel halmozták el a kortesfogásokkal vádolt Cobdent. De ö is, valamint mindazok, a kik hasznos és üdvös tevékenységgel igyekszenek kivívni a népnek bizalmát, vigasztalódhatnak azon tudattal, hogy használni a közügyeknek oly kortesfogás, mely miatt sem a Curia, sem a képviselö- íáz bíráló bizottsága nem helyezik a cépviselöi mandátumot az indexre. Dolgozzunk tehát karöltve és egyesült erőkkel városunk javáért, habár némelyek e munkálkodást kortesfogásnak nevezik is.

Színház.

Két újdonságban is volt részünk az elmúlt héten, a melyek közül csupán az az egyik elégítette ki a közönség várakozását, a másikban kellemetlenül csalódott'; ónnál több gyönyörűséget szerzett a szerdai Shakespeare est sa két szépen sikerült operette előadás. Mielőtt azonban ezekről beszámolnánk, | kronologikus sorrendet betartva a hétfőn másodszor színre került „Hoffman meséi“ előadására térünk vissza, mely ez estén is várakozásunkat ki elégítette. Feledi Boriska nehéz hármus szerepét talán még szebben énekelte végig, mint az első előadás alkalmával. Erczkövy s Nagy Gyula pedig nemcsak énekükkel; de játékukkal is kiérdemelték a közönség tetszését.

Kedden „Himffy dalai“ ugyancsak másodszor adatott, az est hősei Simon és Arday I. voltak, előbbi mint Kisfaludy Sándor személyesitője, Arday mint Szegedi Róza nyújtottak hasonló élvezetet. Rakod- ezui mint Rosti Pál s Novák Irén mÍDt Jolán az elismerésből joggal követelhetnek részt maguknak.

Ez idényben a második sikeres Scha- kespeare- előadásban volt részünk. „Lear király“ került színre czimszerepben Ra- kodczayval. Már a Velenczei kalmár „Shylock- jával“ fölkelté érdeklődésünket alakítása iránt, a „Lear királyban“ pedig teljesen lekötötte azt. Több tanulmánya forog már közkézen i ezek egyik legjelesbbike a „Lear király“-ról Írott, melyben „Lear“ jellemével behatóan foglalkozik. Amint tanulmányában részletes útbaigazítást ad a szerep eljátszására, ép oly helyes felfogással játszotta meg azt; „Leart“, mint embert állitá elénk. A leányaitól elűzött apa átkozó szavai voltak azok első sorban, melyek figyelmünket fölköltötték, legsike- rűlt volt az erdőben Kent gróffal való találkozása s Eduárral folytatott, párbeszéde. Az őrülési jelenésben mutatta meg tehetségének sokoldalúságát. Kimagasló jelenete volt a Cordelia teteme előtti monológja. H jelenetek voltak főkép azok, melyek sűrű tapsra ragadták a közönséget. Arday, Pa- lugyai s Novák Irén, kik a három leányt személyesítették, nem öntöttek elég élejtet szerepökbe. Sikerültebb jelenetei voltuk Morvaynak (Eduár), Gulyásnak (Gloster), | Táborinak (Keut). Közönség szép számmal gyűlt egybe.

Csütörtökön „Szerafina“ Sardou 5 felvo- násos szimüve adutott, mely a szinlapon „vigjátók“-nak volt ugyan jelezve, de akik. egy szellemes vígjáték élvezése reményében mentek színházba, alaposan csalódtak s ez 1 csalódás elég volt hozzá, hogy a máskülönben érdekes darab ez első előadása színházunkban nem valami nagy sikert ért «ej, A czimszerepet Arday Ida játszotta tőle

megszokott gonddal és igyekezettel. Novák Irén Ivón rokonszenves szerepében kellemes megjelenésével és ügyes játékával méltó tetszést aratott. A férfiak közül kitűntek: Rakodczay, ki a jó étvágyú és jó humoru pátert pompás alakításban mutatta be. Morvay az erélyes tengerészkupitány, Gulyás a papucshős szerepében érdeke« ejlen- tétet képeztek. Simon túlságos kiabálásával rontotta játékának sikerét.

Pénteken megismételték félhelyárak mellett a „Vasgyárost.“ Az előadás általában véve jól sikerült, csuk közönség nem igen volt, mint oka különben az, hogy a zónaközönség az operette s bohózat előadásokhoz vun szokva. Clairet Arday, a vus- gyárost Morvay játszották mindketten sikeresen. Claire azonban jókor érkezett a párbaj színhelyére s a fa mögül kikandikáló alak a jelenet hatását rontotta. Novák I., Simon, Tábori a jó előadásnak szintén részesei voltak.

Szombaton „Boccacciót“ Suppé elévülhetetlen szép operettjét elevenitette föl a társulat. A czimszerepet Feledi Boriska játszotta s ezzel sikereinek számát újabb babérral gazdagította. Aranyos jó kedve nemcsak a színészekre, de a közönségre is átszállóit, mely szép énekszámával s ügyes játékával alig győzött betelni. Igaz, hogy a pajkos szöveget különösen Tábori a tul- ságig hajtotta, itt azonban Feledi Boriska finom érzékével megtalálta a középutat s azokon ügyesen siklott keresztül. Fényessi egyéniségének megfelelő szerephez jutott Skalzu borbélyt alakítván, de nem is hagyta azt kiaknázatlanul. Szegedi Zelma (Fiametta) szép énekével szintén feltűnést keltett. Fiametta dalát, levéláriát s a darab többi közismert énekszámait több ízben megismételtette a közönség. Ram- bovszky, Nagy Gyula s Erczkövy az est sikerének szintén részesei voltak. A kar újra gyöngének bizonyult, sőt nem elég hogy hamis accordokat zengedeztek, egyi- kök a közönség szine előtt nyilt jelenés közben ezukrot szopogatott. Ugyan mit várhatunk még?

Hogy Vidor nem nagy szerencsével működik a népszínmű irodalom terén, fényes bizonysága volt gyönge termékének az „Apja lányának“ előadása. Indokolatlan s befejezést nem nyerő történet játszódik le előttünk, valóban nem érdemes a darab lényegével bővebben foglalkoznunk s hogy megemlékezünk róla, csupán azért tesszük, mert a czimszerepet Feledi Boriska játszotta. Hálás szerepe volt, bohó szerelmes kis leányt adott. Dalait is nem egy- szír megismételtették. Erczkövy, Morvay s Tábori játéka megemlítést érdemel.

Hétfőn „Lili“, e bájos zenéjü operette ez idényben harmadszor adatott, de már fél-' helyárak mellett. Feledi Boriska és Ércz-^ kövy jókedvvel játszottak s pompásan előadott énekszámaikból a zujos tapsokra többet meg kellett ismételniük. A többi sze- - replőlt is kifogástalanok voltak.

Apróságok.

Jelentem a kiadómnak, hogy egy pár. napra elutazom, mire azt kérdi, hova megyek, mondom neki, hogy Szegedre.

— Hiszen a kiállítást már bezárták.

— No azt körülbelül velem is megteszik.

*

— Kérdi a feleségem, hogy mit tegyen az útitáskámba.

— Semmi egyebet — mondom én — mint egy tuczat kártyát, és a bűnvádi per- rendtartást.

— Mire az ?

— Ha lesz kompánia, ütjük az alsóst, ha nem lesz, akkor olvasom a perrendtartást. Három nap alatt pompásan álvehetem.

— Aztán, mikor fogsz hazajönni ?

— Két nap múlva.

— De hiszen hármat kell ott töltened.

— No én csak olyan napról beszélek, a mivel ón rendelkezem.

$

Mindig hő vágyam volt meglátni Szegedet s bizony mondom, ha ez a kis malőr közbe nem jön, vágyam aligha teljesült volna. Mert hiába, úgy van az, hogy a magyar ember jobban ismerr" Bécset; Rómát, Parist, mint a hazáját. Budapestet megnézzük, de az ország többi része terra incognita előttünk.

4

— Mire való kitenni az újságba, hogy te Szegedre mégysz ?

— Anyjuk lelkem, te azt nem érted. Az előfizetőknek mindig tudni kell, hogy a szerkesztővel mi történik.

— No ez nem valami kellemes — mondja egy kollégám — a szüret után menni Szegedre.

— Sőt ellenkezőleg — válaszolom én — a legpompásabb igy menni; nagyszerű alkalom kipiheuui a szüreti fáradalmakat.

Demeter.

HÍREINK.

— A főispáni pár Nagy Bányán. Gr. Hugonnai Béla főispán és kedves neje f. hó 22-én Nagy-Bányáru utaztak, a hol Kováts Géza házánál szálltuk meg. A főispán f. hó 25-án megvizsgálta Steinkogler János titkárja segédlete mellet a városi és a főszolgabírói hivatalt és másnap F.-Bánya város ügymenetét és mindent rendben talált. A főispánnál nagybányai tartózkodása alatt Schveiczer Ilka úrnő, a nagybányai nőegylet elnöke tisztelgett egy küldöttség élén g megköszönte a főispánnak azt, hogy kivitte a kormánynál, miszerint a kereszthegyi óvónő fizetését, a melyet eddig uz egylet fedezett, három évre biztosítva, a kormány vállaltáéi. Ugyanekkor a főispánnénak is .köszönetét mondtak, mint a ki ez ügyben szintén közbe vetette magát az illetékes helyen. A főispáni pár tiszteletére f. hó 23 án estély volt a kaszinóban s ott időzésük alatt Bitsánszky Ede miniszteri tanácsos ebédet éa Dienes Dezső főszolgabíró vacsorát adott. Ezenkívül a házigazdánál Kováts Gézánál többen voltak hivatalosak az esteli 7 órai ebédre, a melyet rögtönzött hangverseny követett. A főispán és neje több látogatást tett a városban, valamint meglátogatta ívoltón gróf Teleki Jánost. Folyó hó 26-ún érkeztek vissza Nagy-Károlyba.

— Személyi hit. Meszlényi Gyula püspök a múlt héten Kolozsváron volt egy 200 éves Mária kegykép jubileumára. Az ünnepély alkalmából nagyhatású beszédet tartott. Haza utaztában Nagy-Várudra is betért, hol Schlauch bibornok püspök szívesen látott vendége volt.

— Személyi hir. Dr. Fejes István ügyvéd, lapunk felelős szerkesztője a tegnap esteli vonattal Szegedre utazott, hogy a párbajvétseg miatt reá kiszabott 3 napot az ottani államfogházban kitöltse.

— Dr. Steinberger Ferencz n- váradi kanonok hivatalos beigtatása, mint értesülünk november 16-án lesz, mely ünnepélyre városunkból igen számosán fognak az installáczióra uj otthonába elutazni; Szatmáriból véglegesen csak a karácsonyi ünnepek előtt fog megválni.

— Eljegyzés. Noéh Zoltán első magyar általános biztosító társasági tisztviselő tegnap jegyet váltott Sepsy Anna kisasszonynyal. Sepsy Dezső halmii föld- birtokos kedves leányával.

— Adomány. A szatmári iparos ifjúság Otthonára, őzv. Köpoczy Sárauelnó úrnő 5 frtot adományozott.

— Kinevezés. A kereskedelmi miniszter Harkányi Józsefet debreczeni kerületi iparfelügyelővé neveztető ki.

— Lemondás. Wállón Ede u borellenőrző bizottsági tagságról lemondott.

— Névváltoztatás. Schvarcz Albert szatmári kereskedő kiskorú gyermekei Samu, Dezső és Antal vezeték nevének „Feketé“-re való változtatását kérelmezi.

— Uj gyógyszertár tulajdonos. Rorlich Sámuel beszterbzei oki. gyógyszerész 62 ezer forintért megvásárolta az özv. Literáty Elekné tulajdonát képező gyógyszertárat. Az uj tulajdonosnak a jövő év junuár elsején lép tulajdonába gyógytár,

— Színházi hir. A szinügyi bizottság szombaton tartott ülésén az igazgató kérelmére megengedte, hogy vasárnap délu-' tán is tarthasson -előadást. Kikötötte azonban, hogy ezen előadásokon olyan tárgyú darabokat játszasson, melyek különösen a gyermek-világ és az ifjúságnak nyújtsanak tanulságos szórakozást. Ugyancsak felhívta az igazgatót, hogy a hét egyik napján, hétfőn vagy pénteken szünetet tartson. Foglalkozott továbbá a bizottság azzal is, váljon a társulat inegfelel-é a szerződésileg kikötött kivánalmaknak, s bárha el kell ismerni, hogy egyes szerepkörnek vannak kifogástalan képviselői, áltulábun mégis úgy találta, hogy a társulat a maga egészében nem megfelelő, ugyanazért utasitotta az igazgatót, hogy a jelzett hiányokon azonnal segítsen, mert ha minden szerepkör jó kezekben lesz, ha a karszemélyzet kiegészíttetik és igy minden irányban jó és összevágó előadásokat produkál, a közönség pártfogása bizonyára hasonló arányban fog növekedni.

— Hegyközségi gyűlés volt vasárnap délelőtt a városháza nagy tanácstermében Pap Géza főjegyző elnöklete alatt. A hegyiek, a kik nagy szónoklatokkal készen jöttek le, nem érvényesíthették akaratukat, mert minden hozzászólás nélkül lettek elfogadva az előterjesztések.

— A Bzatmármegyei Széchenyi Társulat igazgató választmánya november 8 áu 4 órakor a városház kis tanácstermében választmányi ülést tart. Tárgy : a men- helyek számadásairól jelentés. Folyó ü^yek. (Kéretnek a megyei lapok tek. szerkesztőségei e közlemény szives átvételére.)

— A németii gör. szert. kath. plébánia templom, mely egy időre azt lehet mondani eltűnt a földszinéről, mert majdnem teljesen a földig le lett bontva, most már ismét emelkedik fölfelé és a környező magas fák és állványok közöl mind jobban kibontakozik. Az említett templom nagyon valószínűleg városunk legrégibb