Szatmár és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-10-10 / 41. szám

SZATMÁH ÉS YIDÉKE. mindannyiszor rá fogunk mutatni a hiányokra. Hogy ez ma nincsen igy, az kétségtelen. A hol a közérzület ki­mondta a bizalmatlanságot, | ezzel szemben a tanács mégis úgy tesz, mintha nem hallotta volna, ott az er­kölcsi szolidáritás hiányzik. Befejezésül a polgármesteri jelen­tésre általában volna egy megjegyzé­sünk. Utóbbi időben azt tapasztaljuk, hogy a polgármesteri jelentés egészen más czélt szolgál, mint a minőt tör­vény szerint szolgálnia kellene. Egyfe­lől polemizál a sajtóval, másfelől nagy előszeretettel igyekszik hangulatot csinálni egyik másik közgyűlési tárgy mellett, különösen, ha az a polgármes­ter vagy a tanács kedvencz eszméjét foglalja' magában. Néha pedig mint pl. a jelenlegi — valóságos védbeszéd a tanács és a tisztikar mellett. Hogy ez nem helyes, bővebb magyarázatot nem igényel. Maradjon a polgármes­teri jelentés a törvényes keretben s foglalkozzék az odautalt tárgyakkal. Van ott nagyon sok közérdekű dolog, a mely az újabb irány mellett egé­szen háttérbe szorult. Vagyis összesen befolyt: 1715 frt 48 kr. Ebből levonva a fölmerült kiadásokat u. m: Többrendbeli nyomdai költségért 14 frt 70 krt, Postabélyegekért 21 frt 30 krt, összesen 36 frt. Végeredmény tehát 1679 frt 48 kr, mely összeg az országos köz­ponti gyűjtő bizottság által kijelölt helyre, — „Magyar Általános Hitelbankihoz áb talam beküldetett. Midőn fölemlítem, hogy a Szatmári Egyházmegyéből a templom-gyűjtés előtt nagyobb összegek küldettek be már köz­vetlen a központnak, — nem mulaszthatom el, sőt hálás érzettől áthatva, legmelegebb köszönetemet nyilvánítom első sorban Meszlényi Gyula Szatmár Egyházmegyei püspök ur Ő Méltóságának, hogy kegyes volt a gyűjtést megengedni, a • kegyeletes ügyet annyira felkarolni, továbbá a jószívű adakozóknak, kik egy magasztos czél elé­rését mozdították elő adományaikkal, nem­különben a gyűjtésben résztvett hölgyek­nek, kiknek buzgalma és fáradsága nagy­ban közbenjárt a fényes eredményhez. —s Végre Palczer Ernő kegyesrendi áldozár nagy-károlyi házfőnök urnák, ki szives volt elvállalni, hogy az adományok hozzá kül­dessenek, ki ezáltal sok fáradságot igénylő munkát volt kénytelen teljesíteni. Nagy-Károly, 1899. október 6. Gróf Hugonnai JBéldné. Színház. Bajosabb Lilit aligha láttunk még -zinpadunkon. Jó kedvvel játszott s csengő szép énekével alig tudott betelni a közön­ségé a melynek már is.dédp'gett kedvencze lett! Méltó partnere volt Erczkövi mint Antonin Plincard, énekszámaikat zajosan megtapsolták. Nem szabad megfeledkez­nünk Gulyás és Simon játékáról sem, előbbi Saint Hypothése báró szerepében pompás alakítást nyújtott, utóbbi mint Dela Grange Bateliere tetszett. A zenekar játéka nem volt mindig összhangban u szereplők énekével s e miatt egy énekszám nem sikerült teljesen, e körülményre fel­hívjuk a karmester figyelmét. Az előadást fél ház hallgatta végig. A vasárnap szinrekerült „Édes“ előadá­sáról hely szűke miatt, jövő számunkban referálunk. Apróságok. Épen jókor kezdte el lapunk a vá­rosi bizottsági tagokat kritizálni és aján­lani a polgármesternek, hogy. ezután a közgyűlésről elmaradó város-atyáknak ne­veit fel kellene olvasni a polgármesteri je­lentésben. Az első közgyűlésen mindjárt magam is hiányoztam. Mikor a királyi pár arczképének le­leplezésekor az ünnepi szónok nagy lelke­sen ezeket mondta: „Kultúránkat bámulja a világ s gazdagságunkat irigylik a nem zetek!“ — odasug egy bankigazgató a szomszédjának : — Bár úgy volna, akkor bizonyosan a kamatlábat sem emelnék.­ifi — Mi van már a Vigadóval ? — kérdi tőlem egy szavazó jársam. — Nem tudom, mi lehet vele — mondom én — biztosan csak annyit mond­hatok, hogy ebben a században bajosan foa jönni fedél alá. 0 ' * Nem értem a nagybányaiakat, mit akarnak Ők egy olyan polgármesterrel, a kinek még felesége sincsen. Hogyan fog az tudni kormányozni egy várost^ a ki maga a kormányzás titkait a házaséletben, mint alattvaló, még nem tanulta. Vagy ta­lán épen azt gondolják, hogy parancsolni az tudhat igazán, a kinek odahaza nem parancsolnak. Lehet, hogy igazuk van. ifi Meghallgattam az iparosokat, a kik a polgármester meghívása folytán vasárnap a a városházán összegyűltek. S mondhatom, hogy azzal az erős elhatározással jöttem el az értekezletről, hogy ezután sehol másutt nem veszek semmit, a mit idehaza meg­kaphatok. Jól mondta Márton László polgár­társam, hogy az iparosok azért nem bol­dogulnak, mert nincsen vevőjük. A publi­kum bomlik a hitvány gyári portékáért, a mi­nek eredménye aztán, hogy az óriás csizma emeletes palotát épit s a czipészek alig tudják a mindennapit megkeresni. Ha a közönség másként gondolkoznék, épen megfordítva történne. * Nem tudom népszerű képviselőnk minő módon akar segíteni az iparosok helyzetén, de arról bizonyos vagyok, hogyha Szatmár város nagyszámú intel- ligencziája egyértelmüleg elhatározná, hogy ezután csak a helyi ipart fogja támogatni, ennél hathatósabb segítséget még ő sem tudna teremteni. ifi Az értekezletről távozóban élénken tárgyalták az iparosok a felvetett eszmét, s a nagy vitában azt mondja az egyik: — Mit várhatunk mi a kormánytól, mikor a város a nagyobb vállalatainál maga sem gondol a saját iparosaival. Elgondolkoztam az illető Szavain, s beláttam, hogy igaza van. Demeter. HÍREINK. — lOfattÓber 6.J Szatmáron a gyászos emlékű nagy napot méltó kegyelettel ünne­pelte meg a város hazafias polgársága. A felekezetek összes templomaiban gyászisten­tiszteletek voltak. A róm. kath. püspöki székesegyházban délelőtt 10 órakor dr. Keszler Ferencz pápai prelátus fényes segéd­lettel rekviemet mondott, | melyen jelen volt a városi hatóság, n kir. törvényszék, kir. ügyészség képviseletileg, az 1848-diki honvédek zászló alatt testületileg, a függetlon- ségi és 48-a§ párt szintén zászló alatt, a kir. kath. tanitóképzőintézet ifjúsága tanáraik vezetése alatt számos testület és nagy közön­ség. A templom közepén óriási katafalk volt felállítva gyertyákkal, virágokkal, koszorúkkal s az aradi 18 vértanú arpz- képével diszitve. Szentmise alatt a férfi dalegyesület énekelt válogatott gyászéneke­ket. A városházán, számos köz- és magán­épületen gyász-zászlók lobogtak. Az isteni- tisztelet után a kir. kath. tanitó^épzőinté- zetbe vonult a közönség, a hol | naS7 nap emlékére gyászünnepélyt rendezett II inté­zet ifjúsága. Az ünnepély a HimnU8z el- éneklésével kezdődött, mely után Bodnár Gáspár tanár a nap emlékéhez méltó nagy­szabású beszédet tartott. Volt még szavalat orgonapreludium és felolvasás. Az intéze­tekben szünetelt az előadás. A függetlenségi és 48-as párt nemzetiszinü szalaggal ellátott óriási babérkoszorút küldött az aradi vér­tanuk szobrára. Este a színházban díszelő­adás volt, a mikor „Kossuth és Butthyány“ czimü színmüvet adtak elő. — Személyi hir. Hugonnai Béla gr. főispán u tegnapi közgyűlésen és közig, bi­zottsági gyűlésen személyesen elnökölt. — Dr. Chorin Ferencz orsz. kép­viselőnk szerdán, azaz f. hó 11-én este fou- a gyorsvonattal körünkbe érkezni és előre láthatólag négy napot tölt majd városunk­ban. A képviselő társaságában lesz Gers- ter Miklós kerületi kir. iparfelügyelő ur. Tudva levő, hogy képviselőnk mostani le- jövetelének czélja az iparososztály érdekei- nek az előmozdítása végett a bajok orvoslá­sának a módozatait megbeszélni. Péntek este 8 órakor koronás társasvacsora lesz a Kos­suth kerti vendéglő emeleti termében s kí­vánatos, hogy ezen a választó polgárok pártkülömbség nélkül minél számosabban jelenjenek meg. — Közgyűlés három is volt teg­nap egymásután. Az elsőben elfogadták a Szabó Norbert kanonoknak eladott lanka­területre vonatkozó szerződést, a második a Bocskay-utcza rendezése alkalmából Horváth Jánosnak átengedett utczaterülettelfoglalko­zott. Ez a két közgyűlés rendkívüli volt, és csodáintosképen azokra a törvény által előirt számban jelentek meg a bizottsági tagok. — A harmadik, az október havi rendes közgyűlés, a polgármester havi jelen­tésével kezdődött, amelyből kiemelendő a hir, hogy a villamvilágitási berendezés szakszerű kezelése vagy előadása iránt két fővárosi czéggel folynuk tárgyalások és állítólag kilátás van, hogy a közpéuztár jövőben újabb deficzittel nem lesz terhelve; a Vigadó tervei a kerskedelmi minisz­tériumban vannak műszaki felülvizsgálat czéljából; a vasúti állomás uj felvételi épülete nov. 1-én át fog adatni a forgalom­nak, s végül, hogy a hegyi vasút engedélye­zési okmánya e hó folyamán le fog érkezni, aminek folytán a vasút még ez évben meg- nyilhatik. A napirendre tűzött választás el­maradt, minthogy uz első osztályú szám­tisztnek, Nagy Jánosnak való választását Bugyi Gyula felebbezéssel támadta meg. A jövő évi költségelőirányzatot és a vele járó 98 százalék• pótadót közgyűlés minden vita nélkül állapította meg. De tekintettel az abban kifejezést nyert ijesztő pénzügyi helyzetre a polgármester felszólalása után egy bizottságot küldött ki a közgyűlés, amelynek feladata lesz újabb bevételi for­rásokat keresni és a bevételek és kiadások közt helyesebb arány betartására ügyelni. E bizottság tagjai lettek a tanácson kívül: Farkas Antal, XJray Gáspár, Keresztszeghy Lajos, Veréczy Antal, Korányi János, Ta- nódy Márton, Antal Dániel, Losonczy Jó­zsef és Jákó Mihály. A kereskedelmi, vala­mint az iparos tanulók iskoláinak költség- vetéséből az tűnvén ki, hogy azok tetemes hiányt mutatnak fel, határozatba ment, hogy ezek pótlására a közokt. kormányhoz és a deb- reczeni keresk. és ipurbankhoz felterjesztést intéznék. A vasúti állomásnak villamos világí­tására szükséges vezetékekre 7400 frt lett megszavazva, a villám mérő órák beszerzé­sére pedig 14000 frt, mindkét összeget a káneai olajos korsó: az erdővételárából vesszük kölcsön á1///,, kamatra. A hegy­község újabb segélyezés iránti kérelmét közgyűlés elutasította, minthogy a varos amúgy is évi 1000 írttal segélyezi a szegény szőlőtulajdonospkat. A bordélyügyi szabály- rendelet módosítása után Újhelyi János er­dőőr és Bugyi Gyula számtiszt nyugdíjazá­sát mondotta ki u közgyűlés, és — miután Kőrösmezei Antalnak egy havi szabadságot engedélyezett, az elnöklő főispán éltetésével öt órakor feloszlott. — A közigazgatási bizottság, tegnapi ülésébeu, minden nevezetesebb moz­zanat nélkül tárgyalta le az ügyeket. Figyelmet egyedül a főorvos jelentésének uz a része képezett, amelyből megtudtuk,^ hogy szeptember havában a közógézségi állapot kedvezőtlenebbre fordult, amennyiben összesen 24 heveny-fertőző betegség esete merült fel, amelyből kettő halálosan vég­ződött. — Egyházmegyei hírek. A me­gyés püspök Pillich Ottó segédlelkészt Szi- nér-Váraljárói Munkácsra, Fiszter Károlyt Fehér-Gyarmatról Szinér-Váraljára helyezte át, Fehér-Gyarmatra pedig Holczmann Béla ujrai8és papot nevezte ki segédlelkés^nek, — Lelkész beiktatás. Müller Ká^ roly m.-sz. rk. lelkész beiktatása e hó 22-én lesz. A rk. hitközségnek fél évi árvasága után meg lesz az öröme, hogy uj lelkészét üdvözölheti. Adakozások az „Örök-imá- dás“ templomra. Boldogult Erzsébet királynénk emlé-* kére Budapesten építendő „ürök-imádás“ templomra Szatmármegyében a róm kath. remlomokban folyó év szeptember hó 10. és n-én befolyt összegek kimutatása: Fény 10 frt, Jánk 10 frt, Nántü 13 frt 17 kr, Csomaköz I3 frt, Nagy-Majtény 15 frt, Szatmár 376 frt 73 kr, Szatmár 10 frt, Józsefháza 10 frt 42 kr, Zajta 15 frt, Fel­ső-Bánya 22 frt 6l kr, Kálmánd 10 frt, Szaniszló 8 frt, Fehér-Gyarmat 5 frt, Kap- lony 6 frt 47 kr, Nagy-Károly 272 frt 65 kr, Cseke 24 frt 89 kr, Vállaj 23 frt, Má- té-Szalka 69 frt 61 kr, Szinfalu 6 frt 37 kr, Lápos-Bánya 20 frt 70 kr, Kraszna- Béltek 17 frt 10 kr, Mérk 6 frt 3O kr, Vitka 18 frt, Madarász 5 frt, Erdőd 13 frt 26 kr, Csanálos 12 frt 25 kr, Sándorfalu 4 frt, Nagy-Somkut 42 frt. Lénárdfalva 2 frt 40 kr, Szakasz 5 frt 68 kr, Nyir- Csaholy 7 frt 33 kr, Darah 2 frt, Alsó- Homoród 2 frt, Nagy-Dobos 10 frt, Nagy- Bánya 21 frt 50 kr, Tőke-Terebes 7 frt, Papos 2 frt, Alsó-Fernyezely 22 frt 60 kr, Lázári 20 frt Barlafalu 4 frt, Fehér-Gyar­mat 34 frt 25 kr, Mező-Petri 20 frt, Fel­ső-Bánya 58 frt 74 kr, Nagy-Károlyi Es- peresi Kerület 136 frt 89 kr, Erdőd 3 frt, Sándorfalu 9 frt, Nagy-Bánya 102 frt, Sár­köz 33 frt, Mező-Terem 14 frt 11 kr, Me- ző-csenger 2 frt 62 kr, Felső-Bánya 7 frt, Szatmári róm. kath. tanító- és tanítónő ké- pezdék 54 frt. Összesen 1641 frt 65 kr. Ehhez jönnek a szatmári egyházmegyéből a templom gyűjtés előtt befolyt összegek u. m.: Visk 8 frt 42 kr, Akna-Sugatag 50 kr, Nagy-Bocskó 11 frt 46 kr, Técső I7 frt 4O kr, Huszth 7 frt 20 kr, Tiba 8 frt .85 kr, Szerednye 14 frt, Jenke, 6 frt. csak vetne véget egy pillanat alatt szenve­déseimnek az a hitvány kis szürke ólom. Meggyujtok két szál gyertyát, az asz­talra helyezek egy feszületet .... az idő röpül . . . imádkozom csendesen ....!! Kint harangoznak. Mintha csak az én temetésemre szólnának megrezegtetik szi­vem minden húrját, szinte bele szédülök s minden csepp vérem az agyba fut. — Maghalni 1 Meghalni 1 Nem olyan könnyű dolog, mint sokan képzelik. Mit kell addig keresztül élni mig az ember halálos Ítéle­tet mond önmagára? Aztán az az utolsó perez mely elválasztó pont a föld, meg a túlvilág között, megrezegteti a legelszán­tabb kezét is. Gyávának fognak majd nevezni s most látom csak, hogy a társadalom, mely ezt hiszi milyen tév utón jár. Az a gyáva ki mint Hamlet mondja: „tovább tűri a balszerencse ostorát nyűgét“ s nincs bátor­sága meghalni, nincs bátorsága, hogy kö- nyitsen saját sorsán. Előveszem a bibliát s áhítattal, buz­gón olvasom. Kint csak kongnak a harangok ércz- nyelveiés én imádkozom tovább: Mi atyánk Isten, ki vagy a menyekben . ..................... . . . I .......................circum dederünt.... Öt perez Kinézek az ablakon. Minden olyan szomorú odakint. A lemenő nap utolsó sugarai rá vetődnek egy-egy lehul­lott száraz levélre s most úgy tetszik ne­kem mintha minden levélen ott állana az ín regényem utolsó fejezete 5- — egyetlen ■szó csupán:.................végei Mindennek „v ége“ . . . . . . .11 Az elmúlt héten három estén át nyílt alkalma közönségünknek Feledi Boriská kedves játékában s énekében gyönyör­ködhetni I valóban ritkaság számba menő az a szeretet és lelkesedés, melylyel a közönség minden fölléptekor elhalmozza. Október 3-án a „Madarász“ operetté adatott Szegedy Zelma, Rambovszky Mariska és Érczkövy Károly első fel­léptével. Szegedy Zelma a fejedelemné szerepében kellemes megjelenésével és csinos hangjával kifogástalan volt. Ram­bovszky Mariskának (Postás Milka) úgy éneke, mint játéka elismerésre méltó igyekezete mellett is sok kívánni valót hagyott fenn. Egy pír énekszáma mind­emellett jól sikerült s tapsokat kapott. Érczkövy kinek szép baritonját már hallot­tuk Szatmáron, a czimszerepben ügyes játékával is tetszést aratott. Sajó és Gulyás a két profeszor komikus szerepében jól mulattatták a kevés számú közönséget. Október 4-én szintén csekély számú közönség előtt a „Vasgyáros“ adatott. B színműben a társulat három jeles tagja: Arday Ida, Morvay Antal és Tábori Emil mutatkozott be. Arday Ida Claire szerepé­ben drámai tehetségét, jellemezni tudását szép sikerrel mutatta be. Méltó partnere volt Morvay (Derblay) imponáló alakja s megfelelő orgánumával. Csak az volt kár, hogy szerepét paposán deklamálta. Külön­ben mindketten zajos tapsokat arattak. Tábory, mint Moulinet kiváló alakítást nyújtott. Novák Irén kis szerepében is kitűnt. A többi szereplők is közreműköd­tek, hogy jó előadást produkáljanak. Da mit ér a jó előadás, ha üres a szinház ? ' Csütörtökön Konti kellemes zenéjá operettje a „Suhancz“ került színre, mely­nek czimszerepét Feledi Boriska játszotta azzal az elragadó bájjal és pajzán jókedv­vel, mely a művésznő egyéniségének any- nyira hű jellemzője. A közönség vala­mennyi énekszámát megismételtette. Szé­pen megfelelt feladatának Szegedi Zelma is Eliz szerepében, hangja üde és csengő, játéka azonban bizonytalan még, hiányzik a színpadi kellő otthonság, remélhető azon­ban, hogy többszöri fellépte után játéká­ról is kedvezőleg nyiatkozhatunk- Ércz­kövy, Tábori, Latabárné, Sajó sikerrel mű­ködtek közre s nagyban emelték az elő­adás sikerét. A kar azonban gyönge s ha már operett előadások alatt sem válik be, annál kevésbbé az operák előadásánál, melynek programmjába való fölvételét már jelezte az igazgató. Ajánljuk az igaz­gató figyelmébe a karnak uj erőkkel való gyarapítását. Az aradi vértanuk dicső halálának 50-ik évfordulóját a Kossuth és Battyány hazafias színmű előadásával ünnepelte meg a színtársulat. A hatásos jelenetekben bő­velkedő darab az 1849-iki gyászos esemé­nyekkel foglalkozik s színészeink igyekez­tek hálás szerepeiket kiaknázni. A darab főszereplői Morvay (Battyány), Sajó (Kos­suth), Tábori (Schwarzenberg) s Gulyás (Hentzi) voltak. Kicsiny szerepében helyes felfogással játszott H. Novák Irén. A szin­ház zsuffolásig telve volt, nagy részben diáksággal, kika lelkes jeleneteken felbuz­dulva felvonás közökben s előadás után a Kossuth nótát és a Hymnust énekelték. Szombaton az előre hirdetett „Hoff­man meséi“ helyett minden indoklás nél­kül Hervé poetikus szép operettje a „Lili“ adatott. Közönségünk nagy érdeklődéssel készült a „Hoffman meséi“ előadására s szívesen megnézte „Lilit“ is, mely szerep Feledi Boriska kezében igen jó személye- • sitőre talált. 1

Next

/
Thumbnails
Contents