Szatmár és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-09-26 / 39. szám

SZATMÁR ÉS YIDÉKE.

és mély vala, hatalmasan bizonyitá amaz impozáns temetés, mely Jandrisics János népszerűségének nagyságát csak most láttatta igazán 1 Mikor már érdek nélkül szerethetnek — az emberek.

Legyen emlékezete áldott itt köztünk és jutalma örök ott a meny- nyekben! O

A nagykárolyi Petőfi-ünnep.

Csak nem régen rajlottak le azok a lelkes, szép ünnepek, melyek Petőfi halálának 50-ik évfordulója alkalmából a szabadság és honszeretet költőjének dicsőítésére országszerte tartatlak, most, szeptember végén, mikor „még nyílnak a völgyben a réti virágok“ újra az ő nagy szellemének hódolt vármegyénk s vele együtt érzett az egész ország, midőn a szerelem dalnokát ünnepelte. Petőfi szerelmének a boldogságának emlékei N.-Károly, Szatmár Erdőd, N.-Bánya és Koltóhoz vannak kötve. Csak e helyek látták öt igazán boldognak, rövid, de sok küzdelemmel s szenvedéssel telt földi életében, s így benne az örökszép szerelmi dalok költőjét ünnepelni itt volt legméltóbb, itt ahol Júliájának szemsugárai szivében a legszebb dalokat — a világirodalom gyöngyeit — teremtették.

A mindenképpen fényes s Petőfi emlékéhez méltó ünnepet a „Petőfi-társaság“ és a nagykárolyi „Kölcsey-egyesület“ rendezte, az ünnepélyben a mi Kölcsei- Körünknek is juttatván szerepet, melyet dr. Fechtel János és Deák Kálmán töltöttek be.

Az ünnepség főrésze a városház termében folyt le, mely azonban nem volt képes befogadni az ünneplő közönség nagy részét. A n.-károlyi dalárda éneke után Nagy László alispán üdvözölte Hugonnai gróf főispánt, mint a közoktatásügyi miniszter képviselőjét a „Petőfi- társaság“ tagjait és a közönséget. Majd szép beszédben méltatta Petőfit.

Hugonnai Béla gróf főispán szép szavakkal szól Petőfiről a szerelem lantosáról, kinek szivében e megye területén lobbant fel a legnemesebb érzés, a szerelem. Átadja Wlassics miniszter üdvözletét aki őt bízta meg képviseletével, ami ránézve annál kellemesebb, mert a megye nagy és szent eszmék előtt mindig meghajtotta zászlaját.

Bartók Lajos a „Petőfi-társaság“ alelnöke költői képletekben gazdag beszéde után Ábrányi Emil szavalta el nagyhatású költeményét: „Hang a Petőfi sírjából.“

Rákosi Viktor „Kiáltás az éjszakában“ czim alatt egy misztikus' s mindenkit megható érdekes elbeszélést olvasott fel zajos tapsot és éljenzést aratva.

Pósa Lajos „Nászutazás“ czimü költeményét adta elő. A remek költeménybe az ihletett poéta szinte belehelte a lelkét; óriási taps és éljen volt jutalma.

Bodnár Zsigmond, a „Petőfi-társaság“ tagja Kölcsey és Petőfi korát és költészetét tárgyaló értekezésnek egy részét olvasta fel.

Deák Kálmán, a szatmári „Köl- csey-kör“ kiküldötte a hosszú műsor végén is érdeklődést keltett „Petőfi szerelmeidről szóló felolvasásával, melynek végén Petőfi szatmáron tartózkodásáról mondott el nehány eddig ismeretlen adatot s özv. Pap Endréné nevében átadta a Petőfi- társaság alelnökének Petőfi sétabotját, melyet a költő ezelőtt 52 évvel hagyott Szatmáron.

A diszgyülést a dalárda éneke rekesztette be.

Az emléktáblák leleplezése szakadó esőben ment végbe s igy az ünnepség e részének külső sikerét elrontotta az idő; Mindazáltal a közönség kitartóbb ‘ része ebben is részt vett.

Az első emléktáblát a városház falán, a régi „Arany szarvas“ fogadó helyén, melynek báltermében ismerkedett meg a költő Júliájával, dr. Fechtel János leplezte le. Lelkes beszédét, melyet mint a szatmári „Kölcsey-kör“ megbízottja mondott, nagy éljenzés kisérte. A leányiskola falán levő emléktáblánál Lauka Gusztáv, a veterán iró, — a hajdani „Arany csillag“ vendéglő, — jelenleg kaszinó falában elhelyezett emláktáblánál pedig Baudisz Jenő szerkesztő beszéltek.

D. u. 3 órakor a vármegyeház termében 3oo terifékü közebéd volt.

A Kölcsey szobor megkoszorúzása a kedvezőtlen idő miatt egész csendben ment végbe.

. Este színházi díszelőadás, utána pedig tánczmulatság rekesztette be az ünne pélyt.

Apróságok.

Megvolt a nagy Petőfi-ünnepély ICároIyban és mint mondják, kitünően sikerült. Egyedül a mi szónokunk nincs megelégedve az eredménynyel. A leleplezési beszédjét elmosla az eső, a pohárköszöntőjét pedig a nőkről, elmondta előle Bartók Lajos.

*

Mély csodálkozás fogott el, mikor kezembe vettem a „Szatmármegyei Közlöny“ legújabb számát. Három egész ívnyi tartalommal jelent meg. Látszik, hogy nem praktikus ember a szerkesztője, ennyi közleménynyel egy egész hónapig megélhetett volna.

A nagy ünnepélynek egy hullámverése mi hozzánk is elhatott. Sipulusz és Pósa bácsi eljöttek Szatmárra, hogy a sok diszbeszéd, diszgyülés, diszbankett és díszelőadás után az „Ezres“ nagy asztalánál felüdüljenek. Mert hát szívesen látják az embert Károlyban is, Erdődön is, de a ki a nagy asztalt egyszer megkóstolta, az csak itt érzi magát jóízűen.

Ül

Az egész város ott volt a Jandrisics temetésén, hogy elkísérje utolsó útjára a népszerű papot, a ki büszkesége volt Szatmárnak. Sírjánál a püspök tartotta a gyászbeszédet, a melyben elismerte a megboldogult érdemeit. A közönség egyhangúlag azt mondta reá: „Hamarább kellett volna 1“

Demeter.

HÍREINK.

— Személyi hir. Dr. Chorio Fe- rencz városunk országgyűlési képviselője a jövő hó elsőnapjaiban Szutinárra érkezik. Ez alkalommal u város iparosaink helyzetét és az ipari viszonyokat fogja tanulmánya tárgyává tenni, hogy miként lehetne iparosaink anyagi h lyzetén javítani. A város lakossága, különösen pedig az iparosok, örömmel fogjak képviselőnket ide várni, i nem kételki dűlik, hogy a városi hatóság, mint iparossaink, szeretett képviselőnket támogatni fogják törekvéseiben.

— Kedves vendégek. Tegnap délután Erdődről az ünenpély befejeztével Pósa Lajos, Rákosi Viktor és Sebők Zsigmond kocsin átjöttek Szatmárra s Uray Géza ügyvéd házánál szálltak meg. Este tiszteletökre az „Ezres“ nagy asztalt rögtönzött, hol komoly és vig pohárköszöntőkben üdvözölték a megjelent írókat, különösen pedig Pósa Lajost és Rákosi Viktort, kik Szatmár iránt érzett őszinte szeretetük- nek meleg szavakban adtak kifejezést. Ez a szeretet művelte, hogy nem tudtak hazamenni a szomszédból anélkül, hogy minket, hacsak rövid időre is, ne lássanak. Sipulusz ismét remekelt. Előbb egy komoly beszédet mondott Petőfiről, azután pedig egy másik beszédben kuczagtató humorral adta elő nagy-károlyi éleméjyeit. Nagyon természetes, hogy az ünneplés tárgyai ők voltak, kik a legjobb hangulatban éjfélutánig maradtak együtt a társasággal. A mai gyors vonattal visszautaztak Budapestre, de megígérték, hogy nemsokára meglátogatnak bennünket s valami jótékony czélra felolvasást fognak tartani.

— Jandrisics János temetése. A mily őszinte tiszteletben és szeretetben részesült életében Szutmárváros közönsége részéről, ép oly fényesen nyilatkozott meg a részvét az elmúlt szombaton, mikor áldott emlékű főpapunkat eltemették, A beszente- lés háromnegyed 10 órakor vette kezdetét, melyet fényes segédlettel Meszlényi Gyula püspök végzett. A szebbnél-szebb koszorúkkal teleagatott ravatal a lelkészlak udvarán volt elhelyezve, melyet a rokonság, kerületi papság s nagy számban egybegyült közönség vett körül. A növendék papok szép gyászéneke után a kerületi papság vette vállaira a koporsót s helyezték el a székesegyház chorusa alatt emelt ravatulra. A temetési szertartást megelőzőleg a püspök mondott misét, mely alatt az egyházi énekkar szerepelt. 10 óra után indult meg az óriási menet a Széchenyi, Iskolaköz s Kossuth-utczákon keresztül a hidonluli temető felé, melynek sorát a tanintézetek ifjúsága s a zárdái növendékek nyitották meg, I azután a testületek, papság g a megszámlálhatatlan óriási közönség következett. Mire a koporsót a sir előtt elhelyezték, a nagy közönség a sir környékét már teljesen elfoglalta. Itt ismét a növendékpapok karú énekelt megható gyászdulokat, melynek végeztével a püspök tartott gyászbeszédet, méltatván az elhunyt upát-plebános az egyház és társadalom terén kifejtett nagy érdemeit. Arra a helyre temették, melyet még életében kijelölt magának. A déli harangszó rég elhangzott, mikor a temetési szertartás véget ért. Legyen áldott emléke!

A ravatalra a következő feliratú ko- 3 szőrük helyeztettek: Meszlényi Gyula püspök felirat nélkül; — „A szatmárvármegyei takarékpénztár R.-T. Igazgató tanácsa feledhetlen emlékű tagtársának“ ; — „Volt tagtársunknak kegyelettel“, a kir. kuth. főgimn. tanárai; — „Iguz barátjának ,

Geiza; — „Mély bánattal“, Lengyel Endre és családja ; — „Drága jó nagybátyánknak, nevelő atyánknak“, u Petruska Testvérek ;

_ „Feledhetetlen jó testvérünknek“, Anna

és Gyula; — „A r. kath. iskola tanítótestülete szeretett elöljáróján tk“ ; — „Mély tiszteletük jeléül“, Nagy Endre és Végh Gyula családja; — „Buzgó aligazgatójának“, Széchenyi-Társulat; — „Szeretett volt

Titkárunknak“, a Nőegylet; — „A kath. legényegylet“, szeretett Védőjének; — „Feledhetetlen tanárjának hálája jeléül“, dr. Bein Ágoston; — „Kegyeletük jeléül“, özv. Weisz Gáspárné és leánya: — „Feledhetetlen nagybátyánknak“, Málika és Mariska ; — „Szeretett elnökének“, a róm. kath. iskolaszék; — és még 4 koszorú felirás

nélkül.- Emléket Jandrisics Jánosnak! Alig hántolták el a boldog emlékű főpapunkat, már is igen szép mozgalom indult meg volt tunitványai körében, hogy Jandrisics János sirhalma fölé egy diszes emléket emeljenek. Az eléggé nem dicsérhető nemes buzgalom csak újabb bizonyitóka annak az őszinte tisztelet és szeretetnek a melylyel városunk társudulma személye iránt viseltetett.. Koronázza szép siker nemes törekvésüket I

— Előléptetés. A m. kir. igazság- ügy miniszter Dr. Dezső Kálmán kir. tszéki bírót a VIII. fizetési osztály I. fokozatába léptettette elő.

— Esküvő. Ormay Géza kisházái jegyző ma esküdött örök hűséget Toperczer Klára kisasszonynak, Toperczer Kálmán kir. törvényszéki biró kedves leányának.

— Gyászhir. AI au t. Írottak fájdalommal tudatják u legjobb férj, apu, illetve nagyapa Poszvék Nándor nyugalmazott uradalmi számtartó hosszas szenvedés után folyó hó 21-én d. e. 9 órakor, életének 62-ik, boldog házasságának 32-ik évében bekövetkezett gyászos elhunytát. A megboldogultnak hűlt teteme folyó hó 23 án délután 4 órakor tétetett a szatmári ev. ref. sirkertben örök nyugalomra. Béke porai felett! özv. Poszvék Nándorné mint özvegye. Nándor, Irén, Bella, Zoltán, Irma, Ödön gyermekei. Ifj. Bartha Lajos unokája, és a számos rokonság.

— A pályaudvar világítása. A

gazdasági szakosztály tegnap délután tartott ülésén tárgyalta a pályaudvar és épületeinek villamos világitásáru nézve a magyar államvasutakkal kötött szerződést s azt elfogadhatónak találta E szerint a város a villamosságot 2.7 krért adja amper óránként, a mi elég olcsó ahhoz képest, hogy a magánfogyasztók 4 krért kapják, de mégis előnyös, mert a vasút nagy fogyasztó lévén igy kellő hasznot hajt. A szerződés 5 évre szól. Miután pedig a mostani vezeték erre a czélra nem jó; az Uray Géza házától kezdve egy egészen külön vezetéket kell fe állítani, a mely az Atilla- ntezán tervbe vett 4 darab ivlámpával együtt 7500 frtba kerül. Az Attillu-utczán ugyanis a mostani izzó lámpák helyett négy ivlámpa les/, alkalmazva, mely sodronyon az utcza közepén fog függni s igy azt egészen meg fogja világítani. A bizottság az előirányzott költséget megszavazta, s miután a vezeték azonnal készítendő és igy nincs idő a közgyűlés határozotát bevárni, a tanácsnak ezáltal erkölcsi támogatást uyujtott, hogy a munkálatokatmegkezdbesse. Ugyancsak elfogadta az államvasuttul kötött azon szerődést is, melylyel a város elvállalta a pályaudvar villamos berendezését elkészíteni. E munkálat október 30-ig készítendő el, mert késedelem esetén minden napra 25 frt bírságot kellene fizetni.

— 98 százalék pótadó Szatmár- váro9 1900. évi költségelőirányzatát a tanács a gazdasági szakbizottsághoz tárgyalás végett beterjesztette. A rendes és rendkívüli bevétel összege 692.920 korona 97 fillérben állapíttatott meg. A rendes é9 rendkívüli kiadás pedig 908.120 korona 97 fillérben. Ezek szerint a bevételt a kiadások 235.200 koronávul haladják túl, mely hiány. 240.000 korona egyenes adó után 98 százalék községi adóval lesz fedezve. A költségvetés az október 9-én tartandó rendes havi közgyűlésen fog tárgyaltatni s jóváhagyás végett a minisztériumhoz fel terjesztetni.

— Egyházmegyei hir. Csucsay Pál egyházmegyei áldozár és Pi 1 lieh Ottó szinérváraljui s. lelkész a lelkészi vizsgalaton jó sikerrel letették.

— Egyházi kinevezés. Meszlényi Gyula püspök Nagy-Szőlősi plébánossá dr. Zahoray Pál munkácsi áll. giinn. hittanárt nevezte ki.

— Fapszentelés. A megyés püspök vasárnap áldozó-papokká szentelte Lovász Győző és Holczman Béla ulszerpapokut.

— A városi alapítványra a mensa académicánál a folyó évre Lipeczky András orvostanhallgatót jelölte a város.

— Eljegyzés. Mercz István helybei kereskedő vasárnap jegyezte el Fülöp Vilma kisasszonyt Tatárfulván.

— A Zsibó-nagybányai h. é. vasút műtanrendőri bejárása Menczer Alajos min. osztálytanácsos vezetése alatt f. hó 29-dikén Zsibón veszi kezdetét.

— A király és királyné arcz- képének leleplezése. Jövö hó október 4-én fogja Szutmárváros törvényhatósagu nagy ünnepséggel leleplezni a király <5s királyné arczképeit, melyeket Grósz Mór fiatal tehetséges festő által készíttetett el a közgyűlési terem számára, de a gyászév miatt mindezideig késett a leleplezés. Az ünnepi beszédet dr. Fechtel Janos kir. kath. főgimnáziumi tunár, törvényhatósági bizottsági tag fogju tartani.

— A Szatmármegyei Gazdasági- Egyesület folyó hó 27-én szerdán d. e. 11 órakor Szatmáron a városháza tanácstermében ig. választmányi ülést tart.

— Lemondás, Joó Ferencz, a németi ev. ref. egyház főgoudnokn, állásáról a legutóbb tartott egyháztanács ülésén lemondását bejelentette.

— Előleges színházi jelentés.

Van szerencsém jelenteni, miszerint Szatmárnémeti város színházában társulatom működésével a színházi évad f. 1899. évi október 1-én, vasárnap megkezdődik. A megnyitó előadás műsora a következő: 1. „A szökött katona“ népszínmű első felvonása. 2. „Vasárnap délután“ egy felvonásos vígjáték. 3. A „Czigánybáró“ operette 2-ik felvonása. 4. „Petőfi“ jubiláns szinmü 1 felvonásban. Petőfi halálának 50-ik évfordulójára irta Rudnyászky Gyula. (Előadatott f. évi julius 31-én az ország öszszes színtársulata által) 5. „Apotheozis“ Petőfi üneplése Jókaitól. 6. Nagy élőkép; Petőfi halhatatlan. — A társulat névsora: Arday Ida, Ágh Áladár, Balogh Gusztáv (Kurnugy), Balogh Lujza, Bándy Kálmán, Bérczy Géza, Érczkövy Károly, Erszényes István, Feledi Borisku, Fényessy Dezső, Guál Kuticza, Gulyás Menyhért, Hevesi János, Kelemen Imre, Kövessy Szeréna, Komlóssy Gyula (súgó), Madarász Dezső, Majláth Margit, Morvay Antal (titkár, rendező), Nagy Gyula, H. Novák Irén, Palugyay Vilma, Rakodczay Pál (rendező) Rambowszky Mariska, Sajó Géza, Simon Jenő, Szécsényi Erzsi, Szegedi Zelina, Szepesi Andor (ruhatárnok), Tábori Emil, Temesvári Zoltán, Tóth Mariska. Zenekar: a helybeli m. kir. honvédzenekar 24 tagja által. — A színi évad műsoráról tájékozásul: A szinpad kötelessége aestbetikai hatás keretében szórakoztatni a nézőt és felemelni ^ az ifjúságot! E czélból a budapesti színházak. minden fajú újdonságain kívül, miknek mielőbbi megszerzéséről jó eleve gondoskodtunk, bizonyos időközökben magasabb színmüveket hozok színre, melyeket évek óta nagy érdeklődéssel kultiválok. Mert a gondos, legapróbb részletekig menő rendezésen kívül e drámáknak társulatunknál külön diszlet- és jelmezkiállitása van, úgy hogy az egyik darab felszerelését a következőkben nem látja a közönség. A darabok megválasztásában fő szempont volt, hogy min- denik történeti korszak képviselve legyen egy-egy remek művel. A néző igy rövid idő alutt az antik világ, u középkor, a renaissance s a barokkizmus építészetét és viseletét látja a színpadon feltüntetve. E klas- sikai sorozat a következő darabokból áll: Julius Caesar, Lear király, Velenczei kalmár, Macbeth, III. Richard király, Sha- kespaeretől, Faust, Goethétől, Bölcs Náthán (Lessing) TartufFe, Moliére remekműve, Az ember tragédiája. Hogy a magas színvonalat, melyet Szatmárnémeti n. é. közönsége színházától méltán megkíván, az énekes darabokban is megközelítsük, e végből az évűd folyamán a következő operákat tüztük ki előadásra: Hunyadi László, Fekete dominó,

A remete csengetyüje, Mártha, Sulamit, (uj keleti opera) Több újdonságok: Himfy Dalai, Sardi-ház, Utazás a válás körül, Mozgó fényképek, Második feleség, Szerafina, Dr. Szeleburdi, Az arany kakas stb. Énekes durabok: A görög rabszolga, A baba, Bib- liás asszony, (legújabb operettek) Az édes, A halász szeretője, Az örmény stb. (népszínművek.) A színházi bérletre vonatkozó teljes tájékozás a szinlapon lesz a. közönség tudomására hozva. Szatmár, 1899. szeptember hó. Hazafias üdvözlettel a n. é. közönségnek alázatos szolgája Rakodczay Pál színigazgató.

o o

— Kilenczszáz éves jubileum»

A magyar kath. egyház 900 évos fennállásának ünnepét a századvégi jubileumi év alkalmából Magyarország katholikus hívei nagy fénynyel. fogják megünnepelni. Erre vonutkozólug a püspökikur egyöntetű pásztorlevélben fogja a híveket felhívni.

— Rendelet a karácsonyfáról- Ezentúl nem lesz szabad mindenkinek karácsonyfát árusítani. A földmivelésügyi minister ugyanis szigorú büntetés terhe alatt elrendelte, hogy mindazok, kik fenyő karácsonyfát árusítanak, a jogos szerzésről hatósági bizonyítványt tartoznak kiállítani, s azt maguknál tartani, hogy mindenkor ellenőrizhetők legyenek.