Szatmár és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-09-19 / 38. szám

— D -Apáthiban f. hó 17-én lélek­emelő ünnepély folyt le Mikolits Szeréna úrnő házánál, hol is főtisztelendő Jordán Károly szuniszlói apát ur felszentelte | régi cselédházakbél átalakított gyárszerü épületet, a szentelés után igen szép beszéd­ben emlékezett meg a munkáról, | a mun­kásokról, kik szorgalmas munkásságukkal Krisztus tanait követik, s jgy hasznukra lesznek nemcsak önmaguknak, a jólét meg­szerzésében, de hasznára lesznek szeretett magyar hazánknak is. Ezután díszes társa­ság ült | gazdugon feiteritett asztalhoz, ott voltak a szomszéd falvak földbirtokosai családjaikkal, továbbá Szatmárról Ludman Gyula ezredes ur kedves családjával, N.-Ká­rolyitól Non Ferencz ur és Báthory István ur nejeikkel, ugyszinte a kerület országgyű­lési képviselője Szuhányi Ferencz ur, s több mások; az ebéd alatt felköszöntőt mondtak ifj. Böszörményi Sándor ur, Szuhányi Ferencz ur és főtiszt. Jordán apát ur, mindenikük magasztalva azon eszmét, s azon lankádat- lan honleányi szorgalmat, molyét Mikolits Szeréna urhölgy kifejt, hogy a szegény népnek ezen házi szövészeti iparral kerese­tet nyisson, ugyancsak ez irányban köszön­tötte az ünnepelt házi kiasszonyt Ludman ezredes ur is, ki mint katona, figyelmébe ajánlotta az angyallelkii jóttevő hölgynek, hogy a gyárban a munkásnőket katonai fe­gyelemre szoktassa. — A szép beszédek el­hangzása után, elgondoltuk, hogy az ered­mény mily szép lenne akkor, ha az a kis társaság a szentelési ünnepélyen s a terített asztalnál felhangzott beszédek lelke-, sitő szikráját magukkal vinné, s a nagy társadalomba, ki ki saját körében terjesztené s buzdítva keltene mindenkit, hogy a haza csak akkor lesz boldog, s ipara virágzó, ha minden honleány és hazafi, mindenből s mindenkor, a magyar ipart keresné ; akkor lenne a népnek is munkából keresete s bol­dog megélhetése. — Eljegyzés. Vidra István máté­szalkai kir. jbirósági albiró, a napokban jegyezte el Fischl Elvira kisasszonyt Moóról. — A Szatmárhegyen a jégkár becslésére a n.-károlyi pénzügyigazgatóság Bugossy Alajos kataszteri becslőbiztost küldötte ki. A ki munkálatát a helyszínen már meg is kezdette. — A városi villamvilágitási üzemvezetői állásra folyamodtak: Jaczkó Adolf, László Károly, Kreiszer Ignácz, Korbei Miksa budapesti, Tiscler Rudolf, Bagó Rezső nagy-váradi és Sándor Miksa egri lakosok és okleveles gépészek. — Uj lap. Nagy-Károlyban „Nagy­károlyi Hírlap“ czimmel uj lap indult meg. Szerkesztője Reisenbach Mór izr. tanító. — A szatmármegyei gazdasági egyesület által Szatmáron. 1899. október 1-én rendezendő Lóverseny feltételei I. Mezőgazdák versenye. Dijuk: l-ső dij 100 korona. 2-ik dij 60 korona. S-ik dij 40 ko­rona. Távolság 1600 méter. Futhat mitaden Szatmárnémeti ' sz. kir. városi és szatmár- megyei fóldmivelő kisgazdának tulajdonát képező 3 éves és idősebb lova. Nevezés még a verseny napján a helyszínén is el- fogadtatik. Tét nincs. II. Akadály verseny. Dijak: l-ső dij 500 korona készpénzben Urlovasok Szövetkezetétől és 300 kor. tiszteletdij Magyar Lovaregylettő), összesen 800 kor. érték 2-ik ló tétek összegét nyeri; 4 éves és id. belföldi lovak részére, melynek 1898—99 években 1800 kor. értékű versenyt nem nyertek. Távolság kb. 4000 méter Tét 20 korona f. v. Teher 4 év. — 65 kgr., 5 év. — 70 kgr., 6 év. — és id. 75 kgr,; félvér lovaknak 15 kg. engedmény. Minden akadályversenyben nyert 1000 korona össz- nyeremény után 2 kgr. több halmozva 8 kgig. Legalább két különböző ^tulajdonos lovának kell indulni, hogy a dij kiadassák. Urlovasok által lovagolandó. Nevezési és teherközlési záridő 1899. szeptember 20., melynek úgy Írásban inját sürgönyileg a Szatmármegyei gazdasági egyesület titkári hivatalához intézendők. Sürgöny 48 óra alatt Írásban megérősitendő. III. Katona­tisztek versenye. (Sikverseny.) Dijak: l-ső tiszteletdij 240 korona értékben 2-ik tisztelet­dij 100 korona értékben. 3-ik tiszteletdij 50 korona értékben. Távolság 1600 méter. Futhat a Szatmáron állomásozó katonatisz­tek tulajdonát képező, katonatisztek által lovagolandó bármely ló tebefkiegyenlités nélkül. Dijak a 3 első helyezett lónak azzal a kijelentéssel, hogy az előbbi évek tiszti versenyeinek nyerői csak második dijat nyerhetik. Nevezési záridő ssopteinber 20. IV. .Idegenek versenye (Akadály-verseny.) Dij: Szatmárnémeti sz. kir. város dija 800 korona; 2-ik ló tétek és bánatok összegét nyeri. 4 éves és id. lovak részére, melyek 1898—-99. években 1800 kor. értékben verseny nem nyertek. Távolság kb. 4000 méter, Tét 20 korona; f. v. f. teher 4 évesnél -65 kr., 5 évesnek 70 kg. 6 éves és id. 75 kg. félvér lovaknak 5 kg. engedmény. Minden akadályversenyben nyert 1000 ko­rona össznyeremény után 2 kg. több hal­mozva 8 kgig. Legalább két különböző tulajdonos lováuak kell indulni, hogy a dij kiadassák. Urlovasok által lovaglandd, SZATMÁR ÉS VIDÉKE. Nevezési és teherközlési záridő 1899. szep­tember 20.| melyek úgy Írásban mint sürgönyi­leg a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalához intézendők. Sürgöny 48 óra alatt írásban megerősítendő. V. Hölgyek dija. (Sikverseny.) Dijak: 1-eő dij 400 kor. 2-ik dija 200 kor. értékben tiszteletdijak. Távolság 1600 méter, teher 70 kr., 3 évesek- nekj31 kgmmal kevesebb; tét 10 kor. f. v. f.; futhat Szatmármegyei Gazdasági Egyleti tagok tulajdonában levő bármely 3 éves és id. félvér ló, lovagolva urlovasok. katona­tisztek, Szatmármegyei Gazd. Egyesületi tagok vagy utóbbiak fiúi által, 3-ik ló tétek összegét nyeri. Verseny kezdete délután 2 órakor, a hidontuli lókertben. Bejárat a méntelepfelŐl. — Órarend a kereskedő tanoncz- iskolákban. Az előkészítő osztálybun: vasárnap d. u. 3—4, hétfőn d. u. 5—7, kedden d. u. 3—5, csütörtökön d. u. 5—7,; az I. osztályban: vasárnap délelőtt 10—12, hétfőn d. u. 4—5; kedden d. u. 3—5, csü- ■ törtökön d. u. 2—4; a II. osztályban: va­sárnap d. e. 10—12, hétfőn d. u. 5—7, kedden d. u. 2—4, csütörtökön d. u. 3—4; a III. osztályban: vasárnap d. e. 10 —12, délután 2—3, hétfőn d. u. 5—7, kedden d. u. 4 — 5, csütörtökön d. u. 3—5. Hittani órák: pénteken d. u. 2—3, az izraelitáknak, I—5 az ev. ref. vallásuakuak, szombaton 4—5 a gör. kath., 5—6 a róm. kath. val- lásu tanulóknak. — A mulatság vége. M. Szálkán e hó 14-én éjjel vidáman mulatozott Krausz Sámuel korcsmájában Aúspitz Emánuel hentes segéd Vas Béla kereskedő segéd társaságában, éjfél tájban bevetődött Czine Mihály általánosan ismert garázda, és köte­kedő földmives. A fent említett Vas Bélába bele kötött, s az ennek pártját fogó Aüspitzot kétszer pofon vágta, s az oda siető feleségé­vel együtt a korcsma helyiség utczára nyíló ajtaján eltávozott a korcsmából, de mindjárt az udvar felőli ajtón visszatért és egy kezébeu levő késsel Aúspitznak tartott, a ki is midőn figyelmeztetve lett a Czine felesége által a közelgő veszélyre, részint ön védelemből, hirtelen egy üres szolda vizes üveget ragadva avval Czínét kétszer megütötte úgy hogy az menten összerogyott, de kevés idő múlva magához térve tántorogva haza tért, s lakásán kevés idő múlva meg­halt. Aúspitz kipihenve az éj fáradalmait reggel 8 óra után önként jelentkezett. — Az idei önkéntesek figyelmébe ajánljuk a legjobb hírnevű Blum és Társa egyenruházati intézetét, (Budapest, IV. Sütő- utcza 2.) melyet Blum Lajos a czég tulajdo­nosa óriásilag kibővitett, úgy hogy modern berendezése, felszerelése, raktára, a leg­messzebbmenő és legkényesebb igényeket is kieélégiti. Ezen elsőrangú intézetből kikerülő egyenruhák nemcsak mesteri szabásuak, íz­lésesek, kifogástalan kiállításunk, hanem a szó szoros értelmében a testre öntötteknek látszanak. Hogy a bizalmat ezen intézet mennyire megérdemli, tauusitja azt is, hogy az összes katonai körökben leginkább kedve­lik és hogy a szerb király, valamint József főherczeg udvari szállítókká tettók e czéget. — Csendélet. Vasárnapról hétfőre virradó éjjel a város több utczáján daloló és kurjongató egyének zavarták meg a békés polgárok éjjeli nyugalmát. Ebből arra következtetünk, hogy a rend őrei nein avatkoztak bele, hogy az ilyen fajta jókedvű embereket csendre intsék, pedig úgy tudjuk, hogy ez is kötelessége a városi polgárok nyugalma felett őrködő rendőröknek. — Az igazságért! Ezt a jelszót irta zászlójára a „Reggeli Újság“ szerkesztő­sége, Három évi fennállása alatt a „Reggeli Újság“, a mely a legolcsóbb politikai napilap, eddig is ezt az irányt követte. Pártoktól teljesen függetlenül egyaránt megmondja véleményét a kormánynyal vagy az ellenzékkel szemben. Mutatja ezt ' a közelmúltban lezajlott Hentzi-emlék beszente- lési ünnepélye ellen való erős állásfoglalása, a melyet pedig a napi sajtó legnagyobb része oly előszeretettel hallgatott agyon. Társadalmi és művészeti eseményeket tárgyaló rovatai, objectiv s a stréberséget kérlelhetet­lenül üldöző közleményeivel és czikkeivel eddig is sok elismerést yivtak ki. Regényei, tárczái előkelő írók legérdekesebb munkái. .Előfizetésiára: Vidékre postán küldve: egy hónapra 50 krajozár negyedévre 1 frt 50 kr. egész évre 6 frt. Budapesten lukhoz hordva : egy hónapru 30 krajczár. A „Reggeli Újság“ szerkesztősége és kiadóhivatnia Budapest. VHL, József-körut 19. — Megszűnt a sertésvész. Szat­máron a sertésvész megszűnt, s a holnapi nappal | hidontul | sertésvásár megnyílik, azért nagyon kell vigyázni, hogy vészmen­tes helyekről hajtsanak fel eladásra szánt sertéseket. A városban I fertőtlenítés a legszigorúbb végrehajtás mellett történt mesi, a melyről az ellenőrzésre kiküldött állami közeg, a legteljesebb elismeréssel nyilatkozott. Felelős szerkesztő: Dl*. Fejes István. Főmunkatárs: Dr. Schönpflug Jenő. Laptulajdonos és kiadó: Morvái JátlQS. ki legalább 4—5 gymnásiu- mot végzett Reiter J. ügy­nökségi irodájában alkalma­zást talál. 2138—1899. tk. szám. III. Mi hirdetményi kivonat. A m.-sznlk&i kir. jbiróság, mint te­lekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy u m.-szalkai ipar és kereskedelmi bank végrehajtatónak, Gálya András és Vinis Mihály fóbiánbázai lakosok végrehajtást szenvedők elleni 194 frt tőkekövetelés és járulékai, továbbá csatlakoztatott nagy­károlyi takarékpénztár egyesület 255 frt, 227 frt, 8 jár; — ugyancsak csatlakozta- , tóit n,--károlyi önsegélyző népbank 135 frt tőke és járulékai; — s végre csatlakozta- tatott ipar és kér. bank 115 frt tőke és járulékai kielégítése iránti végrehajtási ügyében a szatmár-németii kir. tvszék (a m.-szálkái kir. jbiróság) területén levő Fábiánbázn község határában fekvő, a fábiánházi 432. számú tjkvben irt -j- 1. sor 174/b. hr. számú belsőségre, tehát nem csak a végrehajtást szenvedett Vinis Mi­hály, hanem a végrehajtási törvény 1881. évi 60. t.-cz. 156. §-a értelmében a társ­tulajdonos Vinis Mihályné sz. Freivilig Juliánná illetőségére is az árverést 448 írtban ezennel megállapított kikiástási ár­ban elrendelte, és hogy a fennebb meg­jelölt ingatlanok az 1899. évi október hó 16-ik napján délelőtt 10 órákor Fá- biánháza község házánál megtartandó nyil­vános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni tog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 százalékát vagyis 44 frt 80 krt készpéazbeu vagy az 1881. évi 60. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyam­mal szániitott és az 1881. évi november hó HH 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. 60. t.-cz. 170. §-a értelmé­ben a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elis­mervényt átszolgáltatni. A mátészalkai' kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Kelt Mátészalkán, 1899. évi julius bó 6. napján. HORVÁTH kir. járás b i r ó. 1336—1899. tk. Á mátészalkai kir. jbiróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy a nkárolyi tkpénz- tár egyesület végrehajtatnak Vidder Ja- kubné, Rosenfeld Betti, Szilágyi Ferencz és Jinis Mihály fábiánházi lakosok vhajtást szenvedők elleni 227 frt tőkekövetelés és jár. továbbá csatlakozottnak kimondott m.- szalkai ipar és keresk. bank 142 frt 300 frt 194 frt és 115 frt tőkék és jár. a nkárolyi tk pénztár egyesület 255 frt 135 frt és 67 frt tőkék és jár. an.-károlyi tkpénztár egye­sület 255 frt, 135 frt és 677 frt tőkék jár. s a nkárolyi önseg. népbank 135 frt tőke s jár. kielégítése iránti vhuj- tási ügyében a szatmárnémeti kir. Törvény­szék, a mszalkai kir. jbiróság területén levő Fábiánbáza község határában fekvő a fábián­házi 104 sztjkvben irt I. 1—2 s. 109. 110. hrsz, 1.14/tt hrsz. mb. birtokból a Viddei Jakabné, Rosenfeld Betti illetőségére 229 írtban, a fábiánházi 91 sztjkvben I. 1 —13 sorsz. 95. 477. 1102. 1115. 1172.1723. 2138. .(2176^-2177.) 2493. 2524. 2763. 3010. 3268 hrsz. urb. birtokból a Szilágyi Ferencz ille­tőségére 566 írtban 1 a fábiánházi 450 sztjkv­ben irt fl 1 sor 2497/a hrsz. ingatlanból a Vidder Jakabné szül. Rosenfeld Betti ille­tőségére az árverést 27 írtban ezennel meg­állapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1899. évi október hó ll-ik napján d. e. 9 órakor Fá- biánháza község házánál megtartandó nyil­vános árverésen, a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°/0-át vagyis 22 frt 90 kr-,56 frt 60 kr 2 frt 70 kr kész­pénzben vagy az 1881. 60. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi . Novemb. 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügy- miniszteri rendelet 8. §-ábun kijelölt óva­dékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni avagy az 1881. 60. t.-cz. 170, §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elő­leges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. M.-Szalkán 1899. évi Juli 11-ón. HORVÁTH kir. járásbiró. 2523—1899. tk. szám, III. Árverési hirdetményi kivonat Á niáté-szalkai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a m.-szálkái ipar és kereskedelmi bank végrehajtatónak ifj. Tóth Jánosné Orosz Mária fábiánházi lakos végrehajtást szen­vedő elleni 315 frt tőkekövetelés és járu­lekai, továbbá csatlakoztatott ugyancsak mátészalkai ipar- és kereskedelmi bank 133 frt tőke | jár; — M. Tóth Mihály fábiánházi lakos 199 frt tőke | jár; — nagy-károlyi takarékpénztár 74 frt tőke és jár; — máté-smlkai takarékpénztár 130 frt tőke és jár; és 191 frt tőke s jár. kielégí­tése iránti£vcgrehujtáei ügyében a szatmári kir. tvszék (a m.-9zalkai kir. járásbiróság) területén lévő fábiánbáza község határában fekvő, a fábiáuházai 721. sztkvben irt I. 1—9. sor, 652/b —2., 70J/b., 959/b., 1821/b., 1967/b , 2092/b., 2737/b., 2983/b., 318. hr. számú úrbéri birtokra az árverést 493 írt­ban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt in­gatlanok az 1899. évi november hó 9-ik napján délelőtti 9 órakor Fábiánbáza község házánál megtartandó nyilvános ár­verésen a megállapított kikiáltási áron ulól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 százalékát, vagyis 49 frt 30 krt készpénzben vagy az 1881. 60. t.-cz. 42. §-ábun jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november bó 1-én 3333. sz. a. kelt ignzságügyminiszteri ren­delet 8. §-ábnn kijelölt óvudékképes érték­papírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi 60. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhe­lyezéséről kiállított szabályszerű elismer­vényt átszolgáltatni. Kelt Máté-Szalkán, 1899. augusztus hó 2-án. Á m.-szalkai kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság. HORVÁTH kir. járás bi ró. 804—1899. végrh. szám. Árverési hirdetmény. Álulirt birósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a Szatmárnémeti kir. törvényszék 1899. évi 7675. V. számú végzése következtében Dr. Vajay Ká­roly ügyvéd által képviselt Szatmári gazdasági és iparbank javára Pálin­kás János és Nagy Juliánná ellen 500 frt s jár. erejéig 1899. julius hó 22-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 304 írtra becsült búza, lovak, széna, szekér és ekéből álló ingóságok nyilvános árverésen eladutnak. Mely árverésnek a szatmárnémeti kir. járásbiróság 1899. évi V. 698—2. számú végzése folytán 500 frt tőkekövetelés, en­nek 1899. évi február hó 15. napjától járó 6 százalék kamatai, egy-burmad százalék váltó dij és eddig összesen 47 frt 57 krban bírói lag már megállupitott költségek ere­jéig Petében leendő eszközlésére 1899. évi szeptember hó 30-ik napjának dél­után 2 órája batáridőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegy­zéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsárou alul is el fognak adatni. Ámennyiben az elárverezendő ingósá­gokat mások is le és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szatmáron, 1899. szeptember hó 13. napján. ÁDÁM ALBERT kir. birósági végrehajtó. |_____Olcsóbb mint bárhol!_____I Kosár. Szöllö, gyümölcs, zöldség ko­sarak 100a- 10 írttól feljebb. Élő ÓS levágott boromíi ko­sarak 100a- 10 írttól feljebb. Piaczi-, ruhamosó-, utazó-, kar-, és mindennemű finom ko­sarak 100a- 20 írttól feljebb. Gazdasági-, szén-, mész-, fa-, stb. barna kosarak 100a- 15 írttól — feljebb. Ajánlja a n. é. közönségnek a Szépfalusi-kosárgyár Szópfalu (Temes-megye.) 12—16 l Olcsóbb mint bárhol1. [ P a V S« H >5 bO 0 V •4 m 0 P< *0 w 1 Pontos czim kéretik,

Next

/
Thumbnails
Contents