Szatmár és Vidéke, 1919 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1919-03-17 / 11. szám
Har min cha todih évfolyam. — 11. szám. Szatmár-Németi, 1919. március 17* Előfizetési ára: egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre 3 korona — fillér. Egyes szám ára 20 fillér. — Főszerkesztő lakása: Eötvös-u. 24. Felelős szertesziő láfeása T Pétfifl-u.' T. Szerkesztőségi kérdésekben ide kell fordulni. — Politikai lap• Hirdetések garu^ond sora 50 fillér. A legkisebb hirdetés ára 2 korona. — Hirdetési dijak előre fizetendők. Megbízásokat pénz nélkül pent fogadunk el. — kiadóhivatal: Eőtvös-utca 3. Könyvnyomda. — Előfizetési díj, hirdetés, pénz ide küldendő. — Felelős szerkesztő: Dr. Fejes István. — Laptulajdonos és kiadó: Morvái János. Kollektiv szerződést kötöttek már több vármegye földműn* kásái a földbirtokossal, bárlökkel a folyó gazdasági évre. Ez a kollektiv szerződés tisztességes emberi megélhetést biztosit a föld munkásainak addig is, inig a népkormány tető alá ópiti a magyar földreform nagy alkotását. Szomorú híradások érkeznek azonban falvakból: lelketlen izgatók felre- vazetik a gazdasági cselédeket és a kollektiv szerződésnek megszegésére, a munka szerszámainak letevésére búj- fogatják őket. A kollektiv szerződést a földmunkások bizalmi emberei, hivatott, becsületes vezetői, (osztálytudatos szocialisták) * kötötték, akik szavaiknak egész hitelét, becsületes lelkűk egész készségét és azt a nemes akaratot, vitték a szerződésbe, hogy a magyar fcild- böi most ki >kell mívelni, ki kej 1 sajtolni a természetnek minden kincsét, minden áldását, hogy éhínség feketesége né szakadjon e megsanyargatott országra és hogy ereje légyen a ra§- gypr népnek kivánszorogni abbqj ^ rettenetességből, amibe a lerombolt régi, bűnös rendszer által előidézett szerencsétlen háború taszította. A koljektiv szerződés —- hozzáértő emberek kiszámították, —- magyar holdanként kb. 250. —- K-val drágította meg a termést, 250.— fiival többe kerül most egy magyar holdnak megmunkálása, mint tavaly és kiszámították azt is, hogy egy gazdasági munkásnak a kollektiv szeiv zödésben piegállapított járandóságokból tisztességesen megélhet egy mun- káscsalád. a Nem érdemli meg a szabadságot aki nem tud azzal élni. Nem méltó a jogokra az, aki azzal visszsél és nem méltó a szociálista névre' az, aki megtagadja a közösséget pro letártest vérei vei. Már pedig aki most alávaló buj- togatók szavára hallgat és nem fartja be a leghívebben a kollektiv szerződést, aki elégedetlenkedik, munkabeszüntetésre gondol, az árulója a szervezett munkásságnak, árulója azoknak, a szabadságoknak, jogoknak, amiket; a szervezett munkásság verekedett ki a népmillióknak, az a saját és osztályos társai érdekéi ellen vét, az tudatlanul, akaratlanul az elleufőrradalom vizeit dagasztja. Mert csak az ellenforradalmárok- nak, a régi rabszqlgfttartó népnyúzó rendszernek lehet érdekük az. hogy feqnakacjj >u országban a mezőgazdasági termelés, hogy nyomor szakadjon ez országra, hogy a Népköztársaság kormánya ne tudja biztosítani az ország ellátását. A forradalom dicsőséges vívmányait nerq sztrájjs^al, nem lehetetlen követelések pámu^zfásáyal lehet megszilárdítani, hanem kitartó, komoly, becsületes munkával. A munka értékelését a forradalomnak köszönhetjük és a forradalom vívmánya lesz a földreform is, amely a földnek hozamát annak fogja juttatni, aki veritékezik érte. ] Jövőre a földreform meg lesz oldva, az élet azonban addig sem állhat, dolgozni, a földet mivelni addig is kell, sőt most fokozottabb mértékben kell. Aki pedig bujtogatókra hallgat; az nem méltó arra, hogy a forradalom eredményeiből részesüljön, az ellensége a forradalomnak! Kelemen Béla. A gazdasági önállóság hívei Magyarországon évtizedeken át az önálló jegybankban látták mindenekelőtt a ^független Magyarország szimbólumát. At önálló magyar bank ideálját nem annyira gazdásági szempontok vezették, mint inkább az az óhajtás, hogy esízel is nyilvánvalóvá tegyék Ausztriától Való különállásunkat. Justh Gyula korának nagy küzdelme az önálló jegybankért is az osztrák igából szabadulni akaró magyarság első rohamtámadása volt az elnyomójával szemben. Amikor Ausztria szétbomlása és az októberi forradalom az évszázadokon át ránk kény szeri tett közösséget megszüntette és a magyar nép forradalmi utón szerezte ismét vissza önrendelkezési jogát, megszűnt, annak a szüksége, hogyr~ Ausztriától való függetlenségünk dokumentálására, mint- egy nyilvános tüntetjés céljából akarjuk a bankkapc9olatot egyik napról a másikra megszüntetni. A bankkö'zösség megszüntetése alkalmas mód lett voljia arra, hogy gazdasági önállóságunkat a külföld előtt bemutassuk, amig az uralkodó személyek a közös hadsereg, a közös külképviselet és a közös elnyomás nem igen nyújtottak más módot függetlenségünk igazolására. Mihelyt azonban mindez a kényszer megszűnt, midőn a volt monarchia elemeire bomlott Szét és az ausztriai ház tekintélye és hatalmi köre nem terjed túl többé egy » vidéki kastélya parkjának kerítésén, akkor nincs szükségünk rá, hogy pusztán demonstrativ okokból olyan elhamarkodott lépéseket tegyünk, amelyek hátrányos befolyásunk lehetnek a pénzügyi kibontakozásnál. Szende pénzügyminiszter kezdettői fogva azt az álláspontot fogadta el, hogy kellő megalapozás nélkül nem állítja fel az önálló magyar bankot» Am ellenséges megszállás következtében be állott helyzet teljes mértékben igazolta a kormány politikáját, amennyiben a megszállás időtartama alatt nem sikerült volna rendezett valutám viszonyokat teremteni Az Önálló bank felállítását > csakis arra az időre várhatjuk, amikor a külföldi helyzet tisztázódik, amikor az adóreform keresztülvitelével sikerül az államháztartás egyensúlyát helyreállítani és sikerül módot találni az óriási bankjegyforgalom apasztására. Nem a közösséghez való szívós ragaszkodás, hanem nagyon alaposan átgondolt pénzügyi szempontok szólották a bankközösség idöelötti megszüntetése ellen.. Most a kormány, amint az utóbbi napokban nyilvánvalóvá lett, olyan intézkedésre készül, amely ©gy lépéssel közelebb visz a bankönállóság felé. Az ‘ osztrák magyar bank jegyeit fogják nálunk is lebélyegezni. Minden bankjegyre reá kerül a „Magyarország“ bélyegző, ahogy német-osztrák területen „Német- Ausztria“ felülbélyegzést tesznek majd a bankjegyekre. A kormánynak ez az Lapunk egyes száma 20 fillér. Kitt tói - mar tói » Irta : Balká-nyi Béla.
