Szatmár és Vidéke, 1919 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1919-01-20 / 3. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE.'

$

Maximális árakat

ellenőrző

* és

árdrágítókat üldöző egyesület.

1919. jan. 19.

Vége a hosszú háborúnak, jön a béke ideje, amelyről azt hittük, hogy már a hirére is megtörténik a nagy metamorfózis: az árak a pincébe zuhannak alá, az áruk pedig fölkerülnek onnét. És mégis, mint minden háborús elmélet: ez is csődött mondott az árdrágítók jóindulatából. Az árak* jobban emelkednek, mint valaha, áru már azért nincs, mert nincs hová eldugni: minden kis zug el van rek- virálva.

A polgárság azonban ezt a tem- [ pót már igazán nem birja. És nemJs igazság az, hogy* akik a mi zsírunkon I külön szobát tartanak a bankóknak, I mert annyiuk van belőle, ne kóstolják I meg elzárás élvezetét is. Ha büdös a I bűnösen szerzett pénz, hadd érezzék meg az elkényeztetett testükkel is a dutyizás kel léméit.

Még van néhány hónap, amig árdrágítót ^találni és rajtacsipni lehet a városon.

Épen ezért, mert a dolog igen sürgős, néhány polgártárs összeállt,- egyesületet alkotott az árdrágítók leleplezése, kipellengérezése, följelentése és szigorú megbüntetésének ellenőrzésére.

Az egyesület a legnagyobb titokban tartja tágjai nevét, hogy retorzió ne érje őket. De mindenütt ott lesznek emberei, ahol csak kell, s remélik, hamarosan ráteszik a kezüket néhány uzsorásra.

Jelentkezéseket tagságra^, elfogad a szerkesztőségünk : Petöfi-utca 1. sz. alatt. Semmiféle dijat nem keli fizetni. A tagok azonban a kiosztott munkát kötelesek elvállalni és teljesíteni.

Reméljük, hogy ezt a közérdekű egyesületet mindenki sietni fog támogatni.

Tag természetesen nő is lehet; termelő és kereskedő egyelőre nem léphet be az egyletbe.

HÍREK. I

b b a

— Halálozások. Mély részvét- I tel adjuk a hirt, hogy Hatvani'Béla I tanár, festőművész, Fogarassy Jó- I zsef, Fogarassy Sándor mérnök fia, és I Strem pl órnágy, az önkéntes iskolai

| parancsnoka tegnap elhunytak. Mind I I a három haláleset széles körben okoz I I fájdalmat. Hatvani Bélában egy szelíd I ! embert, kiváló tanárt, Fogarassy ^Jó- I zsefben egy nagy reményekre jogosító I | fiatalembert, és Strempl őrnagyban a I | köztársaságnak törhetetlen lelkességü I I katonáját veszítette a társadalom. I

— Szatmárvármegye főjegyzője, I | dr. P é c L y látván benyújtotta nyugdíjazása I 1 iránti kérvényét. j •

— Távozó szolgabirák. Legujab- I 1 ban Kovács Sándor erdődi főszolgabíró és I í Dienes Sándor ezolgabiró kérték nyug- I ) díjazásukat.

— Hajdú Károly tb. főkapitány, I

i Szatmárváros katonai ügyosztályának veze- 1 i tője, rövidesen nyugdíjba megy.

— Nyugdíjazás. M a k r a y Mihály I Szatmárvármegye kormánybiztosa~ hosszas

I szolgálati idejükre és csökkent munkabirá- i sukra tekintettel elrendelte F i 1 e p István-i v - • - 7 . • T '

I vármegyei irodaigazgaténak, Erdőhegyi : Gyula és Keresztes András irodasegéd- j tiszteknek azonnali nyugdíjazását.

— Lemondás, dr. Falu «sy Árpád > a vármegyei függetlenségi párt elnöki tisz- I táről lemondott.

— Eljegyzés. Markovits Andor ; eljegyezte St e i n fe 1 d Erzsit.

—A múlt hét halottal. Horváth

Sándor városi rendőrtiszt szivszélhűd^s követ-. kéziében a múlt héten hirtelen meghalt. x Bakos Sándor kispaládi lakos folyó hó 14-ikén. 93. éves korában elhalálozott. Az elhunyt apát, nagyapát, dédnagyapát és déd- apóst „családja és Tóth Ferenc ref. lelkész, í veje, gyászolja.

özv. Feliczídes Sándortié született i Hudák Izabella, Szeles Béla helybeli vaske- i reskedő anyósa, január 19-én 69 éves korá- I ban rövid szenvedés után meghalt.

I — Mit eszünk a jövő évben ?

! Tichy Gyula szatmárvármegyei gazda- I sági felügyelő a közig, bizottság lég- I közelebb lefolyt ülésében azt jelentette, * hogy a bevetendő területnek most csak a fele van bevetve. Minthogy a túl nedves időjárás folytán ezen bevetett terület egy része is viz * alatt áll és így a vetés a víz alatt ki- pálik, és minthogy az Ősszel az egerek is igen nagy pusztítást vittek véghez, kérdés, hogy mi lesz a búza vetéssel és mit eszünk a jövő gazdasági évben ?

— Ma délután 4 órakor tartja alakuló gyűlését az anya- és csecsemő- védöegyesület a városháza nagy tanácstermébe#, amelyen az! ügy iránt érdeklő1 dőket szívesen látják.

Apróságok.

Maszarik elnök aroképét hozta a Tol* nui Világlapja, de mondhatom, abból cem- mi jót nem lehet kinézni. Nem ie tudom, hogyan tudott Wilson elnök és az antant annyira beleszeretni, hogy szemet hunynak az ő kedvéért a cseheknek minden garázdálkodására. Dehát ha a ma így is néz ki, egy tekintet arra a barátságtalan ábrázatra j reményt nyújt, hogy a.holnap másként fog j festeni, mert lehetetlenségnek tartom, hogy 1 az a szerelem tartós lehessen, hacsak az I illetők ízlése véglegesen meg nem romlott, j

* |

A forradalmi kormány a réginek ira- [

tai között egy pár száz nemesség iránti fö- j lynmodványt talált, a melyek felterjesztés j előtt állottak és bizonyára jó egy néhány az f illetők közül, nem lévén türelme a kir. alá- ! Írást bevárni, mér előre az uj névjegyét is megcsináltatta, hogy addig is élvezze a gyönyört, amely vele jár. Egy budapesti isme- j vősöm is köztük volt, s mikor tréfásan eaj- 1 nálkoztam az eseten, nagy DÜszkén igy j felelt:

— Barátom! én mindig demokrata j

voltam é9 igazán örvendek rajta, hogy to- ]

váhbra is az maradhatok! i

!

*

A malom alatt is tárgyalják a mos- S tani eseményeket, s egyik szomszéd faluban j történt a napokban, hogy az eszmecsere egy j kis fejbeveréssel végződött. A kommunizmus : ie szőnyegre került, s' Cserebogár7 Jóska élénk színekkel ecsetelte annak üdvös voltát. Közös Ie9z minden, akinek eok van, attól el- - veszik és odaadják azoknak, akiknek nincsen, j aminthogy az is az igasság, mondta meg- j győződé esel. ' j

— No már ebből nem kérek, — szólt ! rá Varga Pál uram indignálódva — akinek j nincsen, becsületes munkával. szerezzen magának stb. stb.

— így történt, hogy Cserebogár Jóska az államügyészséghez került.

*

. Sokszor elmondtam már, persze kevés eredménnyel, hogy városunk törvénybe iktatott neve Szatmár-Németi és igy helytelen a Szatmárnémeti használata. Különösen megrovandó az, ha épen a városi hatóság nem ügyel reá és hivatalos okmányain nem helyesen használja. Már pedig mostanában állandóan igy csinálja. A lapokban megjelenő hivatalos közleményeken már elvétve sem lehet másként olvasni. Nem csoda aztán, ha a hirdetményeket hozó „Szamos“ cimlapján is Szatmárnémeti áll.

*

A napokban egy vidéki ismerősöm keresett fel, akinek valami nagyon fontos dolga volt Budapesten és arra kért, hogy írjak érdekében egy pár ajánló sort az egyik miniszternek, amit azonban én nem voltam hajlandó megtenni, azzal okadatolván meg eljárásomat, hogy visszaélés volna részemről a köztünk lévő jó viszonnyal, ha ajánló levelekkel molesztálnám.

— Akkor legjobb volna talán, ha személyesen felkeresném?! — mondja elszontyolodva. ,

— Jó lesz megpróbálni, de minél gyorsabban. — szólott az én biztatásom, — mert könnyen msgeshetik, hogy mire felmegy, már más minisztert fog találni. A mai idők ilyenek.

Demeter»