Szatmár és Vidéke, 1919 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1919-02-24 / 8. szám
2 SZATMÁR ÉS VIDÉKE. Apróságok. Nincs szebb elismerése az érdemnek, mint mikor az elhunyt koporsóját a szegények síró tömege kiséri a temetőbe. Ilyen Tolt a dr. Heller temetése. A tudomány megállapította, hogy a katasztrófát a szív gyengesége idézte elő, inig a gyászoló kíséret amellett tett bizonyságot, hogy a szíve nagyon is jó volt. Ez a tanueágtétel a legszebb koszorú, amely valakinek a koporsóját díszítheti és a legszebb marad, amíg csak emberek lesznek a földön. Várjuk a köztársasági elnököt, aki két minisztere kíséretében fog meglátogatni bennünket, ha ugyan valami közbejöhető akadály miatt, ami pedig a mai zűrzavaros világban könnyen előadhatja magát, a programmon változás nem történik. Örömmel nézünk a látogatás elé, melyhez hasonló még nem érte városunkat, s örömünket csak fokozni fogja, hogy az egyik miniszter a mi képviselőnk. En megtudom érteni, hogy vannak sokan, akik épen ennél a pontnál savanyú arcot csinálnak, de annál többen lesznek, akik rá fognak cáfolni a régi mondásra, hogy egy próféta sem kedves a saját hazájában. Nem lehet olyan helyi lapot a kézbe venni, hogy. abban a Bálteky Lajos neve elő ne forduljon. Száz és egy a hivatala, s igazán nem tudja megérteni az ember, hogyan tud eleget tenni valamennyinek, mert a nap 24 órája ab hoz kevésnek látszik, már pedig közben aludnia is. kell. Onnan jut eszembe, hogy a napokban egy vidéki ismerősöm járt nálam, aki beezédközben azt kérdezte tőlem iJ — Mondjad csak, hány Bélteky Lajos van Szatmáron? — Tudtommal csak egy I — válaszoltam nagy meglepődéssel. — No azért kérdem, mert a nevét annyiszor olvasom, hogy legalább is kettőt gondoltam. — Már pedig csak egy van, hanem az is igaz, hogy az az egy három helyett dolgozik. Mióta a székelyek itt vannak, állandóan hangos az utca a nótájuktól és ezen a szesztilalom óta sincsen semmi változás. A forradalom után általában úgy voltunk, hogy ahol dalolás hangzott, arra nem ment az ember, nehogy kellemetlenség érje, a ezt a szokást azóta is betartottam. A napokban azonban találkoztam a délelőtti időbén egy. nó- tázó székely bakával, aki a nótát abbahagyva megszólított: — Bátyó I melyik a 13-ik számú ház, a kapitányomat keresem, aki ott lakik? — Megmutatom neki, de önkénytelenül rákérdem, hogy hát dalolva megy a kapitány elébe. — Nem vagyok én italos, — szólt, megértve a kérdést — de ilyen a székely természet. A nótázás a mi Örömünk, még talán amikor alszunk is azt csináljuk. Azóta nyugodtan járok az utcán és nem félek a székelyektől. Nehezen megyünk kifelé ebből a februárból, pedig ha még sokáig kell várni a melegebb időre, nem tudom mit fogunk csinálni tűzifa nélkül. Ez a panasz hangzik mindenfelől. Nemcsak hogy óriási drága, de egyáltalán nincsen, semmi pénzért sem lehet kapni. — Ezen csak egy módon lehet segíteni, — mondja Bögre ur — fel kell oldani a szesztilalmat. Ha az ember újra ihatik, elfelejti minden bánatát, s eszébe sem jut, mikor este haza megyen, hogy a kályhába nincsen befütve. Demetert HÍREK. BBS Hosszabbodnak a napok. Pár hét méer s kalendáriumszerüen • o elérkezünk a tavaszt előző hetekhez... A téli zimankós éjszakák, a hó a háztetőkről és a fákról elmúlt s jókedvre gyuladt a nap, könnyen meglehet, hogy I a mandulafa és a barackfák virágát í már néhány hét múlva kicsalja. Hogy megyünk kifelé a télből, i mutatja az is, hogy a nappalok már I észrevehetően hosszabbodnak. Délután öt órakor még szines a horizont, a nap most bukott alá és bár szürke az ég, az est éppen csak hogy megérkezett, ninc3 még sötét. Tiszta időben különösen észrevehetjük a nappalok hosszabbodását s miután igy közeledünk a tavasz felé, azokon ä helyeken, a hol a Gondviselés teendőiből államhatalmi funkcionáriusok vették át a szerepet, bizonyára már lattolgatják, fontolgatják, hogy majd tavasszal előbbre igazítjuk az órát, a szegény emberek érdekében s az anyagtakarékosság érdekében csalni fogjuk az időt, mint a hogy kénytelenek voltunk csalni a háború alatt. Ennél. a pontnál érdemes volna meggondolni azt, hogy helyes, igazítsuk előbbre az órát, ha kell, akár két órával is, de ne várjuk meg áprilist, vagy a tavasz hivatalos beköszöntését, hanem már akár március elején kezdjük el az előretolt óramutató után való igazodást. • Hisz az óra elöreigazitásának az a célja, hogy a korábbi virradással voltaképpen hamarább kezdődjék s igy hamarább végződjék is a kereskedésekben, a műhelyekben, az irodákban, általán fninden üzemben a munka, . mert igy kevesebb.világitó anyag fogy ^ több ideje-lesz mindenkinek, hogy magánügyét és szórakozását még nappal végezhesse el. Es ha már itt tartunk, természetesnek tartanók, ha a zárórát is meg- hosszabbitanáJk. Hosszabbodnak a nappalok, nem lesz már annyi világitó anyagra szükség s reméljük, hogy a közbiztonsági állapotok is megjavultak már annyira, hogy legalább két órával meg lehetne hosszabbítani a nyilvános helyiségek zárásának' idejét. Elvégre próbáljunk meg már tovább élni. — A köztársasági elnök és kísérete minden valószínűség azerint szerdán reggel fog megérkezni. A vasútnál ünnepélyes fogadtatás, azután bevonulás a városba. Déli 12 órakor a polgári és munkás férfi és női lakosság tisztelgése a köztársasági elnök előtt a Pannónia oldalán felállított emelvénynél. Déli 1 órakor pedig a hivatalok, testületek, egyesületek és pártok vezetői részvételével közös ebéd lesz a Pannónia éttermében. Délután 5 órakor lesz a Lorántffy egyesület színházi hangversenye, mélyre a vendégek meghívást kaptak. — Károlyi birtokainak föl- • osztása. Károlyi Mihály köztársasági I elnöknek tudvalévőén az a kívánsága, j hogy a földbirtokreform munkálatait I az ő birtokain kezdjék meg. Az elnök I e kívánságának megfelelően a földmi- j velésügyi kormány rövidesen megkezdi I a Károlyi-féle debrői hitbizoraány par- I c-ellázását. Ezeket a munkálatokat hord- j erejükhöz méltó ünnepségek keretében vezeti be a kormány. Károlyi Mihály elnök és a kormány több tagja tegnap a üebröi hitbizomány területén levő Kálkápolnára utazott, ahol tizenhét érdekelt község lakossága fogadta őket és a hol ma a felosztás megkezdődött. E miatt a városunkba jövetel csak a hét folyamán fog megtörténhetni. — Földosztás céljára felajánlott birtokok. Károlyi Gyuláné grófnő nagykárolyi uradalmát a Kiára és Szent János nevű majorok kivételével felajánlotta a földosztás céljára. A felajánlott 1100 kát. höldnyi területbe beleesik a „Postarét“ néven ismeretes elsőosztályu földterület iiT • — Román parlamentairek, két tiszt és két közlegény, jártak szombaton a városunkban, akik azt a kívánságukat terjesztették elő, hogy a magyar parancsnokság vonja vissza csapatait jelenlegi állásukból 10 kilométerrel, mert ellenesetben a megszállott területeken lakó magyar tisztekkel és azok hozzátartozóival szemben fognak megtorlást alkalmazni. A kormány válasza elutasító, a parlamentairek szombatod este ezzel az eredménnyel utaztak vissza Nagybányára. — Jogakadémia városunkban. Már régebben szó van róla, hogy a máramarosszigeti jogakadémiát áthelyezik Szatmár-Németibe. Ma aztán a megszállás folytán komolyan napirendre került a kérdés, megindultak a tárgyalások, s ha a szükséges 4—5 c tantermet és á jogtanárok és a jogászok elhelyezését biztosítani sikerül, nagy a valószínűség, hogy a jogakadémia a második félévet már városunkban fogja megnyitni. — Letörték a kommunistákat. Nagyon ideje volt véget vetni a kommunisták garázdálkodásának. Ha mindjárt a kezdetén erélyesen lépnek fel ellenük, sok ártatlan ember életben máradt volna. Ma már a vezérek le vannak tartóztatva és igy teljes a remény, hogy a veszedelmes mérveket öltött mozgalom be van fejezve. A vezérek között van dr. László Jenő ügyvéd városunk fia is, aki mint régi szociálista a forradalom kitörésekor szintén á túlzókhoz csatlakozott. •— Uj állampénztári tanáosovok. A népköztársaság pénzügy minisztere a sta- tusrendezésből folyólag a helybeli állampénztárnál Csányi Lajos, Sárkány Dániel, Ruprecht Sándor, Szemare Géza, Berey Károly s Székely Zoltán főtiszteket a VIII. fiz. osztályba tanácsosokká nevest« ki. — Előléptetés. A népkormány Révész Gyprgy állategészségügyi felügyelőt, városi állatorvost a VI. fizetési osztályba főfelügyelővé nevezte ki.
