Szatmár és Bereg, 1931 (11. évfolyam, 23/582-39/598. szám)
1931-06-14 / 24. (583.) szám
T J rP. Tek. Egyetemi Kör Ref. Kollégium Debrecen ints POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP, — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. — EGY ES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. MÁTÉSZALKA, T931. JUMEUS 14. ima FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR SZERKESZTŐSÉG: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8 SZ. TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54‘003. XI- £vre3iYAM 24. (563.» SZÁM. „Az ellentétek és pártoskodások szitásával, osztály- gyűlölettel és felekezeti türelmetlenséggel, minden hazája jövőjéért és boldogságáért őszintén aggódó magyar embernek fel teli fagynia.” Az ősi megyei élet hagyományos lelkesedése Eángeit fel Péchy Ssabolss főOspání beiktatásán.— A törvényhatósági közgyűlés rendkívüli elismerése a távozó Péchy Lászlónak. — Megfesteti a vármegye a volt főispán arcképét. Ritkán látott ünnepi disszel és az esemény jelentőségéhez mért bensőséges lelkesedéssel iktatta be főispánt méltóságába Péchy Miklós Szabolcsot Szatmár, Ugocsa és Be- reg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottságának kedden tartott rendkívüli közgyűlése. Minden törvény- hatósági közgyűléseknek egyik legszebb napja volt ez, a magyar nemzeti közszellemnek, az ősi megyei nagyság eleven erejének és a mai magyar élet emelkedett szellemű eszmevilágának olyan egységes hatású megnyilatkozásával, hogy csonka vármegyénk küzdelmes éveinek sorában nem sok ilyen esemény hagyhatott még maga után történelmibb jetentőséget és maradandóbb emléket. Ritkán látott mozgalmas képet mutatott a megyeháza környéke már a kora délelőtti órákban. Autók és kocsik sora táborozott a megyeház előtt, zászlók lengtek az épület homlokán s diszmagyarok és ünneplő feketék egész sora gomoly- gott az egyre népesebb folyósokon. Amig a kísgyiilés tanácskozása folyt a főispáni kisteremben, a bizottsági tagok és vendégek, utóbbiak között teljes számban a helyi egyházak, hivatalok és testületek vezetői, zsúfolásig megtöltötték a közgyűlési termet. A karzaton érdeklődő hölgyek elegán- ciája pompázott, az elnöki emelvény közelében pedig szebbnél- szebb diszmagyarok egész sora nyújtott megragadó képet. Az elnöki emelvénytől jobbra katonatiszti disz- egyenruhák között a szomszéd Szabolcs és Zemplén vármegyék képviseletében megjelent Erdőhegyi Lajos főispán, Virányi Sándor főjegyző és dr. Metzner Tibor zempléni főlevéltáros diszmagyarját láttuk. Az emelvénnyel szemben Székely Gyula főpapi alakja mögött a Gulácsy István, Uray Gyula báró, Eötvös Sándor, Horváth István, Kállay Szabolcs és Kölcsey István diszmagyarja ragyogott, baloldalt pedig a Csaba Miklós, Péchy Manó, dr. Gaál Endre, Jékey László, Bay György és Szuhányi Ferenc diszmagyarja mögött sűrűsödtek a bizottsági tagok széksorai. Dr. Streicher Andor alispán is diszmagyarban foglalt helyet a közgyűlés elnöki székében és a szokásos üdvözlő szavak után a főispánváltozásról szóló belügyminiszteri leirat ismertetésére hívta fel Dr. Boér Endre főjegyzőt. Péchy László főispáni lemondását a kis- gyülés határozatának megfelelően mily sajnálattal vette tudomásul közgyűlés, ugyanakkor pedig elhatározta, hogy a közgyűlési terem számára megfesteti a Péchy László arcképét. Ezután Székely Gyula apostoli kormányzó vezetésével Be- rey József és Horváth István bizottsági tagokból álló küldöttség hivta meg a közgyűlésbe a lemondott Péchy László főispánt, akit a terembe lépésekor harsogó éljenzés fogadott. Általános figyelem fordult ezután az elnöklő alispán felé, aki a távozó főispánhoz a következő mély tartalmú beszédet intézte : Méltóságos Uram! Engedje meg, hogy tudomására hozzam az előbb hozott határozatunkat, amely szerint a közgyűlés a legnagyobb sajnálattal vette tudomásul Méltóságod távozását és elhatározta, hogy érdemeit jegyzőkönyvileg megörökiti, továbbá azt is, hogy Méltóságod arcképét a törvény- hatóság részére megfesteti. Méltóságos Uram! Mikor ezt tudomására hozom, nem mulaszthatom el az alkalmat, hogy úgy magam, mint fiszt- viselőtársaim nevében is, távozása miatt őszinte sajnálatunkat ki ne fejezzem, hiszen mi Méltóságoddal együtt már több, mint 11 éve működünk egyfolytában, sőt én több, mint 13 éve, ide számítva a forradalom és oláh megszállás alatti tevékenykedéseinket is. Szomorú, nehéz időkben kezdtük az együtt-müködést. Majd jöttek a remény teljesebb idők, sajnos azonban reményeink még a mai napig sem teljesedtek be, de a hit lankadatlanul él bennünk, hogy reményeink végre valóra válnak és a mi szép, nagy vármegyéink visszakapják az ők régi határaikat. Szép lett volna ezt Méltóságod vezetése alatt megérni, akivel ezért annyit dolgoztunk cs terveztünk. De a magyarok Istene még mindig a megpróbáltatások idejét méri reánk. Most azonban újra látjuk a hajnal hasadását s reméljük, hogy nem tudja azt többé ellenségeink sötét fellege elhomályosítani. És akkor, ha végre reményeink, vágyaink beteljesednek, biztosan hisszük, hogy Méltóságod nagy tudásával és erős akaratával újra segítségünkre fog állani. Visszatekintve több, mint egy tized század távlatába, világosan látom most is azt a márciusi napot, mikor építőmunkáját Méltóságod ez ideiglenes megyeszékhelyén megkezdte. Látom a vármegye szűkös elhelyezését, az egyszobából álló alispáni hivatalt, az asztalfőn ült nagy vármegyénk utolsó alispánja Ilosvay Aladár és az összes alispáni előadók és segédtisztvíselők ugyan ennél az egy asztalnál, se felszerelések, se irodaszerek, se nyomtatványok, semmi, de senS- mi. Az előadók sokszor saját pénzükön vették a papirt és az írószereket. S ebből a jóformán semmiből kellett Méltóságodnak e csonka vármegyét újra szerveznie s minél rövidebb idő alatt működés- képessé tennie. Kevés hivatalnok, iroda és lakáshiány, s elképzelhető minden nehézség összejött. PL volt idő, mikor én főispáni titkár, aljegyző és árvaszéki ülnök voltam egyszerre. De Méltóságod tudása és munkája e nehéz helyzetben is minden kérdést megoldott, s a legrövidebb idő alatt egy pontosan működő közigazgatást teremtett. E nehéz helyzet enyhülése után megkezdődött az építő munka. Hogy mi minden történt e 12 év alatt, azt mindnyájan tudjuk s igy engedjék meg, hogy csak egy pár esetet hozzak fel. Ezen idő alatt épült 205 km. köves ut, épült 118 iskolai tanterem, s 55 tanítói lakás. Telefon be lett vezetve 24 jegyzőségbe, villanyositva lett 13 község, a Szamoson egy uj hid épült és Fehérgyarmat-Mátészalka össze lett kötve vasúttal. Építettünk két vármegyeházát, egy kórháznak elkészült a magas építkezése. Létesült egy tüdőgondozó és felállit- tatott egy mentőállomás, mentőautóval. Létesült egy téli gazdasági iskola, épült számos népház és gazdaköri épület és körülbelül 25 népkönyvtár állíttatott fel. Létesittetett törvényhatósági faiskola s az utak fásítása megkezdődött. A legelők javítása hatalmas lépésekkel halad előre és számos legelőtársulat alakult meg. A tüzoltófelszerelések a mai viszonyoknak megfelelően fejlesztettek, s legutóbb a baromfitenyésztés érdekében történtek jelentős intézkedések. Csak ennyit is felemlítve mindenki láthatja, hogy az elmúlt 12 évet nem töltöttük hiába s e tucat év alatt komoly és eredményes munka folyt. S hogy ezen munkálatok zavartalanul és sikerrel végeztethettek, az a Méltóságod érdeme, s ezért úgy mi, mint az utókor Méltóságod ezen érdemeit kellőképen méltányolni fogjuk, s mindig elismeréssel és hálával fogunk Méltóságodra vissza emlékezni. Nekünk e vármegye tisztviselőinek most, mikor a búcsú óráit éljük, szivünk nehéz, de lelkiismeretünk tiszta, mert tudjuk, hogy odaadással és legjobb tudásunkkal mi mindent megtettünk, ami tőlünk telt, s most mikor hivatalosan is válunk MéltóságodKönyvet, papirt, Írószert a SZATMjiR CS BIERS® könyvkereskedésében vásároljon.
