Szatmár és Bereg, 1931 (11. évfolyam, 23/582-39/598. szám)
1931-08-16 / 33. (592.) szám
1931. augusztus 15-én ■ ■■wwii■ ■■■!< mii 11 mi mii i wanmEPmmwtyaranoraxu;«.'a?/ került cca 800 miilíó pengő értékű áru, az ipari munkabérek fejében évenkint fizetendő 600 millió pengő, a nemzet évi bruttó összjövedelme Fellner szerint 5.5 milliárd pengő; el kell még látnunk készpénzzel vasút, posta, közüzemek, magán- üzemek, bankok és az egyének pénzforgalmát, ha 5 millió magyar jár pénzzel és mindenki csak 60 P-t tart magánál, ez 300 millió pengő, Eddig a jegybank cca 300 millió pengőt tartott forgalomban, Csaba István ur szerint azonban nem volt pénzszűke. 5Sterintera e defláció megöl le gazdasági életeinket. Kérdezem Csaba István úrtól, jelölje meg közgazdasági szempontból .azt a pénzmennyiséget, amellyel szerinte lebonyolíthatók közgazdasági életünk előbb részletezett tételei s fenntartja-e ezekután is azt az állítását, hogy mi nem szenvedünk deflációban, pénzhiányban és ha fenntartja, mire alapítja ezt ? A magam részéről azért vagyok ©Heme a nem- set áldozatkészségéből kibocsátandó 600 millió pengő forgalomba hozatalának is, mert ez akció folytán a pengőnek értéke a valóságos belsőértékre szállhat le, vagyis legfeljebb a fedezet értékére, ami 33 százalékra van tervezve. Ma 90 a pengő jegyzése nemzetközileg s ez akció után előreláthatólag a zürichi jegyzés 33-ra is leszállhat, ekkor aztán éppen háromszor annyi pengőre lesz szükségünk, mint ma s még nagyobb lesz a defláció. A pénz-forgalmi eszközök szaporításának célirányosabb módja ezért a kincstári utalványok forgalomba hozatala és ezzel az államháztartás egyensúlyba hozása és a Jegybank alap-tőkéjének felemelése, mert elhibázott volt megengedni, hogy 30 millió arany korona tőkével alakuljon nálunk állami Jegybank. Szó sem férhet azonban ahhoz, hogy a pénzforgalmi eszközöket szaporítanunk kell és tévesen állítja ennek ellenkezőjét Csaba István. Az illetékes körök helyesen határozták el a bankjegyek megszaporitását, amiért a magam csekélységében már rég küzdők és Csaba István pedig e felfogásomat és küzdelmemet elítélte. A búza kereskedelmi forgalmára vonatkozólag, árminimálás esetére is, kereskedői konzorciumok ajánlkoztak már a vétel lebonyolítására. Az inflációnak teljesen ellene vagyok és soha inflációs eszmét nem hirdettem. A szanálást akként kell elvégeznünk, hogy annak következménye valutánk romlása ne legyen. Javaslatom közgazdasági törvényszerűségét éppen abban látom bizonyítottnak, hogy annak valutát- rontó veszélye egyáltalán nincs. Minden szanálás súlyos következményekkel jár, ha az a valuta stabilizálását felbontja, mert ekként a közgazdasági életet dönti romba. Teljesen téves Csaba Istvánnak az a beállítása, hogy ma a válság alapoka a túltermelés. A válság alap-oka és a kortünet az, hogy ma minden jövedelem és vagyon tönkre megy. A logikai feladat ezek megmentése és nem a Csaba által hangoztatott túltermelés megszüntetése. Az ide%mm&m fis hím 3-ík oldal. A kormány mssidesi Igyekezetével arra törekszik^ kegy a Tiszántúl gazdasági éleiére kiható fontos kérdések mielőbb megoldhatók legyenek« — Gróf Be&lsien István miniszterelnök leirata a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarákoz. — Báró Vay László bihari főispán, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara, elnöke ez év júniusában memorandumot adott át gróf Bethlen István miniszterelnöknek, amely memorandumban a gazdaközönség vasúti szállítási és tarífálís sérelmeit és kívánságait foglalta össze a debreceni mezőgazdasági kamara. A Tiszántúl gazdatársadalma — mint már annyiszor szó esett róla lapunk hasábjain is — legelsősorban terményeinek és állatainak értékesítése terén érzi rneg súlyosan a mai vasúti szállítási díjtételek aránytalanságát.. A közgazdasági élet egyik legfontosabb tényezője a szállítási szervezet, amelynek kihatása az egyes termelési ágakra rendkívül jelentős. A Kamara mái ez év februárjában illetékes helyen számszerűleg tárta elő, kogy abban az időben egyes szabolcsi és szatmári állomásokról a rozs helyi árát meghaladó ösz- szegért volt Budapestre elszállítható, ami cáfolhatatlan bizonyítéka, hogy a vasúti fuvardíjak mily nagymértékben befolyásolják a fermésértőkésítésén át a mezőgazdasági termelés rentabilitását. De ugyanez a helyzet az állatszállításoknál is, hiszen pl. vonatkozó egyedüli állami intézkedés a boletta, mely mellett, mint látjuk, úgy a jövedelem, mint a vagyon elpusztul. Az árminimálás- sal és a javaslatomban felsorakoztatott gazdabajok orvoslásával mind a kettő megmenthető. A külföldi hitelek igénybe vétele csak a terheket szaporítja, ezek segélyével szanálni nem lehet a vagyon és jövedelem megmentése érdekében. Az önerőnk hatalmával helyesen irányított és végzett közgazdasági munka mentheti meg a veszélybe került jövedelmet és vagyont. E közgazdasági tétel felismerésének megfelelően tártam fel tervezetemben, az általános közgazdasági életünkből kiemelve a mezőgazdaság szanálásának mikénti lehetőségét és hasznos módját. Csaba István szól a forgalmi adó visszaállítása ellen. Kétségtelen, hogy ez adó eltörlése inkokolt volt, mert általa az állam- háztartásban már feleslegek kelet keztek. Ma a mezőgazdaság megmentéséért kell a forgalmi adót visszaállítanunk. Tehát annak vissza- hozatala egészen más célból s éppen a gazda megmentése érdekében vált időszerűvé. Nem idegen- kedhetik azért a gazda ez adó visszaállításától, ha meggyőződik arról, hogy ez áldozata és a nemzet további áldozata révén anyagi egy szarvasmarha szállítási díja megközelíti ugyanezen állomásról személyvonat! elsőcsztály uti- , költségét. Ezek a számok már magukban is kellőképen indokolják a vasúti szállítási díjtételek arányosítására irányuló törekvéseket. A gazdatársadalom kívánsága, hogy a vasúti szállítási díjtételek a legsürgősebben országosan vétessenek revízió alá és olyként állapíttassanak meg ujfcó!, hogy a szállítási díjak a szállított ára belérfékéhez ará- nyosítiassanak és a jövőben mindenkor a változó árviszonyokhoz alkalmazkodjanak. A Tiszántúl gazdaérdekeltségének további kívánsága: Találtassák mód arra is a vasúti szállítási tarifa revíziója kapcsán, hogy kiküszöbölhetők legyenek azok a súlyos hátrányok, amelyeket ez országrész és főleg a felső Tiszántúl gazdatársadalma a Budapesttől távoli fekvés miatt szenved. Kérelmezte tehát, hogy a vasat! szállítási díjtételek a szállítási távolságtól minél teljesebb mértékben fiiggetleníttessenek, helyzete és földjének terhei elrendeződnek. A vámok felemelésénél főként textil kivitelünkre gondoltam, ahol méterenkint fillértizedek már meghozzák a szükséges összeget. Itt megjegyzem, hogy a regionális szerződések alapján behozandó iparcikkek a fennálló rendelet értelmében nem adhatók olcsóbban, mint a belföldi ipartermékek. A szanálási alapra e címen is tekintélyes összeg szedhető be. Fedezeti alap nélkül pedig szanálni nem lehet s igy a fedezeti pénzügyi alap összehozására a gazdatársadalom megmentése érdekében feltétlenül szükség van s ha az általam megjelölt forrásoknál előnyösebbet tud megjelölni Csaba István, úgy köszönettel veszem azt 1-L. ür. in agya nádi Baross Lajos. j „z AKCIÓ 2+1 csöves váltóáramú hálózati hangszóróval egybeépített készüléket. Kapható minden rádiókereskedésben. Gyártja: Telefongyár R.-T. ___ ___ Budapest. 32_39 tov ábbá, hogy a szállítási távolság összkilóméter alapon számittassék ki és megszűnjék végre az a rendkívül sérelmes helyzet, hogy a több helyiérdekű vasútvonalra utalt vidékek gazdái ezen a közlekedési csapáson felül még azáltal is súlyosabb helyzetbe kerüljenek, hogy minden helyiérdekű vasút vonalán újból kezdett kilométerszámitással fizessék meg az amugyis drága szállítási díjtételeket. De nemcsak az agrárproduktumok értékesítésénél szenvedi meg igen érzékenyen a gazdatársadalom az aránytalanul magas vasúti fuvardijakat, hanem mindazon cikkeknél is, melyeket gazdasági üzemében felhasználásra beszerezni kényszerül s amelyeknek ideszállitása legtöbb cikknél ugyancsak aránytalanul magas fuvardijak mellett történik. Kifejezésre juttatta báró Vay László a miniszterelnök előtt a Kamara közönségének azt a megállapítását : hogy a Csehszlovákiával szemben fennálló szerződésnélküli állapot a Tiszántúl gazdatársadalmát igen súlyosan érinti és ezért kiváltképen a legközvetlenebbül érintett felsőtiszántuli gazdatársadalom nevében kérte a miniszterelnököt, hogy ennek a gazdaközönségre mérhetetlenül káros és már egy éve tartó szerződésenkivüli állapotnak a Csehszlovákiával kötendő külkereskedelmi szerződés mielőbbi per- fekinálásával vessen véget. Féláru masnii jegyek Szent Istvánra! Részletes tájékoztató a jegyek áráról, használatáról a mull heti számban, ugyanezen a helyen. — Indulás előtt két nappal előre Japkat Mátészalkán csak a ftaljegfimÉan lehet váltani. Mátészalkáról Budapestig
